Fáklya, 1948. június (3. évfolyam, 124-147. szám)
1948-06-01 / 124. szám
NEMZETKÖZI HELYZET A vasárnapi választásokon Cseharnovákia népe egyidefűtVá többoldalúan nyilvánította ki akarata. Elsősorban is döntően megerősítette a népi demokrácia rendszerét ,s k fcJ*ris elhatározotságát, hogy széleskörűen és méi cselekvődben ve«* részt abban az építőmunkában, amely a szocializmus felé vezeti új. országot. Külön kifejezte a vasárnapi eredmény a februári forradalmi fordulatnak a nép; »««n'ösf érét, vagyis Igazoltá, hogy ami akkor történt, azt 1» a nép akarta és a nép maga híjtata végre. Végül a május Jtpl válás* ás éppen ezeknél a Jellegzetv*ségeknél fogva végleges i% csattanó» válasz a nyugati rágalmazóknak és gyáva árulóknak, akik megpróbák beszormnvozni a (erüSri nagy váltó*árt. Míg CsehszováHában a tömegek igenlően ettek lelkes fylri országuk gyökeres átalakulása md rtt, ugyanakkor Olaszországban * .szakszervezeti választások fényesen tenusítják, hogy a dolgozók megver öen gondal t-l az április 10-i választás- komédiára ét még szilárdabban mint va ahe tí raöritlpik a demotoratiVt:* tömegszervizeteik g* poltikai pártok köré. llább el sem Íindmni é vekek óta tanácskoznak Londonban a nyugati állam képviselői, de az értekezlet nem képes előre jutni a Németország miatt felmerült amerikai-francia ellentétek következtében. A francia közvélemény hatalmas nyomást gyakorol a kormányra és így Bidault nem meri teljesíteni az amerikai kívánságot, hogy Franciaország azonnal támogassa Nyugatnémetország talpraállítását A további ellentét a Ruhr-vidék miatt áll fenn, amelynek ellenőrzéséből az angolszászok teljesen ki akarják zárni Franciaországot. Ezenkívül angol-amerikai ellentétek is gátolják , az előbbrejutást, mert az amerikaiak a fontsterling rendszer ellen támadásokat és fenyegetéseket tetéznek. A londoni „Times" keserűen állapítja meg: „Remélhetőleg nem fogják országunkat olyan helyzet elé állítani, hogy választania kellessen a fontsterling érdekterületek tönkretétele és az amerikai segítség elutasítása között" íiallacher brit kommunista képviselő: Som pnynyifa robbantotta ki a Palesztina háborút A palesztinai események változatlan izgalomban tartják a nemzetközi közvéleményt. A brit lapok is vezet helyen írnak a fejleményekről. Az egyik polgári lap megállapítja, hogy ha Bévn tovább vitatja a zsidó állam létjogosulságát, azt kockáztatja, hogy Anglia ki fog maradni a köre] keleti kérdések rendezéséből. GaKacher angol kommunista képviselő a „Daily Worker'’ hasábjain ,,a brit poltika végzetes Irányának gyökeres megváltoztatását" sürgeti. Stevin politikája, állapítja meg Galacher, de segítéte a palesztinai háború kitörését. Meg akarja semmisíteni a zsidó álamot Devin, hogy helyette a percveumiröszök érdekében egy nagy Tren-í*JPMfefM létesitatn. A Biztonsági Tanácsban az angolok átal javasolt négyhetes fegyverszünet vitájában Gromko Szovjet megbízott feltárta az angol és amerikai magatartás valódi okait. A brit javaslatot álszent mesterkedésnek minősítetie, amelynek célja, hogy az alabok előkészülhessenek az új támadásra, viszont az arabokkal szemben is csak saját kifejfelkridti érdekeik miatt előzékenyek és a Brit—amerikai politika az arab államoknak sem tesz jó szolgálatot.Gromiko ravasz lépésnek nyilvánítette Austin a markei kiküldött azon módosít javaslatát is, hogy a zsidókon kívül a hét arab államnak szintén tilsak meg ebben a négy 5iben a hadköteles férfiak bevándorlását. * Nem kell hozzá magyarázat, mondotta Gromik, hogy ez csakis a zsidókat akarja még jobban gúzsba kötni. A jeruzsálemi óvárosban elcssendesedet harcok után a hadi cselekmények Tel-Aviv irányába tolódnak Egyes arab csapatok megközelítették Remlehí és Ud várost amelyek 15 kilométerre vannak Tel Avivtól. Súlyos, 