Fáklya, 1956. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-03 / 1. szám

A PÁRT VEZETÉSÉVEL • ÚJ GYŐZELMEK FELÉ Hatnapos tanácskozás után be­fejezte munkálatait a Román Munkáspárt II. kongresszusa._ Ro­mánia egész dolgozó népe új, je­lentős munkasikerekkel­­ köszön­tötte szeretett vezetőjének II. kongresszusát és feszült figyelem­mel követte annak munkálatait. A kongresszusnak történelmi jelentősége van hazánk életében. Munkálatai felvázolták a párt­vezette dolgozó nép korszakalkotó sikereit a szocializmus építésé­ben és megmutatták a jövő nagy­szerű távlatait, kijelölték­ a párt és a nép feladatait a további ha­ladás, a jólét útján. A kongres­szus meghallgatta az RMP Köz­ponti Vezetőségének tevékenysé­géről szóló jelentést, amelyet Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség első titkára ter­jesztett elő és egyhangúlag jóvá­hagyta a jelentésben megszabott politikai irányvonalat, a benru­mi­jelölt feladatokat. Elfogadta azmS*?^ mint a párt harci és munkap­rogramját a népgazdaság további­ építésében, a párt továb­bi­ megegyxSsítésében, a népi demok­ratikus áluam megszilárdításában a nép any­agi és kulturális élet szinvonaláin­ak emelésében és­­ béke megvédésében. A kongres­­szus ma­jd*agyta az RMP Közpon­ti RevL^B Bizottságának jelenté­sét. A kongresszus küldötte eSvh.íén^Big elfogadták a kong­res sí ^■ nyelveit a népgazdasá­gejl­ , szolgáló 1956—60. és máá>ár^■ éves tervre vonatkozó iag.pär^Ä'öntetűen megszavazta a Pit a Módosított Szervezeti Sza­bályjaiinak tervezetét. Végi meg­állJptották a párt új köz­ponti szerveit, a Központi Vea­tőséget és a Központi Revizió Bizottságot. Az uj Központi V­zetőség egyhangúlag megválasz­totta az RMP Központi Vezető­sége Politbürójának tagjait s póttagjait, az RMP Központi V­zetősége titkárságának tagjait s a párt Ellenőrző Bizottságán­k tagjait. Az RMP Központi Veze­tőségének első titkárává G Gheorghiu-Dej elvtársat válasz­tották Az RMP II. kongresszusa részt vettek 32 ország kommunis­ta és munkáspártjainak küldő­­tei. A kongresszuson felszólalt, köszöntötte a Román Munkás­­pártot és Románia dolgozó ne­vét Kiricsenko elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségi neg tagja, aki tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak üdvözletét; felszólalt CsuDe, a Kínai Kommunista Párt Köz­­ponti Bizottsága titkárságának titkára; Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének első titkára; Dolors Ibarimi, Spanyolország Kommu­nista Pártjának főtitkára és a nemzetközi munkásmozgalom sőt más élenjáró harcosa. Nagyszeri megnyilatkozása volt ez a kong­resszus a nemzetközi proletár­szolidaritásnak. .Az RMP II. kongresszusának záróülésén Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs rávilágított a kongresszus munkálatainak és határozatainak történelmi jelentőségére. A kong­resszus mindenekelőtt bebizonyí­­totta a párt általános vonalának helyességét és bölcsességét. A Központi Vezetőség jelentésében és a­­ hozzászólásokban kiemelt­­ er­edmények híven tükrözik azokat a nagyszerű sikereket, amelyeket «Trafikososztályunk, dolgozó pa­­­­­asztságunk,_ értelmiségünk hősi, önfeláldozó és öntudatos munkája hozott létre a párt vezetésével. Csupán néhány év alatt megvál­tozott az ország arculata. Létre­jött és véglegesen megszilárdult Románia dolgozó népének legna­gyobb vívmánya: a népi demokra­tikus állam, a városi és falusi dolgozók állama. Egyre jobban megedződik a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, a