Fáklya, 1956. június (11. évfolyam, 129-154. szám)

1956-06-01 / 129. szám

Csatlakoznak a faliujságversenyh­ez A „Combustibilul“ tartományi vállalat Nagyvárad-rajoni egysé­gének f­a­l­i­uj­sá­gs­zerkesztő bizott­sága megvitatta az Alimentara és a Fogyasztási Szövetkezetek Nagyvárad-tartományi Szövetsé­­g­e faliujsá­gszerkesztő bizottságá­­nak versenyfelhívását. Tekintet­tel, hogy a versenyfelhívás leg­több pontja kapcsolatos ennek az egységnek a tevékenységével, el­határozták, hogy ők is részt vesz­nek a faliújságversenyben. „Faliújságunk csak ez év áp­rilis 28. óta van — írják szer­kesztőségünkhöz küldött levelük­ben. — A versenyhez csatlakozá­sunkkal azt akarjuk elérni, hogy megjavítsuk a faliújság munkáját és ezzel előrelendítsük kicsiny munkasközösségünk egész tevé­kenységét“. A váradvelencei kollektív gazdaságban 15 hektár kukoricát vetettek négyzetesen egy tagba. Kapálását a hét köze­pére befejezik. A szőlőhegyen is halad a munka. A szőlők és gyü­mölcsfák permetezését most vég­zik. A tagság szorgalmasan, igye­kezettel dolgozik, hogy a munká­kat, a növényápolást megfelelő időben, jó körülmények között végezhesse el. A tagoknak mint­egy 99 százaléka naponta részt vesz a munkában. A vállalás teljesítéséért ötvös József jó gazda, Hlyében mindenki szorgalmas embernek is­meri. Az elmúlt évben részt vett tartományunk őstermelőinek érte­kezletén. Jelvényt is kapott több dolgozó paraszttársával együtt. Sokat tanult ezen az értekezle­ten, nem felejtette el a hallotta­kat. Egy hektár cukorrépatermesz­­ésre kötött szerződést. Minél na­gyobb terméseredményt akar el­érni. Ezért kezdeményezte a ter­melőik közötti verseny megkezdé­sét. Vállalta, hogy négy vagon cukorrépát ad át az aradi cukor­gyárnak. A talajt az agrotechnikai sza­bálynak megfelelően készítette elő. Az istállótrágyával bőven le­szórt őszi mélyszántást tavasszal tárcsáztatta, boronálta és meg­hengerelte. A géppel végzett ve­tés után ismét hengerelte, tömö­rítette a földet. Répája hamar ki­kelt és így az első kapálást ha­mar elvégezhette. Az egyelés be­fejezése után, ahogy a növény megkívánta, újra hozzálátott a kapáláshoz. Arra törekszik, hogy a versenyben az elsők között le­gyen. Célja elérése érdekében a növényápolásra nem sajnál sem munkát, sem fáradságot. Sándor Gyula, levelező A Nagyvárad-tartományi Gyermekház dolgozóinak dicséretes tevékenysége A Nagyvárad-tartományi Gyer­mekház munkaközössége június 1. a Nemzetközi Gyermeknap tiszte­letére az osztályok között — az alapszervezet kezdeményezésére — szocialista munkaversenyt szer­vezett. Ennek eredményeként több osztály igen jelentős sikert ért el. A verseny értékelésénél a kora­szülöttek osztályának dolgozói kerültek ki győztesen. Ezen az osztályon egészen minimális sú­lyú gyermeket mentenek meg az életnek, gondosan, lelkiismerete­sen ápolják tovább. Elismerés il­leti az osztály minden dolgozó­ját, élén dr. Zorán Gyula igaz­gató-főorvossal. Hasonló szép eredmény van a többi osztályon is, mert dolgo­zóink mindent elkövetnek a gyer­mekek lelkiismeretes nevelése ér­dekében. Ez annak is köszönhető, hogy a jó szakmai vezetés mel­lett, nem feledkeznek meg a po­litikai nevelésről sem, amely pártalapszervezetünk érdeme. Így nem véletlen, hogy a Nagy­várad-tartományi Gyermekházat az első között említik hazánk­ban. Demján