Fáklya, 1956. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1956-03-01 / 51. szám

wäg pnommai egyesouetmi AZ RMP NAGYVÁRAD­ TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA a csütörtök 4 oldal ára 20 báni X X AOCO*4XX><*OCO$ X­XI. évf. 51. szám. q X A 1956 március x X $ V 8 ■ Szövetkezeti közgyűlések Tartományunk falvaiban, köz­ségeiben már javában folynak a fogyasztási szövetkezetek közgyű­lései. Rövidesen sor kerül a rajo­­ni szövetkezeti központok közgyű­léseire is. Az eddigi tapasztalatok beigazolták, hogy a szövetkezetek legnagyobb részt betöltötték azt a hivatásukat, hogy megerősítsék a város és falu közötti kapcsola­tokat. A lenini elvek alapján isko­láivá váltak a közösségi tevé­kenységnek, nagymértékben hoz­zájárultak a mezőgazdaság szo­cialista átalakításáért folyó harc eredményeihez, a dolgozó paraszt­ság öntudatának, kulturális szín­vonalának emeléséhez. Ezt igazol­ják a tények. Hazánkban immár több, mint 3500 falusi szövetkezetbe 4.500.000 falusi dolgozó tömörült. A népi hatalom éveiben tartományunkban nagyszerű eredményeket értünk el a szövetkezeti áruforgalom emelé­sében, amely 1951-től napjainkig 72 százalékkal emelkedett. A for­galmazott áruk értéke elérte az évi 429.504.000-t. Szövetkezeti há­lózatunk egyre bővül. Ma már szá­mos olyan falut és vállalatot ta­lálunk, ahol nemrégen nyílt szö­vetkezeti bolt: a belényesi Száka faluban, a bobotai bányánál, a palotai kendergyárban, a szalon­­tai állami gazdaság Barmód-pusz­­tai részlegén, stb. Az első ötéves terv évei alatt az üzlethálózat szá­ma tartományunkban elérte a 203-at. Népesebb és forgalmasabb helyeken új universal üzletek so­rozata nyílt. Üzlethálózatunk bő­vítésével, választékos áruellátás­sal bebizonyítottuk a szocialista kereskedelem felsőbbrendűségeit. Országunk dolgozói a legeldugot­tabb részeken is egységes állami árakon jutnak a szükséges áru­hoz. A közgyűlések sikeres megszer­vezését komoly politikai munka előzte meg. Az alapszervezetek, a helyi néptanácsok végrehajtó bizottságai, a szövetkezeti állan­dó bizottságok és az agitátorok közös felvilágosító munkája be­igazolta: ahol a közgyűlés sikere érdekében szervezetten együttmű­ködtek, ott a tagság ismerte a szövetkezet belső problémáit, a vezetőség tevékenységét és hozzá tudtak szólni a vitákhoz. Tasád és Gyepes Nagyvárad-rajoni fal­vakban a közgyűléseken— amel­lett, hogy népesek voltak — élénk viták bontakoztak ki. Hasonló gyű­lésekkel találkoztunk Garanonc és Körös rajonban is. Almás falu­ban jogosan bírálták meg a veze­tőtanácsot, amiért hetekig elha­nyagolta olyan áruk beszerzését, mint a só, petróleum, élesztő, stb. A kiskopácsi és a garabonci dol­gozók bátran feltárták azt a hi­bát, hogy a vezetőtanács hanyag­sága miatt késtek a mezőgazda­­sági szerszámjavításokkal. Nem gondoskodtak idejében kovács­­szénről és szükséges félkészáruk és alkatrészek biztosításáról. A dolgozóknak, a tagságnak részvétele, a közgyűléseken, a v­e­­zetőtanács és a­ végrehajtó­ bizott­ságok tevékenységének megvita­tása a rajoni és tartományi köz­gyűlések küldötteinek megválasz­tása, a működési terv jóváhagyá­sa, általában a legszélesebb de­mokratikus elvek alapján történt. Bebizonyosodott, hogy a szövet­­kezetek nem csupán kereskedelmi egységek, hanem széles tömeg­­szervezetek, amelyek sokmillió dolgozó parasztot egyesítenek és nevelnek a közösségi élet szelle­mében. Szövetkezeteink közgyűlésein tudatosítani kell pártunk II. kon­gresszusának határozatait és an­nak szellemében kell előkészíteni tervelőirányzataikat. A rajoni szö­vetkezetek vezetőtanácsainak ala­posan kell tanulmányozniuk