Bihari Napló, 1991. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1991-02-01 / 25. szám

FÜGGETLEN NAPILAP II. ÉVFOLYAM 25. szám Nagyvárad 1991. február 1. péntek 8 oldal, 5 lej 3. oldalon kink üst valutája, és Az emberek pedig bizonytalanok. Nem tudják, érvényben ma­radtak-e a múlt év során kapott sorszámaik,... 4. oldalon mit mmm a mmm. A gondot inkább a piac okozza. A németen kívül olasz és ma­gyar partner ígérkezik. Itáliai út előtt ION ILIESCU NYILATKOZAT A HAZAI BAJOKRÓL I Obíil'háború Tegnap Giulio Andreotti kormányfő meghívá­sára Ion Iliescu elnök Olaszországba utazott. Látogatása során, meghívóján kívül, találkozik Francesco Cossiga államfővel, Gianni De Mi­­chelis külügyminiszterrel, valamint több más itáliai politikussal és gazdasági szakemberrel. Fogadni fogja őt II. János Pál pápa is. Elutazása előtt Ion Iliescu megjelent a képernyőn, és több, az egész országot foglal­koztató kérdésben fejtette ki a véleményét. Első számú törekvése Brucan professzor leg­utóbbi elnökellenes kijelentéseinek visszaverése volt, de ennek kapcsán kitért Románia 1989 decemberével kezdődő új történelmének viha­raira is. Rosszallóan utasította el azt a vá­dat, hogy a decemberi fordulat idején, Milita­­ru tábornok nemzetvédelmi miniszternek való kinevezése előtt a hadsereg negatív szerepet játszott volna az eseményekben. Megdorgálta azokat az ellenzéki képviselőket, akik a júniu­si összecsapások okozóiban a hatalmi szerve­ket vélték felfedezni. A nagy vihart kavaró két parlamenti jelentéssel (marosvásárhelyi március, bukaresti június) kapcsolatban azt mondta, hogy több objektivitásra van szükség a tények reális feltárásához, és ismét elővette kedvenc mondatait a különböző pártállású erők közötti együttműködés fontosságáról. 1991-et nagyon nehéz évnek jósolta az elnök, főleg a gazdasági megrázkódtatások szempontjából, és­­ ismét mindenkit emlékezte­tett a nagy nemzeti összefogás jelentőségére, a súlyos bajok enyhítése érdekében. Olaszorszá­gi látogatását a két nép közötti hagyományos jó viszony megnyilvánulásának nevezte (de el­felejtette megjegyezni, hogy lassan egyéves ál­lamfői megbízatása alatt most vehet részt elő­ször nyugati országban hivatalos, kétoldalú megbeszéléseken­, majd köszönetet mondott az olasz népnek és a vezetőknek azért az anyagi és erkölcsi segítségért, amelyet országuktól ka­pott Románia. N. O. BEFEJEZTE FRANCIAORSZÁGI LÁTOGATÁSÁT A ROMÁN KORMÁNYFŐ Boldogan beszélt szerdán este, a Bukarest felé tartó repülő­gépen Petre Roman rövid franciaországi látogatásának eredményeiről. Elmondta, hogy az Európa Tanács parlamenti gyűlésén a rokonszenv feltétel nélküli megnyilvánulását ta­pasztalta országunkkal szem­ben. Határozottan állította: a következő lépés Románia fel­vétele lesz. A francia vezetőkkel folyta­tott párizsi tárgyalásait is ki­­tűnőeknek minősítette — a nemzetközi élet valamennyi fontos kérdésében egyezik a két ország álláspontja. Fran­ciaország támogatja több gaz­dasági fejlesztési programun­kat és az ilyen jellegű együtt­működést tovább szélesítik. Miniszterelnökünk felhívta a figyelmet arra, hogy Mitter­rand francia államfő januárra tervezett bukaresti látogatá­sának elhalasztása nem politi­kai okok miatt történt. Egy­szerűen arról van szó, hogy Mitterrand egy 1 háborúban álló ország elnöke, aki nem­hogy az országot, de még Pá­rizst sem hagyhatja el. „Ápri­lisban biztos, szép idő lesz, és sor kerülhet a francia államfő látogatására“ — jelentette ki Petre Roman. I VESZÉLYBEN A BUKARESTI TELEVÍZIÓ MAGYAR NYELVŰ ADÁSA! Telefon­interjú, önjelölt alannyal 1991. január 30-án, 17 órakor telefoncsörgés riasztott fel délutáni szendergésemből. — Halló, itt Aradics László tévétudósító beszél! — Szervusz, László, miben segíthetek? — Akarsz egy interjút készíteni velem? — Készséggel. Mikor és hol találkozzunk? — Itt és most! Bukarestből beszélek . .. — Mit kérdezzek tőled? — Kérdezd meg, hogy vagyok? — Hogy vagy. Aradics László? — Rendkívül rosszul. Azért rossz a hangulatom, mert nemrég