Fáklya, 1956. december (11. évfolyam, 284-311. szám)

1956-12-01 / 284. szám

2 A természe­t­véd?le­r.ml Egyedül az embernek sikerült uralnia a természet erőit. Javai­nak felhasználásával azonban komoly változásokat idézett elő. A múlt rendszereinek önző és haszonleső gazdálkodása­ hatal­mas területek erdőit tarolta le, kopasz hegyhátakat, kopár vidé­keket hagyva ránk. Ennek a rom­boló munkának következtében sokat szenvedett növény- és ál­latvilágunk is. Egyesek nagyon megritkultak, mások kihaltak már. Barlangok és egyéb érté­kes földtani képződményeket lel­kiismeretlenül annyira megron­gáltak, hogy használhatatlanná váltak a tudomány számára. Hazánkban számtalan termé­szeti ritkaság van, s Nagyvárad tartomány változatos domborza­tával a legtöbb és a­­ legértéke­sebb ilyen természetű kincsekkel büszkélkedik. Ezeknek a ritkaságoknak vé­dettségét, melyek hasonlóképpen a közösség javai, kormányunk törvény által biztosítja, a Termé­szetvédelmi Tanácsra bízva kar­bantartásukat. Ezekről a fontos és érdekes dolgokról tart előadást vasárnap (december 2-án délelőtt 10 óra­kor) POP EMIL akadémikus az ,,Uj idők" filmszinházban. Az előadásra, melyet a Tudo­mány- és Kultúraterjesztő Társa­ság rendez, nemcsak azokat a dolgozókat hívjuk meg, akik rendszeres kirándulásaik folytán ismerik a valóságban is a termé­szet értékeit és szépségeit, ha­nem különösen azokat az elvtár­sakat, akik csak könyvekből, vagy éppen iratokból tudnak róla valamit, holott feladataik hatás­körében saját támogatásuktól sok védett terület sorsa és gon­dozása függ. A Tudományi M­úzeum természetrajzi­ osztálya — @ — Bővül a Minszki Lajos szövetkezet Nagyváradon egyre érezhetőbb volt már egy komplex javítómű­hely hiánya, ahol a lakosság gyorsan és jól elvégeztethette volna a vas, bádogos és más ha­sonló természetű munkákat. A Minszki Lajos kisipari termelő­­szövetkezet vezetősége hosszú idő óta foglalkozik már ezzel a kérdéssel, s végre sikerült meg­oldást találni rá. A kisipari ter­melőszövetkezetek a II. pártkon­gresszus irányelvének értelmé­ben jelentősen kibővíti üzemhá­lózatát A technikusok javaslatai alapján a Lebedei utca 2 szám alatt rövidesen tágas javítómű­hely nyílik s olyan szövetkezeti dolgozók látnak itt mummhoz, akik megfelelő szaktudással ren­del­keznek. Az uj javítóműhely mesterei nem­ csak úgynevezett mű­­hely­munkákat végeznek, mint pél­dául a nikkelezés, galvanizálás, edény-, gyorsfűző javítás, stb, hanem hívásra házaknál is javí­tanak Sol­anu Vidor levelező FÁKLYA Valamennyi rajoni nép­tanácsnak a tanijuk A népi hatalom évei alatt a dolgozók által megválasztott he­lyi szervek, a néptanácsok, gaz­dag tapasztalatokra tettek szert. Azok a néptanácsok­, amelyeknek tagjai tanulmányozták és helye­sen alkalmazták pártunk tanítá­sait, útmutatásait, választóik előtt szép eredményekről számol­hatnak be. Pártunk II. kongres­­­szusa is megállapította az­ ál­­lamépítés terén elért nagyszerű megvalósításokat, egyben feltárta a fogyatékosságokat is. A­ tartományi néptanács­ végre­hajtó bizottsága tanulmányozva a 1I. pártkongresszus által meg­jelölt feladatokat, számos kezde­ményezéssel, útmutatással igye­kezett segíteni a rajoni néptaná­csok végrehajtó bizottságainak. Somlyó rajon néptanácsának végrehajtó bizottsága is tanul­mányozta ez útmutatásokat és elhatározta, hogy a községi nép­tanácsok munkáját a jövőben gyakorlati módon segíti. Ez ideig a községi néptaná­csok irányítása a rajoni székhe­lyeken tartott megbeszélések alapján, valamint a rajoni ins­truktorok útján történt. A