Bihari Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-203. szám)

2001-08-20 / 193. szám

2 KETTÉSZAKADT PARASZTPÁRT Még régi a név, új az alakulat Szombaton lezajlott a második „parasztpárti” kongresszus is. Ezt a Vasile Lupu-Andrei Marga-Catalin Chiritá-féle csoport szervezte, miután a másik szárny néhány napja Victor Ciorbeát választotta meg pártelnöknek. A tegnapelőtti tisztújítás győztese Vasile Lupu lett. Amint tegnapi sajtótájékoztatóján utóbbi politikus elmondta: az alakulat egyelőre megtartotta a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnevezést azért, hogy „az átmeneti időszakban” használhassa a párt logisztikáját, de gyorsan hozzátette, végső céljuk egy másik politikai alakulat megteremtése. Mint mondta, az Ideiglenes Vezetőtanács a „megmentett” javakat fogja adminisztrálni, az alakulatot pedig új néven jegyzi majd be. A kongresszuson elhangzottak szerint a Lupu-féle csoportosulás nem fog senkit megkörnyékezni, hanem egyszerűen közzéteszi politikai programját, aztán akinek az tetszik, csatlakozhat hozzájuk. Az elképzelések szerint a formáció különben a Keresztény Demokrácia Pártja nevet fogja felvenni. Andrei Marga, a KDNPP utolsó elnöke (képünkön) a kongresszuson a másik csoport elöljáróit hibáztatta azért, hogy ő nem tudta az alakulat reformjára vonatkozó tervét megvalósítani, és határozottan követelte egy teljesen új párt megalakítását. A Lupu által tegnap elmondottak is erre utalnak ugyan, de az említett átmeneti időszak aligha segíti majd elő a helyzet gyors tisztázását. Az ülésen Catalin Chiritát megválasztották főtitkárnak, és kijelölték a különböző ideiglenes vezető testületek tagjait. Victor Ciorbea KDNP-elnök egy másik sajtótájékoztatón a szombati „ellenkongresszust a párt szétverésére irányuló újabb kísérletnek minősítette, megint arra utalva, hogy Lupu és társai a jelenlegi kormánypárt megbízásából cselekednek az ő ellenében. W. L Bihari Napló __nApi politika_ Minta, nyelvtörvény, támogatók A francia modellek romániai alkalmazásával „alapszinten” folyamatosan, időnként pedig fokozottan problémái vannak, támadnak az erdélyi magyarságnak. Ez a jelenség természetesen abból fakad, hogy Trianon nem csupán franciaországi „helyszín” volt, hanem az akkori párizsi hatalomnak a döntés tartalmához is volt némi köze, ugyebár... Ugyanakkor nincs amit csodálkozni ezeken a mind a mai napig igen erős román reflexeken, hiszen - elsősorban a nyelvrokonság alapján - a bukaresti és az ókirályságbeli román értelmiségi-művészeti-politikai elitnek is Franciaország, és főleg Párizs biztosította a képzés, majd a szellemi feltöltődés terepét, különösen a 19. század második felétől kezdődően A nagy történelmi és más jellegű különbségek dacára meghatározó kérdésekben mind a mai napig nagyon erős hasonlóságok mutathatóak ki a két ország, illetve elsősorban a két nemzet között. Ezek egyik kirívó példája a nemzeti kisebbségekhez való viszonyulás mikéntje. Persze más kérdés az, hogy a volt gyarmatokról és az akárhonnan Franciaországba bevándorolt és ott néhány generációt megélt közösségeket Párizs nem hajlandó nemzetalkotó tényezőnek tekinteni az őshonos és a bevándorolt kisebbségek közötti alapvető különbséget a mindenkori hivatalos Bukarest, illetve a román alkotmány sem hajlandó észrevenni .A kisebbségügyi francia modell azért abszolút értékben is nyikorog persze; elég, ha ebben a vonatkozásban Korzika népére gondolunk.) Az V. Köztársaság egy másik intézményét is sikerült aztán - már 1989 után - „túlalkalmazni” Romániában, mégpedig a prefektúrák intézménye révén, ami mind a mai napig gátolja a valós önkormányzatiság kialakulását. Ilyen vonatkozásban az is azonnal eszünkbe jut persze, hogy Iliescu az általa korábban felvetett román-magyar történelmi megbékélést a francia-német modell alapján javasolta megejteni - „elfelejtve" persze, hogy Párizs és Bonn viszonyát a második világháború után kizárólag a közös és a regionális gazdasági érdekek alapján kezdték tudatosan javítani A gall kakasos minta átvételének és az abszurdumig menő erőltetésének legújabb romániai példája a már elkészült hazai nyelvtörvénytervezet, amelyet ismét bedobtak - és ismét tejesen tudatosan, jól kiszámítottan - a közérdeklődés színpadára A legutóbbi kormányülést követően kiderült ugyanis, hogy a Nastase-kabinet közölte a törvényhozás felsőházávak egyetért a George Pruteanu kormánypárti szenátor