Fáklya, 1956. április (11. évfolyam, 78-102. szám)
1956-04-01 / 78. szám
A békés gazdasági fejlődés költségvetése A sajtó és a rádió csütörtökön közölte, hogy az IRNK Nagy Nemzetgyűlése egyhangúlag megszavazta a Román Népköztársaság 1956. évi állami kötségvetését, amelynek tervezetét a Minisztertanács megbízásából Manea Manescu elvtárs, pénzügyminiszter terjesztette elő. Idei költségvetésünk fő jellegzetessége, hogy az RMP II. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatai szellemében, az egységes szocialista gazdaság megteremtésére, a jólét további növelésére mozgósítja országunk dolgozó népét. Az 1956. évi állami költségvetés azt bizonyítja, hogy megnövekedtek népgazdaságunk lehetőségei. Biztosítani tudjuk a pénzeszközöket, a felemelt főbb beruházások, a nagyobb ipari termelés finanszírozásához. Mindez kedvező feltételeket teremt a mezőgazdaság szocialista átalakításához. A költségvetés — évrőlévre — nagyobb összegeket irányoz elő, ezenkívül a közegészségügy, a közoktatás, a tudomány és a kultúra, valamint a dolgozók pihenését szolgáló kiadásokra. A tőkés országokban is évrőlévre megismétlődő esemény a költségvetés jóváhagyása. A szocialista költségvetéssel szemben a tőkés országok költségvetése a dolgozók számára újabb terhek, bajok hírnöke. Ez érthető is, hiszen a burzsoá költségvetési kiadások túlnyomó többsége hadicélokat szolgál, a bevételeket pedig a lakosságot közvetlen, vagy közvetve terhelő adóból biztosítják. A mi költségvetésünk — akárcsak a Szovjetunió és a többi demokratikus ország költségvetése — évről-évre jelentős bevételi többlettel zárul, amelyek fő forrása a szocialista gazdasági szektorból eredő bevételek összege. Ideiglenes adatok szerint 1951-ben a bevételek 1 milliárd 567,7 millió lejjel haladták meg a kiadásokat. E tény gazdaságpolitikánk, pénzügyeink szilárdságát, megalapozottságát igazolja. Idei költségvetésünk előirányozza az összes népgazdasági ágak fejlesztéséhez szükséges pénzügyi eszközöket, a nehézipar fejlesztése alapján és egyben biztosítja a társadalmi-kulturális akciók és az állami tervben előírt más célkitűzések megvalósításához szükséges pénzalapokat Költségvetésünkben a bevételek összege 40.293,8 millió lej, vagyis a költségvetési bevételek 88,7 százaléka, a szocialista gazdasági szektorból ered. Ez azt mutatja, hogy a szocialista alakulat uralkodószerepet tölt be népgazdaságunkban. A költségvetés sikeres, tervszerű végrehajtásához arra van szükség, hogy jelentősen növeljük az ipari és mezőgazdasági termelést, valamint hogy eleget tegyünk azoknak a feladatoknak, amelyeket idei költségvetésünk, a termelés önköltsége és a forgalmi költségek csökkentésére irányozelő. E feladatok döntő fontosságúak: az össztermelési terv, az árutermelési terv és az önköltség csökkentésére vonatkozó feladatok teljesítését minden vállalatnak és gazdasági szervezetnek törvénynek kell tekintenie. Mint ismeretes, az önköltség csökkentésének és a felhalmozás növelésének fő eszköze, a termelékenység szüntelen növelése. Tartományunk számos iparvállalata (Avíntul, Asbociment) évrőlévre jelentős sikereket ér el a termelékenység növelésében, s számos előjelét láthatjuk tartományszerte a jövőbeli sikereknek. A szalontai Probaliment hushldolgozóipari vállalat számos kisgépesítéssel biztosítja