Margit levelező Pionírokat avattak A napokban a 3. számú leány­középiskola IV/a osztályos tanu­lói az évvégi vizsgák és a Nem­zetközi Gyermeknap tiszteletére 14 pionírt vettek fel a szervezet tagjai közé. Bás Annamária, az osztag el­nöke felolvasta a jelöltek névso­rát. Utána a pionírok közül töb­ben dicsérték a jelöltek érdemeit, s bírálták hibáikat. Megható volt a jelöltek fogadalomtétele, miután Novák Irén, a pioníregy­­ség instruktora nyakukba kötötte a vörös nyakkendőt. Az újonnan avatott pionírokat társaik virág­csokrokkal halmozták el, majd színvonalas kultúrműsorral szóra­koztatták a tanárokat és a szülő­ket. A DUNA-DELTA TERMÉSZETI KINCSEINEK KIAKNÁZÁSÁ­RÓL %­ A Vegyipari Minisztérium Du­­na-deltai, Mauriuc helységben lé­vő kísérleti állomásán kedden reggel megkezdődött a Duna-del­­ta természeti kincseinek sokol­dalú értékesítéséről tárgyaló ér­tekezlet. Az RNK Akadémiája hid­rológiai bizottsága által szerve­zett értekezleten részt vesznek akadémikusok, az Akadémia leve­lező tagjai, élettani, hidrológiai, vegyészeti, állattenyésztési, me­ző- és erdőgazdasági, földrajzi és gazdaságtudományi kutatók, a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmiszeripari Minisztérium, a Vegyipari Minisztérium és az Erdészeti Minisztérium képvise­lői. A megnyitó beszédet Traian Savulescu professzor, akadémi­kus, az Akadémia elnöke tartotta. Rámutatott arra, hogy ennek az első ilyen értekezletnek feladata a Duna-delta sokoldalú értékesí­tésével foglalkozó eddigi tudomá­nyos munkálatok megtárgyalása és egy olyan tudományos kutatá­si terv elkészítése, amely lehető­vé teszi a Duna-delt a kincseinek maradéktalan értékesí­tését. ­ XI. évf. 129. szám ] 1950 június péntek 4 oldal­ára 20 báni 03000000000000­ 0 300000030000( A „Vörös tavirózsa“ bemutatója A Transilvania filmszínház a Nemzetközi Gyermeknap tisztele­tére műsorára tűzte hazai film­gyártásunk legújabb alkotását, a Vörös tavirózsa vetítését. A film cselekménye egy falusi iskola V. osztályában bontakozik ki. A si­került és megható tárgyú filmet Szilágysomlyón is bemutatták, amelynek minden egyes előadása nagy tömeget vonzott. — • — Kedvezményes eladási hónap Az Ipari Termékek Helyi Ke­reskedelmi Szervezete Kossuth utca 49. számú (Sas bejárat mel­letti) konfekciós üzletében június­ban kedvezményes eladási hóna­pot rendeznek. Ebben a hónap­ban, június 1-től július 1-ig le­szállított áron — 20—30 száza­lékkal olcsóbban —­ árusítanak számos közszükségleti áruféléket. Ilyen áruk: esőkabátok, teveszőr­­papucsok, szőrmebéléses konfek­ciós áruk, barchet pongyolák, ru­hák, selyembarchet pongyolák, paplanok (nem selyem), méteres teniszflanel, áruk, stb. Termelési eredményekkel A nők nemzetközi konferenciá­ját nagy érdeklődés előzi meg a Szenkovics Irén gyárban is. A dolgozók 98 százaléka nő, akik ko­moly tevékenységet fejtenek ki mind a termelési, mind a szerve­zeti munkában. Az igazgatóság — az üzembi­zottsággal együtt — intézkedési tervet készített, amely a követke­zőket tartalmazza: —­ 2 százalékkal javítják a mi­nőséget; — 3 nőt beszerveznek a mes­teriskolába; — rövidesen négy új ciik gyár­tását kezdik meg A dolgozó nők máris kimagas­ló teljesítményeket érnek el. Kiss Anna négy gyermekes családanya 210 százalék, Fodor Irén 174, Nagy Margit pedig 170 százalé­kos teljesítményt