által beterjesztett nyelvtörvénytervezet elfogadásával, de bizonyos módosításokat javasol a tervezethez. Nos, ha valaki azt hiszi, hogy a végrehajtó hatalom az erdélyi magyarok lelkének oly nagyon kedves Pruteanu bizarr elképzelésein akar enyhíteni az téved. A módosító szándék ugyanis ellenkező előjelű; Nastaséék szigorítani akarják a tervezetben előrt büntetéseket, és azokat a jogi személyek mellett azokra az egyénekre is ki akarja terjeszteni akik mindan nem tartják tiszteletben a román nyelv védelmére szolgáló törvényt. A nyilvánvaló nyelvészeti képtelenségek mellett a törvényjavaslat különben jellegzetesen román szellemiségű: hatalmas teret biztosít a szubjektív értelmezéseknek, jogi és bírói visszaélések tömkelege előtt nyitva meg az utat ezáltal A szöveg értelmében ugyanis Románia területén minden, nem román nyelven íródott vagy elhangzó, közérdeklődésre számot tartó szöveget kötelező román nyelvre is lefordítani Nos, ki dönti el, hogy mi tart majd számot közérdeklődésre?! Mert saját meggyőződésünk szerint például a Bihari Napló cikkei is kivétel nélkül ilyenek... Szükséges tovább fűzni a gondolatot? Szükséges, csak más irányban Ugyanis a tervezet annak idején úgy tudott „megállni” a parlamenti szakbizottságban, hogy a kormánypárthoz tartozó Pruteanu előterjesztését két nagy-romániás honatya is támogatta. Most pedig Adrian Nastase támogatja. Közben úgy tudni hogy Vadim alakulata ellenzékben van, az Drescu-féle pártot pedig a parlamenti padsorokból az RMDSZ támogatja... Wagner István SZERBIA: KOALÍCIÓS GONDOK, JÓ KAPCSOLATOK MAGYARORSZÁGGAL Kötelezettség a kisebbségi jogok betartására Miután Orbán Viktor magyar és Zoran Djindjics szerb miniszterelnök pénteken megnyitotta a szabadkai magyar főkonzulátust, kiderült, hogy esetleg veszélybe kerülhet az utóbbi által vezetett kormány, Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök pártja ugyanis eldöntötte: visszahívja minisztereit a szerb kabinetből. A párt elnöksége hétvégi közleményében azt is hírül adta, hogy felvetik a kormány iránti bizalmi kérdést a hatalmon lévő pártkoalícióban és a szerb parlamentben. A közlemény hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem a párt vezetősége szerint nem hozott kielégítő eredményeket, noha ez volt az az egyike ígéret, amelynek hatására a párt e koalíció tagjaként vett részt a választásokon. Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettest saját elmondása szerint meglepte a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) kilépése a szerb kormányból, de szerinte ez a lépés nem fogja megrengetni a kabinet stabilitását. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a döntés előzményeiről szólva elmondta: a csütörtöki kormányülésen komoly konfrontáció alakult ki a DSS-hez tartozó egészségügyi miniszterrel, aki mindenáron megkísérelte elérni, hogy versenypályázat nélkül menjen továbbra is a gyógyszerbeszerzés Szerbiában. Ennek a többi kormánytag egyöntetűen ellenszegült. Kasza szerint tulajdonképpen ennek a következménye a DSS-döntés, nem pedig az általa hangoztatott vád. Kasza nem tartja valószínűnek, hogy a Kostunica vezette alakulat kilép a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömörülésből, mert ebben az esetben azonosulnia kellene a Milosevics-féle szocialistákkal és a Seselj-féle radikálisokkal. A szerbiai miniszterelnökhelyettes szerint Kostunica kiengedte kezéből a párt vezetését, és sajnos igazak azok az értékelések, amelyek szerint a DSS magába szippantja az egykori szocialista és radikális hívőket. A fejlemények a vajdasági magyarság helyzetére is nagy hatással lehetnek, ilyen tekintetben igen fontos az, amit a szerb miniszterelnök mondott a szabadkai magyar főkonzulátus megnyitásán, Orbán Viktor jelenlétében. Zoran Djindjics hangsúlyozta ugyanis, hogy a vajdasági magyarság a demokratikus átalakulás ideje alatt a változás motorja volt, és köszönetet mondott a magyaroknak azért, hogy nemcsak a saját jogaikért, hanem az egész ország demokratikus átalakulásáért harcoltak. Djindjics örömét fejezte ki amiatt, hogy megnyílik Szabadkán a magyar főkonzulátus, amely megkönnyíti majd az ott élő magyarok életét és munkáját. Mint mondta, a két ország kapcsolatainak különleges jelentősége van; ez elsősorban a Vajdaságban élő nagy létszámú magyar közösségnek köszönhető. Közölte: Szerbia nevében kötelezettséget vállal arra, hogy az