szocializmus felé való előrehala­dásunk legfőbb biztosítéka. Meg­teremtődött és állandóan erősödőt , a­ román nép és a nemzeti kisebb­ségek együttműködése és testvé­ri­ barátsága, a román nép és a nemzeti kisebbségek jogegyenlő­ségének alapján. A II. párt­kon­gresszus büszkén állapította meg, hogy dolgozó népünk teljesítette a Román Népköztársaság első ötéves tervét és döntő jelentősé­gű sikereket ért el a szocializmus gazdasági alapjainak lerakásá­ban. A párt szocialista iparosítási po­litikája teljes mértékben helyesnek bizonyult, szocialista iparunk a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján óriás léptekkel haladt elő­re a fejlődés útján. Ipari összter­melésünk közel háromszorosa az 1938. évinek. A nemzeti jövede­lemnek csaknem a fele az iparból származik. Új iparágak jöttek létre, amelyek biztosítják az or­szág gazdasági függetlenségét, az egész népgazdaság arányos fejlődését és a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának anyagi alapjait. A mezőgazdaság, amely 1955- ben közel 12 millió tonna gabonát adott az országnak, szintén meg­haladta a régi Romániában elért legmagasabb évi termésered­ményt. Létrejött és szüntelenül fejlődik a mezőgazdaság szocia­lista szektora. 6325 kollektív gaz­daság és mezőgazdasági társulás, körülbelül 3000 ipari növényt termelő csoport, amely a mező­­gazdasági összterület több mint egyharmadát öleli fel — hirdeti a szocialista mezőgazdaság felsőbb­rendűségét. A kongresszus pártos felelős­séggel és bátorsággal bírálta a hiányosságokat a gazdasági, po­litikai és kulturális építés terén A kongresszus jelentősége to­vábbá abban rejlik, hogy kidol­gozta a párt és az egész nép munka- és harci programját. Ez a program előirányozza a szocia­lista gazdaság építésének újabb győzelmeit, a kultúra és a tudo­mány felvirágoztatását, a párt és a nép demokratikus állam szünte­len erősítését, hazánk békéjének és biztonságának megvédését, a nép jólétének útján való előreha­ladásunkat. Az elkövetkező öt évben 60—65 százalékkal növek­szik az ipar össztermelése. 1960- ban 80—90 százalékkal több sze­net, 80—85 százalékkal több vil­lamos energiát, mintegy 65 szá­zalékkal több húst, mintegy 45 százalékkal több lábbelit terme­lünk mint most. Vasérc termelé­sünk 1,8—2-szeresére, acélterme­lésünk 2—2,2-szeresére emelke­dik öt év alatt. Mezőgazdaságunk szocialista szektora a második ötéves terv végén az egész mezőgazdasági árutermelés 60—70 százalékát fogja biztosítani. 1960-ban mező­­gazdaságunk legkevesebb 15 mil­lió tonna gabonát termel. Növelni fogjuk a társadalmi, kulturális juttatásokat. A munkások és tiszt­viselők életszínvonala 30 száza­lékkal emelkedik ebben az idő­szakban. A kongresszus kidomborította a párt erejét, sorainak egységét, a párt és a dolgozó nép megbont­hatatlan kapcsolatát. Sohasem volt ilyen egységes a párt, soha nem örvendett még ilyen mérték­ben a néptömegek bizalmának. A kongresszus megerősítette ezt az egységet, megerősítette népünk­­nek a pártba vetett bizalmát. A kongresszuson elfogadott új Szer­vezeti Szabályzat megerősíti a párt szervezeti életét, növeli a párttagok felelősségérzetét, a nép iránti odaadását, aláhúzza a párt élcsapat jellegét, vezető szerepét a szocializmus építésében. A párt sikeres harcának, egész tevékenységének vezérlő fáklyája a marxi-lenini tanítás, a Szovjet­unió Kommunista Pártja tapasz­talatainak alkotó alkalmazása. „Pártunk állandóan gazdagodva tapasztalatokban, mindig