ezen­­i­ül a községi és falusi szövet­kezetek közgyűléseinek anyagát, eredményeit. Vegyék figyelembe a dolgozók kívánságait, javasla­tait. Nagy körültekintéssel készít­sék elő a rajoni közgyűléseket. Ezek a közgyűlések kiindulópont­jai kell, hogy legyenek a szövet­kezeti tevékenységben fennálló hiányosságok kiküszöbölésének. Hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a szövetkezeteken belül működő aktivisták betölthessék felvilágo­sító és mozgósító tevékenységü­ket. Küzdeniük kell az áruforga­lom további növekedéséért, a vá­­lasztékterv teljesítéséért, az áru­kezelés megjavításáért, a kereske­delmi költségek további csökken­téséért, a gazdasági és pénzügyi terv tiszteletben tartásáért. A köz­gyűlések egyik központi kérdése kell, hogy legyen az árucserefor­galom további megjavítása. Ezen a téren még komoly nehézségeink vannak. Tartományunkban nagy az aránytalanság az ipari áruk­nak a falusi dolgozókhoz való el­juttatása és a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlása között. Az eddigi tapasztalatok alapján meg lehet állapítani, hogy egyes rajoni központok felületesen ké­szítették elő a községi és falusi szövetkezeti közgyűléseket. A Margitta-rajoni szövetkezeti köz­pont vezetősége elhanyagolta a közgyűlések előkészítésének ellen­őrzését. A közgyűlés levezetésével megbízott küldötteket felszínesen képezték ki. Ebből következett, hogy egyes helyeken nem tartot­ták tiszteletben az alapszabály előírásait. Ez a hibás módszer a tömegek­től való elszigetelődéshez vezet. A munka további megjavítása ér­dekében a rajoni szövetkezeti szö­vetségek elnökének s végrehajtó bizottságainak úgy kell megszer­vezniük az irányítást, hogy a munkát megosztva, minél több esetben kimehessenek terepre, a ve­zetőtanács többi tagját is bevon­va az ellenőrzésbe. Tudatosítaniuk kell az ifjak és a nők bevonásá­nak jelentőségét. El kell érniük, hogy a szövetkezeti vezetőségek 25 százaléka az ifjak és 25 szá­zaléka a nők sorából kerüljön ki. Sajnos ezen a téren komoly le­maradás észlelhető. A csatári szö­vetkezeti közgyűlésen például egyetlen nőt sem választottak be a vezetőtanácsba. Ezen a téren különösen Gurahonc vajon ma­radt le. A közgyűlések egyik fő célja, hogy az új vezetőségekbe olyanok kerüljenek be, akik ez ideig is be­bizonyították: méltók a dolgozó nép bizalmára. A rajoni pártbi­zottságnak úgy kell irányítania az alapszervezetek tevékenységét, hogy az alapszervezetek bírói ké­pesek legyenek az egész párttag­ságot mozgósítani a szövetkezeti munka megjavítása érdekében. Az­­ alapszervezetek irányításával szé­leskörű felvilágosító munkát kell végezniük. E felvilágosító munka eredményeként az új vezetőtaná­­csokba a legtevékenyebb pártta­gokat és pártonkívülieket kell be­választani, a szövetkezeti tagság soraiból a legszorgalmasabb kol­lektív gazdasági és mezőgazdasá­gi társulásbeli tagokat, az állami gazdaságok dolgozóit, az egyéni­leg dolgozó őstermelő paraszto­kat, a tantestület legaktívabb tagjait, stb. Nagy jelentősége van a szövet­kezeti közgyűlések jó és alapos előkészítésének. A jól előkészített szövetkezeti közgyűlések aktív tényezői kell, hogy legyenek az árucsereforgalom, a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szö­vetsége további megerősítésének. A kisipari termelőszövetkezetek termelvényeinek kiállítása A szilágysomlyói kisipari ter­melőszövetkezetek március 11 — a néptanácsi képviselőválasztások és a kisipari termelőszövetkeze­tek II. országos ... kongres­­­szusának tiszteletére kiállí­tást rendeznek. A kiállítá­son a három termelő­szövetke­­zet termékeit mutatják be. Az Augusztus 23 kisipari termelő­­szövetkezet például több darab­ból álló gyönyörű diófumiros fé­nyezett hálószobabútort, két konyhatűzhelyet és egy saját ter­­vezésű szénnel-fával fűthető, szép kivitelű kályhát, az Imbracämin­­tea szövetkezet női-, férfi- és gyermekruhsfélékkel vesz részt a kiállításon. Az Incullamintea pe­dig gyönyörű lábbelikkel járul hozzá a kiállítás anyagának gaz­dagításához. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitották meg. A kiállított termé­kek meg is vásárolhatók. LAPUNK TARTALMÁBÓL Szenkovics Sándor elvtárs vá­lasztói között (2. oldal). A barátság elmélyítésének Isko­lája (2. oldal). Néptanácsi képviselőjelöltek a Solidaritatea gyárból (2. old.). Erősítsük és fejlesszük a mező­gazdaság szocialista szektorát (3. oldal). Az évi közgyűlés után a Progre­­sus Szövetkezetben (3. oldal)­ Megérdemelt kitüntetés (3. oldal) Az olasz munkaszövetség kon­gresszusának munkálatai (4. oldal) Fényképekről és nyomortanyák­ról (4. oldal) A népek harca a tartós békéért (4. oldal) Köszöntsük újabb munkasikerekkel március 11-ét, a választások napj Jelentős újítások az erdőkiternelésben A Nagyvárad-tartományi Erdő­kitermelő vállalat (1FET) njitóbi­­zottsága még az év első napjai­ban versenyre hívta az aradi és a Sebes-menyházi erdőkitermelő­vállalatokat az újítómozgalom fel­lendítéséért. A Nagyvárad­ tartományi erdő­­kitermelő vál­lalat újítói az első perctől kezdve komolyan vették a versenyt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az év ele­jétől február 20-ig hétszer annyi újítást küldtek be,­­mint a múlt év első két hónapjában. A szám­beli sikerek mellett azonban a vállalat számára sokkal fonto­sabb, hogy a befutott újítások közül számosak igen nagy jelen­­tőségűek. Herman Viktor fiatal mérnök — aki nemrégen kérte a párttagjelöltek soraiba való fel­vételét —­ egy rönkvontató szer­kezet elkészülésére nyújtotta be njitási javaslatát. E szerkezet se­gítségével biztosíthatják a nehe­zen megközelíthető vágásterüle­­tekről a rönkhordást. Ugyancsak Herman Viktor njitási javaslata egy úgynevezett sinvasfuró készü­lék. Ezzel a készülékkel jelentős mértékben megkönnyíthetik az erdei vasutak karbantartását. Másik hasznos ujitás, amelyet Liebermann Ferdinánd műszaki igazgató javaslatára Lechmeniuc Gheorghe mozdonyvezető nyújtott — • — Befejezték a szerszámjavítást Mezőtelki községben a mező­­gazdasági munkálatokat irányító bizottság a tél folyamán felül­vizsgálta a dolgozó parasztok gépeit és mezőgazdasági felsze­reléseit. A bizottság — miután megállapította mennyi a javíta­ni való eke, borona, vetőgép, tár­csa és egyéb felszerelés — nap­nlap után mozgósította a dolgozó parasztokat e feladat teljesítésé­re. A dolgozó parasztok — a mozgósító munka eredményeként— már napokkal ezelőtt rendbehozat­ták a mezőgazdasági felszerelése­ket és gépeket­ de, jelentős mértékben elősegíti a termelékenység növekedését, fa­anyagok megtakarítását teszi le­hetővé, s igen hasznos a munka­védelem szempontjából is. Egy önműködő szerkezetről van szó, amellyel a fából faragott rakon­­cákat helyettesítik a rönkszállító kocsikon. Az ujitóbizottság elhatározta: az ujitómozgalom­ további fellen­dítéséért március 12. és 18. kö­zött, a néptanácsi választások tiszteletére újítóhetet rendeznek. Ez alkalommal az újítási sza­bályzatban megszabott jutalma­kon kívül 2000 lej jutalmat fizet­nek ki azonnal a három legjobb újításért. A pártalapszervezet javaslatá­ra a közeljövőben a biharfüredi és a fenesi erdőkitermelő részle­gek között tapasztalatcserét ren­deznek, hogy minden részlegen alkalmazzák az újításokat, Raiter