Fáklya, 1956. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1956-03-01 / 51. szám
wäg pnommai egyesouetmi AZ RMP NAGYVÁRAD TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA a csütörtök 4 oldal ára 20 báni X X AOCO*4XX><*OCO$ XXI. évf. 51. szám. q X A 1956 március x X $ V 8 ■ Szövetkezeti közgyűlések Tartományunk falvaiban, községeiben már javában folynak a fogyasztási szövetkezetek közgyűlései. Rövidesen sor kerül a rajoni szövetkezeti központok közgyűléseire is. Az eddigi tapasztalatok beigazolták, hogy a szövetkezetek legnagyobb részt betöltötték azt a hivatásukat, hogy megerősítsék a város és falu közötti kapcsolatokat. A lenini elvek alapján iskoláivá váltak a közösségi tevékenységnek, nagymértékben hozzájárultak a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folyó harc eredményeihez, a dolgozó parasztság öntudatának, kulturális színvonalának emeléséhez. Ezt igazolják a tények. Hazánkban immár több, mint 3500 falusi szövetkezetbe 4.500.000 falusi dolgozó tömörült. A népi hatalom éveiben tartományunkban nagyszerű eredményeket értünk el a szövetkezeti áruforgalom emelésében, amely 1951-től napjainkig 72 százalékkal emelkedett. A forgalmazott áruk értéke elérte az évi 429.504.000-t. Szövetkezeti hálózatunk egyre bővül. Ma már számos olyan falut és vállalatot találunk, ahol nemrégen nyílt szövetkezeti bolt: a belényesi Száka faluban, a bobotai bányánál, a palotai kendergyárban, a szalontai állami gazdaság Barmód-pusztai részlegén, stb. Az első ötéves terv évei alatt az üzlethálózat száma tartományunkban elérte a 203-at. Népesebb és forgalmasabb helyeken új universal üzletek sorozata nyílt. Üzlethálózatunk bővítésével, választékos áruellátással bebizonyítottuk a szocialista kereskedelem felsőbbrendűségeit. Országunk dolgozói a legeldugottabb részeken is egységes állami árakon jutnak a szükséges áruhoz. A közgyűlések sikeres megszervezését komoly politikai munka előzte meg. Az alapszervezetek, a helyi néptanácsok végrehajtó bizottságai, a szövetkezeti állandó bizottságok és az agitátorok közös felvilágosító munkája beigazolta: ahol a közgyűlés sikere érdekében szervezetten együttműködtek, ott a tagság ismerte a szövetkezet belső problémáit, a vezetőség tevékenységét és hozzá tudtak szólni a vitákhoz. Tasád és Gyepes Nagyvárad-rajoni falvakban a közgyűléseken— amellett, hogy népesek voltak — élénk viták bontakoztak ki. Hasonló gyűlésekkel találkoztunk Garanonc és Körös rajonban is. Almás faluban jogosan bírálták meg a vezetőtanácsot, amiért hetekig elhanyagolta olyan áruk beszerzését, mint a só, petróleum, élesztő, stb. A kiskopácsi és a garabonci dolgozók bátran feltárták azt a hibát, hogy a vezetőtanács hanyagsága miatt késtek a mezőgazdasági szerszámjavításokkal. Nem gondoskodtak idejében kovácsszénről és szükséges félkészáruk és alkatrészek biztosításáról. A dolgozóknak, a tagságnak részvétele, a közgyűléseken, a vezetőtanács és a végrehajtó bizottságok tevékenységének megvitatása a rajoni és tartományi közgyűlések küldötteinek megválasztása, a működési terv jóváhagyása, általában a legszélesebb demokratikus elvek alapján történt. Bebizonyosodott, hogy a szövetkezetek nem csupán kereskedelmi egységek, hanem széles tömegszervezetek, amelyek sokmillió dolgozó parasztot egyesítenek és nevelnek a közösségi élet szellemében. Szövetkezeteink közgyűlésein tudatosítani kell pártunk II. kongresszusának határozatait és annak szellemében kell előkészíteni tervelőirányzataikat. A rajoni szövetkezetek vezetőtanácsainak alaposan kell