rajoni néptanács végrehajtó bizottsága csupán ellenőrző tevékenységet fejtett ki. Az is megesett, hogy akciószerűen egyes néptanácso­kat gyakrabban felkerestek, kü­lönösképpen azokat, ahol gyen­gén ment a munka. Legutóbb a rajoni néptanács végrehajtó bizottsága tanulmá­nyozta ezt a kérdést. Megállapí­totta, hogy egyes községi népta­­nácsok az alapszervezetek helyes irányító munkája révén szoros kapcsolatot építettek ki a töme­gekkel és sikerült mozgósítani őket az időszerű feladatok való­­ra váltására. Egyben azt is meg­állapította, hogy ez nem minden községben sikerült. Kitűnt, hogy a legjobban működő néptanács­nál is fordulnak elő hibás intéz­kedések. Egy bizonyos. A néptanácsi te­vékenység bonyolult feladat. A közügyek élén az állam- és a magánérdek összehangolása, a napi élet követelményeinek meg­felelően a tömegek vezetése, ko­moly elméleti és tapasztalati is­meretet igényel. E tények meg­állapítása alapján határozta el a Somlyó-rajoni néptanács vég­rehajtó bizottsága, hogy a leg­felkészültebb rajoni káderekből szakmai tanácsadó bizottságot létesít. E bizottság munkaterve alapján sorra felkeresi a közsé­gek néptanácsait — 4­—5 napig tartózkodik egy községben. Nem­csak a végrehajtó bizottsággal állnak szóba, hanem minden egyes képviselővel. Részleteiben ismertetik velük a néptanácsok hatáskörét, a legjobban bevált munkamódszereket. Segítségadá­suk a néptanácsi tevékenység minden ágára kiterjed. Megkér­dezik miben állnak a nehézsé­gek és tanácsot adnak megoldá­sukra a helyi viszonyoknak meg­felelően. Útmutatást adnak a gyűlések és értekezletek előké­szítése, a hivatalos okiratok ki­töltésével, a dolgozók panaszai­nak, kérésének megoldásával és sok más hatáskörükbe tartozó kérdések megoldásával kapcso­latban. E szakmai tanácsadó bizottsá­got a Szilágysomlyó-rajoni nép­­tanács végrehajtó bizottsága úgy állította össze, hogy abban részt vesz a végrehajtó bizottság, a titkárság egy tagja és a szerve­zési ügyosztály főnöke. Ezt az összetételt minden esetben úgy egészítik ki, ahogy az illető köz­ség sajátossága megkívánja. Ott, ahol a kultúrtevékenység, a szö­vetkezeti munka, vagy a falufej­lesztés ügye kíván nagyobb se­gítségadást, annak az ügyosz­tálynak a főnökével egészítik ki a bizottságot, amelyik legjobb ismerője a kérdésnek. Ez ideig a bizottság négy köz­séget keresett fel. Zálnokon és Bobotán főként a dolgozók pana­szainak, kéréseinek megoldásá­ban nyújtottak értékes segítsé­get. Megvizsgálták, hogyan ol­dottak meg néhány kérdést és annak alapján elemezték, hol jártak el helyesen és hol követ­tek el hibát. Azóta a meglátoga­tott községek munkájában jelen­­tős javulás tapasztalható. A kép­viselők felismerték: nem elegen­dő az, hogy megalakították az állandó bizottságokat. Szerve­zett, tervszerű munkát kell vé­gezniük. Rendszeresen fel kell keresniük a választópolgárokat. Be kell számolniuk tevékenysé­geikről, meg kell hallgatniuk azok állásfoglalását, javaslatai­kat. A képviselő feladata, hogy választókerületének lakóit tájé­koztassa pártunk állásfoglalásá­ról kül- és belpolitikai kérdések­ben. Ő hivatott mozgósítani a dolgozókat a néptanácsok előtt álló soron levő feladatokra, ápol­ni, népszerűsíteni az igazi haza­fias gondolkodást, magatartást. A küldöttség minden egyes községi néptanácsnál tett látoga­tása után a végrehajtó bizottság előtt beszámol tevékenységéről. Ismerteti, milyen problémák me­rültek fel, hogyan segítettek. A munka ilyen elemzése alapján a bizottság tevékenysége is javul. A gyakorlatban szerzett tapasz­talatait