Bihari Napló, 1991. február (2. évfolyam, 25-48. szám)
1991-02-01 / 25. szám
FÜGGETLEN NAPILAP II. ÉVFOLYAM 25. szám Nagyvárad 1991. február 1. péntek 8 oldal, 5 lej 3. oldalon kink üst valutája, és Az emberek pedig bizonytalanok. Nem tudják, érvényben maradtak-e a múlt év során kapott sorszámaik,... 4. oldalon mit mmm a mmm. A gondot inkább a piac okozza. A németen kívül olasz és magyar partner ígérkezik. Itáliai út előtt ION ILIESCU NYILATKOZAT A HAZAI BAJOKRÓL I Obíil'háború Tegnap Giulio Andreotti kormányfő meghívására Ion Iliescu elnök Olaszországba utazott. Látogatása során, meghívóján kívül, találkozik Francesco Cossiga államfővel, Gianni De Michelis külügyminiszterrel, valamint több más itáliai politikussal és gazdasági szakemberrel. Fogadni fogja őt II. János Pál pápa is. Elutazása előtt Ion Iliescu megjelent a képernyőn, és több, az egész országot foglalkoztató kérdésben fejtette ki a véleményét. Első számú törekvése Brucan professzor legutóbbi elnökellenes kijelentéseinek visszaverése volt, de ennek kapcsán kitért Románia 1989 decemberével kezdődő új történelmének viharaira is. Rosszallóan utasította el azt a vádat, hogy a decemberi fordulat idején, Militaru tábornok nemzetvédelmi miniszternek való kinevezése előtt a hadsereg negatív szerepet játszott volna az eseményekben. Megdorgálta azokat az ellenzéki képviselőket, akik a júniusi összecsapások okozóiban a hatalmi szerveket vélték felfedezni. A nagy vihart kavaró két parlamenti jelentéssel (marosvásárhelyi március, bukaresti június) kapcsolatban azt mondta, hogy több objektivitásra van szükség a tények reális feltárásához, és ismét elővette kedvenc mondatait a különböző pártállású erők közötti együttműködés fontosságáról. 1991-et nagyon nehéz évnek jósolta az elnök, főleg a gazdasági megrázkódtatások szempontjából, és ismét mindenkit emlékeztetett a nagy nemzeti összefogás jelentőségére, a súlyos bajok enyhítése érdekében. Olaszországi látogatását a két nép közötti hagyományos jó viszony megnyilvánulásának nevezte (de elfelejtette megjegyezni, hogy lassan egyéves államfői megbízatása alatt most vehet részt először nyugati országban hivatalos, kétoldalú megbeszéléseken, majd köszönetet mondott az olasz népnek és a vezetőknek azért az anyagi és erkölcsi segítségért, amelyet országuktól kapott Románia. N. O. BEFEJEZTE FRANCIAORSZÁGI LÁTOGATÁSÁT A ROMÁN KORMÁNYFŐ Boldogan beszélt szerdán este, a Bukarest felé tartó repülőgépen Petre Roman rövid franciaországi látogatásának eredményeiről. Elmondta, hogy az Európa Tanács parlamenti gyűlésén a rokonszenv feltétel nélküli megnyilvánulását tapasztalta országunkkal szemben. Határozottan állította: a következő lépés Románia felvétele lesz. A francia vezetőkkel folytatott párizsi tárgyalásait is kitűnőeknek minősítette — a nemzetközi élet valamennyi fontos kérdésében egyezik a két ország álláspontja. Franciaország támogatja több gazdasági fejlesztési programunkat és az ilyen jellegű együttműködést tovább szélesítik. Miniszterelnökünk felhívta a figyelmet arra, hogy Mitterrand francia államfő januárra tervezett bukaresti látogatásának elhalasztása nem politikai okok miatt történt. Egyszerűen arról van szó, hogy Mitterrand egy 1 háborúban álló ország elnöke, aki nemhogy az országot, de még Párizst sem hagyhatja el. „Áprilisban biztos, szép idő lesz, és sor kerülhet a francia államfő látogatására“ — jelentette ki Petre Roman. I VESZÉLYBEN A BUKARESTI TELEVÍZIÓ MAGYAR NYELVŰ ADÁSA! Telefoninterjú, önjelölt alannyal 1991. január 30-án, 17 órakor telefoncsörgés riasztott fel délutáni szendergésemből. — Halló, itt Aradics László tévétudósító beszél! — Szervusz, László, miben segíthetek? — Akarsz egy interjút készíteni velem? — Készséggel. Mikor és hol találkozzunk? — Itt és most! Bukarestből beszélek . .. — Mit kérdezzek tőled? — Kérdezd meg, hogy vagyok? — Hogy vagy. Aradics László? — Rendkívül rosszul. Azért rossz a hangulatom, mert nemrég nagyjából