egyene­sen ezt az utat fogja járni“ — hangsúlyozza a II. kongresszus­nak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához, N. Sz. Hruscsov elvtárshoz kül­dött távirata. A kongresszus munkálatai befe­jeződtek. A párt és a nép teljes határozottsággal lép rá a kon­gresszus által megszabott célki­tűzések valóraváltásának útjára. Az egész párttagság szorosan tö­mörül az újonnan megválasztott Központi Vezetőség köré, amely­nek élén Gh. Gheorghiu-Dej elv­­társ áll. A román nép s vele együtt a a magyar nemzeti kisebbség és a többi hazánkban élő nemzeti ki­sebbség szorosan felzárkózik a párt zászlaja alá, hogy a párt ve­zetésével győzelemre vigye a szo­cializmus ügyét, megvalósítsa a II. pártkongresszus harci és mun­kaprogramját. ^00>0<X>0060<Xy0A X ’VI. évf. 1. szám: 6 6 1956 S g ''Január x I 5 I­X kedd g o 6 oldal ára x X 20 báni g 000>00000000000 A Román Munkáspárt Nagyvárad-tartományi Bizottsága az új esztendő alkalmával meleg sze­retettel üdvözli a párttagokat és tagjelölteket. Harcos, sikerekben gazdag új évet kíván tartomá­nyunk munkásainak, technikusainak, mérnökeinek, dolgozó parasztjainak, művészeinek és irodalmá­rainak, valamint mindazoknak a dolgozóknak, akik tapasztalatokban gazdag, bölcs pártunk vezeté­sével kimagasló eredményeket értek el a múlt évben, s ugyanakkor további sikereket kíván az új 19­­6-os esztendőben, hogy a legjobb feltételek mellett teljesítsék I­ ötéves tervünk feladatait és így maradéktalanul hozzájáruljanak a szocializmus felépítéséhez drága hazánkban, a Román Népköz­­társaságban. Az RMP Nagyvárad­ tartományi bizottsága. N. A. Bulganyinnak, a Pathé-Marconi­­ francia-angol rádiótársaság felkérésére tett újévi nyilatkozata Moszkva. (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: A Pathé-Marconi francia-angol rá­diótársaság felkérte N. A. Bulga­­nyint, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét, nyilatkozzék az új év alkalmából, hogy ezt a nyilatko­zatot 1956. január 1-én a világ összes rádióállomásai közvetítsék. N. A. Bulganyin a kérésnek ele­get téve, az újév alkalmából a kö­vetkező nyilatkozatot adta: „Az újév alkalmából szívélyesen üdvözlöm összes hallgatóimat, bár­hol is legyenek és boldogságot, örö­met és az életben sikert kívánok számukra. Ha megkérdeznénk az emberek millióit, mi a legfőbb vágyuk, két­ségtelenül azt válaszolnák: a béke. A népek békében és barátságban élhetnek és kell hogy éljenek. A né­pek békét akarnak, mert az hozza meg minden ember számára a hol­nap biztonságát, mentését a fegyver­kezések súlyos és hasztalan terhétől, a béke biztosítja a nyugodt munka és a jobb élet építésének lehetősé­gét. Mi, a különböző társadalmi és po­litikai rendszerű államok a békés együttélés hívei vagyunk, mert ez megfelel valamennyi ország népei szent törekvésének. Ezektől a gondolatoktól áthatva, vettünk részt a kormányfők genfi értekezletén, amelynek igen nagy­fontossága van a kölcsönös megér­tés és együttműködés tekintetében, amely azt célozza, hogy közös meg­egyezéssel határozatokat hozzanak az égető nemzetközi kérdésekben. Indiában, Burmában és Afganisztán­ban nemrég tett látogatásunk során még inkább meggyőződtem ennek az útnak helyességéről. Ezekkel az országokkal, valamint más orszá­gokkal való barátságunk az ismert öt irányelven alapszik. Ezek, a terü­leti épség és szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásának, a megnemtá­­madásnak, a más államok belügyei­­be való be nem avatkozásnak, az egyenlőségnek és a kölcsönös előnyök­nek, valamint a békés együttélésnek irányelvei. Mélységes meggyőződésünk, hogy, ha az összes országok alkalmaznák ezeket az irányelveket, ez fontos lépést jelentene az államok közötti bizalom megszilárdítása, a nemzet­közi feszültség enyhítése útján. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy ezen az úton még van elég akadály és nehézség, de szilárd meggyőződé­sünk, hogy, ha az összes államok részéről megvan a jóindulat és a békére irányuló törekvés, akkor el­háríthatók ezek az akadályok és megegyezésre lehet jutni az égető kérdések tekintetében. Az elmúlt év elég ilyen példát nyújt. Dolgozzunk még nagyobb kitartással és állha­tatossággal, hogy az 1956. eszten­dőben folytatódjanak és fejlődjenek az elmúlt év eredményei. Kívánjuk, hogy az újév a nemzet­közi feszültség állandó enyhülésé­nek, a világbéke megszilárdulásának éve legyen.“ § K. J. Vorosilov újévi beszéde Moszkva. (Agerpres) . — A TASZSZ közli: K­­. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének újévi beszéde. Tiszta szivemből köszöntelek ben­neteket az uj év alkalmából! Az elmúlt 1955. év bővelkedő kiemelkedő ese­ményekben. Az 1955. év a béke megsziárdításáért folytatott tevé­keny és sikeres harc éve volt. A szovjet nép ebben az évben nagy munkagyőzelmet ért el,­­ sikerrel és határidő előtt teljesítette az ötö­dik ötéves tervet. A szovjet emberek visszatekintve a múlt évben megtett útra, büszkén elmondhatják jó! és igyekvéssel dol­goztunk és békés munkánk nagy­szerű eredményeket hozott. Hazánk mérhetetlen kiterjedésű területén számos gyár és üzem, hatalmas ví­zierőművek, új gép- és traktorállo­mások, valamint szovhozok létesül­tek. Új lakóházak, iskolák, intézmé­nyek, stb. épültek. A Kommunista Párt körül szoro­san tömörülő és a párt által veze­tett nagy szovjet nép, építő munká­jával évről-évre egyre hatalmasabbá, szebbé változtatja hazánkat. Mikor az új, 1956. évbe lépünk, nemcsak eredményeinkre gondolunk, hanem azokra a feladatokra is, amelyeket még nem teljesítettünk, gondolnunk kell hiányosságaink fel­számolásáért indított harcra, a kom­munizmus építésének állandó fej­lesztéséért folytatott harcra. Dicső­séges Kommunista Pártunk felhívja az összes szovjet embereket, fokoz­zák erőfeszítéseiket, hogy még na­gyobb sikerekkel fejlesszék a ne­hézipart, hogy tovább fokozzák a szocialista mezőgazdaság termelé­sét, a népi fogyasztási cikkek terme­lését, növeljék a munka termelékeny­ségét, hogy még több lakást és kul­turális-szociális intézményt építse­nek, biztosítsák népünk jólétének szüntelen emelkedését. Az elmúlt esztendőben a Szovjet­unió különleges­ erővel kinyilvánítot­ta, hogy a világ békéjének bástyája. A Szovjetunió aktív békepolitikájá­nak rendkívül nagy szerepe volt a „hidegháború” híveinek leleplezésé­ben, a nemzetközi feszültség enyhí­tésében, abban, hogy lényegesen megtisztult a nemzetközi légkör a háború ragályától. Az olyan fontos események, mint a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezlete és a bandungi ér­tekezlet, kedvezően előmozdították a béke megszilárdulását, a népek közötti gazdasági és kulturált együttműködés kiszélesítését. És bár a négy hatalom külügyminisz­tereinek legutóbbi értekezletén, a nyugati államok állásfoglalása miatt nem sikerült megegyezésre jutni, a genfi szellem mégis tovább él a népek szívében. Az egész világ népei egyre tevé­kenyebben állást foglalnak a fegyver­kezési hajsza, megszüntetése, az atom- és hidrogén