további munkája során eredményesen hasznosíthatja. Ezt a módszert, amely gyakor­lati módon segíti a községi nép­tanácsok tevékenységét, nemcsak Szilágysomlyó rajonban, Belé­nyes rajonban is alkalmazzák. Jó lenne azonban, ha a többi ra­joni néptanács is tanulmányozná és megpróbálná. Az­ ilyen gya­korlati segítségadás feltétlenül a munka minőségének megjaví­tásához vezet. K­özlem­ények Tudomására hozzuk az érde­kelteknek, hogy december ötö­dikétől kezdődően az „Infraji­­rea“ szerszámgépgyárban átkép­zős tanfolyam indul, vaseszter­gályos szakmában való kikép­zésre. A tanfolyam időszaka 6 hónap és teljesen díjmentes A tanfolyam részvevői havonta 300 lej fizetést is kapnak. A beiratkozáshoz a következő feltételek szükségesek: Aki betöltötte a 18. életévét, legkevesebb 7 elemi osztály végzettsége legyen. Beiratkozni lehet n­aponta 9 — 14 óra között az Infratirea gyárban. Az OCL ALI­MENT ARA tu­domására hozza a vásárlóközön­ségnek, hogy a Május 1 téren lévő­ húscsarnokban naponta frissen és bármilyen mennyiség­ben disznóméj, vese, tüdő és disztinnyelv kapható. !! A „PIROGOV“ ortopéd üzem azonnali belépésre alkalmaz ci­pészeket és felsőrészkészítőket, akik a tüzési és ragasztási mun­kákhoz is értenek.­­­ A Dolgozó Nő folyóiratra az előfizetések határidejét december 8-ig meghosszabbították. Előfi­zetni 3 és 6 hónapra, valamint 1 évre tehet. (Színes, francia film). Előadá­sok: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. FIL­MSZÍNHÁZAK MŰSORA: PUSKIN MOZI: Éjjeli barát­nők, (Francia film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. ARTA MOZI: Aida. (Olasz film). Előadások: H, 3, 5, 7, 9 órakor. MÁJUS 1 MOZI: Ganga. (Hindu film). Előadások: 5, 7, 9 órakor. Szombat és vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Vasárnap 11 órakor matiné. IFJÚSÁGI MOZI: Bel Ami. Az ÁLLAMI SZÍNHÁZ heti műsora: December 1 szombat este 8 órakor: Clubul impuscatitor. (Főbelövendők klubja, román előadás). December 2. vasárnap délután 15.30 órakor: Comedia eroritor. (Shak­­speare: Tévedések vígjá­­téka, román előadás). Ez is a villamoson történt A napokban a 2/3. számú vil­lamosvonal egyik kocsiján utaz­tam. A villamoson elég nagy tö­meg volt és hogy-hogy nem, el­vesztettem pénztárcámat. Gon­dolom, hogy jegyváltás után nem ügyeltem eléggé és nem tettem be a táskámba. Ez azonban csak később derült ki. Leszálltam a villamosról és akkor jutott eszem­be a pénztárca. Kezdtem keres­ni, de nem volt sehol. Vajon, hol veszíthettem el? Ta­lán a villamoson maradt — öt­lött fel bennem a gondolat. Igen ám, de ha valóban a kocsiban maradt, ki tudja hol, kinek a zsebébe vándorol az már — ju­tott eszembe. Morfondírozásomat tett kö­vette, megvártam azt a villamost, amelyen az előbb utaztam. És a pénztárcámat — hiánytalan tartalommal — vis­­­szakaptam. A jegykezelő és a ve­zető találta meg, s miután iga­zoltam magam, át is adta ne­kem. Nagy öröm volt számomra, hogy ilyen emberekkel találkoz­hattam. Ám ők — kérésemet meg­tagadva — nem mondták meg nevüket, s azzal szabadkoztak, csak kötelességüket teljesítették. Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak és azt a kí­vánságomat fejezzem ki, hogy az Október 12 vállalatnak meg sok ilyen jegykezelője és vezető­je legyen. Fluerás Márta, az Infrajirea szerszámgépgyár dolgozója — © — Agrotechnikai körök alakulnak Szakadát községben december 12-én nyílik meg az agrotechni­kai kör. Vezetésével Sfirlea Av­­ram mérnököt, a mezőgazdasági pont főnökét bízták meg. * Vásárhelyen is megalakult az agrotechnikai kör. Itt előrelátha­tóan húsz dolgozó paraszt hall­gatja majd az előadásokat. A kör december 10-én kezdi meg mun­káját. Előadók: a tanári kar tag­jai. A kör vezetője Stacan N., a mezőgazdasági pont mérnöke. Mivel foglalkozott a rajoni nőbiz­ottságok egy­ütt­es ülése ? A tartományi néptanácsnál megbeszélésre jöttek össze a ra­joni néptanácsok mellett műkö­­dő nőbizottságok vezetői. A megbeszélés két jellemző vonása: a fegyelem s a köteles­ségtudás. Megnyilvánult ez a pontos megjelenésben, a gyűlés lefolyásában, a beszámolóban és a hozzászólásokban A beszámolót — ami körül a hozzászólások kibontakoztak — Dragos Piroska, a Szilágysom­­lyó-rajoni néptanács nőbizottsá­gának elnöke tartotta. A beszá­moló a rajoni, valamint a köz­ségi­ nőbizottságok munkájával foglalkozott. Megmutatta, ho­gyan mozgósították ezek a bi­zottságok a községek, falvak asszonyait a begyűjtés és az őszi szántás­ vetés sikeres el­végzésére. Általánosságban ott, ahol­­ a néptanácsok végrehajtó bizottsá­ga igénybe vette a nők segítsé­gét, ott munkájuk eredménnyel is járt. Szeretnénk ezt példával is igazolni. A varsói éi népta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Dimitriu Constantin rendszeresen részt vesz a nőbi­­zottság gyűlésein, javaslataival segíti az asszonyokat, hogy munkájukban megtalálják a leg­célravezetőbb módszereket. Var­sók dolgozó parasztsága el­sők között fejezte be az őszi ve­tést és tett eleget a kötelező be­szolgáltatásnak. A hozzászólások során Berde Mária — a Margitta-rajoni nő­bizottság elnöke — Hagymád­­falva és Érszőllős asszonyainak munkáját emelte ki. Ezekben a községekben a néptanácsok vég­rehajtó bizottsága törődik a nő­bizottságok munkáiéval, akik vi­szont komoly segítséget nyújtot­tak az őszi mezőgazdasági kam­pány során és a begyűjtésben. Hagymádfalván például október 25-re befejezték a begyűjtést. E községekben — a tanítók bevonásával — sorozatos elő­adásokat tartottak a gyermekne­velésről, amit a falvak asszo­nyai nagyon szívesen látogat­tak. Pop elvtársnő, Élesd rajon nő­­bizottsága elnökének hozzászó­lásából a rajon asszonyainak szép kulturmunkájáról értesü­lünk. Tőtösön, Traia Maria ön­kéntes lapterjesztő 60 előfizetőt szerzett a magyar és román ol­vasók között Élesden mezőgaz­dasági tanfolyamot szerveznek. A tanfolyam az állatok és ba­romfi tudományos nevelésére, a zöldségféle eredményes termesz­tésére oktatja a részvevő nő­ket. Befejezésül az ülés megálla­pította: bár az eredmények szé­pek, s mind több és több nő kapcsolódik a munkába , még­sem kielégítő. Fokozniuk kell a nők közötti munkát. Tam­mi elvtársnő, a tartomá­nyi néptanács nőbizottságának elnöke záróbeszédében a téli fel­adatok alapos megszervezésére hívta fel a rajoni nőbizottságok figyelmét. W. I. 195b. All. 1. szombat, 284. szám Az építkezéseknél a műszaki rajzok és költségvetések felüle­tes összeállításából gyakran adódnak jelentős hibák. Egyes tervezők tervrajzaikat minden alapos megfontolás nélkül készí­tik el. De legtöbbjük nem esik kétségbe emiatt, újat készíte­nek . A gyakorlatban azonban más a helyzet, mert a rosszul elké­szített terv több gondot okoz, különösen akkor, ha még az építkezésen is változtatnak. Az ilyen tervrajz óriási anyagi kárt okoz nemzetgazdaságunknak, ami érezhetően akadályozza a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését. Ez történt a Borosjenő rajon­ban levő Sikula község gép- és traktorállomása újjáépítése so­rán is. A gépállomás helyisége valamikor régi urasági tanya volt. A rozzant épületek az évek folyamán megrongálódtak, s