a termelékenység további fokozását. Számos iparvállalatunk azonban — noha korszerű berendezéssel rendelkezik — (sarmasági bányavállalat) nem megfelelően használja ki a lehetőségeket e fontos feladat teljesítésére. E fogyatékosság jórészt olyan okoknak, hibáknak tulajdonítható — mint az igazolatlan hiányzások, az időszak végén kezdődő hajrá, nemkülönben az elavult termelési normák. Tekintettel arra, hogy a termelési költség legnagyobb részét a gazdasági ágak többségében, a nyersanyag, üzemanyagok, segédanyagok és a villamosenergia teszik ki, — kitartó harcot kell vívni a szigorú takarékoskodásért, az előirányzott anyagfogyasztási normák csökkentéséért, a selejtokozta anyagpazarlás megszüntetéséért, stb. A szocialista kereskedelem dolgozóinak fokozniuk kell a küzdelmet a forgalmi költségek csökkentéséért. Ennek érdekében ésszerűbben kell kihasználniuk a szállítóeszközöket, gondoskodniuk kell a csomagoló anyagok újrafelhasználásáról. A szocialista kereskedelemnek ezenkívül az iparral karöltve tanulmányozni kell a vásárlók igényét, ízlését, hogy biztosítsa a lakosság ellátását mind a választék, mind a minőség tekintetében. Ez évi állami költségvetésünk kiadási tételeit szemlélve, jogos büszkeséggel tapasztalhatjuk, hogy az híven tükrözi az ipar, a mezőgazdaság és a többi népgazdasági ág fellendítésével és a dolgozók anyagi és kulturális jólétének növelésével kapcsolatos, jelentős feladatokat. A népgazdaság pénzszükségleteinek fedezésére szolgáló eszközök javarésze — 14.958 millió lej — az ipar pénzellátására szolgál. A mezőgazdaság és az erdőgazdaság fejlesztésére ebben az esztendőben 4 milliárd 224,5 millió lejt, a társadalmi-kulturális akciók pénzellátására pedig 7.693,0 millió lejt (— 13,1 százalékkal többet, mint 1955-ben) — irányoztunk elő. Tovább javul és fejlődik a művészeti intézmények tevékenysége, ebben az évben üzembe helyezik a bukaresti televíziós adóállomást, új tartományi rádióleadóállomásokat létesítünk, növeljük a filmszínházak számát. Költségvetésünk számai, arányai bizonyítják, hogy hazánk a békés fejlődés útján kíván haladni. Ezért csökkentettük a múlt évhez viszonyítva a védelmi és biztonsági kiadásokat. Ez is újabb bizonysága annak, hogy hazánk tettekkel járul hozzá a nemzetközi feszültség enyhítésének politikájához. Fontos, az eddiginél kiemelkedőbb szerep jut a költségvetésben a néptanácsokra. 1956-ra a néptanácsok költségvetési tervezete több, mint 6 milliárd lejt irányoz elő, ami 8,1 százalékos növekedést jelent a múlt évhez viszonyítva. Ez az összeg széleskörű gazdálkodási lehetőséget, számos új feladat megoldását biztosítja és egyben növeli a néptanácsok végrehajtó bizottságainak felelősségét. Különösen nagy gondot kell fordítaniuk a helyi ipar irányítására, hogy azok jobban szervezzék meg az építőanyagok helyi termelését, hogy fordítsanak nagyobb gondot a helyi erők hasznosítására, a választék bővítésére és a minőség javítására A néptanácsok végrehajtó bizottságainak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk saját jövedelmeik gyarapítására. Különösen jelentős a néptanácsok szerepe a helyi gazdasági élet, valamint a helyi társadalmi, kulturális akciók további szükségletei fedezésében, hogy a költségvetésekben megállapított jövedelemtöbbletet észszerűen használják fel. Ez idei