Fáklya, 1956. július (11. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-01 / 155. szám

i k P I | l I I r [OOOOOOOOOO] . évf. 155. szám­g 1950 | I­m Dr. S. Radhakrishnan az Indiai Köztársaság alelnöke elutazott hazánkból Dr. Sarvapalli Radhakrish­­nan, India Köztársaság alelnö­­ke, aki baráti látogatást tett or­szágunkban, pénteken elutazott a fővárosból. A kiváló indiai államférfit a következők kisérték ki a banea­­sai repülőtérre: Mihail Sadovea­­nu, akadémikus, a Nagy Nem­zetgyűlés Elnökségének alelnö­­ke; Ghivu Stoica, a Miniszter­­tanács elnöke; Miron Constan­­tinescu, a Minisztertanács első alelnöke; S. Bugh­ici és ah ..oss.u, a Minisztertanács alel­nökei; Gr. Preoteasa külügymi­­ niszter; dr. C. I. Parhon pro­ fesszor, akadémikus; Traian Sa­vulescu professzor, akadémikus; A. Bunaciu, a Nagy Nemzet­­gyűlés Elnökségének titkára; P­­onstantinescu­ Iași akadémikus,­­ Costache, I. Dumitru, I. Mare Kulescu akadémikus, Gherasim opa mérnök és Marcel Popescu iiniszterek; M. Macavei, a Kül­s . Kulturkapcsolatok Román tezetének tiszteletbeli elnöke, központi intézmények és társadal­mi szerve­zetek vezetői, nagynem­■ gyűlési képviselők, akadém­i­ S]?,egyetemi tanárok, mávé­tábornokok és magasran­­észtek, a román és a kül­­... , sajtó képviselői és számos fővárosi lakos. n­­ e*?n V ° H még Razseshwai rp is.3 ’ India Köztársaság buka­­i­„ ~ követe, továbbá a követ-Koro­na KV követel;: Der: Em — Népi Demokratikus Köz- mét n£i ,W- E^rath - Né­ p..r­e,Tn ° kratikus Köztársaság; i László — Magyar Nép-SztaM?ság; Sz- Pavlov - Bol­­-- r*- f­ P Köztársaság; J. Sedivy .. . wSf?hszlovák Köztársaság; N ^ njan­ovics — Jugoszláv Szö­­­*e­ségi Népköztársaság; M. La­­° ~~ Albán Népköztársaság; Ixidorczyk — Lengyel Nép­­köztársaság; A. A. Jepisev •­­­Sovjetunió; a következő köve­­t • Pierre Francfort — Fran­ciaország; d. F Mac Dermot — f'h ^‘Britannia; Husszein awki — Egyiptom; A. Parodi­­ , Svájc ügyvivője; a következő n­emi ®lenes ügyvivők: J. Medoro pP ~~ Argentina; Matty „ Lö----Finnország; Muszta* j'1 ^ayaL?iI — Törökország; Je- U a_ Li ideon — Izrael; Csen Ke Kínai Népköztársaság; H. ■ 31 ’Wells — Egyesült Ál­larok; Albert Wyl­ot BeI. ?lllllaL a folyó ügyek vitelé­be merílbi­zott ügyvivője; Ro­? Llerohione —­ az olasz kö­­vetség első titkára ^j. repü­lőtéren felsorakozott parancsnoka jelen­ei^.. . India Köztársaság al­j^.° A katonazenekar el­sz$tt a India Köztársaság, majd a rom­án Népköztársaság állami himnuszát. Dr S. Rad­­hakrishnan, Mihail Sadoveanu akadémibs kíséretében ellépett a dis­szizad előtt. A nagy indiai nép küldötte ezután a következő búcsúbeszé­det mondotta a mikrofon előtt: „Alelnök Úr, Miniszterelnök Úr, barátaim! Nagyon sajnálom, hogy csak három tápot tölthettem az önök országában. De ez alatt a rövid idő alatt mégis láthattam egyen­­m­ást; jártam az egyetemen, az Akadémián, egy iparvállalatnál és néhány festői vidéken. Látom, hogy önök már eltün­tették a második világháború pusztításainak nyomait s most anyagi és kulturális szempont­ból egyaránt újjáépítik orszá­gukat. A népek rokonszenvvel, jóakarattal kísérik figyelemmel munkájukat. Biztos vagyok abban, hogy a most következő évek során ki­épülnek közöttünk a kereskedel­mi és kulturális kapcsolatok és sok lehetőségünk adódik majd arra, hogy nemzetközi síkon együttműködjünk. Én és kollégáim köszönetet mondunk kormányuknak azért a meleg vendégszeretetért, amellyel rövid ittlétünk alatt mindannyian körülvettek. Meg­ismétlem azt az óhajomat, hogy országaink között szorosra fű­ződjenek a barátság­ szálai. Fo­gadják köszönetemet!