Fáklya, 1957. november (12. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

2 F­A­K­L­Y­A A Béke-Világtanács bürójának általános határozata STOCKHOLM. (Agerpres). TASZS7. A Béke-V­ilágtanács burájának stockholmi ülésszaka október 28- án „általános határozatot“ ho­zott a nemzetközi politika külön­böző kérdéseiről A határozat megállapítja, hogy a közvélemény elítélő állásfogla­lása ellenére egyes hatalmak folytatják az „erőpolitikátEz a tény mély aggodalmat kelt, an­nál is inkább, mert ezek a hatal­mak nem hajlandók beszüntetni a tömegpusztító fegyverekkel folytatott kísérleteket. Az „erő­­politika" ösztönzi a gyarmattartó hatalmak elnyomó és­­ megtorló akcióit a gyarmati népek ellen. Ez a politika felelős a katonai tömbök létezéséért, a világ ketté­szakítottságáért. A Béke-Világtanács bürója fel­szólítja a világ összes békesze­rető erőit, hogy legyenek éberek és fordítsák vissza a világot er­ről a veszélyes útról. A Közép- Keleten ugyanolyan veszély fe­nyegeti ma Szíriát, mint nemrég Egyiptomot s egy esetleges kato­nai intervenció könnyen világhá­borúvá fajulhat. Európában, ahol a német mili­­tarizmus újjáéledése és a német hadsereg nukleáris fegyverrel való felszerelése rejti magában a legfőbb veszélyt, az összes­­ álla­mok részvételével megfelelő biz­tonsági rendszert kell teremteni. E tekintetben a két német állam­ban állomásozó idegen csapatok visszahívása és a területükön le­vő idegen támaszpontok meg­szüntetése lehetővé tenné egy biz­tonsági övezet létesítését és kö­zelebb hozná Németország rég óhajtott egyesítését. Igen kedve­ző volna az is, ha az ENSZ-köz­­gyűlésen elhangzott lengyel ja­vaslat értelmébe­n megegyezés jjönne létre a két német állam, Csehszlovákia és Lengyelország között, legalább a nukleáris fegy­ver és az atombomba-készletek kérdésében. A határozat hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság részvétele elengedhetetlenül szük­séges a világpolitikai kérdések megoldásához. A Béke-V­ilágtanács támogat minden próbálkozást, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul. Feltétlenül be kell szün­tetni a nukleáris fegyverrel foly­tatott kísérleteket, amelyek rádió­­aktív anyagokkal mérgezik meg a levegőt és veszélyeztetik az egész emberiséget. A legújabb tudományos vívmányok páratlan felvirágzás távlatait nyitják meg az emberiség előtt. Ennek érde­kében már most ki kell küszöböl­ni a félreértéseket és az ellensé­geskedést, amelyek kettéválaszt­ják a világot. Az összes nagyha­talmak államfőinek találkozniuk kell, hogy kiküszöböljék az or­szágaik között fennálló nézetelté­réseket annál is inkább, mert az ezekből származó veszély elhárí­tásáért őket terheli a felelősség. A Béke-V­ilágtanács felszólítja a világ összes békehíveit, köves­ A Béke-Világtanács bürója ok­tóber 29-i ülésén több határoza­tot fogadott el. A szíriai kérdésben hozott ha­tározat rámutat a közel-keleti térségben kialakult komoly hely­zetre, amely az egész világ béké­jét veszélyezteti. Ez a helyzet közvetlen következménye a ,,ha­talmi űr" doktrinájának, amely nyíltan hirdeti az­­ ebben a tér­ségben fekvő országok belügyei-A Béke-V­ilágtanács bárójának egy másik határozata egy kon­gresszus összehívására vonatko­zik a leszerelés és a békés együtt­működés kérdésében. „A tudomány és a technika legújabb vívmányai új korszakot nyitnak meg az emberiség előtt. Az emberiségnek határoznia kell, hogy az élet, vagy a halál szol­gálatába szándékszik-e állítani ezeket a sikereket". Ezekkel a szavakkal kezdődik a határozat, amely megállapítja, hogy nem sikerült megegyezésre jutni az atomfegyver-kísérletek beszünte­tése és a leszerelés megkezdése tekintetében , ugyanakkor