16 gerfíktól támogatott páncélos csata folyik a Jeruzsálem—Tel- Aviv út mentén. A zsidók bekérítettek ereb csapatokat, amelyek angol tisztek vezetése alól állanak. Aj amerikai—angol roksmerkedésnek számít a hír, hogy Törökország Amerikából kapott fegyverekkel akarja segíteni az arab államokat. Katasztrofális icresés érte a reakciót az olasz szakszervezeti választáson Egész Olaszországban tapasztalni, hogy az április 18-i hírhedt „választások" óta a dolgozók és kisemberek még odaadóbban ragaszkodnak a demokratikus szervezetekhez. A most folyó szakszervezeti választásokon is kategorikusan elutasítják azt, hogy a munkásosztály ellenségeire szavazzanak. A nápolyi, bolognai, torinói és más helyeken lefolyt választásokon nyomasztó túlsúlyban választották meg a tömegek a kommunistákat és baloldali szocialistákat, míg a kereszténydemokraták és saragatisták alig képesek egy-két helyhez jutni, noha a kormány mindenképpen igyekszik befolyásolni a szakszervezeti választásokat. Ezek az eredmények is tanúsítják, hogy április 15-án mennyire meghamisították a nép akaratát. Fváírták a lengyel*b © I$s[&r együttműködési szerződést A pénteken Dimitrov minisztereinek vezetésével Varsóba érkezett bolgár kormányküldöttség egynapos tanácskozás után megkötötte Lengyelországgal a két állam közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt, amely húsz évre szól. Egy harmadik világháborús elsöpörné a kapitalizmust Clemuntis csehszlovák külügyminiszter Poprádon nagy beszédet mondott. Részletesen foglalkozott beszédében a nemzetközi helyzettel és felhívta arra a figyelmet, hogy az imperialisták nem játszhatnak a háború tinivel, mert jól tudják, hogy egy esetleges új világháború elseperné a föld színéről a kapitalista rendszert. Az egyszerű monillás a döntő s serepe a nemzetközi politika nagy kérdéseiben még soha nem tapasztal világossággal domborodom ki az utóbbi heek folyamán, — azóta, amióta filmszerűen peregnek egymásután az amerikai szovjet jegyzékváltó* fejteményei. Május 4-iki csapdaccajú jegyzékében még a*troeríc riliani a* amerikai M'ügymínisztérium, hogy hülpoitikája „a* amerikai nép többségének a bizalmát fi. veri." Napok sem kelltek »Zenben ahhoz, hogy Wdckíljön «a pék az álSpinnak a mesirzerfiéége, min ahogyan napok alatt bizonyosodott be annak a könnyedén odavetett f’l|á«n»k « harist jellege, hogy a* amerikai kormány „*y$|va trir* az ajtót a tárgyalásfilsTa Három hét óta ebesorbatja* »merikai néptömeg»k vannak lázban, mert várva várják, hogy ennyi jegyzék. Tevés- és kölié. IDébyváltás uán ne férjen ki főbbé kormánya a tárgyalások rpén végre oldja fel országit a „hideg háború" elvdlhetetlen légköre alól. Olyan elemi erejű volt a* Egyesült Álmokban történtek visszhangja, hogy a* tütä napokban a lapok nem győriek elég példányszámmal kielégíteni az óriási vásárlási keresletet, amit a tömegek feltörő békevágya váltot ki. A tömeghanguallal voltak kénytelenek számolni az amerikai fanok akkor is, amikor még a nagytőke szolgálatban álló „Newyork Times és a „New york Herald Tribune" szemrehányóan bírálta Truman és Marshall azonnali figgetlen visszakozási kisérletet. A fejladóbb lapok pedig, mint smilyem pl. a ,.P. M.’, megkérdezték egyenesen azt is a saját vermébe esett könörfalazó amerikai kormánylói, hogy a háborút vagy talán a békét akarja rikerülni?!" Az egyszerű emberek milliói előtt, — akiknek a béke ügye iránti odaadására hivakozott Sztálin generalisszimusz — eléggé pellengére áhította már a* imperialisták háborús usztó politikáját egymaga a* Egyesült Államok és a Szovjetunió között történt május 4. és május P-i jegyzékváltás. De még inkább lenlebonyolódik az imperialsta háborús uszitók ebbe a helyzetbe, amikor egymás utáni nyomon következett Wallace konkrét nyit