Fáklya, 1949. június (4. évfolyam, 146-175. szám)

1949-06-01 / 146. szám

P­A­I­L f A Forradalmi jelentőségű esemény az Orvostudományi Egyesület megalakulása Orvosok és egészségügyi dolgozók közös harca a népegészségért Pártunk kezdeményezésére vasárnap megalakult Bukarestben a Román Népköztár­­saság Orvostudományi Egyesülete. Többszáz jelenlevő egészségügyi dolgozó hatalmas demonstrációja volt ez a gyűlés és egy új határvonalat húzott, hogy felszámolja az eddig elmaradott egészségügyi álla­potokat. A Coltea elnevezésű bukaresti központi kórház előadó­termében Pártunk vezetőinek képeivel díszített emelvényen Pairhon professzor, a Román Népközt­ár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Marzu pofesszor és Salaigeanu Leon­­tin egészségügyi miniszter és helyettese továbbá a Román Népköztársaság akadé­miájának képviselője 11 te Ardeleanu professzor foglaltak helyet. Az egészségügyi dolgozók kiküldöttei... A hallgatóság Sorai között ott látjuk az egyetemi köz­pontok és az ország nagyobb városi központjainak profes­­­szorait, orvosait, laboránsait ápolónőit, bábáit, fogászait, gyógyszerészeit, — tehát ** egészségügyi dolgozók minden kategóriájának kiküldöttek. De itt vannak az egyetemek diákjai is és nagy számban a fővárosi üzemek munkás dele­gációi is. Elsőnek Marza professzor ismertette az egyesület meg­­alakulásának célját, mely az orvostudományi élet tervsze­­rűsítéséből áll, felöleli az egészségügyi dolgozók szakmai és ideológiai színvonalát, to­vábbá a Szovjet orvostudo­mány eredményeit felhasznál­ja és népszerűsíti. Magunké­vá tesszük — mondotta Mar­nn professzor — Pártunk irá­nyításával honolt kormány­rendelkezéseket és ígérjük, hogy egészségügyi téren is olyan forradalmi lépéseket fo­­gunk tenni, amit a dolgozók a népi demokratikus állam­formától elvárnak. Salageanu elvtárs egészség­­ügyi miniszterhelyettes hang­­súlyozta, hogy a most megala­kuló tudományos egyesület merőben különbözik az eddi­giektől, amelyek kasztrend­szeren alapultak és csak or­vosokat vagy azoknak egyes kategóriáit ölelte fel. A most megalakuló egyesületben kol­lektíven fognak működni az egészségügyi dolgozók, m­inden megkülönböztetés nélkül. filmkas tine$kiködést rendez vasárnap Király­hágóra a Szaktanács tu­rista osztálya. Vasárnap reggel háromnegyed 6-kor indul a kü­lönvonat, amely a kirlyhágói állomásig vi­szi a résztvevőket, ahon­nan ki-ki tetszése szerint járja be az ifjú túraveze­­tők irányításával a kör­nyék legszebb helyeit. Délután 6 órako­­ rövid kultúrműsorral zárul majd a napi műsor és este 10 órakor érkeznek vissza a nagyváradi állomásra. Harcunk egy-egy jelentős eredményei ezek a hét­végi kirándulások, me­lyek keretében az üzemi dolgozók is megismerik me­gyénk legszebb tájait és kipihenik a heti mustca fáradalmait. Kormányunk­ messzemenően gondosko­dik a dolgozókról és le­hetővé tette, hogy igen csekély anyagi kiadások­kal vehessenek rész­t a hétvégi kirándulásokon. A kirándulások­ iránt állandóan növekszik az érdeklődés, különösen az üzemi dolgozók körében, am­i mi­n­d­ennél m­e­ggyő­­­zőbben bizonyítja a kez­deményezés helyességét. A gyermekhalandóság — egyik legégetőbb problémánk Az elhangzottakhoz a hallga­tóság sorai közül többen hozzá­szóltak. Szót k­ért Lupu profes­­­szor és Danielotpohi, a bukaresti egyetem professzora, továbbá Sanadeanu professzor és Deák Lajosné maro­svásárhelyi szülész­nő. Deák Lajosné elmondotta, korty munkájában hatalmas