Fáklya, 1956. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1956-08-01 / 181. szám

Kormányküldöttség utazott Moszkvába a román műkincsek átvételére Vasárnap délelőtt román kormányküldöttség utazott Moszkvá­ba, hogy részt vegyen az 1917-ben megőrzés végett Oroszországban letétbe helyezett román műkincsek átvételének ünnepi aktusán. Mint már közöltük, a Szovjetunió Minisztertanácsa nemrég elhatá­rozta, hogy ezeket a műkincseket a román kormány rendelkezésé­re bocsátja. A román kormányküldöttség tagjai a következő elvtársak: Mihail Balea, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetének el­nöke, a küldöttség vezetője; C. Prisnea, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese; G. Oprescu akadémikus, az Akadémia Művészet­történeti Intézetének igazgatója; Tudor Arghezi akadémikus; An­drei Otetea akadémikus; Marius Bunescu festőművész, a nemzeti képtár vezetője. A küldöttség tagjai közé tartozik Mihail Dalea, a Román Népköztársaság moszkvai nagykövete is. A román kormányküldöttséget az alábbi elvtársak kísérték ki a baneasai pályaudvarra: Chivu Stoica, Constanta Cräciun, St. Cleja, M. Alexandru, Boris Caragea a művészet érdemes mestere, a Képzőművész-szövetség elnöke, az Akadémia és a Külföldi Kul­turkapcsolatok Román Intézetének képviselői, képzőművészek, új­ságírók. Jelen voltak még V. F. Nyikolajev, a Szovjetunió bukaresti nagykövetségének tanácsosa és I. Sz. Iljin, a nagykövetség titkára. A Román Népköztársaság kormánya hozzájárult az Egyesült Nemzetek Szervezete nevelésügyi, tudományos és kulturális egyezményéhez A Román Népköztársaság kor­mánya elhatározta, hogy magáé­vá teszi az UNESCO egyezményt (alapítási okmányt). E határozat értelmében Nicolae Korcinschi, az RNK londoni nagy­követe a román kormány nevé­ben július 27-én aláírta az UNESCO egyezményt s letétbe helyezte Nagy-Britannia külügy­minisztériumánál, mint az egyez­mény elfogadására vonatkozó ok­iratok letéteményesénél. A mezőgazdasági dolgozók jobb ellátásáért A Fogyasztási Szövetkezetek Szilágysomlyó-rajoni Szövetsége gondoskodott arról, hogy a szé­rűkön és a terménybegyűjtőhelye­­ken ideiglenes­­ elárusítóhelyek lé­tesüljenek. E mozgó kioszkokat változatos élelmiszerekkel látták el, hogy a kenyércsata dolgozói helyben szerezhessék be napi szükségleteiket. Gondoskodtak ar­ról is, hogy a szekérkaravánok kísérői, a kampányban dolgozó traktoristák kenyeret, hidegfelvá­gottat, szalonnát és egyéb szük­séges élelmiszert vásárolhassa­nak. Somogyi István levelező gOOOttSOOOOOOrog O XI. évf. 181. számig 8 1950 | Q augusztus O g szerda g § 4 oldal ára £ £ 20 báni g MAI SZÁMUNKBÓL: Hozzászólás a városrendészet né­hány kérdéséhez (2. oldal) Pártélet: Hogyan foglalkozik alap­szervezetünk a pártonkívüli ak­tívával (3. oldal) A Szuezi-csatorna Társaság álla­mosításáról szóló törvény (4. oldal) Megnyílt a Magyar Országgyű­lés ülésszaka (4. oldal) Egyetlen cséplőgép teljesítménye se maradjon norma alatt! Ilyen kedvező időjárás mint az idén, rég nem volt a cséplésre. Gyakorlatból tudjuk, hogy száraz időben sokkal kisebb erőfeszítés­sel többre lehet haladni. Mégis ha megvizsgáljuk a csép­­lés jelenlegi helyzetét, igen szo­morú képet kapunk. A Mezőgaz­dasági Igazgatóság legutóbbi nyilvántartása szerint 2035 szerű­ből mindössze csak 550-nél kez­dődött meg a cséplés. Tartományi viszonylatban pedig még most is csak néhány százalékban állunk a csépléssel. S ez azzal magyarázható, hogy a cséplőgépek jelentős része még nem dolgozik teljes ütemben s