levele, majd Sztálin megalapítsa, hogy „egyetlen béke és a népek együttműködésének a kérdésével fog Inkárió államférfi sem hagyhatja figyelmen kivül a Wallace által meghatározó tárgyalási programot. Erre következett azonnal egy további Tasi-közlemény, majd amikor az amerikai külügyminisztérium szorongatott helyre, ércen meg akart próbálni szintén és úgy „konkrét" lenni, hogy tizenegy pontba foglalta össze a Szovjetunió eseni vádjait, a szovjet kormány ezeket is azonnal izekre szedte szét és ismét a nyilvánosság előtt miataki pontról.pcn'v«. hogy mermyH’’“ mindegyik kérdésben csakis az amerikai kormány szegte meg a* á tai* ünnepélyesen aláirt jaltai és po *d*m. egyezményeket é* hogy h jelenlegi helyedért kizárólag az USA peritíkája felelős. S itt, **»p « ponton került az amerikai ha arcs ptli fka végit zavarba. Bekövetkezett például a*, hogy a* USA-kormány ..kiváltságia az NgedVri lapok mir egy szóv*l sem irtékoltek meg a 11 pontra mort rle* megyet szovjet váláséról, mit az amerikai kormányokk 'arfriiíá : kell ez'-knak a tömegeknek egyre f élőbb véleményétől. sra^y'í ..Wze'smár*'' hetekkel o’ftbb még hivatkozni merészkedett. Az imprialíMák nem folytathatnak ma már team háborús', de tartósan még támadó politikus sem Via nem «vérzik meg hozzá a tömegek támogaását. Ezek pedig már akkor felzúdultak amikor Timan március 1?-én nem egészen három évvel a háború befejezése után Vije>nezte, hogy ,,a biztonság érdekében" újból be kell ve BOtri az átalános sorozást és fel kell emeni a hadikiadásokat. Az amerikai kormány nyílván lépre akarta csoni és komisrv • mittélni próbálta május 4-i jejgyzékével a Szorb uniót « egybekötötte ezt a szándékát vátszási célaival is. — Ewe! » számításával azonban olyan vereséget szenvedett el, amilyenben még nem volt része a háború befejezése óta, noha eddig is már kudarc kudarc után érte a? imiperiaista külpolitikát. Beelőzte az imperialisták kudarcát az hogy éppen tömegeik békevágyával próbáltak olcsó és könnyelmű vásári tízet. De a fe’idézet szellem erőtsbbnek mutatkozni náluk és ezért képtelenek már régi helyére visszaparancsolni. Az egyszerű emberek mill ióinak ügye győzött tehát fényesen a május 4-ét követő események során. S ezzel kapcsolaban, különösképpen nagy annak a talá»sztíl*lnak a jelentősége, 'jegy — ez ügy óriási hazai visszhangja és számos jelentési kísérője’ensége szerint — az iiftperia’-if‘álmak és háborús uszióknak éppen saját országaikban támadt már növekvő és elszánt ellenzékük. Náluk is és mindenütt a világon hálásan visszhangozták az egyszerű emberek miliói és száz milliói Sztálin szavait, hogy nem csak leheséges, de egyenesen és feltétlen szükséges is a világi béke érdekében a nemzetközi pollitikában fennálló ellentéseknek a rendezése. Akármint mesterkednek és butécskáznak még a háborús uszítók, a vita egyszerű emberei nem engedik többé levenni napirendről ezt a kérdést. A feladat megkerülhetetlenné, a tömegek kérdésévé válj. V. Ez történt a válaszban A szovjet -amerikai társaság nagygyűlést rendezett Washingtonban, amelyen Mouhon püspök kijelentete, hogy az amerikai nép mHsöi nem támogatják a ,,hidegháborút" és követelik az amerikai háborús uszítás megszünteését. * * * A kínai népi-szebedító hadsereg egységei behaoltak Csanjiíesun városába és Csenteh város isivé éjévé; felszabadították már Ijebol tartomány egész területét Az angol kormány elbocsátott haladó felfogásuk miatt tizenkét tudóst « dedicotj atrmkBtáö Intézetből, * * * Az amerikai megfigyelők köztí5c, hogy Truman választási érdekből fényképeztete le magát legutóbb Weizmannal, Izrael állam elnökével, miután pártja a pal«szinai-ügy miatt leguóbb már igen so k zsidó szavazatot veszített. Truman egyébkén magánbeszélgetéseiben antiszemita kijelentéseket szokott tenni.