“ Ezután Mihail Sadoveanu akadémikus lépett a mikrofon elé és ezeket mondotta: Aiehiök Ur! Népünk örömmel látta vendé­gül Önben a távoli Kelet egyik kiváló személyiségét, követét, aki jó hírrel jött közénk elhoz­­ta nekünk a barátság és a re­ménység üzenetét mintegy jel­képezve, hogy a nemzetközi együttműködés és a béke meg­szilárdulása érdekében erősöd­nek kapcsolataink e távoli világ­rész népeivel. Higgje el, kedves barátunk, hogy népünknek, amelynek kö­rében e néhány napot töltötte, hagyományszámba menő szép tulajdonsága a vendégszeretet Népünk mindig igyekszik a leg­­jobbat nyújtani vendégeinek ab­­ból, amit ez a föld terem. És ez nagy-nagy örömmel teszi. S mndehhez még hozzáadja szí­velek melegét, jóságát, szerete­­té. Hiszem, hogy szeretett ven­dégünk a román nép rokonsze­n­­vének biztos tudatában távozik körünkből más tájak felé s or­rún haza, országába. Kérem, gondoljon vissza ránk ugyan­olyan melegséggel, mint ami­© 0003000000 lyen meleg érzésekkel mi emlé­kezünk majd országunkban tett látogatására. Jó utat kívánunk Önnek és ezzel búcsúzunk­ a viszontlátásra! Dr. S. Radhakrishnan ezután búcsút vett államunk vezetőitől s a diplomáciai testület tagjai­­tól. Az egybegyűltek meleg rokon­szenvüket nyilvánították a ma­gasrangú vendég iránt. Egy pio­­nírcsoport körülvette India Köz­társaság alelnökét és virágokká­ halmozta el. A repülőgép 10 óra 15 perc­kor emelkedett a magasba és elindult Szófia felé, ahol dr. S Radhakrishnan hivatalos láto­gatást tesz. India Köztársaság alelnökét elkíséri útjára R. Da­­yal, India bukaresti követe, Sz­­avlov, a Bolgár Népköztársa­ság bukaresti nagykövete és M. Magheru, a Román Népköztár­saság indiai követe. (Agerpres) vasárnap­i 4 oldal­ára 2­20 báni 6 L ^ szakszervezeti énekkarok, zenekarok szólisták IV. országos versenye tartományi szakaszának eredményei da rf^ar ° II: I. díj: CFR-posta egesztett énekkara, I. dij: Soli- 1 cipőgyár énekkara. dar r,Cf*c*tari szólisták: I. dij: Degau Elena Belényes, Savu Teo hd í^op Emil Hlye (Szalonta­lajon), Volosinszki Anna Avin ■ w dór ar*^Szerszóisták: I. dij: Schiller Richard CFR, Boglut Ten­­y0x*­* aipari Vállalat. Drum -zenekarok: I. dij: CFR zenekar. Szájharmonika zenekar * .zenekar: I. dij: CFR fúvós:enekara Máz­­látlak, hap tov^t A leg-s­zo­­ zott e­ m­lit BaloffH » lendület te­* is fej * ^ •áí. Néhá ty uza arat is g íratják az őszi árpát a margfittai állami gazdaságban i_*3iius 28-án munkához az eső közbeszólt. Más­­► fc folytatták az aratást - ggalmasabb aratók kö­zleljük Elek Andrást, zr.