költségvetésünk a második ötéves terv első költségvetése. Előirányzataiból, arányaiból gazdasági életünk fejlődésének békés irányzata domborodik ki, s tükröződik a párt és az állam gondoskodása az ország dolgozó népéről. Fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy végrehajtásával újabb sikereket érjünk el az egységes szocialista gazdaság mgteremtése és az életszínvonal emelése útján. Közlemény A MARXISTA-LENINISTA ESTI EGYETEM Igazgatósága közli: az elsőéves hallgatókkal kedden délután 5 órakor tart szemináriumot. I XI. évf. 78. szám g 1956 i g április 5 1 1 * 5 vasárnap s g 4 oldal ára t 0 20 bánik ^>000000000000« . ....................... .......... " ^ A szalacsi kulturotthonban A szalacsi kulturotthonban az uóóbbi hónapokban megélénkült a művészeti nevelés. A színjátszócsoportba 30 ifjút szerveztek be. A műkedvelő csoport hetenként szokott előadásokat rendezni a községben. Az utóbbi időben a következő című színdarabokat mutatták be: A szimuláns, Fiú, vagy lány, Tavaszi mámor, Mennyben járt ifjú. Az első két színdarabot 1200-an nézték meg. A színjátszócsoport szép tevékenységéért dicséret illeti Székely Gyula tanítót és a szorgalmas műkedvelőket is. A kulturotthonban működő mozinak is növekszik a nézőtábora. Hetenként háromszor van előadás. A közönség elégedett Szilágyi Béla mozikezelő munkájával. Az előadások előtt és után közvetített szórakoztató zene különösen az ifjakat vonzza a kulturotthonba. Lőrincz György levelező Heti hangverseny E hó 2-án, hétfőn este 8 órai kezdettel az Állami Színházban rendezi szokásos hangversenyét a Filharmónia együttese. Vezényel a kolozsvári Gh Vintila, aki a leningrádi zeneakadémián végzett. Műsor: Alfred Mendelsohn: „Harap alb“ szvitt, Csajkovszkij: 2. szimfónia. Jegyek elővételben a színház pénztáránál kaphatók. LAPUNK TARTALMÁBÓL ! Az esztelen fegyverkezési hajsza Mezőgazdasági munkák gépesité- A Csehszlovák Kommunista Párt megszüntetéséért. (2. oldal) se az Augusztus 23 kollektiv Központi Vezetőségének plená-A Május 1 gyár „sitómozgalom , <?Kl“í*b" ,<3' “ff1.. „ rís «• tol 10 oldal A jövedelmezoség nehány kérdése ’ (3. oldal) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus-Kétezren a verseny küszöbén (2 Horváth István: Tavaszi szántás csov angliai látogatása küszöoldal) (3. oldal) bén (4. oldal) Kezdődik a május 1-i verseny Nagy Irén III. a Szenkovics Irén kötöttárugyár konfekció osztályán dolgozik. Május 1 tiszteletére párosversenyben áll Szabó Irénnel, s hol az egyik, hol a másik dolgozónak jobb a termelési eredménye. Nagy Irén naponta 60—70 darabbal teljesíti túl normáját. A termelésben végzett munkája mellett szervezeti életben is dicséretre méló tevékenységet fejt ki: a pártonkívüli aktíva egyik legszorgalmasabb tagja, s mint szakszervezeti csoportfelelős is, mindenkor eleget tesz feladatának. Filmsorozat a Az AWSAP Nagyvárad tartományi szervezete a tartományi mozivállalattal együtt filmsorozatot rendez a repülés témájával foglalkozó filmekből. A filmsorozat célja, hogy megismertesse és megszerettesse az ifjúsággal a repülő-sportot. Műsoron szerepelnek a következő filmek: A repü lepülő sportról lés titkainak felfedezője (március 31—április 1.), Az első repülés (április 2—3), Végtelen láthatár (április 4—5), 2x2 néha 5 (április 6—7), Egy igaz