Fáklya, 1957. szeptember (12. évfolyam, 206-229. szám)

1957-09-03 / 206. szám

Örömmel fogadtuk a hírt A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének El­nöksége I. osztályú Munkaér­demrenddel tüntette ki az Elő­re napilapot megjelenésének 10. évfordulója alkalmából. Tíz év. A történelemben nem nagy idő. Hazánkban mégis évszázadok vágyait, reményeit váltotta valóra ez alatt az idő alatt a párt által vezetett dol­gozó nép. Egy évtizeddel ez­előtt került sor a királyság­ megdöntésére, s a párt hívó szavára az egész ország dol­gozó népe: románok, magyar és más nemzetiségűek egyem­­berként tettek hitet a szocia­lizmus építésének magasztos ügye mellett. Az Előre ebben az időben, a nagy társadalmi átalakulások korszakában mél­tó helyet foglalt el hazánk kommunista sajtószervei mel­lett, hatékony fegyvernek bi­zonyult mindvégig a párt, s a dolgozó nép ügyéért folytatott harcban. Az Előre cikkei harcos kiál­lást jelentettek az ország ipa­rosításáért, a mezőgazdaság szocialista átalakításáért, népi demokratikus államunk új ál­lamapparátusának erősítéséért. Megjelenésének első napjai­tól egyik legfontosabb célkitű­zésének tartotta kivenni részét a Román Munkáspárt harcá­ból, hogy a párt nemzetiségi politikája valósággá váljék. A nemzeti egyenjogúság hirdető­jeként a párt erős fegyverévé vált. Ezeken kívül mindenkor tájékoztatta egyre növekvő ol­vasótáborát a külpolitika ala­kulásáról, cikkeiben állást fog­lalt a béke ügye mellett, har­cot folytatott — mint ahogyan az a kommunista sajtó ismér­ve — a munkásosztály ideoló­giájától idegen, ellenséges né­zetek, elméletek ellen. A párt, a kormány és a dol­gozó nép állandóan erősödő egysége, a népi hatalom évei­ben elért óriási sikerek ismer­tetése, az ellenség bármilyen megnyilvánulásának határozott visszautasítása, elítélése, a hi­bák orvoslása, a proletár nem­zetköziség szellemének hirdeté­se, a béke ügye mellett való határozott kiállás jellemezte és jellemzi az Előrét. Szerkesztőségünk sok sikert kíván az Előre valamennyi munkatársának magasztos fel­adatainak teljesítéséhez. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak üdvözlete az Előréhez Az Előre megjelenésének 10. évfordulója alkalmából a Ro­mán Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársa­ság Minisztertanácsa meleg üdvözletét küldi a szerkesztőség dol­gozóinak, munkatársainak, önkéntes levelezőinek és technikai sze­mélyzetének, s újabb sikereket kíván nekik népi demokratikus rendszerünk nagy vívmányainak népszerűsítésében, a hazaszeretet, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvériségének ápolásá­ban, a dolgozók internacionalista nevelésében, a lap kapcsola­tainak megerősítésében a néptömegekkel, a tömegek mozgósításá­ban a szocializmus építésére hazánkban és a béke megvédésére. A Román Munkáspárt Központi és a Román Népköztársaság Vezetősége Minisztertanácsa A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének Törvényerejű rendelete az Előre I. osztályú Munka érdemrenddel való kitüntetéséről Megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából, munkájában szerzett kivételes érdemeinek elismeréséül, a Román Népköztár­saság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége törvényerejű rendelet­tel,­­ I. osztályú Munkaérdemrend­del tünteti ki az Előre napilapot. Dr. PETRU GROZA A VRAM BUNAC1U