mind­inkább kiéleződnek az ellentétek a katonai tömbök között. A hatá­rozat megállapítja, hogy a hábo­rú veszélyének elhárítása érdeke­A Béke­ V­ilágtanács bürója a szíriai kérdésben táviratot inté­zett az ENSZ közgyűléséhez. A távirat megemlíti a szíriai hatá­ron létrejött helyzetet, majd hang­súlyozza, hogy Szíria egy négy­millió lakosú kis ország, amelyet az erősen felfegyverzett 22 mil­liós Törökország háborúval fe­nyeget. A távirat figyelmezteti a közgyűlést, hogy a világközvé-A Béke-Világtanács bürója to­vábbá felhívást adott ki az atom­­fegyverkísérletek ellen indítandó tizenöt napos kampány megszer­vezésére. Az 1957 augusztusában meg­tartott tokiói nemzetközi értekez­let javasolta, hogy az összes or­szágokban indítsanak nemzetközi kampányt s ennek során szólít­sák fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hozzon létre meg­egyezést a kormányok között az atomkísérletek eltiltására vonat­sanak el mindent, hogy ez a ta­lálkozó létrejöjjön és a közvéle­ményben egy olyan kedvező lég­kör alakuljon ki, amely biztosít­a a találkozó sikerét­­be való beavatkozás politikáját. A szíriai helyzet elemzése után a határozat felszólítja a világ bé­kehíveit, hogy valamennyien emel­jék fel szavukat és akadályozzák meg a hadműveletek elindítását. „Biztosítani kell Szíria függet­lenségét és szuverenitását, meg kell menteni a világbékét“ —■ ezekkel a szavakkal zárul a Bé­ke-V­ilágtanács bi­rójának felhívá­sa a szíriai kérdésben. ben meg kell szüntetni a katonai tömböket, meg kell semmisíteni az atomfegyvert és el kell jutni a szigorúan ellenőrzött teljes le­szereléshez. A béke nem biztosít­ható az összes nagy és kis nem­zetek teljes jogegyenlőségén ala­puló nemzetközi együttműködés nélkül. Az utóbbi időben szám­talan szervezet, erkölcsi és val­lásos fórum, tudós, író és művész fejezte ki azt a véleményét, hogy egy szabad eszmecsere ezekben a kérdésekben kétségtelenül lehe­tőséget nyújtana e célok megva­lósításához vezető utak megtalá­lására. A Béke-Világtanács ezért javasolja egy kongresszus össze­hívását 1958 közepére a leszere­lés és a nemzetközi együttműkö­dés kérdésében. lemény elítéli a katonai interven­ciót és bármilyen külső beavat­kozást Szíria­ belügyeibe. A büró felszólítja az ENSZ-közgyűlést, hasson oda, hogy az érdekelt or­szágok kötelezzék magukat a közgyűlés színe előtt, hogy nem alkalmaznak erőszakot és tiszte­letben tartják Szíria szuvereni­tását és területi épségét, közilag. A Béke-V­ilágtanács bu­rája támogatja ezt a javaslatot, amely lehetőséget nyújt az ös­­­szes országok békeszerető erői­nek, hogy együttesen érvényesít­sék az atom-fegyverszünet létre­hozására irányuló törekvéseiket. A büró felszólítja az összes országok békevédelmi bizottsá­gait, hogy szervezzenek 1957 no­vember 10 és 25 között minél szélesebb körű és változatosabb népi akciókat a kísérletek hala­déktalan beszüntetése érdekében. Határozat a szíriai kérdésben Határozat a leszerelés kérdésében összehívandó kongresszusról Távirat az ENSZ közgyűléséhez Felhívás a nukleáris kísérletek elleni 15 napos kampány megszervezésére Az avatás napján tíz újabb család lépett be a homorogi társulásba Az elmúlt vasárnap újból ün­nepség színhelye volt Homorog. Ez alkalommal a község dolgozó parasztjainak egy csoportja a November 7. elnevezésű mező­­gazdasági társulás felavatását ünnepelte. Meg kell említenünk azt, hogy ez már a második tár­sulás Homorogon. Az avatás előtti napon még úgy volt, hogy 45 családdal és 40 hektár föld­del alakul meg az ú­j társulás. Az alakuló gyűlésen azonban változott a helyzet. Ez alkalom­mal újabb 10 család 10 hektár földdel kérte felvételét. A közgyűlés egyhangúlag Har­­goi