Bihari Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-203. szám)
2001-08-20 / 193. szám
MILLENNIUMI ÉV k emléke 597 napja A Szent István-napi ünnepségekkel hivatalosan véget ér a 2000. január elsején megnyitott millenniumi év. Igaz, még hátravan néhány zászlóátadás, folytatódik ittott a megkezdett építkezés, felújítás, a tárlatok továbbra is megtekinthetőek - sőt akad olyan is, amelyet csak ezután nyitnak meg -, de az ünneplés elcsendesedik. És miután a millenniumi kormánybiztos hivatala elkészíti a záró számadást, lassan elhalnak a bírálatok is, amelyek az elmúlt majd hatszáz napban többször is felcsattantak a rendezvények, pályázatok és a rájuk fordított összegek okán. Egy idő után pedig ez a millenniumi év is emlékké válik, mint az eddigiek, és évtizedek múltán csak arról esik majd szó, amivel a magyarság gazdagodott általa: szobrokról, festményekről, emlékparkokról, az enyészettől megmentett műemlékekről, könyvkötetek sokaságáról... Az emlékezés másfél évét tudja maga mögött a magyar nemzet. És bár ilyenkor csak a nagyokat szokás megemlíteni, a lelke mélyén mindenki tudja, hogy az ezeréves államiság nemcsak hozzájuk kötődik, hanem mindenkihez, aki cselekvő részese volt az elmúlt századoknak. „Tették a dolgukat. Ki törte a földet, nevelte barmait, ki hajtotta gépeit, csiszolta munkadarabját. Ki hagyományból, majd könyvből művelve gyógyított, közvetített ember és az égiek között a szabad természetben, majd templomházban, ki a közösség ügyes-bajos dolgait intézte naphosszat. Tették a dolgukat. (...) Közösségmegtartó köznapisággal.” A magyarok krónikája című millecentenáriumi kiadvány Glatz Ferenc által jegyzett bevezetőjének kezdősorai ezek. Többek között ez a kötet szolgált a BN mai 5. oldalán közölt összeállítás forrásául. A História élőfej alatt Szent István augusztus 20-i ünneplésének történetéből villantunk fel néhány mozzanatot, de arról sem szabad megfeledkeznünk, ami az ilyen összefoglalókból törvényszerűen kimarad: az ünnepségek között ott vannak a mindennapok, és nekünk tennünk kell a dolgunkat, mint eleink tették egy évezreden át. Közösségmegtartó köznapisággal. Mert csak így jöhetnek újabb ünnepnapok. Wagner Csilla A Nagyboldogasszony napján Esztergomban leleplezett szoborkompozíció Szent István megkoronázásának állít emléket A 2001. augusztus 20-i hivatalos állami ünnepségek négy helyszíne közül az egyik a négy belső tornyos diósgyőri vár Budapesti ünnepi rendezvények A magyar fővárosban légiparádé, történelmi játékok/ tisztavatás és szentmise, este pedig tűzijáték várja az ünneplőket. Helyi idő szerint reggel 9 órakor, a Kossuth téren a Magyar Honvédség Díszszázada a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonja a nemzeti lobogót. Mádl Ferenc köztársasági elnök 11 órakor a Parlamentben kitüntetéseket ad át. A Margit híd és Szabadság híd közötti Duna-szakasz felett 10 órakor kezdődik a légiparádé. 11 és 14 óra között a Gellért, a Clark Ádám és a Batthyány téren láthatóak történelmi játékok. Az Országház előtt rendezik meg a honvédtisztavatást, ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. A hagyományos szentmisét Paskai László bíboros mutatja be délután öt órai kezdettel a Szent István téren, ahol a Szent Jobb-körmenet is lezajlik. A 21 órakor kezdődő félórás, zenés tűzijátékot az Erzsébet és a Margit híd közötti Duna-szakasz mindkét oldaláról meg lehet tekinteni. AZ ÖNFELÁLDOZÁS szimbóluma Emléktábla a mártíroknak Felavatták szombaton a nagyváradi Szent László-templom falán