a Nagy Nemzetgyűlés Elnökség a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksé­gének elnöké­gének titkára Bukarest, 1957. augusztus 31. Átszervezik az orvosi ellátást, javítják az egészségügyi dolgozók fizetését A Minisztertanács a napokban határozatot hozott az orvosi ellá­tás megj­avítására és az egész­ségügyi és népjóléti intézmények­ben dolgozó személyzet javított bérezési rendszerének bevezeté­sére. A határozat intézkedéseket irá­nyoz elő a kórházak, poliklinikák és egészségügyi körzetek által nyújtott szakorvosi ellátás meg­javítására. A határozat értelmében felül­vizsgálják a vállalati orvosi ellá­tás rendszerét, újabb egészség­­ügyi körzeteket létesítenek a vá­rosokban és a falvakon, nagyobb számú belgyógyásszal, gyermek­orvossal és fogorvossal egészítik ki a falusi egészségügyi körzete­ket, kiszélesítik a rajoni polikli­nikák és falusi kórházak háló­zatát. Az 1957 augusztus 1-től kezdő­dőig bevezetett bérezési rend­szer figyelembe veszi az egész­ségügyi személyzet munkakörét, szakképzettségét és szolgálati ide­jét. A határozat értelmében a szak­orvosi és főorvosi tisztségek be­töltése ezentúl szakvizsga, illetve versenyvizsga alapján történik. Azok a főorvosok és szakorvo­sok, akiknek az előírt szakvizs­gáik nincsenek meg és azokat időközben nem teszik le, legfel­jebb két évig tarthatók meg be­osztásukban. A határozat előírja az egészségügyi intézmények osz­tályozását és megszabja a szol­gálati idő után járó, továbbá a vezető kádereket, a nehéz, vagy rendkívül nehéz munkakörülmé­nyek között dolgozó, valamint a falusi egészségügyi viszonyokban jártas orvosokat megillető pót­­javadalmazást. Vidám itasok versenye Rádióállomásaink vasárnap es­ténként rendszeresen közvetítik a „Vidám utasok“ nagy népsze­rűségnek örvendő műsorát. Ar­ról a versenyről van szó, amely különböző két iskolához tartozó két osztály között zajlik le olyan formában, hogy a tanulók felel­nek az irodalom, történelem, földrajz archeológia, stb. tárgy­köréből feltett kérdésekre. Ha­sonló adásokat az amerikai tele­vízió, a francia, olasz, nyugat­német rádióállomások is közve­títenek. Az ilyen versenyek kö­zött azonban lényeges a különb­ség: a mi adásainknak nevelő­hatásuk van, míg azoknak célja: reklám, vagy szép nők bemuta­tása, stb. Az elmúlt napokban a nagy­váradi Szovjet-Román Barátság •<«*Háza és az Állami Színház a színházban „vidám­ utasok“ cí­men versenyt rendezett. Ebből az alkalomból a rendezők új dol­gokat is hoztak: először is a versenyen nem tanulók, hanem két kultúrintézmény, a tartomá­nyi könyvtár és a Flacara iro­dalmi kör román tagozatának képviselői „csaptak“ össze. A verseny témája: „román költők és versek“. A versenyt nagy pontelőnnyel a könyvtár képvi­selői nyerték meg. Az egyéni győztes Covaci Ioan könyvtáros volt, aki 450 pontból 340 pontot nyert. Sikerrel szerepelt még Mierluti Maria könyvtáros, De­utsch J. tisztviselő és Mioaru Pacuraru iskolás leány. A ver­seny befejezése után a verseny­zők részt vettek egy „Ki nyer“ című versenyen, amely (Vasiles­­cu Stelian és C. Simionescu el­képzelése alapján) szintén új, eredeti dolgokat hozott. Az ele­jén a feltett kérdésekre szatírá­val válaszoltak, amelyek bírál­ták a hibákat (a telefonkezelők, lakáshivatal dolgozóinak, stb. hiányosságait). Aztán a verseny egyik szervezője és két egyetemi hallgató (D. Chirila és J. To­­mescu) válaszoltak a színházat, tudományos életet, filmet stb. érintő kérdésekre. Az említett verseny — amelyet 800 néző kísért figyelemmel —, nagy sikert aratott. Igaz, voltak olyan hangok is, hogy a verseny és a feltett kérdések nem érték el a kívánt színvonalat, mégis mindenki tanult valami haszno­sat. Éppen ez a célja a „Vidám utasok“ című versenyeknek. A verseny sikeréhez hozzájá­rult Tripa János jazz-zenekara is, amely könnyű­­ tánczenével szórakoztatta a hallgatókat. Nagyváradon eddig három „Vidám utasok“-versenyt rendez­tek, amelyből 2 jól sikerült (ro­mán nyelven) és egy kevésbé, a kolozsvári rádió szervezőinek hi­bájából. (Magyar nyelven). Kívánatos lenne, ha nem is he­tenként, de legalább havonként hasonló versenyeket rendezni. A közönség is kéri és az eddigiek nagy sikereknek örvendtek.­ Bi­zonyíték? Átlag a három rendez­vényt több mint ezren nézték meg. A következő versenyek szervezéséhez néhány javaslattal is szolgálunk. Például a Tarto­mányi Múzeum támogathatna egy ilyen versenyt: „Nagyvárad város és tartomány története“, a Filharmónia pedig „A zene törté­netéből“ stb. Reméljük, hogy a Román-Szov­jet Barátság Háza és az Állami Színház példája rövidesen köve­tésre talál. Az uj iskolai Sürgetnek az őszszagu regge­lek és esték, de még jobban a naptár, mely jelzi, hogy már csak szűk két hét van az iskolák megnyitásáig, Todor Béla tanügyi inspektor tájékoztatása szerint még sok a tennivaló addig. Az iskolák 30 százalékának külső és belső ta­tarozása még befejezés előtt áll és csak az építkezési vállalatok ígérete az egyetlen biztató jel, hogy szeptember 15-ig — a ta­nítás megkezdéséig — ha kívül nem is, de belül az összes isko­lákat rendbehozzák annyira, hogy a tanítást megkezdhessék Befejezésre vár a 16. számú, Proletár-uti és a 11. számú Szacsvay utcai iskola, nem em­lítve a Sánc utcait, mely május óta épül, egyre épül. Új négyosztályos iskolát kap a Tokaj-telep. A Tartományi He­lyi Építkezési Tröszttől függ — mi a szülőkkel együtt bízunk ígéretében —, hogy a telepen la­kó gyerekek az új iskolai évben már saját iskolájukban tanulják a betűvetést. A tanügyi káderek beosztása megtörtént. Jelenleg a pedagó­gusok legfőbb gondja, hogy a beiratkozásokból — mely szep­tember 1-ével kezdődik körzetek szerint — egyetlen gyerek se maradjon ki. Különösen az első és ötödévesekről van szó. év küszöbén Az oktatást — mint minden esztendőben — most is a ta­nítók tanácskozása előzi meg. Itt állapítják meg az eddigi ta­pasztalatok­­alapján, milyen irányban kell a tantestületnek működnie, milyen oktatási mód­szert kell a pedagógusoknak kö­vetniük, hogy a legjobb eredmé­nyeket érhessék el. A gyermekek előkészítése a szülőkre vár. Mint ismeretes, az iskolai évben egyenruha viselése kötelező, amit a szülők fizetésük arányában részletfizetésre vásá­rolhatnak meg. Megérkeztek az új tankönyvek is. Szeptember 1-től a Mi könyvüzletünk, az Orosz Könyv, az Ifjúsági bolt és a Sas­ alatti 7. számú üzlet árusítja. Az építkezési vállalatok, a tan­testület, a szülők közös erőfeszí­tése szükséges ahhoz, hogy szep­tember 15-én, az iskolába lépés napján már csak az akkor szo­kásos orvosi vizsgálat legyen az egyetlen tennivaló a tanítás za­vartalan megkezdése előtt. Népi demokratikus rendszerünk nagy gondot fordít az oktatásra, az új káderek nevelésére