a helyiségek­­ a traktorállomás állandó fejlődése miatt kevés­nek bizonyultak. Így az Arad­­tartományi nén­tanács végrehajtó bizottsága még 1955-ben elha­tározta a gépállomás kiépítését. A költségvetések szerint a régi helyiségeket teljesen átalakítják, megjavítják az úthálózatot, a gépszíneket, raktárakat, munkás­lakásokat építenek és víztornyot létesítenek csatornahálózattal. Az építkezéseket a gyulafehér­vári C^t*-kirendeltség kezdte meg, majd a műszaki ráírok alapján a CFR temesvári építke­zési és szerelési részlege foly­tatta. A munkálatok egy részét — a szerződés értelmében — 1951. de­­epiber 30-ig, másik ré­szét lefifi decemberében kellett volna befejezniük, de eddig egyetlen helyiség sem készült el. Beszéljenek a tények... A Központi Tervhivatal egyik tervezője — Handrubovich I. — készítette a víz- és a csatorna­hálózat tervét. A tervrajz sze­rint a szemiviz csatornán át fo­lyik a Fe’mr-Körösbe. A csatorná­zás munkálataival egészen a Körös partjáig jutottak, csak a gát átvágása volt még hátra, amikor a vízszabályozó vezér­­k­mzoatóság közbelépett. Meg­tiltotta, hogy a tervrajz szerint vágják át a gátat. Felülvizsgál­ták a rajzok szintezését, s meg­állapították, hogy a szintezés nem felel meg a követelmények­nek; a csatorna nem a Körösbe, hanem a Körösből a gépállomás­ra vezette volna a vizet, s így esőzéskor árvíz fenyegetné a gépállomást. Végül a helyszínre hívták ki a tervezőt, hogy sze­mélyesen győződjék meg felüle­tes munkájáról. E munkálatok — ezért a „kis tévedésért“ — csak 1957 decemberére készül­nek el, — no meg a költségek is a kétszeresére emelkednek A gépállomás egyéb építke­­zéseinek tervrajzát és költség­vetését is a Központi Tervhiva­tal — flPCI Bukarest­ — mun­kaközössége készítette el. Ezút­tal nem tévedésről, hanem éssze­­rűtlen takarékosságról lesz szó. Az egyik tervező csoport, mely­nek technikai vezető­je Hassal loan mérnök összeállította egy régi épület átalakításának költ­ségvetését. A tervezőt az a ne­mes szándék vezette, hogy a ré­gi épüManyagokból — amit csak lehet — fel kell használ­niuk. Rövid számítás után elké­szült a költségvetés Az istálló átalakítására, a 40 szobás sze­mélyzeti lakás építésére, s a régi épü­let bontására hozzávaló anyaggal­ együtt 545 ezer lejt irányoztak elő. Amikor a munkálatokra került sor, kitűnt, hogy a tervező a költségvetésbe nem állította be a betonkoszorút, kéményeket és az egész tetőszerkezetet, a falak pedig maradnak a régiek. A te­tőszerkezet alig 10 százaléka használható, a falakon másfél méterre virít a salétrom. Arról is elfelejtkezett a tervező, hogy 40 szobás épülettömbre jónéhány kémény szükséges. Az bizonyos, ha az épület valaha elkészül, — az építkezések nagyon lassú ütemben haladnak — nem lesz „leányálom“. A személyzeti la­kás eddig „mindössze“ 770 ezer lejbe került, s míg teljesen elké­szül, 887 ezer lejbe. A szakér­tők véleménye szerint sokkal ke­vesebből, 550.000 lejből teljesen új lakásokat építhettek volna. E hatalmas összegű ráfizetésen va­jon ki a felelős? Nyugodt lelki­­ismerettel elmondhatjuk: a ter­vező, aki előzetesen nem mérle­gelte az összes lehetőségeket, s felelőtlenül csak úgy „össze­csapta“ a költségvetést és a terv­rajzot, s végül egy vizesfalu épü­let lesz az „eredmény“. Már éppen ideje lenne, hogy az ilyen hozzá nem értő, felelőt­len tervezők helyett becsületes szakemberek dolgozzanak, akik­nek valóban szívügyük népgaz­daságunk felvirágoztatása. Gondosabb irányítást! A fenti hibák mellett még egyéb hiányosságok is hátráltat­ják az építkezést, s