fegyverek eltiltá­sa mellett. A szovjet kormány nagy­szerű példáját adta annak, hogy küzd a nemzetközi feszültség enyhí­téséért. A Szovjetunió 640.000 fővel csökkentette hadseregének létszá­mát, átengedte a Kínai NK-nak port arthuri haditengerészeti tá­maszpontot, megszüntette a porkkz­­la-uddi szovjet haditengerészeti tá­maszpontot, csaknem tíz milliárd rubellel csökkentette 1956. évi védel­mi kiadásait és ugyanakkor nagy­mértékben fokozta a lakásépítéseket és a kulturális-szociális intézménye­ket szolgáló előirányzatokat. Bulganyin és Hruscsov elvtárs indiai, burmai és afganisztáni uta­zása nemcsak a meglátogatott or­szágok, hanem a világ összes béke­­szerető emberei méltán tekintik a népek jogegyenlősége és barátsága eszméi óriási győzelmének, a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés együttélése irányelvei győzel­mének. Ezen az alapon jött létre és fog a jövőben is megszilárdulni a Szovjetunió népeinek barátsága, ba­rátsági és kulturális együttműködé­se a nagy Indiai Köztársaság, Bur­ma és Afganisztán népeivel. Évről­­évre egyre jobban kiterebélyesedik a Szovjetunió dolgozóinak megin­gathatatlan testvéri barátsága a nagy Kínai NK népeivel, a szocia­lizmus és demokrácia egész táborá­nak népeivel. A szovjet nép melegen üdvözli országunk kapcsoltainak normali­zálását, a szocializmus alapjait épí­tő Jugoszlávia testvéri népeivel. Országunk jelentős események küszöbén , a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusa kü­szöbén köszönti az új esztendőt. Ez­zel kapcsolatban kinyilváníthatjuk azt a határozott meggyőződésünket, hogy kommunizmust építő hős né­pünk az elkövetkezendő évben még nagyobb eredményeket fog elérni a gazdasági és kulturális építésben. Szeretett elvtársak! A Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága és a szov­jet kormány nevében az újév alkalmá­ból tiszta szívemből köszöntöm az összes munkásokat, kolhozparaszto­kat, az értelmiséget, a szovjet nőket, nagyszerű ifjúságunkat. Ugyancsak melegen köszöntőm és újévi jókívánságaimat tolmácsolom a béke összes őszinte barátainak, valamennyi békeszerető népnek. Kivánom, hogy az elkövetkezendő év szeretett hazánk még nagyobb felvirágzásának, a tartós békének és a nemzetközi feszültség szüntelen enyhülésének, az összes népek kö­zötti fokozódó barátságának éve le­gyen! Boldog újévet szeretett elvtársaim és barátaim! Könny­ebb az élet a kollektívában »GOOOOOOO0OQG3GOOOOO0OOG Kint az utcán a szél seper vé­gig, sűrűn szitál a daru. Lassan szürkés fehér lepel borít be min­dent, csak a gyalogjárón marad — a nagy csizmák, kisbakancsok nyomán — ragacsos, fekete sár. Bent — az érkörtvélyesi kollek­tiv gazdaság irodájában — vidá­man pattog a tűz. A gazdaság könyvelő „gárdája” uralja ezt a barátságos légkört. Ilyenkor csak ritkán nyit be egy-egy kollektivis­ta, mert végetért a gazdaság kö­rüli nagy munka. A könyvelők örülnek az ilyen napoknak, legalább nyugodtan dolgozhatnak. Mert papírra tenni az összes munkaegységeket, kiszá­mítani, hogy minden egyes kollek­tivista miből mennyit kap, figyel­mes munkát igényel. S ha ezt be­fejezték, itt az évzárás ... özv. Torda Lajosné, a gazda­ság könyvelője. De mindenki egyszerűen csak Giziké néninek szólítja, ezt a régebben sötéthajú, de most már ezüstszáliakkal sű­rűn teletűzdelt, dushaifonatu né­nit. S mert a tagok ha hivatalos ügyben járnak városon, ha baj van a munkaegységek pontos ve­zetésével, ha írás kell az orvoshoz , mindig Giziké nénihez for­dulnak. Giziké néni már ötödik eszten­dőt zárja a kollektív gazdaság­ban. És olyan tájékozott a gazda­ság ügyiben, meg az emberek egyéni életében is, hogy egy egész beszámolóra valót mesél. Nem nagy az érkörtvélyesi kol­lektív gazdaság De ha alakulásá­tól kezdve szemléli az ember, na­gyon sokat fejlődött. 