­*irét és társait. Nagy dolgoznak, s rövidesen _~sc.ik az őszi árpa aratá­s *nap múlva sor kerül a ■ sára is. Az aratás nagy munkája nem éri váratlanul a margittai állami gazdaságot. Ide­jében felkészültek mindenre A négy kévekötő-aratógép, az ara­tó-cséplőgép, a traktorekék és a cséplőgépek munkára készen álla­nak. A szerszámok gondos előké­szítése, rendbehozatala jórészt Vicos Cornel gépész­mérnök ér­deme. julius 0 Kínai kosarasok Nagyváradon A hazánkban portyázó kínai női és férfi kosárlabda együttes szombaton délután fél kettőkor Nagyváradra érkezett. A kedves vendégeket Nagyvárad sportolói és sportbarátai meleg fogadtatás­ban részesítették. A Transilvania szálló dísztermében Crisan Emí­lián elvtárs, a városi néptanács végrehajtó bizottságának titkára köszöntötte a nagy kínai nép kül­dötteit. Üdvözlő szavaiban jó szó­rakozást és eredményes küzdel­met kívánt a vendégeknek a vá­­radi sporttalálkozón. Ezután vi­rágcsokrot adott át Huan-le elv­társnak, a kínai együttes vezető­jének. A kínaiak részéről Huan-le elv­társ megköszönte a szívélyes fo­gadtatást, és befejező szavaiban éltette a kínai és a román nép megbonthatatlan barátságát. A kínai kosarasok a nagyvára­di találkozóra 15 nő és 15 férfi játékossal érkeztek. A mérkőzése­ket szombaton este villanyfény­nél játszották, s az eredményekről és a mérkőzés lefolyásáról lapunk kedd reggeli számában közlünk részletes tudósítást. A Tudomány és Kultúrater­­jesztő Társaság nagyváradi fiókja közli, hogy július 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor DR. BERECZKY SÁNDOR a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Intézet előadó­tanára „SZUGGESZTIÓ ÉS HIPNÓ­ZIS A GYÓGYÁSZATBAN“ címmel előadást tart a Tarto­mányi Központi Könyvtár dísz­termében (Malinovszkij-tér 3 szám). Belépés díjtalan. A borsi kollektív gazdaságból Tolvaj Piroska, a borsi kollek­tív gazdaság egyik legszorgalma­sabb nőtagja, levelében részlete­sen beszámol a mezei brigádok teljesítményéről. Mint írja ,­ az első brigád igen szépen halad a növényápolási munkákkal. A bri­gádok közti versenyben azonban nem marad el a 2. és 3. számú brigád sem. Naponként nemes vetélkedés folyik az elsőségért. A növényápolás idején végzett lelkiismeretes munkájukért külö­nös elismerést érdemel: Pápa Emilia, Lukács Karola, Fazekas Erzsébet, Belényesi Károly, Kiss Dezső, Bagoly László, Bajusz Magda, Keresztúri Piroska, Lajos Géza, Bördős Magda, Balázs Magda, Varga Irén, Bodó Olga, Cser Zsigmond és sokan mások Gazdaságuk tagságát jelenleg az aratásra való előkészület fog­lalkoztatja. Keresztben az őszi árpa Az érsemjéni kollektivisták június 27-én fogtak az aratás­hoz. A 35 hektáros őszi árpa jó termést ígér. Ez azonban már nemcsak ígéret, hanem valóság is, mert a testszemű árpakalá­szok már keresztbe kerültek. Papp Imre és Florián János brigádfelelősök hozzáértéssel irányítják a munkát. Pár nap múlva újabb nagy csatához kezdenek: a búza ara­tásához. Június 30-án az érmihályfalvi kollektivisták is kaszával ke­zükben vonultak a határba. Ti­zennégy aratócsoport kezdte meg a hat hektáros árpa aratását Július első napjaiban pedig sor kerül a búza aratására. A munkavédelem államügy A népgazdaság fejlesztésé­nek nagy művében, a szocialis­ta iparosítás során a termelés bővítése mellett a párt és a kor­mány nagy gondot fordít a munkafeltételek szüntelen javí­tására. A párt és a kormány