ért el az utóbbi napokban. Nemrégen műszaki na­pot tartottak, ahol Köpe Erzsébet 375 és Kiss Mária 321 százalékos eredménnyel tűnt ki. ✓ Élenjáró brigád Az Aventul élelmiszeripari vál­lalat csomagoló brigádjának tagjai, Gazdovics Magda veze­tésével elhatározták, hogy a Nemzetközi Gyermeknap tisztele­tére csoport, munkacsapat és egyéni versenyeket szerveznek. A verseny jó körülmények között való lebonyolítására mindent elő­készítettek, s így május 29-én megfelelő körülmények között in­dulhatott be. Első helyen az IMSZ csoport végzett. Pápai Ilona, Muresan Ilona és Feke Ilona nyerte meg a csoportok közötti versenyt. Ter­melési tervüket 190,6 százalékra teljesítették. Nem sokkal maradt le azonban Hohenreich Magda, Székely Mária és Szabó Ilona sem. A munkacsapatok közötti ver­senyt Száva Gabriella csapata nyerte meg, 192 százalékra telje­sítve termelési tervét ezen a na­pon. A második helyen Contu Elisabeta csapata végzett. Lipcsei Sándor levelező Olcsóbb a maradék pamutáru A különböző közszükségleti cik­kekkel való ellátás állandó javu­lásával párhuzamosan, egyre több jó minőségű áru kerül forgalomba fejlődő szocialista iparunk ter­mékeiből. Ezeket a célokat szolgálja a Belkereskedelmi Minisztérium ren­delete a maradéknak számított’ méteres pamutkelmék kicsinyben­ eladási árának csökkentéséről. Eddig a textilgyárakban ter­melt hibás vagy a végekből le­maradt pamutáru-féléket felhal­mozták, ami csak duzzasztotta az illető gyárak fekvő készleteit ezekből a textilanyagokból. Nem­régen pedig — egy helyes intéz­kedés folytán — a szocialista ke­reskedelem útján megkezdődött a maradékáruk eladása, amelyet a vásárlóközönség nagy örömmel fogadott. Az ezelőtti eladási árakhoz vi­szonyítva, a következőképpen csökkentek a maradék pamutáruk eladási árai: 1—2 méter közötti hibás mara­dék — 40 százalékkal; 1— 2 méter közötti hibamentes maradék — 25 százalékkal; 2— 10 méter közötti hibás ma­radék — 30 százalékkal; 2—6 méter közötti hibamentes maradék — 15 százalékkal lett olcsóbb. Azóta a maradékokat árusító üzleteinkben — az Ipari Termé­kek Helyi Kereskedelmi Szerve­zete Sas alatti, valamint a Va­sile Alecsandri (Zöldfa) utcai egységeiben­­ jelentősen megnö­­vekedett az eladott maradékáruk forgalma. A vásárlóközönség az eddigieknél lényegesen olcsóbb áron vásárolhat a különböző kar­tonok, cllandinák, vászonfélék és más pamutkelmékből. Blau Zsigmond, levelező ---------------------­ — m — Díszgyűlés a Nemzetközi Gyermeknap tiszteletére Ma délután 17 órakor az Álla­mi Színházban a Nemzetközi Gyermeknap tiszteletére ünnepi gyűlést tartanak, utána városunk kulturcsoportjai gazdag műsort mutatnak be. Legjobb barátja a könyv Nagyváradon, a Horea utca 49. szám alatt lakik a háziasszo­nyok könyvterjesztője, Perjéssy Mária. Barátságos és tiszta ott­honában szomszédai naponta meg­látogatják. Gyakori vendégei Kup­ferstein Etelka, Nagy Ilona házi­asszonyok, Máthé István, a Nyom­daipari Vállalat dolgozója, Nagy György kőműves, Heírmann Pé­ter munkás és még lehetne vagy húsz nevét felsorolni. Perjéssy Mária barátságosan, vendégszeretettel fogadja őket. — Éppen jókor jön Nagy elv­társ. Tegnap új könyveket hoz­tam. Magára is gondoltam. Itt van, nézze a Gondos atyafiság, Szabó Gyula könyve,­­ amit már a múltkor keresett. Nagy György érdeklődéssel