len­­dületet jelent ez a konferencia, amikoris Pártunk munkája nyomán az egészségügyi dolgo­zók is eljutottak oda, hogy mun­­kájuk szerint értékeljék őket és ne legyenek lenézett alkalmazot­­tak a magasabb képesítésű egészségügyiekkel szemben. A különböző kategóriájú egész­ségü­gyi dogozók hozzászólásaiból az látszott, hogy szükséges és rég várt esemény volt ez a kon­ferencia az egészségügyi dogo­zók életében is. Többen kihang­súlyozták azt- hogy ez az egye­sület hivatva van arra, hogy a tudományos életünket fejlessze és így felszámolja azt az elm­a­­radottságott, amely a múlt örök­­sége gyanánt országunkban még fennáll. Hivatva van az egyesü­­let megoldani a legégetőbb pro­blémát, a gyermekhalandóság kérdését. Az Orvostudomány­ Egyesület Nagyváradon Az u­j tudományos egyesület­nek minden megyében, tehát Nagyváradon is lesz fiókja, amely a demokratikus centraliz­mus alapján kapcsolódik szerve­sen a központhoz és amelyiken keresztül tervszerűen fog folyni a tudományos munka. Dr Kende József elv­társ nagyváradi orvos a váradi or­vosi kar részéről vett részt az alakuló közgyűlésen. Dr Kende József diktára másodmagával képviselte a biham­egyei orvo­sokat A kongresszusról a követ­kezőket mondja: Bihar megye egészségügyi dol­gozói is örömmel kapcsolódnak ebbe a munkába és ismerve a Szovjetunió példáját- hogy a kollektíven megszervezett munka milyen eredményekhez vezet, mi is végre kollektíven fogjuk fel­venni a harcot a dolgozókat ve­szélyeztető betegségek ellen. Megyénkben különleges felada­tok állanak előttünk, az általá­nos népegészségügy felemelésén kívül, így például a pajzsmirigy (basedow) megbetegedések terén. Ez a betegség igen elterjedt, eb­­ben a munkánkban, hogy ezt le­­küzdhessük, az orvosok munká­ján kívül feltétlen szükség van az adatgyűjtésre­, a megfigyelés­re, az ápolásra. Kivehetik és ki kell vegyék, tehát részüket az egészségügyi dolgozók teljes lét­­számm­ak Eddig gyakran vették ki a részüket a kutató munkából az egészségügyiek. Főleg a la­boránsaink. Ezeknek a névtelen hősöknek munkáját a múlt re­zsim még annyira sem értékelte, hogy legalább nevüket emleget­ték volna. Már itt ülltek velünk egy sorban, mint ahogy együtt dolgozunk a laboratóriumokban is. — Igen fontos feladatnak, lá­tom még az ideológiai színvona­­lúnk emelését, mely elengedhe­tetlen feltétele annak, hogy egészségügyi téren is segíthes­sünk a szocializmust országunk­ban felépíteni — fejezte be dr Kende elvtárs. A nagyváradi és bihar megyei dolgozók örömmel veszik tudo­másul, hogy a népegészségügy rendszeres védelmére és fejlesz­tésére szocialista jelentőségű­­ lé­pés történt. Andor Zoltán, 5 £_ NEM FIZETJÜK ŐKET... Demokráciaelenes magatartásuk miatt 137 kato­­likus egyházi személyt töröltek a költségvetésből a kul­tuszminisztérium 1949 február 1-i határozata értelmé­ben. Ezek között a személyek között a reakció régi ba­rátai és népünk régen leleplezett ellenségei vannak. A sokezer holdas papi birtokok mellett nem fizethet­ne demokráciánk a dolgozók béréből országunk belső rom­­bolóinak. Márton Áron gyulafehérvári püspök, Durko­­vits Antal iasi-i püspök, Sándor Imre, Maczalik Viktor gyulafehérvári kanonokok hűséges kiszolgálói és enge­delmes szolgái a vatikáni, nemzetközi reakciónak. Annak a reakciónak, amely világviszonylatban az ango­l-ameri­­kai imperializmus álc­ázat­lan csatlósaként szerepel. Ezek a méltatlan egyházi személyek éppen úgy, mint Mgyarországon Mindszenty és