Fáklya, 1948. szeptember (3. évfolyam, 206-235. szám)

1948-09-06 / 211. szám

Fejlődésünk mostani szakaszában különösen fontos szerepet tölt be a sajtó — mondotta PUSZTAI IMRE elvtárs a Szaktanács titkára a szakszervezeti vezetők munkaülésén A megyei Szakszervezeti Tanács kidolgozta a mu­nk­a­verseny tervezetét Tegnap délelőtt 10 órakor a Szaktanács kezdeményezé­­séire a MNSz Uirinszki utcai székházában munkaértekez­letre gyűltek össze a helyi szakszervezetek vezetői. Rövid kultúrműsor vezette be a munkaértekezletet, amelynek keretében a Soli­­daritatea (Carmen) énekkó­­rus munk­áed fiókkal, Nagy János, Gencsi Klára és Bárdi Teréz szavalatokkal. Szokolai Zsuzsa pedig énekszámmal szerepelt Nagy József elvtárs meg­nyitója után Pusztai Imre elvtárs, a Szaktanács titkára román és magyar nyelven is­merhette az értekezlet jelen­tőségét és feladatát. — Az Országos Szakszer­vezeti Tanács kezdeményezé­sére az egész ország terüle­tén sajitóterjesztési és levele­zői versenyt rendeznek és a mai értekezletünkön ezt a versenyt nyitjuk meg, — mon­dott­a Pusztai elvtárs. — Fejlődésünk mostani szakaszában különösen fontos szerepet tölt be a sajtó, nem­csak mint propaganda esz­köz­, hanem min­t a tömegek szervezője és mozgósítója is. A sajtólevelezés és terjesztés terén elért eredményeink mellett még igen komoly hiá­nyosságaink vannak. A ta­vaszi országos Sajtóterjesztési versenyben megyénk igen gyengén szerepelt, a 27.-ik helyre került, holott létszám tekintetében az elsők kö­zött van az országban. Az OSzT irányelvei alapján a megyei vezetőség elkészítette a verseny­tervezetet, melynek alapján közös munkával fel­számolhatjuk hiányosságain­kat. Bízunk abban, hogy szak­­szervezeteink képesek lesz­nek megoldani ezt a feladatot és megyénk a most kezdődő versenyben elfoglalja az őt megillető helyet — fejezte be beszédét Pusztai Imre elv­társ. Számos hozzászólás után, a különböző szakszervezetek kiküldöttei ígéretet tettek, hogy a feladatokat 100 száza­lékban megvalósítják. Az értékes munkaértekez­let Nagy József elvtárs záró szavai után, az Internacio­­nálé eléneklésével ért véget. Amire Köröstarján méltán bu­sz­­o Az önkéntes i munkával megművelt kertészet termését széto *ztották a legszegényebbek közé. A Román Munkás Párt körös­­tarjáni szervezetének kezdemé­nyezésére a tavasz folyamán a községi földeken egy 4 hek­táros konyhakertészetet létesí­­tettek. A kertészet a legmoder­nebb felszereléssel van ellátva, úgy, hogy ez a kertészet a me­gye legjobban működő kertgaz­­daságai között is az elsők kö­zött van. Ezért a szép megva­lósításért Körös.Tarján lakossá­­ga több alkalommal kapott dí­­cséretet. . A dicséret még na­­gyobb megvalósításokra ösztö­nözte a község lakosságát.­­Versenyre hivták ki Kőrösgyé­­rast amely hasonló konyhaker­­tészettel rendelkezik. A ver­­senyt a köröstarjáni kertgazda­­ság nyerte meg. — A kertészet terményeinek egy részét ingyen osztottuk és osztjuk ki az arra rászoruló szegény családok között, míg a felesleget a legminimálisabb áron adjuk el a község lakossá­­gának. — mondja a Román Munkás Párt helyi szervezeté­­nek titkára. A kert­gazdaság megművelését önkéntes mun­kával végezte el a község la­­kossága. A konyhakertészet létesítésé­vel két célt ért el Körös.Tarján lakossága: olcsó terményhez juttatták a község­ szegénysé­gét, valamint megismertették a földművesekkel a kertg8zd­a*ág előnyét, amely a föld gazdasá­­gosabb kihasználásával lényege­sen nagyobb jövedelemhez jut­tatja a gazdálkodókat. 