egy részük még csak munkához sem látott. Az idő azonban sür­get, nem nézhetjük tétlenül a cséplés körüli huzavonát. Mindenek előtt biztosítani kell a cséplőgépek teljesítőképességé­nek maximális kihasználását. Ar­ra kell törekedni, hogy minden egyes cséplőgép teljesítse napi normáját. S hogy ez megvalósul­jon, számos intézkedésre van szükség. A rajoni pártbizottsá­goknak és néptanácsoknak sokkal rendszeresebb és gyakoribb ellen­őrzést kell végezniük. Az észlelt hibákat pedig már a helyszínen meg kell oldaniuk. A községi nép­tanácsoknak és alapszervezetek­nek is hozzá kell járulniuk a csép­lés ütemének gyorsításához. Meg­engedhetetlen például az, hogy munkáshiány miatt csökken a cséplőgép teljesítménye. Ugyan­csak a néptanácsok hatáskörébe tartozik a kétváltás biztosítá­sa is. A jó munkaszervezéstől is sok függ. A csoportfelelősnek gondos­kodnia kell arról, hogy naponta megszakítás nélkül dolgozzanak. Megengedhetetlen például az is, — ami bizony sok helyen fennáll —, hogy reggel 7—8 óra tájban kezdenek munkához. Nem szabad elveszíteni a nap legértékesebb részét, a reggeli hűvös órákat. A csoportfelelős irányító- és szervező képességétől függ, men­­nyi időt vesz igénybe egy-egy ál­lítás. A holtidő kiküszöbölésével értékes órákat nyernek, melyek kedvezően befolyásolják a norma teljesítését . Gyors léptekkel közeledünk ha­zánk felszabadulása 12. évfordu­lójának megünnepléséhez. S hogy ezt az ünnepet méltóképpen kö­szönthessük: „egyetlen egy csép­lőgép se maradjon norma alatt“ jelszóval a cséplés mielőbbi befe­­jezését kell szorgalmazni. Befejezték a cséplést Székelyhid rajonban csak pár nap óta csépelnek, s Kozák Fe­renc, az érkörtvélyesi kollektív gazdaság elnöke már arról tá­jékoztatta a rajoni néptanács végrehajtó bizottságát, hogy be­fejezték a cséplést. Ezzel a szép eredménnyel az érkörtvélyesi kollektivisták ismét igazolták jó hírnevüket. Legújabb sikerét is az egyöntetű, szorgalmas mun­kának köszönheti a kollektív gazdaság tagsága. KXXXXXX >0000-0 > X>0<XXXXXXXXX>0000000000<XXXXXXXXXXX>00<X>0000OOOOOOOOOOO0OOO0OO0OOOOOOOOOO O 0</OOOOOQ<XXX) teljesítették július 28-ig havi ter­vüket a Transilvania festékgyár dolgozói. Augusztus 1-ig pedig jelentős mennyiségű árut termel­nek terven felül. Az érdem a gyár valamennyi dolgozójáé, akik úgy szervezték meg munkájukat, hogy felszabadulásunk 12. évfordulóját kimagasló sikerekkel köszönthes­sék majd. Az őrlés a festékgyártás legel­ső műveletei közé tartozik. Az óriási őrlőgépek mellett a ma­lomban itt is, ott is a már meg­örült festék hegye tornyosul. Pi­ros, barna, sárga, zöld s ki tudná pontosan megmondani, milyen színüek. Persze, hiszen többféle festékport kevernek itt össze, s bizony a molnároknak ügyelniük kell, nehogy összetévesszék No, de nem áll ilyen veszély fenn Nagy Zoltán molnárnál (1. kép). Az adagoló gépnél dolgozik. Szor­galmas, pontos munkás. Mindössze márciustól dolgozik csak a lakktörőben Urai Mária. (2. kép). Rövid idő ez a négy hó­nap, de a fiatal Urai Mária jól belejött már a munkába. Ügye­sen töltögeti a festéket a waleni­­gépbe, s figyeli, hogyan működik gépe. Becsületes, szorgalmas munkás, aki havonta 35—40 szá­zalékos normatúlteljesítéssel di­csekedhet. öreg munkás már a szakmá­ban Gavra Erzsébet. (3. kép). No, nem a korára öreg — hiszen jó­képű, jó erőben lévő menyecske még — hanem a munkában eltöl­tött ideje szerint az. Nem kis do­log bizony több éven át ugyan­azon a munkahelyen dolgozni. Gavra Erzsébet pedig évek óta már a letöltőcsoport