tanulmányozniuk ezeniül a községi és falusi szövetkezetek közgyűléseinek anyagát, eredményeit. Vegyék figyelembe a dolgozók kívánságait, javaslatait. Nagy körültekintéssel készítsék elő a rajoni közgyűléseket. Ezek a közgyűlések kiindulópontjai kell, hogy legyenek a szövetkezeti tevékenységben fennálló hiányosságok kiküszöbölésének. Hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a szövetkezeteken belül működő aktivisták betölthessék felvilágosító és mozgósító tevékenységüket. Küzdeniük kell az áruforgalom további növekedéséért, a választékterv teljesítéséért, az árukezelés megjavításáért, a kereskedelmi költségek további csökkentéséért, a gazdasági és pénzügyi terv tiszteletben tartásáért. A közgyűlések egyik központi kérdése kell, hogy legyen az árucsereforgalom további megjavítása. Ezen a téren még komoly nehézségeink vannak. Tartományunkban nagy az aránytalanság az ipari áruknak a falusi dolgozókhoz való eljuttatása és a mezőgazdasági termékek felvásárlása között. Az eddigi tapasztalatok alapján meg lehet állapítani, hogy egyes rajoni központok felületesen készítették elő a községi és falusi szövetkezeti közgyűléseket. A Margitta-rajoni szövetkezeti központ vezetősége elhanyagolta a közgyűlések előkészítésének ellenőrzését. A közgyűlés levezetésével megbízott küldötteket felszínesen képezték ki. Ebből következett, hogy egyes helyeken nem tartották tiszteletben az alapszabály előírásait. Ez a hibás módszer a tömegektől való elszigetelődéshez vezet. A munka további megjavítása érdekében a rajoni szövetkezeti szövetségek elnökének s végrehajtó bizottságainak úgy kell megszervezniük az irányítást, hogy a munkát megosztva, minél több esetben kimehessenek terepre, a vezetőtanács többi tagját is bevonva az ellenőrzésbe. Tudatosítaniuk kell az ifjak és a nők bevonásának jelentőségét. El kell érniük, hogy a szövetkezeti vezetőségek 25 százaléka az ifjak és 25 százaléka a nők sorából kerüljön ki. Sajnos ezen a téren komoly lemaradás észlelhető. A csatári szövetkezeti közgyűlésen például egyetlen nőt sem választottak be a vezetőtanácsba. Ezen a téren különösen Gurahonc vajon maradt le. A közgyűlések egyik fő célja, hogy az új vezetőségekbe olyanok kerüljenek be, akik ez ideig is bebizonyították: méltók a dolgozó nép bizalmára. A rajoni pártbizottságnak úgy kell irányítania az alapszervezetek tevékenységét, hogy az alapszervezetek bírói képesek legyenek az egész párttagságot mozgósítani a szövetkezeti munka megjavítása érdekében. Az alapszervezetek irányításával széleskörű felvilágosító munkát kell végezniük. E felvilágosító munka eredményeként az új vezetőtanácsokba a legtevékenyebb párttagokat és pártonkívülieket kell beválasztani, a szövetkezeti tagság soraiból a legszorgalmasabb kollektív gazdasági és mezőgazdasági társulásbeli tagokat, az állami gazdaságok dolgozóit, az egyénileg dolgozó őstermelő parasztokat, a tantestület legaktívabb tagjait, stb. Nagy jelentősége van a szövetkezeti közgyűlések jó és alapos előkészítésének. A jól előkészített szövetkezeti közgyűlések aktív tényezői kell, hogy legyenek az árucsereforgalom, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége további megerősítésének. A kisipari termelőszövetkezetek termelvényeinek kiállítása A szilágysomlyói kisipari termelőszövetkezetek március 11 — a néptanácsi képviselőválasztások és a kisipari termelőszövetkezetek II. országos ... kongresszusának tiszteletére kiállítást rendeznek. A kiállításon a három termelőszövetkezet termékeit mutatják be. Az Augusztus 23 kisipari termelőszövetkezet például több darabból álló gyönyörű diófumiros fényezett hálószobabútort, két konyhatűzhelyet és egy saját tervezésű szénnel-fával fűthető, szép kivitelű kályhát, az Imbracämintea szövetkezet női-, férfi- és gyermekruhsfélékkel vesz részt a kiállításon. Az Incullamintea pedig gyönyörű lábbelikkel járul hozzá a kiállítás anyagának gazdagításához. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitották meg. A kiállított termékek meg is vásárolhatók. LAPUNK TARTALMÁBÓL Szenkovics Sándor elvtárs választói között (2. oldal). A barátság elmélyítésének Iskolája (2. oldal). Néptanácsi képviselőjelöltek a Solidaritatea gyárból (2. old.). Erősítsük és fejlesszük a mezőgazdaság szocialista szektorát (3. oldal). Az évi közgyűlés után a Progresus Szövetkezetben (3. oldal) Megérdemelt kitüntetés (3. oldal) Az olasz munkaszövetség kongresszusának munkálatai (4. oldal) Fényképekről és nyomortanyákról (4. oldal) A népek harca a tartós békéért (4. oldal) Köszöntsük újabb munkasikerekkel március 11-ét, a választások napj Jelentős újítások az erdőkiternelésben A Nagyvárad-tartományi Erdőkitermelő vállalat (1FET) njitóbizottsága még az év első napjaiban versenyre hívta az aradi és a Sebes-menyházi erdőkitermelővállalatokat az újítómozgalom fellendítéséért. A Nagyvárad tartományi erdőkitermelő vállalat újítói az első perctől kezdve komolyan vették a versenyt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az év elejétől február 20-ig hétszer annyi újítást küldtek be,mint a múlt év első két hónapjában. A számbeli sikerek mellett azonban a vállalat számára sokkal fontosabb, hogy a befutott újítások közül számosak igen nagy jelentőségűek. Herman Viktor fiatal mérnök — aki nemrégen kérte a párttagjelöltek soraiba való felvételét — egy rönkvontató szerkezet elkészülésére nyújtotta be njitási javaslatát. E szerkezet segítségével biztosíthatják a nehezen megközelíthető vágásterületekről a rönkhordást. Ugyancsak Herman Viktor njitási javaslata egy úgynevezett sinvasfuró készülék. Ezzel a készülékkel jelentős mértékben megkönnyíthetik az erdei vasutak karbantartását. Másik hasznos ujitás, amelyet Liebermann Ferdinánd műszaki igazgató javaslatára Lechmeniuc Gheorghe mozdonyvezető nyújtott — • — Befejezték a szerszámjavítást Mezőtelki községben a mezőgazdasági munkálatokat irányító bizottság a tél folyamán felülvizsgálta a dolgozó parasztok gépeit és mezőgazdasági felszereléseit. A bizottság — miután megállapította mennyi a javítani való eke, borona, vetőgép, tárcsa és egyéb felszerelés — napnlap után mozgósította a dolgozó parasztokat e feladat teljesítésére. A dolgozó parasztok — a mozgósító munka eredményeként— már napokkal ezelőtt rendbehozatták a mezőgazdasági felszereléseket és gépeket de, jelentős mértékben elősegíti a termelékenység növekedését, faanyagok megtakarítását teszi lehetővé, s igen hasznos a munkavédelem szempontjából is. Egy önműködő szerkezetről van szó, amellyel a fából faragott rakoncákat helyettesítik a rönkszállító kocsikon. Az ujitóbizottság elhatározta: az ujitómozgalom további fellendítéséért március 12. és 18. között, a néptanácsi választások tiszteletére újítóhetet rendeznek. Ez alkalommal az újítási szabályzatban megszabott jutalmakon kívül 2000 lej jutalmat fizetnek ki azonnal a három legjobb újításért. A pártalapszervezet javaslatára a közeljövőben a biharfüredi és a fenesi erdőkitermelő részlegek között tapasztalatcserét rendeznek, hogy minden részlegen alkalmazzák az újításokat, Raiter Iosif levelező. A jó vasúti