Dumitrut választotta a tár­sulás elnökévé. Az alakuló köz­gyűlésen részt vett Maghiar Teo­dor, a madarászi kollektív gaz­daság elnöke, aki megígérte, hogy mindenkor számíthatnak se­gítségére A társulás vezetősége megfo­gadta, hogy november 7 jegyé­ben további kitartó szervezőmun­kát végez, hogy mielőbb öröm­mel számolhasson be a falu tel­­jes egészében való szövetkezete­sítéséről. Az új társulás szervezése ide­jén a régi társulásba 41 család 36 hektár földterülettel lépett be. Ezek szerint egy hét alatt össze­sen 96 családdal gyarapodott a mezőgazdaság szocialista alaku­lata A régebbi társulás jelenleg 110 családot, 109 hektár földet egyesít. Ha továbbra is így halad a mezőgazdaság szocialista átala­kítása, s az új mezőgazdasági társulás vezetőtanácsa valóra­­váltja fogadalmát, úgy Homo­­­rog is rövidesen a szövetkezete­­sített falvak sorába lép. Kovács Sándor levelező Nagysikerű­ bemutató az Állami Színházban A Nagy Ok­tóberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulójá­nak tiszteletére tegnap este mu­tatta be a nagy­váradi Állami Színház magyar tagozata Ale­­xandr Stein: „Hotel Astoria“ című drámáját. A Leningrád ostromának nap­jaiban lejátszó­dó darab finom lélektani moz­zanatait sikere­sen domborítot­ták ki rendező, színészek egy­aránt, s így az előadás igen mély hatást gya­korolt a bemu­tató előadás kö­zönségére. Felvételeink az előadás két je­lenetét mutatják be. 1957. XI. 1. péntek, 257. sz. Pénteken, november 1-én este 8 órakor: Masca­lui Neptun. Szombaton, november 2-án este 8 órakor: Hotel Astoria, Vasárnap, november 3-án dél­előtt 11 órakor: VILÁGFORRA­­DALOM, magyar irodalmi dél­előtt. Vasárnap, november 3-án dél­után fél 4 órakor: Cigányszere­lem November 3-án, vasárnap este 8 órakor az eredeti műsortól el­térően, a Masca­lui Neptun kerül bemutatásra. Jegyek elővételben a színház pénztáránál. ★ PUSKIN: Tüske. (Szovjet film) Előadások: 11, 1, 3, 5, 7, 9 órakor. IFJÚSÁGI: Börenburgi csíny­tevők. (Német film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. ARTA: Két nő között. (Cseh­szlovák film). Előadások 11, 3, 5, 7, 9 órakor. TRANSILVANIA: A legna­gyobb áldozat. (Lengyel film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. MÁJUS 1. Már késő. (Szovjet film). Előadások: 3, 5, 7, 9 óra­kor. Vasárnap 11 órakor matiné. oooooooooooooooooooooco bóhangu f « mm I o keres statisztálásra az S­llami Színházi o Jelentkezés november 2-án,­­ szombaton délután x A Nagy Október — fordulópont az emberiség sorsában (Folytatás az 1. oldalról) a szocializmus építésének műve nem megy végbe és sohasem mehetne végbe önmagától. Ez a mű csupán a pártvezette dol­gozók öntudatos és szervezett te­vékenységének gyümölcse lehet, s iá dolgozók a szocialista államot használják fel legfőbb eszközül az új rendszer felépítésére. Az Októberi Szocialista Forra­dalom bebizonyította, hogy a munkásosztály képes vezetni a társadalmat, és nemcsak vezetni, hanem biztosítani is tudja fel­­emelkedését egy magasabb fejlő­dési fokra. Milyen nagy erővel igazolódik min be Lenin előrelátása,­­aki már 1917 októberének előestéjén rá­mutatott arra, hogy a szocialista forradalom utat fog nyitni­­ a tár­sadalom összes­­ alkotó erőinek páratlanul álló rohamos fejlődé­sére! Most az Októberi Forradalom 40. évfordulóján elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió az az ország, ahol megépítették a világ első fatomvillanytelepét, az első inter­kontinentális ballisztik­ai rakétát, az első mesterséges holdat. A Szovjetunió vívmányai óriási erővel bizonyítják be az egész vi­lágnak, mire képesek a dolgozók, ha az államhatalom a kezükben van és a marxi-lenini párt vezeti őket a