és en­nek megfelelően biztosítja a le­hetőségeket. Gyermekeink érde­kében, az épülő új társadalom érdekében kötelességünk élni vele. ; ;XII. évf. 206. sz. ;; kedd ;­ 4 oldal ára b 20 báni b Idejében vetünk, hogy jövőre is gazdagon arathassunk Az idén tartományszerte rend­kívül jó gabonatermés volt. Kü­lönösen a mezőgazdaság szocia­lista szektorában. Az állami­ és kollektív gazdaságok, valamint a mezőgazdasági társulások hektá­ronkénti gabona-átlagtermés ho­zama felülmúlja az egyénileg dol­gozó parasztokét. Az állami gazdaságok közül az érmihályfalvi ért el legszebb bú­zatermést. A napokban szerkesz­tőségünk egyik munkatársa be­szélgetést folytatott Szabó Imré­vel, az érmihályfalvi állami gaz­daság igazgatójával, s az idei gazdag terméssel, valamint a si­lózással kapcsolatban néhány kérdést intézett hozzá. Kérdés: Miben látja az idei gazdag ter­més titkát? Válasz: Ha jól átgondoljuk munkánkat, titokról nem is igen beszélhetünk. Inkább csak arról, hogy mindent­­ a maga idejében végeztünk. Ta­valy is — akárcsak az idén — rendkívül nagy gondot fordítot­tunk a talajelőkészítésre. A jó magágy egyik legfontosabb fel­tétele az őszi vetési csata sikeré­nek. S mi már ezt tapasztalatból tudjuk. Az is sokat számított­, hogy a múlt évben a búzánkat pil­langós virágú takarmánynövé­nyek után vetettük A here után megpihent, tápanyagban gazdag, s az agrotechnika követelményei­nek megfelelően előkészített ta­lajban idejében vetettük el­­ a Csa­­nád 117 fajtájú búzát, így még a hideg napok beállta előtt jól megbokrosodott és megerősödve indult a télnek. Tavasszal szük­­ségszerűleg boronáltunk, műtrá­­gyáztunk és gyomláltunk. Ilyen gyors ütemben és szak­szerűen, mint az idén, még nem volt aratásra példa. Mindössze 8 nap alatt learattuk az összes ka­lászos gabonaféléket. A cséplés pedig 12 napig tartott. Követke­zetes, kitartó munkánk eredmé­nyét legfőképpen az bizonyítja, hogy a 300 hektár búzával beve­tett területen átlagosan hektáron­kénti 2662 kg termést értünk el. Kérdés: Milyen előkészületeket tettek az őszi vetésre? Válasz: Az előkészületek nagy részét már be is fejeztük, s szeptember első napjaiban meg is kezdtük a rozs vetését. Az összes vetőma­got —­­amit már a cséplés idején külön raktároztunk — kitakarítot­tuk. A különféle gabonafélék ta­laj- és tápanyagigényét figyelem­be véve, kijelöltük a búza, rozs és őszi árpa helyét. Az előkészü­let bizony nem volt könnyű, mert több, mint 700 hektár terület be­vetéséről kellett gondoskodni. Eb­ből csupán búza 400 hektár. A másik több, mint 300 hektárt rozs és őszi árpa foglalja el. De nemcsak a vetőmagvak előkészí­tését, hanem a talajelőkészítés nagy részét is befejeztük. Az ös­­­szes őszi vetésre szánt területen pár héttel ezelőtt véget ért a nyári szántás. Külön vetőszán­tásra sok helyen nincs is szükség itt nálunk, az érmelléki homokon. Erre a nemrég letrágyázott és kötöttebb szerkezetű talajokon ke­rül sor. A gépjavítást is befejez­tük. A vetőgépeket szekciókként javították ki, s teljesen készen állnak a munkára. Az eredeti elgondolás szerint a rozs vetését szeptember 1-én kezdjük és hozzávetőlegesen 15-ig tart. Tapasztalataink szerint a búzát az idén is szeptember 24 és október első napjai között vetjük el. Nálunk ez bizonyult a legjobb vetési időpontnak. Kérdés: Milyen tapasztalataik vannak a silótakarmányozás