elhelyezett márványtáblát, amely annak a tizenkét mártírnak állít emléket, aki 1944. október 12-én megpróbálta megakadályozni a németek által aláaknázott, városközpontbeli Körös-híd felrobbantását. A tizenketteket megtorlásként kivégezték a visszavonuló németek. Mintegy százötvenen gyűltek össze a táblaavatóra, a megjelenteket dr. Rauscher Eduárd köszöntötte, majd a megemlékezés ötletgazdájának, a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének a nevében Pásztai Ottó elnök szólt az egybegyűltekhez. Hangsúlyozta, hogy a mártírok - mindannyian családapák - a háború áldozatai lettek, pedig váradi polgárok lévén szerették volna megmenteni településük központi hídját a lerombolástól. „E lojális, városunkat féltő magatartásuk miatt kellett meghalniuk. A sors keserű fintoraként évtizedekig még beszélni sem volt szabad róluk. Csak a váradiak köztudatában, emlékeiben éltek mártírhaláluk körülményei. A történelem kerekének fordulása most végre lehetővé tette, hogy bár nagy késéssel, de megpróbáljunk szerény megemlékezésünkkel tisztelegni előttük. Sajnos már a közvetlen hozzátartozók nagy része is eltávozott. Mi, a város polgárai, történelmi tanúságtételként, örök hálánkat és nagyrabecsülésünket fejezzük ki, meghajtva tisztelgésként az elismerés zászlaját!” - mondta. Ezt követően leleplezték a táblát, amely végre méltó emléket állít Bereczky Sándornak, Béres Sándornak, Boér Péternek, Gurzó Imrének, Huszár Istvánnak, Hant Eleknek, Katona Józsefnek, Krammer Ferencnek, Nagy Gyulának, Seres Jánosnak, Simonovits Jánosnak és Sziki Gyulának. Megáldotta az emléktáblát Tempfli József római katolikus megyés püspök - aki kiemelte, hogy a tizenkettek „örök példát mutattak a mai haszonleső világnak, amikor közérdekért még életet is áldoztak” -, valamint Lugosi Mihály, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosa, aki Tőkés László püspök nevében is üdvözölte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy az emlékezés is történelmünk része. A Bihar Megyei Tanács nevében Stefan Sereim elnök beszélt, hangsúlyozva, hogy „ez a mai ünnepség lelki történés”. Szeghalmi Örs Folytatása a 3. oldalon Tempfli József püspök megáldja az emléktáblát Végre méltó emléket állítottak a mártíroknak (Nagy Tibor felvételei) RMDSZ Megalakult a Bölcsek Tanácsa Huszonkét nagyváradi RMDSZ-tag részvételével jött létre megyeszékhelyünkön az úgynevezett Bölcsek Tanácsa. A kezdeményezők konzultatív, tanácsadói, ötletgazdai szerepet szánnak az új testületnek. Országos szinten, az RMDSZ viszonylatában is premiernek számít az, amiben megállapodtak a Szövetség várad-újvárosi, Damjanich utcai székházában tartott eszmecserén. A pénteki lapzártánk után véget ért fórumot Lakatos Péter, az érdekvédelmi szövetség Bihar megyei szervezetének elnöke, valamint dr. Földes Béla ügyvezető elnök hívta össze. Utóbbi kifejtette, hogy a terv régebbi, már többször tanácskoztak arról, hogy nem mindig kellő módon oszlik meg a tevékenység, áramlik az információ a szervezeten belül. Fontosnak nevezte továbbá a korosztályok közötti belső egyensúly megteremtését. E céllal alapították meg a Bölcsek Tanácsát (BT), amelynek feladatkörét meghatározva Lakatos Péter hozzátette, hogy fontos a fiatal politikusokat, városi tanácsosokat ötletekkel, feladatokkal ellátni, a tapasztalt idősek az élet minden területét felölelő bölcsesség birtokában vannak, ami segítheti az érdekvédelmi munkát is, lényeges továbbá, hogy a politikai életben is hallassák hangjukat. Folytatása a 3. oldalon