nagyjából ugyanazt éltem át, amit 1984 január­jában. Ugyanis ’83 decemberében a tévé súlyos anyagi vál­ságára hivatkozva egy esetlegesen bekövetkezendő műsor­csökkentést helyeztek kilátásba és ezt követően, három héttel később, 1984 januárjában következett be a magyar nyelvű műsoradás megszüntetése. Az 1991. január 28-i délelőttön lezajlott ülésen Razván Theodorescu elnök kí­sértetiesen hasonló gazdasági érvekre hivatkozva helyezte kilátásba az esetlegesen bekövetkező műsoridő-csökkentést. Általában a Román Televízió L műsora ezután reggel 10 A telefoninterjút lejegyezte: SZILÁGYI ALADÁR (Folytatása a 2. oldalon) EGY „JÓL SIKERÜLT” TÜNTETÉS Szerda reggel érkezett Buka­restbe az a mintegy 150—180­0 fő, akik a Vatra Románeascu I szervezésében jöttek tiltakoz­ni annak a jelentésnek a tar­­­­talma ellen, amely a tavaly márciusban lezajlott esem­­­­­nyekről készült. A bukarestiek furcsa jele­netnek voltak a tanúi, amikor Eugen Barbu és C. V. Tudor személyesen osztogatta az É­­szaki pályaudvaron a pénte­ken (február 1-jén) megjelenő Románia Mare-t. Az állomásról a néhány tu­cat tüntető városnéző körútra KÁLLAI LÁSZLÓ (Folytatása a 2. oldalon) i NEMZETKÖZI ÉLET EZ MÉG „CSAK” PROVOKÁCIÓ A szövetséges szárazföldi csapatok várnak__ felkészültek, de még Még az öbölbeli tényleges had­műveletek megkezdése előtti szakértői becslések is úgy vél­ték, hogy a majdani háború sarkalatos pontját a száraz­földi összecsapások megkez­dése fogja jelenteni; ennek több oka volt (és van): egy­részt a szárazföldi hadműve­letek kezdete egyúttal a légi­erő sikeres ténykedésének a befejezését jelenti, másrészt — nem titok — ez az a pont,_a­ LEGMANN RONALD (Folytatása a 2. oldalon) A „VÁLTÁS” KUUSSi­ntWiBCíll­ni.] # Amikor még reméltek, hogy le lehet állítani az egészet. 9 Ne titkolózzunk! # Egy ilyen váltás ma már mindenkire tartozik . Milyen vádak alapján váltották le a prefektust? # Ami történt, ott sem tetszik „ahonnan“ az egász elindult? Olvasók, ismerősök, barátok ostromolnak a kérdéssel: mi történt ott lent? Hibás volt, vagy nem a prefektus? Mi ez a komédia? Ha hibás volt, mi­ért nem „rúgták ki"? Ha meg nem hibás, minek tették a he­lyettes prefektusi székbe? Re­méljük, egyszer ezekre a kér­désekre is fény derül. Addig is próbáljunk meg idézgetni innen ... onnan .... an­on­ban ... persze létező dokumen­tumokból! Hátha fény derűl egyre ... másra ... S még mielőtt valaki meg­sértődne, mert szavait véli visszahallani, hadd emlékeztes­sem: egy ilyen esemény meg­ítélése már rég nem csak egy kis csoportra tartozik. Hanem közügy! Elmúltak azok az idők, amikor tudtunkon kívül, a fejünk fölött döntöttek egye­sek! S mindjárt meglátják, nemcsak mi gondoljuk így! Tehát olvassunk bele a do­kumentumokba: „Sok reklamációt küldtek a kormányhoz, minek következ­tében a mi parlamenti csopor­tunk beadványt állított össze a prefektus eddigi tevékenysé­géről. Mivel arra a következ­tetésre jutottak, hogy a megye tevékenysége nem megfelelő és a Front teret veszít, a pre­fektus leváltását kérték­. „Vádolták, hogy öltönyt vett magának, a Hőerőmű 24 alkal­mazottjának lakást adott, nem dolgozott kellő mértékben össze a Fronttal, a székhely is katasztrofális állapotban van, a bihari malmot nyolc­száz- valahán­y-ezerért árverez­ték el, 2,8 millió helyett. a nagyváradi egyetem rektora két fiának telekhelyet adott, nem váltott le igazgatókat, ta­nít az egyetemen, külfölddel tart fenn kapcsolatot“. „Az öltönnyel kapcsolatban, csak annyit szeretnénk kér­dezni, miben kellett volna járjon, bekecsben? Nem volt joga öltönyt venni?“ „Ha kifizette, miért baj, hogy öltönyt vett?“. „A Nagyváradi Polgármeste­ri Hivatal nem értesítette a Hőerőművet arról, hogy em­berei feje felől eladják , a la­kásokat. Ha ezért valaki hi­bás, akkor az a Polgármesteri Hivatal.“ „A lakáskiutalást még a ré­gi Polgármesteri Hivatal adta ki, és a forradalom utáni ad­ta el, nem a jelenlegi.“ „A Front székházát mi kel­­lett volna helyrehozzuk. U BOGDÁN ILDIKÓ (Folytatása a 2. oldalon/ ns»

Next