terén? Válasz: Erről igazán csak jót mondha­tunk. Több éve próbálkozunk si­lózással és azt tapasztaljuk, hogy ennek következtében a fejőstehe­nek napi átlagos hozama 3 liter­rel emelkedik. Egy év alatt né­­hány száz darab tehénnél bizony sokat számít. Az előző évek ta­pasztalatai szerint kiszámítottuk, hogy egy-egy fejőstehén évi siló­­takarmány szükséglete 7 tonna körül mozog. Kérdés: Készítenek-e silótakarmányt az idén? Válasz: Nemcsak, hogy készítünk, ha­nem jóval többet, mint az előző években. Tavaly például csak 150 vagon volt, az idén pedig 250 vagonra számolunk. Ebből a mennyiségből minden szarvasmar­hának egészen az új zöldtakar­mány megjelenéséig jut. Több szekción már hozzá is fogtunk a si­lózáshoz. A 3. szek­ción például már több, mint 100 vagon silótakarmány készen áll. Meg kell említenünk azt is, hogy a mi gazdaságunk nemcsak ki­mondottan csalamádéból, hanem bükkönyből, édes csillagfürtből, kukoricaszárból és az AROVIT konzervgyárból származó borsó­­hulladékból is értékes savanyított takarmányt készít. Lejegyezte: Balogh György Számos új közfogyasztási cikk várja a vásárlókat A napokban kötötték meg a pamutipari gyárak a szállítási szerződéseket a kereskedelmi vál­lalatokkal. A gyárak rendkívül sokféle árucikket ajánlottak fel, gazdag választékban, igen szép színmintákkal. A kereskedelmi szervek ezúttal 30 új cikket kö­töttek le, amelyet 300 féle mintá­val, 4000 féle színösszeállításban szállítanak. Nagy tetszést aratott a jó minőségű, praktikus Hune­­doar­a dokkanyag, amelyet a fő­városi Dacia textilgyár készít­, az Albina piké, a szatirírozott delin és­ az aradi December 30 üzem más gyártmányai, úgyszintén a iasi Tesatura-gyár gazdag kol­lekciója. Textilgyáraink jól felkészültek az őszi és téli idényre. A fővá­rosi Industria Bumbacului há­romféle új színmintával készíti a diffinett anyagokat,, ötféle új rajz szerint gyártja a meleg pizsama­anyagokat és ötféle újabb barchent termelését kezdte meg. Az aradi December 30, a lugosi Textilipar, a temesvári Bumba­cului és más gyárak a meleg fla­nelleket, a „Timis“ és „barchet polar“ elnevezésű meleg pamut­kelméket tetszetős, új színminták szerint gyártják. A második félévben a könnyű­ipar jelentékenyen növeli a dol­gozó parasztság számára szánt gyártmányok termelését is. ::_____1952______:: :: szeptember ;; • > • * 3 j; A lakosság téli ellátásának Bármennyire is fájlaljuk, végét jár­ják a meleg nyári napok. Rövidesen sárgulnak a fák levelei, s ezernyi színével, pompájával beköszönt az ősz. Előtérbe kerülnek az ő­szi, téli gondok. Mert bizony a háziasszony is előre gondoskodik családja ellátá­sáról. Hát még azoknál, akik több tízezer ember őszi, téli ruhájáról, lábbelijéről, élelméről gondoskodnak, mennyire fontos a jó felkészülés. Hogy ez a felkészülés valóban gon­­dos-e, arról kívántunk meggyőződni, amikor felkerestünk néhány kereske­delmi vállalatot. Az iránt érdeklőd­tünk, hogy az állami kereskedelemben, milyen id­énycikkeket vásárolhatunk a következő hónapokban. Először Rosenberg Imrének, a tartományi ru­házati és lábbeli nagykereskedelmi lerakat kereskedelmi osztálya vezető­jének adjuk át a szót. — Lerakatunk raktáraiban már most is jelentős mennyiségű, télen használatos árucikk található. Az Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Szervezetével és a tartományi fo­gyasztási