társai, a dolgo nép ellenségeinek bizonyultak. Izgattak dolgozó né­pünk érdekei ellen, rágalmazták a népi demokráciákat és a nagy Szovjetuniót. Egyedien egy cél lebegett előt­tük, a feudalista, kizsákmányoló rendszer viszaállítása, megakadályozása a haladásnak és becsmérelni mindazt, amit a nép saját erejéből elért. Márton Áron következetten ezt a demokrácia-elle­ne­s politikát folytatta. Határozott utasítása volt erre O'Hara pápai nunciustól, aki bőséges dollár-támogatást ígért számára. Ezt az ígéretet bátran megtehette, hisz a világvárosokban több, mint 32 nagy bank főrészvényese a vatikán. Ők támogatják pénzzel a Franco-terrort, rész­vényeik nagy részét az angolszász megszállás alatt levő nyugatnémetországi hadiipar újjáépítésére fordítják. Márton Áron ezekkel a körökkel volt összeköttetésben és nem volt kényelmes számára a dolgozó nép napról­­napra fokozódó eredménye. Fejétől bűzlik a hal, Márton Áron eme hazaáruló tevékenysége következtében nincs mit csodálkoznunk azon, hogy egyes püspökök és papok — természetesen az ő egyenes utasítására, a templomokban háborús uszí­tó propagandát űztek, híveiknek és főleg az ifjúságnak politikai tevékenységét akadályozták. Nem riadtak vissza attól sem, ho­g­y rágalmazó nyomtatványokat adjanak ki és osszanak szét a dolgozók között, amelyben a Szovjet­uniót és annak eredményeit becsmérlik Ezekben az akci­ókban mindenkor természetes szövetségesre találtak a kulékságban. Az egyházfők határozott utasítására házak­nál tartott vallásos órák ü­rügye alatt gyűléseket ren­deztek, főleg falun és kihasználták a múltnak átkos maradványát, a tudatlanságot, a hiszékenységet és a ba­bonákkal való hiedelmet és különböző rémmesékkel, rémhírekkel igyekeztek az ország építését gátolni. Moldovában, ahova a népi demokrácia ereje elvitte a teljes vallásszabadságot, az átkos kisebbségi szó el­törlését, az egyházi reakció féltve jól jövedelmező állá­sát, és rettegve múltbeli tevékenysége miatt, támadásra indult. Ennek a támadásnak irányítója Durkovits Antal, aki személyesen irányította Csángófalva reakciós kato­likus papjait és csoportokat szervezett Dózsa György és Racaciuni papokkal, több apácával együtt. Sorra láto­gatták a falvak kalákjait és igyekeztek a sovinizmus mérgét elhinteni és beszélni arról, hogy mit mond ."Amerika hangja“ a tengerentúli imperializmus ezen mocskos szócsöve. A katolikus egyház hivatalnokai, akik a romániai dolgozók munkájából és adójából eredő állami fizetése­ket galádul arra használták fel, hogy orvtámdlást intéz­zenek alkotmányunk, államunk és annak dolgozó osztá­lya ellen és a vallás köpenyét öltötték magukra, kiérde­melték a fizetés megvonását. Államunk tiszteletben tart­ja minden polgár vallásos meggyőződését és biztosítja a felekezetek szabad vallásgyakorlatát, de nem tűrheti, hogy egyes személyek, a dolgozó nép ellen mesterked­jenek. Természetesen, hogy a munkanélküli­ jövedelmek további biztosítása érdekében az egyházi reakció mindent megpróbál, de a dolgozó nép rájött arra, hogy az éberség fokozásával fel tudjuk fedni az ellenségnek minden­nemű próbálkozását, még akkor is, ha papi talár mögé akarja rejteni sötét szándékait és a vallásszabadság ürügye alatt próbál merényleteket szőni a dolgozó nép szabadsága ellen. A szocializmusért, a dolgozók jólétéért harcoló tö­megek megelégedéssel veszik tudomásul kormányunk éber­ségét, mellyel megakadályozta, hogy a dolgozók pénzét a dolgozók ellenségei élvezzék.

Next