0.N.T. kirándulás REMECRE és a seb.?8li vízesésekhez Indulás szept. S1-én 16.17-kor. Visszaérkezés 12-én 23-40-kor. Részvételi dij 380 lei. Turistáknak és szerve­zett dolgozóknak 280 lei. Előjegyzéseket és jelentkezéseket felvesz a ONT iroda. Jelentke­­­zési határidő szept. 9-én este 7 óra. 32 ———MÉB — V Tejkonyhát állítottak fel az miami Poliklinikán a három éven aluli gyerekek részére A Román Munkáspárt és népköztársaságunk kormánya fokozott gondot fordít a nép egészségének védelmére, fő­­ként az ifjak és csecsemők egészségi állapotának megóvá­sára. Az egészségügyi minisz­térium, a nemrég végrehaj­tott átszervezés után fokozot­tabb figyelemmel fordul a szegényebb soron dolgozók gyermekei egészségének meg­védésére. Augusztus 16-án nyitott meg Nagyváradon az Állami Poliklinika helyiségében a tisztifőorvos hatáskörébe tar­tozó gyermek-tejkonyha, amely az elmúlt fél hónap alatt szép eredményeket ért el. Egész évben működik a tejkonyha Az Állami Poliklinika gyer­mekosztályának vezető orvosa dr Bochis Claudia orvosnő lelkiismeretesen fogott a tej­konyha megszervezéséhez , minden igyekezetével azon volt, hogy támogatást nyújt­son a gyenge és beteges gyer­mekek egészségének helyre­állítására. A tejkonyhák létrehozását az évenként rendesen fellépő gyermek bélhurut-betegség megakadályozása tette szük­ségessé. Pénteken dr Ghitea városi tiszti főorvos meglátogatta az Állami Poliklinika gyermek tejkonyháját s­­ megállapította, hogy teljes mértékben meg­felel a követelményeknek és az eddigi elért eredményeken felbuzdulva, nemcsak nyáron működik a konyha, — aho­gyan azt előzőleg tervezték, — hanem télen is. Javul a kicsinyek egészsége — Eredetileg — mondot­ták kérdésünkre, — az volt az elgondolás, hogy csupán a bélhurut fellépése idején mű­ködne a konyha, hogy elejét vegyék ennek a betegségnek. Azonban látva, hogy­­ a beteg gyermekek egészségére mi­lyen gyógyító hatással van a tejkonyhában előállított kü­lönféle tejtermék készítmény, elhatározták, hogy a konyhát télen is fenntartják. — Mit készítenek a kony­hában? — Rizslét, zabpelyhet, sa­­vós tejet és tejkonzervből kü­lönféle tejterméket, aszerint — teszi hozzá dr Bogdáni­’ György főorvos, — hogy a beteg gyereknek mire van szüksége? Nem érdektelen megemlí­teni, hogy a három éven aluli beteg gyermekek számára fel­állított tejkonyhán „étkező“ gyermekek egészségi állapota az elmúlt két hétben feltű­nően javult. mao*» A FÁKLYA a te lapod olvasd és terjeszd Önkéntes munka, a Ha önkéntes munkát kez­­deményeztek az üzemek dol­gozók akkor nyilvánvaló, hogy az a munkát amit ki­fejtenek a gyárak, üzemek és irodák munkásai, valóban önkéntes és hogy szívesen mennek öt vagy tíz napra dolgozni a különböző mun­kahelyekre, mivel átérzik az önkéntes munka fontossá­gát. A nagyváradi szervezett munkásság az elmúlt hóna­pokban és különösen az el­múlt hetekben bebizonyítot­ta, hogy mennyire