politikájában ékesszólóan tük­röződik a legértékesebb tőkéről, az emberről való gondoskodás Különös jelentőségű ebben a tekintetben a munkavédelem, a munkabiztonság, amelynek szün­telen javulása óvja a dolgozó­kat a balesetektől, az egyes iparágakra, foglalkozásokra jellemző sajátos megbetegedé­sektől; biztonságosabbá teszi a termelést. A munkavédelem a népi ha­talom éveiben fontos államügy lett. Az állam jelentős összege­ket fordít a munkavédelem cél­jaira, a biztonsági technika tö­kéletesítésére. A nagyváradi Vasile Roaitá textilgyárban eb­­ben az évben 700 ezer lejt for­dítanak olyan munkálatokra, amelyek jobb munkafeltételeket teremtenek a gyár dolgozói számára Hasonló példát majd' minden üzemünkből említhet­nénk. Iparvállalataink baleset-sta­tisztikáját szemlélve, örömmel láthatjuk, hogy a balesetek gya­korisága évről-évre csökkenő irányzatú s mind kevesebb a súlyos baleset. Mindez szívós, kitartó munka eredménye. Vessünk egy rövid pillantást a kapitalista országokbeli szo­­morú állapotokra! Hivatalos adatok szerint az USA ipará­ban 1938. adatait véve alapul­t_ 1949-ben 36, 1950-ben 41 százalékkal növekedett a bal­esetek száma. Nyugat-Németországban 1949- ben 851 ezer, 1950-ben négy évvel később­ már 1.013.000 balesetet jelentettek be. Ez a kapitalista államokban a mun­kásosztály szomo­rú sorsa. Nálunk a munka, a termelés minden területére kiterjedő in­tézkedések védik a munkások egészségét, testi épségét. Ter­mészetesen a munkavédelmi törvényhozás, a felsőbb szervek intézkedései csak a reális lehe­tőségeket nyújtják a munkavé­delemhez Élni kell ezekkel a lehetőségekkel, helyesebben a vállalatok vezetőségeinek egyik fő feladata, hogy a gyakorlat­ban végrehajtsa, érvényre jut­tassa az állam törvényeit. Egyik fontos pontja a mun­kavédelmi törvényeknek a mun­kaidőt szabályozza. A Do­bro­­geanu Gherea cipőgyárban a múlt években erre nem nagy gondot fordítottak, ami gyako­ri túlórázást, hóvégi hajrámun­kát vont maga után. Ebben az évben sikerül véget vetni ezek­nek az egészségtelen állapotok­nak. Iparvállalatainkban a leg­több panasz a védőételek­ és a védőeszközök, a védőfelszerelé­sek miatt hangzik el. Panasz­kodnak a vezetők is, hogy a központi szervek késnek a ki­utalással, stb. Ez igaz is Meg­figyelhető viszont, hogy még kevés a kezdeményezés, az iga­zi kommunista törekvés egyes vezetőkben. Feketeerdőn védő ételként több munkásnak na­ponta tejet kellene biztosítani, de a vezetőség arra hivatkozik, hogy míg Élesdről felviszik ?a tejet, megromlik. Ha így áll a dolog, miért nem próbálkoznak meg például tejporral? A Chaja Liefschitz könnyű­ipari vállalatnál — dicséretük­re legyen mondva — nem az effajta sültgalambvárás, hanem következetes törekvés tapasz­talható. Az újítási tématervbe például több olyan érdekes ja­vaslatot iktattak be, amelynek megoldásával javul a munkavé­delem. Több ilyen javaslatot már meg is oldottak az újítók. Hasonló igyekezet tapasztalha­tó a Drum Nou csipkegyár­ban is. A munkavédelem állandó ja­vításának módszerei, lehetősé­­gei számosak. Kitűnő alkalom például a termelési értekezlet, a szemléltető agitáció, a mun­kások időszakonkénti képzése, a munkahelyen való