egyben féke­zik hazánk fejlődését. Mint már említettük, a munkálatok egy ré­szét 1955. decemberére, míg a többi építkezést ez év decembe­rére kellett volna befejezniük De egyetlen épületet sem fejeztek be, mindegyikhez hozzáfogtak, s e­miatt egyetlen helyiségben sem végezhetik a belső szerelési munkálatokat. Ezért aztán a CFR szerelési részlege — meg­unva a dicsőséget — az építke­zési részlegre ruházta a belső szerelést is. Az építkezést veze­tő szervek itt is megmutatták gondatlanságukat, nem kérték a munkálatokhoz előirányzott a­­nyagkészletet, ami ugyancsak rendszertelen tervezésre, rossz munkamegosztásra vall. T. B. ZENEI HÍREK A városi zenekultúra színvonalának emelése és a zene világának közelebbi megismertetése a dolgozók­kal és­­ az ifjúsággal egyik legfontosabb feladata a nagyváradi Állami Filhar­mónia mindkét együttesé­nek. E két együttes — a klasszikus és a néni zene — művelőinek kitűnő zenekara nagy lelkesedéssel és ügysze­retettel igyekszik elérni a nemes célt. Íme, az Állami Filharmónia e heti „mérle­ge“ zenei vonatkozásban:­­ A Nagyváradi Nyomdavál­­lalat klubjában szombaton este esztrádműsort rendezett a Fil­h­­armóni­a együttese. Műsoron opera- és operett-áriák szere­peltek. Közreműködött Czeglédy Ilona, Szokolay Zsuzsa és Be­­lényi Ferenc énekművész. Ve­zényelt Berger Erich.­­ A 4. számú fiúiskolában ed­ucativ hangverseny volt. A hétfői nagykoncert számai sze­repeltek műsoron. Mihályi Béla, a Filharmónia kitűnő csellósa közvetlen előadással, színes részletezéssel ismertette a szer­zők rövid életrajzát, s az elő­adott művek tartalmát.­­ Az Állami Színházban hét­főn este a „Dankó Pista" népi zenekar román, magyar és szov­jet számokkal adott izelítőt a népi muzsika magasabb művé­szetéből. Közreműködtek: Du­­kász Anna és Farcasiu Felician. A két kiváló művész egyes szá­mát többször megismételtette a közönség.­­ A Tartományi Könyvtár dísztermében a klasszikus művek­ből összer­űtött kamarazene hangversenyt adott a Filharmó­nia együttese. A kamarazenére alkalmas, fölfűtött terem kisszá­mú, de lelkes és zeneértő közön­sége hálás tapsokkal jutalmazta a zenekar kitűnő játékát. A ka­marazenekar tagjai egyénenként és együttesen játékukkal elénk varázsolták mindazt a szépsé­get, amit a XVIII. és a követ­kező századok szerzői álmodtak meg örökbecsű műveikben. Ve­zényelt Berger Erich: Kolozsvári operaénekesnő és hegedűművész együttes vendégszereplése December 3-án, hétfőn este 8 órai kezdettel az Állami Szín­házban nagyszabású hangver­­senyt rendez a Filharmónia ve­zetősége. A hangversenyen köz­reműködő szólisták vendégsze­replők. Luei Vonica a kolozsvá­ri Állami Magyar Opera szóló­­énekesnője, Lóri István hegedű­­művész, az ottani Filharmónia koncertmestere. Műsor: Mure­­sian: „Mama tui Stefan cel Ma­re“ (nyitány). Hegedűszóló, Haydn: két ária a „Teremtés“ című oratóriumból. Schumann: Első szimfónia, b-dur. Jegyek elővételben a színházi pénztárnál kaphatók. Bérletek érvényesek. Bíráló cikkeink nyomán November 18-i lapszámunkban „Őrjárat“ rovatunkban bíráltuk a Közélelmezési Tröszt egységei­ben tapasztalt hibákat. A válla­lat vezetősége a bírálat nyomán — mint ahogy válaszukból kitű­nik — a következő intézkedése­ket tette: a többi között a vege­táriánus étteremben a székeket kicserélték és új poharakat is sikerült beszerezniük. A „Bucu­­­resti“ büfében az ételeket celo­­fánpapírral takarták le. A „Cen­tral“ büfében a helytelen ke­nyérszeletelés kérdését gyűlésen ismertették a vállalat dolgozói­val és külön a büfé dolgozóival.

Next