országban élő minden polgár és nemzetiségi csoport mindig az európai normáknak megfelelő jogokat élvezhet. A főkonzulátus megnyitása után látványos ünnepség keretében Szent István-napi kenyérszentelést tartottak az észak-bácskai Palics sportpályáján, ahol több ezer ember gyűlt össze, és a sokaság előtt Kasza József VMSZ-elnök, illetve Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára mondott beszédet. Kasza elmondta, hogy a vajdasági magyarság szerepet vállalt az ország kormányzásában mind köztársasági, mind tartományi szinten, de nem rajta múlik, hogy nem elég gyors az átalakulás az országban. Németh Zsolt - utalva az elmúlt évek szörnyű jugoszláviai eseményeire - szólt arról, hogy a magyarság magáénak érzi a vajdasági magyarok sorsát. „Az anyaország és az egész tizenötmilliós magyarság szolidáris a vajdasági magyarsággal, és a státustörvény elfogadása után ez nem csupán elvont lelki közösségvállalás, hanem jogi biztosítékokkal körülsáncolt szolidaritás” - mondta a politikai államtitkár, kiemelve, hogy a szerbek nem gyanakvással, hanem megértéssel fogadták a magyar státustörvényt. (Forrás: MTI) Orbán Viktor magyar és Zoran Djindjics (jobboldalt) szerb kormányfő Szabadkán találkozott A PSZ Cosma kiengedése ellen Felhívást tett közzé a Polgári Szövetség, minden demokratikus pártot és civil szervezetet arra kérve, hogy az összes lehetséges törvényes módon tiltakozzanak Miron Cosma szabadon bocsátásának terve ellen. A PSZ a bányászvezért egy veszélyes bűnözőnek tartja - áll a dokumentumban aki Adolf Hitler támadó különítményeinek vezetőihez hasonlít. A civil tömörülés, amelyet rangos román értelmiségiek alkotnak, hevesen tiltakozik a jelenlegi hatalom képviselőinek ama szándéka ellen, hogy Miron Cosmát szabadon engedjék, és emlékeztet azokra a barbár cselekedetekre, amelyeket az ő vezénylete alatt hajtottak végre 1990. június 14-15-én Bukarestben, s amely ügyben mind a mai napig nem indult vizsgálat. A PSZ felemlegeti a 91-es bányásztámadást is a kormány épülete ellen, ami miatt Cosmát elítélték, aztán kitér a tavalyelőtti bányászjárásokra. A szervezet felhívása szerint Cosma ügyében nem lehet enyhítő körülményeket felhozni, hanem ellenkezőleg: csakis súlyosbítóakat. A PSZ kifejezi abbéli reményét, hogy a jelenlegi hatalom köreiben végül győzni fog a ráció, különös tekintettel arra, hogy a kormány a nemzeti érdekre hivatkozva próbál erőfeszítéseket tenni Románia európai és euroatlanti integrációja érdekében. A NATO TANÁCSA ELHALASZTOTTA végleges döntését a macedóniai fegyverbegyűjtési művelet megkezdéséről, s ehelyett úgy határozott, hogy a helyzet felmérésére a helyszínre küldi Joseph Ralston tábornokot, a szövetség európai erőinek főparancsnokát. A Reuters által név említése nélkül idézett diplomáciai forrás szerint az amerikai tábornok beszámolója alapján döntik majd el, hogy a 3500 fősre tervezett kontingenst Macedóniába küldik-e az albán lázadók leadott fegyvereinek begyűjtésére, vagy sem. A hét végén az előőrs - cseh, francia és brit alakulatok - mindenesetre megérkezett Macedóniába. AUTÓBALESETBEN ELHUNYT Vancsik Zoltán, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője Péntek éjszaka az M7-es autópályán a Balaton felől Budapest irányába tartó képviselő fekete Peugeot gépkocsijával a pálya 55-56-os kilométerszelvényénél eddig ismeretlen okból lehajtott az útról, kirepült a kocsiból és a helyszínen életét vesztette A politikus egyedül utazott. Vancsik Zoltánt 1994-ben Székesfehérvárról egyéni jelöltként választották meg országgyűlési képviselővé, majd 1998-ban az MSZP Fejér megyei listáján került a parlamentbe 1995-től pártja frakcióigazgatója, majd 1998-tól frakcióvezető-helyettese volt a magyar törvényhozásban. Az MSZP és a Magyar Országgyűlés Saját halottjának tekinti. A KÖZELJÖVŐBEN TALÁLKOZIK Peresz izraeli külügyminiszter Jasszer Arafat palesztin elnökkel, hogy tanácskozzanak a júniusban elhatározott tűzszünet megvalósításáról. Palesztin források szerint Peresz már kapcsolatba lépett a palesztin elnöki hivatallal, és Arafat kinyilvánította, hogy kész bármikor találkozni az izraeli külügyminiszterrel. Utóbbi leszögezte, hogy Ariel Saron miniszterelnököt minden lépéséről tudósítja. Saron mind ez idáig az Izrael elleni támadások megszüntetését szabta a palesztinokkal folytatandó megbeszélések előfeltételének, és határozottan ellenezte a tárgyalást Arafattal.