élenjárója. A gyár törzskarához tartozik Putz Károly (4. kép) lakatos, a karbantartó osztály dolgozója. Az üzemkarbantartóknak ahhoz a fajtajavoz laniozik, akik folyton törik fejüket, hol lehetne valam­i javítani, jobbá tenni. Képünkön a pakura-tüzelőberendezést javít­ja, 106 százalékra Új sikerek felé a mezőgazdaság szocialista átalakításában Megvan rá a lehetőség Rövid megbeszélésre gyűltek össze a Székelyhid-rajoni nép­tanács instruktorai. A megbe­szélés középpontjában a Köz­ponti Vezetőség plenáris ülé­sének legújabb határozata került. Mindenki azon a vé­leményen van, hogy a célkitű­zések megvalósíthatók. Páll Gyula, a végrehajtó bizottság alelnöke például így vélekedik a határozat második szaka­szának b) pontjáról: Rajonunkban is általában egyszer, vagy esetleg kétszer adtak pénzelőleget a kollekti­vistáknak, ami helytelen volt, mert nem volt az embereknek költőpénzük. Arra kell töre­kednünk, hogy állandó pénz­jövedelmük legyen a kollektív gazdaságoknak Megvan rá a lehetőség, hiszen a legtöbb köz­ségben kifejleszthető az állat­­tenyésztés, valamint a szár­nyasok nevelése és rengeteg helyi erőforrás tárható fel. Szalacson, Gálospetriben és Ottományban a kollektivisták feldolgozhatnák a nádat és a gyékényt. A mocsarasabb vi­dékeken elszaporíthatnák a fűzfát, s vesszőjéből kosarat, kast, stb. köthetnének. Külö­nösen jó jövedelmet hozna az említett községekben a liba- és kacsanevelés. Kevés befek­tetéssel rövidesen megvalósít­hatnák ezt a kollektivisták. Ezrekre menő számban te­nyészthetné egy-egy kollektív gazdaság a libát és kacsát. Páll elvtárs aztán azzal folytatja, hogy ez ideig a ker­tészeti lehetőségeket sem hasz­nálták ki a vajon kollektív gazdaságai. A székelyhídi kol­lektív gazdaság példája azt igazolja, hogy a kertészet nagy jövedelmet biztosíthat a gazdaságnak. A kollektivisták tavasztól késő őszig árusíthat­ják a zöldség- és főzelékfélé­ket. Korai burgonyából is több, mint egy vagonnal érté­kesítettek. De még Székelyhi­­don is sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a kertészet kiszélesítésére, annál is in­kább, mert nagy területen ön­tözni lehet a zöldféléket. A diószegi és a jankai kollekti­vistáknak szintén tekintélyes pénzjövedelmet hozhatna a konyhakerti növények termesz­tése. Sok más jövedelmi forrás is szóba került még , ha eze­ket a rajonban jól kihasznál­ják, a jövőben havonként is oszthatnak pénzelőleget a kol­lektivistáknak. A rajoni nép­tanács instruktorai vállalkoz­tak rá, hogy minden segítséget megadnak a kollektív gazda­ságoknak az állandó pénzjö­vedelmi források megteremté­sében. Aminek az öregek örvendenek Nagy érdeklődéssel olvas­tam pártunk július 16—17. plenáris ülésének határozatát. Ennek alkalmazása a mi kol­lektívánkat is megerősíti, majd és így a kollektíva tagjainak jobb megélhetést fog biztosí­tani. Különösen az öregek és rok­kantak segélyezésére szolgáló alapnak 2 százalékról 4 szá­zalékra való felemeléséről szó­ló javaslatnak örülök. Öt éve dolgozom a bihari „Szocializmus útja“ kollektí­vában. Mint szegényparaszt, föld nélkül léptem be. Már­­ nem voltam fiatal. De szor­galmasan dolgoztam és meg­becsülték munkámat. Most hogy még jobban megöregedtem — 55 éves vagyok — és beteges­kedem is, könnyebb munkára osztottak be. A kertészetben dolgozom. Már van 150 mun­kaegységem. Ebből tisztesé­­gesen megélek. De az én koromban már mind gyakrabban gondol az ember az öregségre, a teljes munkaképtelenségre. Sokszor elbeszélgettünk erről Szűcs Józseffel, aki 79 éves és