ember története (április 8—9). A felsorolt filmeket szombattól kezdve az Új Idők mozi vetíti. Teljesítették első negyedévi tervüket Az IPROFIL fafeldolgozó iparvállalat hordógyári részlegének dolgozói még március 28-án sikerrel befejezték első negyedévi tervüket. A tervet mind az össztermelés, mind pedig a választék szempontjából teljesítették, így az össztermelési tervet 107,4, a hordótermelés tervét 101, a hordógarnitúrák tervét 130,6, a gyümölcsösládák tervét 102, a ruhaszárítócsipesz tervét pedig 100,4 százalékra teljesítették. A munkatermelékenységet 1956 első negyedében 2,5 százalékkal emelték. A szocialista munkaversenyben kitűnt: Imre József, Garai Rozália, Hegedűs István, Harsányi Erzsébet, Viktor András, Bodán Erzsébet IMSZ-tag, párttagjelölt, Szabó Erzsébet IMSZ- tag, Karácsondi György IMSZ- tag. A brigádok közül Váradi János IMSZ-tag brigádja érte el a legszebb eredményt. Zsák József levelező Kulturagitációs A kulturotthonok negyedik országos versenye előkészületei során több új művészi alakulat létesül, a meglévők kibővülnek, minőségileg javulnak. A közelmúltban Tenkén agitációs kulturbrigád alakult. A jól működő színjátszócsoportból brigád alakult lett ez az új együttes szórakoztatja vasárnaponként a tenkei kulturotthonban összegyűlt dolgozókat. Tagjai között szövetkezeti dolgozókat, tanítókat és dolgozó parasztokat találunk. A brigád be is nevezett a kulturversenyre. A verseny A „Főreferens elvtárs“ című humoros bemutatója még most is elevenen él a lakosság emlékezetében. Nem egyszer közkívánatra be kellett mutatnia a színjátszóegyüttesnek. A III. országos kulturverseny alkalmából ugyanezzel a darabbal a tartományi döntőn első díjat nyertek. Az érkörtvélyesi színjátszók most is nagy igyekezettel készülnek a küszöbön álló IV. országos kulturverseny küszöbén különböző fázisaira. A színjátszócsoport — Radványi tanító vezetésével — rövid egyfelvonásosokkal készül. A színjátszócsoport mellett, az idén a népi tánccsoport is benevezett a versenyre. A próbák már javában folynak. Bízunk erejükben, s reméljük, hogy az érkörtvélyesi kulturcsoport még jobb hírnevet szerez községüknek. 0000<0000000<0<X><><X><>00<X><>00<X<>CK><X><X>OCK>0<X><><><X><X><X><><>0<><>C'<: >OCCOÍOOÍCÍvvívívííívívV V A telegdi könyvbarátok Jelenleg 175 részvevője van a „Szeressétek a könyvet“ mozgalomnak, március 28-án pedig ünnepélyes keretek között 10 versenyzőnek osztották ki a „Könyvbarát" jelvényt. A könyvbarát első Élesd-rajoni viselői a következők: Paltic Floare, Szabó Lajos, Böszörményi Zsuzsánna, Götz István, Bereczky Lajos, Demian Gratian, Szilágyi József, Vass Erzsébet, Vegyinas Alexandru és Háromszéki József. Vass Dezső, levelező Az 1956. évi költségvetés megvalósításáért Tervek... intézkedések... eredmények az Asbociment gyárban Az Asbociment épitőanyagipari gyár dolgozói, vezetői érdeklődéssel olvasták az 1956. évi állami költségvetésről szóló jelentést. Megkértük a gyár vezetőit, beszéljenek évi terveikről, s arról, mit tesznek azért, hogy a költségvetésből reájuk háruló feladatokat teljesítsék. Weisz Ede, a gyár igazgatója elmondta: Az idei feladatok sokkal nagyobbak a múlt évinél. A pala-osztály 30, a kristály-osztály 20 százalékkal termel többet, a mozaiklapkészítőknél háromszorosára, a csőverőknél kétszeresére növekedett