szakkép­zés, a dolgozók felvilágosítása arról, hogyan ügyeljenek testi épségükre. A szakszervezeti szervek he­ves hivatása a dolgozók érde­keinek védelme. A munkavéde­lem terén különösen fontos fel­adat hárul rájuk. Ápolniuk kell a munkások, mesterek, a mér­nökök elvtársias együttműkö­dését, a technikusokat pedig arra kell ösztönözniük, hogy foglalkozzanak a munkások szakképesítésével, stb. Az­ alapszervezetek feladata, hogy politikailag irányítsák a szakszervezeti szervek tevé­kenységét, neveljék éberségre az üzembizottságokat, s ösztö­nözzék arra, hogy őrködjenek a munkavédelmi törvények be­tartásán, hogy kövessék a kol­lektív szerződések végrehajtá­sát, készítsék elő jól a termelé­si értekezleteket, mozgósítsák a tömegeket cselekvő részvételre, javaslattételre a munkavédelem megjavításáért. A dolgozók széles töme­gének döntő szerepe van a munkavédelmi intézkedések megvalósításában. Iparvállalataink alapszerve­zeteinek, a szakszervezeti és műszaki szerveknek el kell ér­niük, hogy a munkavédelmet széles tömegmozgalommá fej­lesszék. //Gabonasszállitásra alkalmas" A földeken már megkezdő­dött az aratás. Rövidesen asz­talunkra kerül az uj kenyér Ehhez sok munkára van még szükség, ami nemcsak a fal­vak népére vár, hanem szállí­tási dolgozóinkra is.­ Nem utolsó sorban tőlük függ, hogy gyorsan, s főként szem­veszteség nélkül jusson el rendeltetési helyére a kicsépelt gabona. A nagyváradi CFR vagon­­javítóműhelyében szorgos mun­ka folyik. Innen is, onnan is kalapácsütés zaja hallatszik. A síneken félig­ s egészen ki­javított vagonok állanak Nagyrészükön ez a felírás ol­vasható: „Bon pentru cereate“ (Gabonaszállításra alkalmas). Igen, a vasút munkásai idejé­ben megkezdték a vagonok átvizsgálását, a hibák kijaví­tását. Június 11. óta 105 va­gont tettek gabonaszállításra alkalmassá. Ebben a munká­ban a lakatosok, asztalosok festők egyformán derekasan kivették részüket. Az egyik vagonnál fiatal fiú dolgozik, Moraru Vasile IMSZ-tag. Elromlott az egyik kerék, s ezért ki kell szerelni a vagon alól. Moraru Vasile gyorsan, ügyesen szabályozza a sűrített levegővel működő emelőszerkezetet, s a többton­nás vagon egyik része lassan felemelkedik. A kerekek megjavítása és visszaszerelése után a műhely asztalosai vizsgálják felül a vagonokat. Ahol szükséges kipótolják az oldalak megron­gálódott deszkafalát, majd pa­dozatát vizsgálják meg tüze­tesen. Egyetlen résnek sem szabad marad­nia. Ha vala­hol gyanús, inkább az egész sort ki­cserélik. Ezt a munkát végzi Wallner Gyula asztalos is. Ezután újra a lakatosoké a szó. Az ajtók beillesztése kö­vetkezik. Az ömlesztőajtók beszerelése elég fáradságos, de a két fiatal la­katos: Negrufi Ioan és Baciu Nicolae jókedv­vel végzi. A nehéz ajtókat olyan könnye­dén emelik fel, mintha papír­ból volnának Van itt erő persze, hiszen Baciu Nicolae L osztályú bir­kózó is... A vagontarí­­tás utolsó m­oz­zanata a fes­tés. A kijaví­tott vasúti­ ko­csikat újra át­festik, olyanok lesznek, mint újkorukban. S ezután Oláh István festő ráfesti „Gabo­naszállításra alkalmas". Működik emelőkészülék Keresik a padozat hibáit P. I. Munkában ? lakat­’s-’k A vagonjavítás utolsó művelete

Next