Tarr Sándorral, aki 64 éves. Bizony egyikünk sem fiatal. És nem egy idősebb gazda azért nem lépett be, mert nem lá­tta elég­gé biztosítva a kollektívában az öregséget. De lám, pártunk velünk is törődik. Ezért örömmel és há­lával fogadjuk a határozatot. Papp László a bihari kollektív gazda­ság tagja. Valóra váltjuk a határozat minden egyes pontját Örömmel olvastuk az új­ságból az RMP Központi Ve­zetőségének 1956 július 16— 17-i plenáris ülésének határo­zatát, a mezőgazdaság szo­cialista átalakításával kapcso­latban a II. pártkongresszu­son kijelölt feladatok megva­lósításához szükséges intézke­désekről. Az RMP Központi Vezető­sége plenáris ülésének határo­zata több pontban javaslato­kat terjeszt a kollektív gazda­ságok mintaalapszabályzatá­nak kiegészítésére. Ugyancsak a plenáris ülés határozata ajánlja, hogy volt kulákok fiai, akik kiváltak a szülői gazdaságból és nem zsákmá­nyolják ki más munkáját, egyénileg felvehetők a kollek­tiv gazdaságba, ha a közgyű­lés jóváhagyja. Továbbá azok­ban a községekben és falvak­ban, ahol a dolgozó paraszt­ság többsége kollektiv gazda­­­ságban dolgozik,­ — mint a mi községünkben, Borson is — volt kulákok is felvehetők a gazdaságba, ha lojális ma­gatartást tanúsítottak és ta­núsítanak népi demokratikus államunk iránt. Községünkben is vannak hasonló volt kulákok, akik ér­deklődéssel fordultak gazda­ságunk felé. A pártalapszervezet és a közgyűlés feladata, hogy ala­posan tanulmányozza a Köz­ponti Vezetőség határozatát és alkalmazza a gyakorlatban minden egyes pontját. Az RMP Központi Vezető­sége plenáris ülésének jelenle­gi határozata ismét bizonyít­ja pártunk gondoskodását a dolgozó parasztság élet- és­­ kulturszínvonalának­­ állandó emelkedéséért Szabó Péter a borsi „Dózsa György“ kollektív gazdaság elnöke Egy kereskedelmi állandó bizottság munkájáról A Szilágysomlyó-rajoni népta­nács kereskedelmi állandó bizott­sága igyekszik feladatinak ele­get tenni. Rendszeres megbeszé­léseket és szoros kapcsolatot tart­­ az állami kereskedelmi egységek, valamint a fogyasztási szövetke­zetek rajoni vezetőivel. Az állandó bizottságok tagjai meghallgatva a vásárlók vélemé­nyét, figyelembe veszik javasla­taikat, s az ülés keretében meg­beszélik, milyen lehetőségek álla­nak rendelkezésükre a fennálló fogyatékosságok megszüntetésére. Az ilyen megbeszéléseken kiala­kult észrevételeiket aztán javas­lat formájában a végrehajtó bi­zottság tudomására hozzák. Ezen­kívül a bizottság tagjai egyénileg is bekapcsolódnak a kereskedel­mi egységek sorontevő feladatai­nak megoldásába, annál is in­kább, mivel több olyan képviselő v­an az állandó bizottsági tagok között, aki a kereskedelmi egy­ségek keretében tisztséget tölt be. Ezek a tagok közvetlenül is is­merik a kereskedelem legidősze­rűbb kérdéseit. A kereskedelmi állandó bizottság a többi között nagyon értékes javaslatot vetett fel a kenyérelosztás kérdésében. Javaslataik alapján Szilágysom­­lyón az eddigi három kenyérelosz­tó helyett ma már kilenc műkö­dik Ezáltal megkímélik a dolgo­zókat attól, hogy nagy távolságo­kat­­egyenek meg a kenyér be­szerzéséért. A Fogyasztási Szö­vetkezetek Bajoni Szövetsége­­ s komoly támogatást kapott az ál­landó bizottságoktól a szerződés­­kötések és a terményfelvásárlá­sok terén. Legutóbb új büfék megnyitását sürgették Az üzle­tek záróráját rendszeresen figye­lemmel kisérik, ellenőrzik, hogy jól szolgálják-e ki a vevőket. Se­gítségadásuk hozzájárult a szi­­lágysomlyói vendéglő átalakításá­hoz. Lőwinger István levelező

Next