Iosif levelező. A jó vasúti közlekedés és teheráru forgalom biztosításáért Bodor Károly párttag, a CFR nagyváradi forgalmi főnöksége for­galmi osztályának vezetője, Roman Iuliu párttaggal, a forgalmi főnökség egyik legjobb forgalmi irányítójával a 401-es gyorsvonat útját követik a grafikonon. Szakmát tanulnak A székelyhídi gép- és traktorállomáson 31 ifjú tanul szakmát. Egyesek kovács és lakatos mesterséget. Mások mezőgazdasági gé­pészek, vagy traktoristák lesznek, aszerint, kinek, mihez van na­gyobb tehetsége, milyen szakmához van nagyobb kedve. Mérnökök, technikusok az elméleti részét tanítják a szakmá­nak. A mesterek, a jó szakemberek pedig a gyakorlatban mutatják be és magyarázzák meg a kérdéseket: Lubscha László igazgató például technológiát, a gépelemeket, szakrajz tervezést. Bakk Fe­renc mérnök a kémiát, fizikát, számtant ismerteti az ifjakkal. Gardó József lakatos pedig rajz után tanít szabni, valamint a la­katosság titkait mutatja meg a fiataloknak. A tanulásra előirányzott idő nagy része még hátra van. Alig két hónapja kezdték meg a tanulást. Mégis sok ifjú tanulásban el­ért eredménye figyelmet érdemel, bizonyítványa szorgalomról ta­núskodik. Hogy kik kaptak ötöst feleletükre? Többek között Ba­logh Józsefnek, Szabó Imrének és Eperjessy Józsefnek van ötöse szakrajzból, technológiából és gépelemekből, Ötösi Gyulának pedig négyesei mutatják, hogy igyekszik a nehéz és előtte ismeretlen anya­gok megértésére. A tanulók nagy része már kezdettől fogva igyekszik, tanul lel­kiismeretesen. Ha mindvégig , 1957 augusztus 10-ig odaadással és szorgalommal tanulnak, és segítik a most még gyengébb tár­saikat, egész biztos, hogy a hátralevő másfél év alatt mindannyian jó szakmunkássá válnak. Székelyhid rajonban nem min­den faluban tettek eleget határ­időre a mezőgazdasági szerszá­mok javításának. Bár a határidő már lejárt, mégis találunk olyan községet, mint Érselénd, ahol az Ahol lemaradtak ekék javítási tervét alig 83 szá­zalékra teljesítették, Kágyán pe­dig 80 százalékra. A lemaradott községek népta­nácsainak végrehajtó bizottsága nagyobb gondot fordítsanak erre a fontos kérdésre. Vegyenek pél­dát Kereki, Szentjobb, Értarcsa, Köbölkút és még sok más köz­ségekről, ahol már befejezték a javítást. Készül az új kollektív szerződés Az 1956. évi kollektív szerző­dések megkötése komoly felada­tok elé állítja a vállalatok, gyá­rak munkásait, vezetőit. Hiszen a kollektív szerződés mindkét fél­re — mind a dolgozókra, mind a vezetőségre — számos kötele­zettséget ró. A kollektív szerző­dés megkötésekor tehát, a tényle­ges helyzet vizsgálatából kell ki­indulni, ugyanakkor a vállalat jövőbeli lehetőségeit, a termelés rejtett tartalékait is figyelembe kell venni. Csakis ezeknek a szem­pontoknak a figyelembevételével összeállított kollektív szerződés töltheti be hivatását, segíti elő a terv teljesítését, s a dolgozók munkakörülményeinek javítását, stb. A szalontai Húsfeldolgozó Ipar­vállalat munkaközössége az 1956. évi kollektív szerződés tervezeté­nek összeállításakor figyelembe vette a fent említett szempontokat. A kollektív szerződés tervezeté­nek első fejezete a termeléssel foglalkozik. Előírja, hogy a vál­lalat dolgozói össztermelési tervü­ket 104, árutermelési tervüket pe­dig 106 százalékra teljesítik 1956 ban. A munkatermelékenységet 1 százalékkal növelik, az önköltsé­get pedig 0,25 százalékkal csök­kentik az előirányzathoz viszo­nyítva. A vállalat dolgozói az év végéig 460.000 lej terven felüli szocialista felhalmozást valósíta­nak meg. A kollektív szerződés tervezete a továbbiakban foglalkozik a vál­lalások teljesítésének