ugyanazt éltem át, amit 1984 januárjában. Ugyanis ’83 decemberében a tévé súlyos anyagi válságára hivatkozva egy esetlegesen bekövetkezendő műsorcsökkentést helyeztek kilátásba és ezt követően, három héttel később, 1984 januárjában következett be a magyar nyelvű műsoradás megszüntetése. Az 1991. január 28-i délelőttön lezajlott ülésen Razván Theodorescu elnök kísértetiesen hasonló gazdasági érvekre hivatkozva helyezte kilátásba az esetlegesen bekövetkező műsoridő-csökkentést. Általában a Román Televízió L műsora ezután reggel 10 A telefoninterjút lejegyezte: SZILÁGYI ALADÁR (Folytatása a 2. oldalon) EGY „JÓL SIKERÜLT” TÜNTETÉS Szerda reggel érkezett Bukarestbe az a mintegy 150—1800 fő, akik a Vatra Románeascu I szervezésében jöttek tiltakozni annak a jelentésnek a tartalma ellen, amely a tavaly márciusban lezajlott esemnyekről készült. A bukarestiek furcsa jelenetnek voltak a tanúi, amikor Eugen Barbu és C. V. Tudor személyesen osztogatta az Északi pályaudvaron a pénteken (február 1-jén) megjelenő Románia Mare-t. Az állomásról a néhány tucat tüntető városnéző körútra KÁLLAI LÁSZLÓ (Folytatása a 2. oldalon) i NEMZETKÖZI ÉLET EZ MÉG „CSAK” PROVOKÁCIÓ A szövetséges szárazföldi csapatok várnak__ felkészültek, de még Még az öbölbeli tényleges hadműveletek megkezdése előtti szakértői becslések is úgy vélték, hogy a majdani háború sarkalatos pontját a szárazföldi összecsapások megkezdése fogja jelenteni; ennek több oka volt (és van): egyrészt a szárazföldi hadműveletek kezdete egyúttal a légierő sikeres ténykedésének a befejezését jelenti, másrészt — nem titok — ez az a pont,_a LEGMANN RONALD (Folytatása a 2. oldalon) A „VÁLTÁS” KUUSSintWiBCíllni.] # Amikor még reméltek, hogy le lehet állítani az egészet. 9 Ne titkolózzunk! # Egy ilyen váltás ma már mindenkire tartozik . Milyen vádak alapján váltották le a prefektust? # Ami történt, ott sem tetszik „ahonnan“ az egász elindult? Olvasók, ismerősök, barátok ostromolnak a kérdéssel: mi történt ott lent? Hibás volt, vagy nem a prefektus? Mi ez a komédia? Ha hibás volt, miért nem „rúgták ki"? Ha meg nem hibás, minek tették a helyettes prefektusi székbe? Reméljük, egyszer ezekre a kérdésekre is fény derül. Addig is próbáljunk meg idézgetni innen ... onnan .... anonban ... persze létező dokumentumokból! Hátha fény derűl egyre ... másra ... S még mielőtt valaki megsértődne, mert szavait véli visszahallani, hadd emlékeztessem: egy ilyen esemény megítélése már rég nem csak egy kis csoportra tartozik. Hanem közügy! Elmúltak azok az idők, amikor tudtunkon kívül, a fejünk fölött döntöttek egyesek! S mindjárt meglátják, nemcsak mi gondoljuk így! Tehát olvassunk bele a dokumentumokba: „Sok reklamációt küldtek a kormányhoz, minek következtében a mi parlamenti csoportunk beadványt állított össze a prefektus eddigi tevékenységéről. Mivel arra a következtetésre jutottak, hogy a megye tevékenysége nem megfelelő és a Front teret veszít, a prefektus leváltását kérték. „Vádolták, hogy öltönyt vett magának, a Hőerőmű 24 alkalmazottjának lakást adott, nem dolgozott kellő mértékben össze a Fronttal, a székhely is katasztrofális állapotban van, a bihari malmot nyolcszáz- valahány-ezerért árverezték el, 2,8 millió helyett. a nagyváradi egyetem rektora két fiának telekhelyet adott, nem váltott le igazgatókat, tanít az egyetemen, külfölddel tart fenn kapcsolatot“. „Az öltönnyel kapcsolatban, csak annyit szeretnénk kérdezni, miben kellett volna járjon, bekecsben? Nem volt joga öltönyt venni?“ „Ha kifizette, miért baj, hogy öltönyt vett?“. „A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal nem értesítette a Hőerőművet arról, hogy emberei feje felől eladják , a lakásokat. Ha ezért valaki hibás, akkor az a Polgármesteri Hivatal.“ „A lakáskiutalást még a régi Polgármesteri Hivatal adta ki, és a forradalom utáni adta el, nem a jelenlegi.“ „A Front székházát mi kellett volna helyrehozzuk. U BOGDÁN ILDIKÓ (Folytatása a 2. oldalon/ ns»