1950-ben 67 család kezdte el a saját maguk­hozta és az államtól kapott föld megművelését. A 314 hektár föld megmunkálásához 2 bivaly, C rossz ló és 3 rozoga szekér ugyan­ennyi eke, borona és egy vetőgép volt. Az ólban pedig 3 koca csel­lengett. A gazdaság 101 kollekti­vista családja csak mosolyog ezen, mert időmúlva a nyomorúság is emlék marad csupán, mosolyt csal az ember ajkára. A mosoly mögött büszkélkedés is rejlik, mert most a gazdaság tu­lajdonában 14 vastengelyű szekér, ugyanannyi mezőgazdasági szer­szám, egy Diesel-motor, amely villanyáramot szolgáltat. Az istál­lóban pedig 26 igásló, I­ csikó, 10 fejős tehén, 4 borjú, 306 darab juh. 21 koca és a legújabban vásárolt két bivaly van. Ehhez a leltárhoz még hozzá jön a legfontosabb: a tagság egyre növekvő öntudata, szorgalma. Az idén úgy dolgozott a tagság, hogy minden növénytermesztésnél túlteljesítették a tervet, így búzá­ból 2292, árpából 1930, burgonyá­ból 20.700, kukoricából 4381, nap­­OOOOOOOGOGOOOGOOOOOOOOrt­raforgóból 1076 kiló termést értek el hektáronként. Ez a bő termés adott alapot ar­ra, hogy az idén munkaegységen­ként 4,60 kiló búzát, 4,65 kiló ku­koricát, 5,85 kiló burgonyát, 0,48 kiló árpát, 0,10 kiló napraforgót, 0,05 kiló babot, 0,115 liter bort, 8 kiló szalmát, 2 kiló szénát oszta­nak. Az előreláthatólag 8 lej pénz­beli osztást a kertészkedés, amely 152.788, a kendertermesztés, amely 73.940, a jószágok és állati termé­kek értékesítése, amely 91072 lejt hozott a közös gazdálkodás „kony­hájára", biztosították. A jó termés és a pénzbeli ha­szon anyagi lehetőséget nyújt a gazdaság leltárjának gyarapításá­ra. Így eddig 31 fiókos fiadztatei, juh­akoli, szekér- és szénaszint, 3 kukorica-górét, az idén pedig bor­­házat és 25 vagon befogadóképes­ségű raktárt építettek fel. Nemcsak a közös vagyon gyur­­rapszik, hanem az emberek egyéni gazdasága is. Amellett, hogy jól élnek, ruházkodnak, sokan, mint például Arnóczy József, Balázs Mi­hály, Kozák Ferenc, Bencsik Já­nos, Kovács Sándor házat építet­tek. Farkas András, Lovas Károly, Sajti Imre házat vásároltak. Szen­­tessi Antal, Kozák Sándor, Ifj. Cséti József, Czeglédi Sándor, Truckai József, idős Szőke Lajos most készülnek építeni. F. E. öGGGGfflOlgGOGGGGGGGG G GGGGGG GGCGSGGGGGGGGGGGOGSGGOGGGiG0GGG SGGGGOGGGGOGGOCGgí -----•-----­ Megnyílt a gyermekváros A Május 1­ tér környéke igen for­galmas volt péntek délután. Gyer­mekek csoportosan, szülői, tanítói felügyelettel — vagy anélkül — siettek a gyermekváros megnyitójá­ra. Mint minden évben — most is — izgalommal várták ezt a napot. A kíváncsiság és türelmetlenség haj­totta őket. Vajon, milyen újabb örö­met nyújt a gyermekváros, s persze min­denik az elsők között akart ré­szesülni minden jóból, kellemesből. S nem csalódtak. Talált mindenki magának kedvére való szórakozást, játszhattak, összegyűjtött pénzeiken vásárolhattak, s a műsorban is mindenki megtalálhatta a neki tet­szőt. A gyermekkacajtól, gyermek­zsivajtól késő estig hangos volt a tér. Majd lassan, az új benyomások­tól, s a játszástól fáradtan tértek haza a gyermekek, hogy másnap — frissen, kipihenten — ismét be­népesítsék városukat, a gyerme­'** rost.

Next