la­pozgatja a könyvet, aztán meleg kézszorítással távozik. — Köszönöm Perjéssy elvtárs­nő, még ma hozzákezdek. Perjéssy Mária jól ismeri lá­togatóit. Tudja, ki, milyen köny­vet szerez így hetenként a Tar­tományi Központi Könyvtárból a legjobb könyveket viszi haza ol­vasótársainak. Mi ébresztette azt a gondola­tot, hogy szomszédai és ismerő­sei körében terjessze a könyvet? — kérdeztem tőle egy alkalom­mal. — Elsősorban a könyv szerete­­te. Ismerőseim, szomszédaim mind elfoglalt emberek, így nem men­nek a könyvtárba. Azt gondol­tam, hozok nekik könyvet. Elein­te mindössze 6 olvasóm volt, ma már huszonöten olvasnak. Ezt az önkéntes munkát szívesen vég­zem. Tudom, mit jelent olvasni és szeretni a könyvet, az irodal­mat. Jómagam 1951 óta vagyok olvasója a Tartományi Könyvtár­nak. Azóta hetenként egyszer ön­kéntes munkával segítem a könyv­tár munkaközösségét. Saját könyvtáram is van. Fiam és fér­jem is olvasnak. Férjem keveseb­bet, mert sokat van után, — gép­kocsivezető a szalontai Prodaii­­mentnél. Rendszerint „útravaló­­nak“ ő is magával visz egy-egy jó könyvet. Perjéssy Mária örömmel beszél házikönyvtáráról, munkájáról, ol­vasóiról és arról, hogy ő is hoz­zájárulhat a szocialista kultúra terjesztéséhez. — Bizony nem ártana, ha több háziasszony-társam is megszer­vezné lakóhelye környékén a házi­könyvtárakat, hiszen nem jár kü­lönösebb fáradsággal. Annyit azonban mondhatok: nagyon szép és hasznos munkai. R. L. AZ ÉLET VIRÁGAI Ama hetedszer ismétlődő ün­nep varázsa az évek folya­mán belopta magát a dolgozó emberek szívébe: világszerte egyik legmeghittebb, legbensősé­gesebb ünneppé vált junius 1 — a Nemzetközi Gyermeknap. A legszebb mosoly, a legboldogítóbb gyermeki öröm ünnepe ez, gyer­mekek és felnőttek számára egy­aránt. „A gyermekek az élet vi­rágai“ — mondotta Maxim Gor­kij, s nekünk azért drága és je­lentős ez az ünnep, mert emlékez­tet: apák, anyák, minden becsü­letes ember a világon felelősség­gel tartozik az emberiség legdrá­gább kincséért, a jövő nemzedé­kéért. Hazánk népe — és a fölkerek­­ség összes dolgozói — harcunk, alkotó munkánk folytatóit látja új nemzedékünkben. A Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövetség és a Demokrata Ifjak Világszövetsé­gének felhívására 1950 június el­sején az emberiség milliói ezért szálltak síkra a gyermekek életé­nek, jövőjének megvédéséért. S azóta e világmozgalom évről-év­­re nő. A burzsoá­ földesur­ Romániá­ban éhség, hányódás, zsenge mun­kaerejük kizsákmányolása volt a gyermekek sorsa. Az 1912-ben hozott törvény hivatalosan „csak“ a 11 éven aluli gyermekek mun­kára való alkalmazását tiltja meg. A Kommunisták Romániai Pártja — megalakulásától kezd­ve — programjába foglalta és következetesen harcolt az anyák és gyermekek megvédéséért. A párt kezdeményezésére anya- és gyermekvédelmi egyesületek ala­kultak. 