módszerei­vel is, így többek között utal a tervezet haladó munkamódszerek alkalmazására. Mint ismeretes, az újítások nagymértékben elősegítik a terv teljesítését. A kollektív szerződés egyes pontjai irányt mutatnak az újítóknak és jól megfogalmazott újítási tématervet jelölnek meg, amelynek alapján a gyár dolgo­zói értékes újításokkal segíthetik elő a termelési terv mutatószá­mainak teljesítését. A technikailag jól megalapo­­­zott haladó normák bevezetésé­vel is foglalkozik a kollektív szer­­­­ződés tervezete. Ilyen normákat vezetnek be az ételzsír osztályon, a szalámi osztályon és a húsfel­­bontó osztályon, s ezekkel előse­gítik a vállalások maradéktalan teljesítését. A vállalatnál — amint a kol­lektív szerződés tervezetéből kitű­nik — nagy gondot fordítanak a dolgozók szakképesítésére. Ebben az évben a különböző szakmai tanfolyamokon több, mint 120 munkást szakképesítenek. A munkafeltételek megjavítása a vállalat vezetőségének egyik állandó feladata. A kollektív szer­ződés előírja, hogy ez év májusá­ban társadalmi ellenőrző csopor­tot létesítenek, amely felülvizs­gálja a vállalat vezetőségének a munkafeltételek megjavítására irányuló munkáját. A kollektív szerződés terveze­tét a dolgozók megvitatják, s ja­vaslatok alapján a kollektív szer­ződés megkötésére alakított cso­portok összeállítják annak végle­ges formáját. A jankai kollektív gazdaság hívei A jankai kollektív gazdaság alapszervezete felvilágosító mun­kát szervezett az egyénileg dol­gozó parasztok körében, hogy meg­győzze őket a közös gazdálkodás felsőbbrendűségéről. Az alapszer­vezet ennek megfelelően új tagok­kal bővítette ki a pártonkívüli aktivét és a párttagokat is előké­szítette a felvilágosító munkára. A felvilágosító munka eddigi ered­ménye azt mutatja, hogy a gaz­daság létszáma rövidesen 10 új belépővel gyarapszik. ★ A jankai kollektivisták nagy jelentőséget tulajdonítanak a II. pártkongresszus irányelveinek, amelyek a mezőgazdasági terme­lés fellendítését irányozzák elő. Elhatározták, hogy az agrotechni­kai módszerek alkalmazásával ez évben jelentősen hozzájárulnak az irányelvben reájuk háruló felada­tok megvalósításához. Így vállal­ták, hogy ez évi termelési tervü­ket 10 százalékkal túlteljesítik. A vállalások sikeres teljesítése ér­dekében megtették az előkészüle­teket, az összes szerszámokat ki­javították és az előirányzott is­tállótrágyát kihordták a földekre. A vetőmagvak tisztítását és pró­­bacsiráztatását is elvégezték. Ezenkívül a gazdaság 80 mázsa műtrágyát vásárolt, melyet a ta­laj és a növények feljavítására használnak . A gazdaság közgyűlése egyön­tetűen elhatározta, hogy ebben az esztendőben szerződéseket kötnek többféle termék értékesítésére. Ed­dig 12 hektár kender és 3 hektár paprika termesztésére, ezenkívül az első negyedévre 3000 liter tej­re és 2 hízott ökörre szerződtek. Ezzel is jelentősen hozzájárulnak a városi lakosság jobb ellátásá­hoz. Hegedűs János, levelező -----------­ Versenyrő A biharfélegyházi kollektív gaz­daság vörös sarkának műkedve­­lő együttese a falusi kulturottho­­nok III. országos versenyén egé­szen a tartományi döntőig jutott. Színjátszócsoportjuk a III. helye­zésre került, s ez az eredmény ar­ra ösztönzi a vörös sarok fiatal­jait, hogy a falusi kulturotthonok nemrég indult IV. országos sereg­szemléjére felkészültebben jelent­kezzenek. Bővítették a művészi csoportokat. A néptanácsi képvi­selőválasztások tiszteletére kul­­tur­alitációs brigádot alakítottak, mellyel a versenyre is beneveztek. A hetente megtartandó műsorpró­­bákat rendesen látogatják a sze­replők. Holló János, levelező

Next