és értékesítő szövetkezetek­kel kötött szerződések alapján — az évek során eladott árumennyiségek, s a szükséglet figyelembevételével — kapcsolatot teremtettünk a terme­lő vállalatokkal. — Milyen idénycikkekre számítha­tunk? — Az év harmadik és negyedik ne­gyedében — amint az szükséges is — nagymennyiségű meleg holmi kerül az üzletekbe, így több, mint 200.000 méter teniszflanellt, 300.000 méter szibirt, 10.000 vagon férfi- és női meleg alsóneműt, 500.000 méter bar­­dhentet, diftint osztunk szét az álla­mi és szövetkezeti kereskedelem egy­ségei között. Olcsóbb és drágább ka­bátszövetekben is bő választék lesz. A többi között 13.000 méter 170—181 lejes férfi kabátszövetet és 17.000 méter 100—115 lejes női kabátszöve­tet hozunk forgalomba. — Mi a helyzet a készruhák te­rén? — Az év hátralevő hónapjaiban egyik legkeresettebb cikk a férfi- és női télikabát. Igyekeztünk ezekből is megfelelő mennyiséget biztosítani. Férfi- és női télikabátból 6—6000 darab áll majd a vásárlók rendelke­zésére. Ezen a mennyiségen kívül a Cortex kisipari termelőszövetkezet többszáz férfi télikabátot készít tarto­mányunk részére, melyeket szintén forgalomba hozunk.­­ A készruha árusító üzleteket a fent említett cikk mellett 15.000 da­rab vattázott kabáttal, 7000 darab parasztöltönnyel és 2000 darab miká­­dóval látjuk el. — Milyen téli cipőket vásárolha­tunk? — Több, mint 25.000 pár férfi- és gyermek bőrtalpas bakancsot és 6000 pár gumitalpas bakancsot találha­tunk majd az üzletekben. Egyik ér­dekessége az, hogy a gumitalpas ba­kancsoknál — az eddig használt el­járástól eltérően — a talpat nem ra­gasztással, hanem varrással rögzítik. Bátran merem állítani — s a viselés so­rán bárki meggyőződhet róla — hogy az ilyen gumitalpas bakancs minősége vetekedik a bőrtalpéval. — Miről számoljak még be? Talán arról, hogy 150.000 pár gyermek fél­cipő és százas cipő kerül az­ üzle­tekbe. Arról sem szabad megfeled­keznem, hogy 40.000 pár női és biztosításáért leányka gumicsizma és hócipő között válogathatnak majd a vásárlók. Ruházati cikkekkel és lábbelikkel te­hát gazdagon ellátjuk az állami és szövetkezeti kereskedelem üzletháló­zatát az őszi és téli hónapokban is. A rendelkezésre álló mennyiségek fe­dezik a szükségletet. Most már arra vagyunk kiváncsiak, hogy tartományunk iparvállalatai kö­zül, melyek járulnak hozzá a helyi igények kielégítéséhez. — Jelentős mennyiségű árut vet­tünk át a Dobrogeanu Gherea és So­­lidaritatea cipőgyártól, a Szenkovics Irén kötöttárugyártól, a Vasile Roai­­ta textilgyártól és a kisipari termelő­­szövetkezetektől. — Mondjon valamit az áruk minő­ségéről. — Az áruk minősége általában megfelel az előírásoknak. Különben nem is vesszük át. Ami a margittai Record kisipari termelőszövetkezet cipőit illeti, azok minőség szempont­jából még sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az ifj. Csordás János szövetkezetnél pedig azt kifogásol­juk, hogy nem mindig szállítja le a kijelölt határidőre a szerződésben szereplő árukat. A kereskedelem pe­dig joggal megköveteli az ipartól, hogy idejében és jó minőségű áruval teljesítsék a megkötött szerződések­ből rájuk háruló feladatokat. MI A HELYZET AZ ÉLELMI­SZERFRONTON Az Aprozar Helyi Kereskedelmi Szervezet is egyike azoknak, amelyek­re fontos szerep hárul a lakosság ellá­(Folytatás a 3. oldalon). ; /

Next