a termelés. Hogy a feladatoknak eleget tehessünk, a jobb, ésszerűbb munkaszervezésen kívül, beruházásokra is szükség volt. Ebben az évben új gyárrészleg épül a csőverőosztály részére. A télen már működik is. A munkát úgy szerveztük meg, hogy a terv minden mutatószámát sikeresen teljesítsük. A kristályosztály terven felül exportkötelezettségeket is vállalt. Ezen a részlegen több szakmunkást szakképesítünk, s ugyanakkor a többi részlegen is foglalkozunk a dolgozók szakmai továbbképzésével. Össztermelési tervünk teljesítése érdekében a paraosztályon új gépcsoport kezdi meg a termelést, s azonkívül a gyárban sok munkafolyamatot gépesítünk. Gulyás Ferenc, a pártalapszervezet titkára a gyár minőségi ellenőre, az önköltségcsökkentés lehetőségeiről beszélt. Az állami költségvetés sikeres telejsítése érdekében „a termelés egész megszervezésének központi kérdése az önköltség csökkentése“ — állapítja meg Manea Manescu elvtárs beszámolójában. A mi gyárunkban is ez a központi kérdés. Az önköltség csökkentésének igen lényeges forrása a fajlagos fogyasztás pontos betartása. Mivel nyersanyagunk tekintélyes részét külföldről importáljuk , kevés anyagtöbblet is sokkal növelné az önköltséget Ezért szigorúan ellenőrizzük az anyagadagolást, s a raktárból mindig csak a szükséges mennyiséget adjuk ki. Márciusban an iVagtakarékossági mozgalmat indítottunk, aminek célja: az aszbeszt más anyagokkal való pótlása, anélkül, hogy az a minőség rovására menne. Eddig naponta átlag 4000 lej megtakarítást értünk el. A selejt csökkentése is nagyban kihat az önköltségre. A megengedett 3,5 százalék helyett termelvényeink 1,5 százaléka selejtes. Azt is ésszerűen használjuk fel. Az önköltségcsökkentési mozgalomban jelentősen kiveszik részüket a párttagok. Ha valahol hibát észlelünk, őket hívjuk segítségül. Nemrégen különböző anyagokat hordtak ki, amiben lényeges mennyiségben aszbeszt volt. Kirila György párttag nem engedte kárba veszni ezt az anyagot. Példáját mások is követik. Így elérjük azt, hogy termelvényeinket az előirányzottnál olcsóbban állíthatjuk elő. Tóth György, a tervosztály vezetője a költségvetésről szóló beszámolónak a termelékenység növelésére vonatkozó részéről beszélt. — Ebben az évben — mondotta — a gyár termelőképessésége jelentősen növekedik. A palaosztályon még egy gépcsoportot állítanak be, amely kevesebb munkaerőt igényel. Ezáltal mintegy 40—50 százalékkal növekszik a termelés. A meglevő gépre még egy szitát szerelnek, s így 25 százalékkal termel többet. Sok munkafolyamat gépesítését tervezték így például a présemelést, a palavágást, a belső szállításokat. A csőverőosztályon az anyagadagolást, a cső öntözését és szállítását gépesítik. Az év elején a műszaki kabinet 19 pontot tartalmazó tématervet készített, melyből 11 kisgépesítést irányoz elő. Ezek megoldása sokat segít majd a termelés és a termelékenység növelésében. A termelékenység növelésében döntő szerepük van a szovjet módszerek alkalmazásának. A paralemezosztályon Viktor Vojtenko módszerével 5 —10 százalékkal növekszik a termelékenység. Még több intézkedést sorolhatnánk, melyek a termelés növelését szolgálják. Arra is vigyázunk, hogy a termelékenység növelése és a béralap között meglegyen az összhang, így segítjük elő az 1956. évi költségvetési terv teljesítését.