kommunizmus útján. Népi demokratikus államunk alkotó módon felhasználva a Szovjetunió tapasztalatait, sike­resen teljesíti az új, szocialista gazdaság építésének feladatát. A szocialista iparosításról és a me­zőgazdaság szövetkezeti átalakí­tásáról szóló lenini politika alap­ján szakadatlanul bővíti­­ a gaz­daság szocialista szektorát a dol­gozók életszínvonalának szünte­len emelése érdekében. E politi­ka eredményeképpen döntő jelen­tőségű sikereket arattunk a szo­cializmus gazdasági alapjainak építésében. Ma Románia ipari termelése az ország nemzeti jö­vedelmének több mint felét te­szi ki. Az ország mezőgazdasági te­rületének több mint 43 százaléka a mezőgazdaság szocialista szek­torához tartozik. Szüntelenül emelkedik­­ a mun­kások, parasztok és értelmiségiek életszínvonala A kultúra és a tudomány s a nép kincsévé vált. A román nép mindezeket az eredményeket annak köszönheti, hogy az államhatalom­­ a munkás­­osztály vezette dolgozók kezében van, hogy a népi demokratikus állam óriási tevékenységet fejt ki a gazdaság megszervezésére és a kultúra fejlesztésére. ■­ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik legfontosabb történelmi vívmány­a abban áll, hogy megteremtette a demokrá­cia m­agasabbrendű formáját — a demokráciát a dolgozók szá­mára. A polgári demokrácia akármi­lyen köntöst ölt is magára s akárhogy lakkozzák is védelme­zői, nem egyéb, mint a burzsoá­zia osztálydiktatúrájának egyik formáj­a — s az is marad —, de­mokrácia a kevesek számára a sokak ellen A szocialista demokrácia lénye­ge abban áll, hogy a szocialista államrend biztosítja azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek alapján a dolgozók ténylegesen élvezhetik a szabadságjogokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja biztosította a dolgozó tö­megek aktív részvételét a köz­életben s megvalósította szoros összefogásukat a párt és a szo­cialista állam körül. A szocialista demokráciának hasonló fejlődési folyamata ész­lelhető a többi szocialista or­szágban is, ahol a munkásosztály hatalma széles néptömegeket vont be az aktív politikai életbe és a közösségi tevékenységbe. A népi demokratikus államok kommunista és munkáspártjai a szocialista demokrácia fejleszté­sére törekedve, nem feledkeznek meg arról, hogy a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átme­net szakaszában, amikor még vannak kizsákmányoló osztályok s ezeknek a maradványai, az osz­tályban­ nem szűnik meg, hanem továbbra is objektív törvényként hat. A dolgozóknak ezért lankadat­lan éberséggel, szilárdsággal és eréllyel kell óvniok a nép forra­dalmi vívmányait. A kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet szakaszában az emberek szocialista tudatá­nak kialakulása hosszas folya­mat, amint ezt a Szovjetunió ta­pasztalata s a mi saját tapasz­talatunk is megmutatta. Ez egyik különleges formája az osztály­harcnak, melyben a munkásosz­tály pártjának és a szocialista államnak nevelői tevékenységére döntő szerep hárul. Óriási szerep jut e tekintetben a párt harcának a burzsoá ide­ológia ellen. A harc a revizionis­ta és reformista elméletek vala­mennyi megnyilvánulási formája ellen, a tudományban jelentkező idealista felfogások s az iroda­lomban és művészetben jelentke­ző idegen hatások ellen, döntő fontosságú feladat a szocialista ideológia győzelme szempontjá­ból, annak érdekében, hogy meg­szilárduljon a nép egysége a párt és a kormány körül, más­szóval, hogy a munkás-paraszt hatalom még jobban megszilár­duljon. ★ Napjainkban a szocializmus világrendszerré vált. Egész sor európai és ázsiai nép — köztük a román nép is —, a Nagy Októ­beri Forradalom által megnyitott útra tért. A szocialista