közlekedés és teheráru forgalom biztosításáért Bodor Károly párttag, a CFR nagyváradi forgalmi főnöksége forgalmi osztályának vezetője, Roman Iuliu párttaggal, a forgalmi főnökség egyik legjobb forgalmi irányítójával a 401-es gyorsvonat útját követik a grafikonon. Szakmát tanulnak A székelyhídi gép- és traktorállomáson 31 ifjú tanul szakmát. Egyesek kovács és lakatos mesterséget. Mások mezőgazdasági gépészek, vagy traktoristák lesznek, aszerint, kinek, mihez van nagyobb tehetsége, milyen szakmához van nagyobb kedve. Mérnökök, technikusok az elméleti részét tanítják a szakmának. A mesterek, a jó szakemberek pedig a gyakorlatban mutatják be és magyarázzák meg a kérdéseket: Lubscha László igazgató például technológiát, a gépelemeket, szakrajz tervezést. Bakk Ferenc mérnök a kémiát, fizikát, számtant ismerteti az ifjakkal. Gardó József lakatos pedig rajz után tanít szabni, valamint a lakatosság titkait mutatja meg a fiataloknak. A tanulásra előirányzott idő nagy része még hátra van. Alig két hónapja kezdték meg a tanulást. Mégis sok ifjú tanulásban elért eredménye figyelmet érdemel, bizonyítványa szorgalomról tanúskodik. Hogy kik kaptak ötöst feleletükre? Többek között Balogh Józsefnek, Szabó Imrének és Eperjessy Józsefnek van ötöse szakrajzból, technológiából és gépelemekből, Ötösi Gyulának pedig négyesei mutatják, hogy igyekszik a nehéz és előtte ismeretlen anyagok megértésére. A tanulók nagy része már kezdettől fogva igyekszik, tanul lelkiismeretesen. Ha mindvégig , 1957 augusztus 10-ig odaadással és szorgalommal tanulnak, és segítik a most még gyengébb társaikat, egész biztos, hogy a hátralevő másfél év alatt mindannyian jó szakmunkássá válnak. Székelyhid rajonban nem minden faluban tettek eleget határidőre a mezőgazdasági szerszámok javításának. Bár a határidő már lejárt, mégis találunk olyan községet, mint Érselénd, ahol az Ahol lemaradtak ekék javítási tervét alig 83 százalékra teljesítették, Kágyán pedig 80 százalékra. A lemaradott községek néptanácsainak végrehajtó bizottsága nagyobb gondot fordítsanak erre a fontos kérdésre. Vegyenek példát Kereki, Szentjobb, Értarcsa, Köbölkút és még sok más községekről, ahol már befejezték a javítást. Készül az új kollektív szerződés Az 1956. évi kollektív szerződések megkötése komoly feladatok elé állítja a vállalatok, gyárak munkásait, vezetőit. Hiszen a kollektív szerződés mindkét félre — mind a dolgozókra, mind a vezetőségre — számos kötelezettséget ró. A kollektív szerződés megkötésekor tehát, a tényleges helyzet vizsgálatából kell kiindulni, ugyanakkor a vállalat jövőbeli lehetőségeit, a termelés rejtett tartalékait is figyelembe kell venni. Csakis ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével összeállított kollektív szerződés töltheti be hivatását, segíti elő a terv teljesítését, s a dolgozók munkakörülményeinek javítását, stb. A szalontai Húsfeldolgozó Iparvállalat munkaközössége az 1956. évi kollektív szerződés tervezetének összeállításakor figyelembe vette a fent említett szempontokat. A kollektív szerződés tervezetének első fejezete a termeléssel foglalkozik. Előírja, hogy a vállalat dolgozói össztermelési tervüket 104, árutermelési tervüket pedig 106 százalékra teljesítik 1956 ban. A munkatermelékenységet 1 százalékkal növelik, az önköltséget pedig 0,25 százalékkal csökkentik az előirányzathoz viszonyítva. A vállalat dolgozói az év végéig 460.000 lej terven felüli szocialista felhalmozást valósítanak meg. A kollektív szerződés tervezete a továbbiakban foglalkozik a vállalások