1935 június 2-án Buka­rest külvárosának éhező gyerme­kei a nagyobb kenyérért tüntet­tek, de kenyér helyett gumibotot, rendőrcellát kaptak az akkori ál­lamtól. Hasonló a sorsuk ma is a kapi­talista országokban élő gyermekek többségének. A fegyverkezési verseny súlyát leginkább ők síny­­lik meg. Az amerikai munkaügyi minisztérium megállapítása sze­rint a gyárakban dolgozó gyer­mekek több, mint egyharmada 14 éven aluli. Brazíliában kis­gyermekek 10—12 órát dolgoz­nak. Japánban árusítják a szegény gyermekeket: egyetlen év alatt 1489 gyermeket adtak el. Algír­ban a rakodó munkások között nem ritka a 12 éves fiú. Ezek a szomorú tények, adatok ma már rossz álomként hatnak ránk. Szabad hazánkban — akárcsak a Szovjetunióban és a népi demo­kratikus államokban — új értel­met nyer, új tartalmat kap a jö­vő nemzedék nevelése, felkészü­lése az életre. Mind az anyát, mind a gyermeket az egész tár­sadalom megbecsülése, gondosko­dása veszi körül. Szülési szabad­ság, szülőotthonok, iskolák egész sora biztosítja a gyermekek egész­séges fejlődését, nevelését. Az el­ső ötéves terv alatt pártunk és kormányunk 374 millió lejt osz­tott szét családi segélyként. Fal­vainkban a múlt rendszer idején egyetlen szülőotthon sem létezett, s 1955-ben több, mint 1400 szü­lőotthon működött. Az utóbbi hét év alatt több, mint tízszeresé­re növekedett a gyermekorvosi rendelőkben az ágyak száma, a gyermekkórházak száma pedig — 1948-hoz viszonyítva — 300 szá­zalékra növekedett. Az első öt­éves terv végén mintegy 36-szor annyi bölcsődénk volt, mint 1944- ben. Egyetemeinken öt gyermek­­gyógyászati tanszék alakult az utóbbi években. (Felszabadulás előtt egy sem volt). A II. ötéves terv különös figyelmet fordít az oktatás fokozására és a gyerme­kek egészségvédelmére. Nagyvárad tartományban is a párt, az állami szervek tevékeny­ségében, intézkedéseiben mindig első h­elyet kapott az emberről, a családról, a gyermekekről való szeretetteljes gondoskodás. Ma tartományunk szülőanyáinak több, mint 75 százaléka szülőott­honban hozza világra gyermekét. Míg 1938-ban egyetlen, 30 ágyas szülőotthon volt, addig 1955-ben 55 szülőotthon — összesen 312 ággyal — működött. Ezenkívül hat gyermekgyógyászati rendelő óvja gyermekeinket a betegsé­gektől. A dolgozók fiai — nemzetiség­re való tekintet nélkül — szaba­don járhatnak bármilyen fokú is­kolába. Tartományunk iskoláiban mintegy 5190 ösztöndíjas tanul. Az elemi iskolák és növendékei­nek száma — 1936-hoz viszonyít­va — kétszeresére emelkedett, míg a hétéves iskoláké 300 szá­­zalékkal gyarapodott. 1936-ban 51 óvoda és napközi otthon léte­zett, míg számuk 1955-ben már 304-re növekedett. E néhány adat is bizonyítja, hogy tartományunk dolgozói — a párt vezetésével — mindent elkövetnek gyerme­keink életének, egészséges fejlő­désének biztosításáért Nagyvárad tartomány dolgozói nagy gonddal készültek a Nem­zetközi Gyermeknap megünnep­lésére. Június 1-ig mintegy 37 falusi napközi otthon nyílt meg a nyári idényre a községekben, kollektív gazdaságokban. Szi­lágysomlyón szülőotthon, Szalár­­don szülőotthon és gyermekorvo­si rendelő, Margittán gyermek­­kórház, az egységes gyermekkór­ház pedig diétikus konyha és könyvtár létesítésével köszönti a gyermekek napját. Mintegy 80.000 lej értékű orvosságot küldenek szét a tartományba a gyermek­­betegségek megelőzésére. A tar­tományi néptanács szociális ügy­osztálya hat tízgyermekes anyát részesített pénzjutalomban. A Nemzetközi Gyermeknap nemcsak a gyermekek, de a szü­lők számára is ünnep. Ma a szü­lők még mélyebben átérzik, hogy­ otthonuk, családjuk igazi békéjét népi demokratikus rendszerünk biztosítja, melyet alkotó munká­val, következetes békeharccal kell még szilárdabbá tennünk. Ezzel védjük a magunk és gyermekeink életét, jövőjét (Popper Imre felvétele)

Next