komolyan­­ veszi főként a híd munkálatainak befejezését s időt és fáradságot nem kí­mélve dolgoznak munkaidő után, hogy hét hónap múlva diadallal hirdesse a nagyvá­radi Szabadság*hid „ dolgo­zók küzdelmének nagyszerű eredményét. Az ember ilyen gondola­tokkal foglalkozik, amikor nézi a híd önkéntes munká­latainál dolgozó színésznő­ket. Négyen, vagy talán öten üldögélnek egymás mel­lett, aztán leguggolnak a Kö­röspart fűzfáinak árnyéká­ba s önfeledten, jobban­­mondva unottan dobálják az apró kavicsokat, kacagnak­, megbeszélik az asszonyokat érdeklő legfrissebb híreket, ruhákról, divatról, púderről és a legújabb filmekről be­­szélnek, majd a nagyváradi színház jövő együtteséről filozofálgatnak s azt latol­ják, hogy vájjon milyen is lesz, s hogy meg tud-e bir­kózni a feladatokkal. . .? A többi önkéntes munkán sok pedig követ ,,bányász­nak“, csillét tolnak, homo­kot rostálnak, egyszóval hi­dat építenek. A színészek szorgalmasan dolgoznak, vi­­szont a színésznők továbbra is a fent vázolt témát variál­ják s nagynéha napra búj­nak­­ bámulni. Az ember önkéntelenül te­szi fel magának a kérdést, hogy mi értelme van ennek az egész színész-önkéntes munkának? S egyáltalán­, ha itt vannak, miért nem dol­­goznak, ha nem akartak részt venni a hídépítésnél, miért jelentkeztek önkéntes munkára s ha nem akartak részt venni, ki kényszerítette őket ide jönni? Mindenekelőtt úgy hisze szük, az üzembizottságnak színészek és a színház igazgatóságá­nak lett volna kötelessége megmagyarázni a színészek­nek, hogy mit jelent az ön­­kéntes munka és hogy az valóban önkéntes és hogy kaphatnak, sőt ha a színész képességei olyanok, kap is szerződést a társulatnál te­kintet nélkül arra, hogy van­­e vagy sem öt önkéntes munkanapot igazoló papírja a szakszervezettől. Másodsorban, ha már szí­­nészeink mindenképpen részt kívánnak az önkéntes múltából, úgy megvan a le­hetőség arra, hogy ne végez­zenek olyan munkát, főként a színésznők ne (!) amely­hez sem fizikai erejük nincs, s melynél tudásukat sokkal jobban hasznosíthatják más munkaterületen! Ha mindenképpen része­sei akarnak lenni a hídépí­tésnek, munka után szóra­koztathatnák az ott dolgo­­zókat, van Nagyváradon né­hány tucat nagyüzem, ahol a dolgozók szívesen fogadnák, ha ebéd­szünetben, vagy munka után énekelné­nek, egyfelvonásosokat ad­nának elő, humorizálnának színészeink! Nem messze Vá­radtól, a Dorna Tataros- Bodonos bányavidék dolgo­zói jó színdarabra szomjaz­nak, Szalontán, Telegden, Élesden és a többi gyár­vidé­ken a gyári munkások, a fal­vakon a földművesek üdvö­zölnék örömmel színészein­ket... S vájjon nem jobb mun­­kát végezhetnének-e és nem hasznosabbat, mint így, ha árnyékban hűtőinek? A szín­ház vezetősége és üzembi­zottsága remélhetőleg fi­gyelembe veszi ezeket a so­­rakat s a jövőben igyekszik majd másként gondolkozni s színészeink is (ha önkéntes munkát akarnak végezni), olyan munkát végeznek majd, amit szívesen csinál­nak s amely foglalkozásuk­tól nem áll messze... —---------- KÖTELES PÁL tim­ofßm! A Tudor Vladi­­m­yif Bieilli nrrescu­ utca 39.­­ sz. alatti Schwartz-féle pékség minden nap reggel 9 órakor bérsütést végez, garanciával hozott tésztából, va­lamint lisztből 535

Next