országok között, amelyeket egybefűznek érdekeik, ideológiájuk és végcéljuk közös­sége, újtipusu kapcsolatok jöttek létre. Ezek a kapcsolatok a pro­letár internacionalizmus elvein alapulnak és a teljes jogegyenlő­ség, az elvtársi együttműködés és a kölcsönös baráti segítség jellemzi őket. A Szovjetunió, mint a szocia­lizmus óriási tapasztalata első országa, hatalmas internaciona­lista segítséget nyújt a többi szo­cialista országnak. Az Októberi Forradalom országának 40 éves tapasztalata ennek alkotó módon való elsajátítása sokkal könnyeb­bé teszi országunk csakúgy, mint a többi népi demokratikus ország útját a szocializmus felé. Hány meg hány kerülő úttól és tévely­géstől mentesültek a kommunis­ta és munkáspártok ebből­­a ta­pasztalatból okulva s egyre sike­resebben törekedve arra, hogy ezt a tapasztalatot alkotó módon, a konkrét történelmi feltételeknek megfelelően használják fel! A többi szocialista ország pártjaihoz hasonlóan pártunk kül­politikája alapvető elemének te­kinti, hogy egyre erősítse a Szov­jetunióval való megingathatatlan barátságát, a Szovjetunió vezet­te szocialista tábor egységét, a szocialista országok testvéri kap­csolatait A szocialista országok szilárd egysége a biztosíték arra, hogy ezek az országok megvédik nemzeti függetlenségüket és sike­resen felépítik a szocializmust. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom azt jelentette, hogy a történelemben első ízben meg­született egy olyan állam, amely rendíthetetlen céltudatossággal küzd a béke megvédéséért és a népek barátságának kifejleszté­séért. A szovjet nép, következete­sen harcolva a békéért, mindig készen állt arra, hogy erélyesen visszavágjon minden agresszor­­nak Az emberiség hálás a Szov­jetuniónak, amiért létre­hozta azt az erőt, amely képes volt megsemmisíteni a hitlerista ha­digépezetet. Az emberiség soha­sem fogja elfelejteni a szovjet népnek, milyen hősiesen és önfel­­áldozóan ontotta vérét a fasiz­mus igájába hajtott népek meg­mentéséért Minden nép, az egész emberi­ség érdeke megköveteli, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai a békés együttlétezés elvein alapuljanak Lenin már 1917-ben ezekre az el­ő órakor. O 75 O <x>oooo<ó<x>o<xxx>ooo<x>oooo* vekre építette fel a szovjet állam külpolitikáját. A világ összes dolgozói forró rokonszenvvel fi­gyelik a Szovjetunió és a többi szocialista állam fáradhatatlan küzdelmét i a béke megvédéséért és a békés egymás mellett élés elveinek érvényesüléséért. ★ Amidőn a szovjet nép, a Nagy Szocialista Forradalom évfordu­lóját ünnepli, jogosan büszkél­­kedhetik azzal, hogy Lenin pa­rancsait teljesítve, az elmúlt 40 év alatt sikerrel felépítette a szo­cializmust, világtörténelmi jelen­tőségű győzelmeket aratott és teljes mértékben rászolgált a vi­lág dolgozóinak belé vetett bizal­mára A román nép, a világ vala­mennyi népével együtt, határta­lan lelkesedéssel s a szocializ­mus győzelmébe vetett megingat­hatatlan hittel ünnepli meg a Nagy Október évfordulóját. Negyven évvel ezelőtt a dol­gozók egyetlen országban hódí­tották meg a hatalmat. Szigethez hasonlított akkor ez az ország, amelyet mindenfelől az ellensé­ges kapitalista környezet tenge­rének hullámai ostromoltak. Ma tizenhárom ország, majdnem egy milliárd ember halad azon az úton, amelyet a Nagy Október nyitott meg. Minden országban szüntelenül növekednek és érle­lődnek a béke és a társadalmi haladás zászlóvivőjének, a mun­kásosztálynak erői A marxizmus-leninizmus esz­méi, azok az eszmék, amelyek megvilágították a magasztos Ok­tóberi Szocialista Forradalom út­ját, diadalmasan törnek előre, óriási néptömegeket állítva a maguk oldalára. A jövő a szo­cializmusé!

Next