teljesítésének módszereivel is, így többek között utal a tervezet haladó munkamódszerek alkalmazására. Mint ismeretes, az újítások nagymértékben elősegítik a terv teljesítését. A kollektív szerződés egyes pontjai irányt mutatnak az újítóknak és jól megfogalmazott újítási tématervet jelölnek meg, amelynek alapján a gyár dolgozói értékes újításokkal segíthetik elő a termelési terv mutatószámainak teljesítését. A technikailag jól megalapozott haladó normák bevezetésével is foglalkozik a kollektív szerződés tervezete. Ilyen normákat vezetnek be az ételzsír osztályon, a szalámi osztályon és a húsfelbontó osztályon, s ezekkel elősegítik a vállalások maradéktalan teljesítését. A vállalatnál — amint a kollektív szerződés tervezetéből kitűnik — nagy gondot fordítanak a dolgozók szakképesítésére. Ebben az évben a különböző szakmai tanfolyamokon több, mint 120 munkást szakképesítenek. A munkafeltételek megjavítása a vállalat vezetőségének egyik állandó feladata. A kollektív szerződés előírja, hogy ez év májusában társadalmi ellenőrző csoportot létesítenek, amely felülvizsgálja a vállalat vezetőségének a munkafeltételek megjavítására irányuló munkáját. A kollektív szerződés tervezetét a dolgozók megvitatják, s javaslatok alapján a kollektív szerződés megkötésére alakított csoportok összeállítják annak végleges formáját. A jankai kollektív gazdaság hívei A jankai kollektív gazdaság alapszervezete felvilágosító munkát szervezett az egyénileg dolgozó parasztok körében, hogy meggyőzze őket a közös gazdálkodás felsőbbrendűségéről. Az alapszervezet ennek megfelelően új tagokkal bővítette ki a pártonkívüli aktivét és a párttagokat is előkészítette a felvilágosító munkára. A felvilágosító munka eddigi eredménye azt mutatja, hogy a gazdaság létszáma rövidesen 10 új belépővel gyarapszik. ★ A jankai kollektivisták nagy jelentőséget tulajdonítanak a II. pártkongresszus irányelveinek, amelyek a mezőgazdasági termelés fellendítését irányozzák elő. Elhatározták, hogy az agrotechnikai módszerek alkalmazásával ez évben jelentősen hozzájárulnak az irányelvben reájuk háruló feladatok megvalósításához. Így vállalták, hogy ez évi termelési tervüket 10 százalékkal túlteljesítik. A vállalások sikeres teljesítése érdekében megtették az előkészületeket, az összes szerszámokat kijavították és az előirányzott istállótrágyát kihordták a földekre. A vetőmagvak tisztítását és próbacsiráztatását is elvégezték. Ezenkívül a gazdaság 80 mázsa műtrágyát vásárolt, melyet a talaj és a növények feljavítására használnak . A gazdaság közgyűlése egyöntetűen elhatározta, hogy ebben az esztendőben szerződéseket kötnek többféle termék értékesítésére. Eddig 12 hektár kender és 3 hektár paprika termesztésére, ezenkívül az első negyedévre 3000 liter tejre és 2 hízott ökörre szerződtek. Ezzel is jelentősen hozzájárulnak a városi lakosság jobb ellátásához. Hegedűs János, levelező ----------- Versenyrő A biharfélegyházi kollektív gazdaság vörös sarkának műkedvelő együttese a falusi kulturotthonok III. országos versenyén egészen a tartományi döntőig jutott. Színjátszócsoportjuk a III. helyezésre került, s ez az eredmény arra ösztönzi a vörös sarok fiataljait, hogy a falusi kulturotthonok nemrég indult IV. országos seregszemléjére felkészültebben jelentkezzenek. Bővítették a művészi csoportokat. A néptanácsi képviselőválasztások tiszteletére kulturalitációs brigádot alakítottak, mellyel a versenyre is beneveztek. A hetente megtartandó műsorpróbákat rendesen látogatják a szereplők. Holló János, levelező