Fáklya, 1957. december (12. évfolyam, 283-309. szám)

1957-12-01 / 283. szám

Összehívták a Szovjetunió Legfelső Szovjetjét MOSZKVA. (Agerpres.) — TASZSZ. Moszkvában törvényerejű ren­delet jelent meg, amelynek értel­mében 1957 december 19-re ös­­­szehívják a Szovjetunió Legfelső Szovjetje negyedik törvényhozási szakaszának 9. ülésszakát. - * — Aláírták a román-magyar kulturális egyezmény 1958. évi munkatervét A Külföldi Kultúrkapcsolatok Intézetében pénteken aláírták az 1958. évi román-magyar kulturá­lis egyezményre vonatkozó mun­katervet Román részről Constantin Pris­­nea, az oktatás és művelődésügyi miniszter helyettese, magyar részről Dénes Leo, a Magyar Kulturkapcsolatok Intézetének al­­elnöke írta alá a munkatervet Jelen voltak: M. Raiea akadé­­mikus, a Külföldi Kulturkapcso­latok Intézetének elnöke, M. Ma­cavei, a KKI díszelnöke, I. Ja­­lea, a Képzőművész Szövetség elnöke, Al. Burcan és O. Live­­zeanu, a KKI alelnökei, Bányai László, az oktatás és művelődés­­ügyi minisztérium vezérigaz­gatója, I Rab, külügymi­­nisztériumi igazgató, Eugen Jebeleanu író, az Akadémia levelező tagja és Szemlér Ferenc, az írószövetség titkára, valamint Sabin Dragoi és Zeno Vancea ze­neszerzők, Niki Atanasiu, a szín­művészek egyesületének első tit­kára és más kulturális dolgozók. Jelen voltak még Keleti Fe­renc, a Magyar NK bukaresti nagykövete és Kerékgyártó Ele­mér, a Magyar Kulturkapcsolatok Intézetének igazgatója, Árgyelán Sándor, a Magyar NK bukaresti nagykövetségének kulturattaséja és Buzás Ferenc, a Magyar Kul­­turkapcsolatok Intézetének refe­rense, valamint a munkaterv alá­írásával kapcsolatban orszá­gunkban tartózkodó magyar kul­turális küldöttség tagjai. A terv művészegyüttesek, szó­listák, főiskolai és középiskolai, valamint elemi iskolai tanügyi káderek, írók kölcsönös látogatá­ Megkezdődtek a Nagyvárad-városi pártkonferencia munkálatai Tegnap kezdődtek meg a Nagy­várad-városi pártbizottság kon­ferenciájának munkálatai, amely igen fontos eseménynek számít a pártszervezetek életében. A kon­ferencia szerveinek megválasztá­sa után Fazekas Lajos elvtárs, a városi pártbizottság első titkára elterjesztette a városi pártbi­zottságnak a múlt évi választá­soktól a mostanáig eltelt idő­szakban kifejtett tevékenységről szóló jelentést, Florufan Moise elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke pedig az ellenőrző bizott­ság tevékenységére vonatkozó be­számolót olvasta fel A jelentéseket hozzászólások követték. A hozzászólók hangsú­lyozták a városi pártbizottság, pártalapszervezetek eredményes munkáját, mely a dolgozóknak a párt politikájának megvalósítá­sára való mozgósításában — mely teljes egészében a dolgozó nép érdekeit szolgálja — nyert kife­jezést. Ugyanakkor felszínre hoz­ták a hiányosságokat és értékes javaslatokat tettek a jövőbeli te­vékenység megjavítására. A konferencia munkálatai a mai napon tovább folytatódnak. A konferencia kezdetén Banc Iosif elvtárs, az RMP KV póttag­ja, a Nagyvárad-tartományi párt­bizottság első titkára tolmácsol­ta a Nagyvárad-tartományi párt­bizottság üdvözletét. Alább közöljük az üdvözletét: A tartományi pártbizottság üdvözlete ELVTÁRSAK! A tartományi pártbizottság megbízásából és nevében forrón üdvözlöm a Nagyvárad-városi pártkonferenciát és a konferen­cia utján a város összes párttag­jait és tagjelöltjeit a munkában elért eredményeikért, a párt- és kormányhatározatok megvalósí­tásáért folytatott következetes harcukért. A tartományi pártbizottságnak az a meggyőződése, hogy a kon­ferencián egybegyűlt kommunis­ták sokoldalúan, mélyrehatóan és gyakorlatilag elemzik és vitat­ják meg a városi pártbizottság­a­it irányozza elő, irodalmi ter­mékek kölcsönös lefordítását és kiadását, kiállítások rendezését, tapasztalatcserét az alkotó szö­vetségek között, az állami könyv­tárak közötti tudományos és iro­dalmi művek kicserélését és egye­beket. (Agerpres.) nak és az ellenőrző bizottságnak a két konferencia közötti tevé­kenységét. Ez a konferencia ki­tűnő alkalom a város területén lé­vő pártalapszervezetek és az ös­­­szes párttagok számára, hogy elemezzék a városi pártbizottság tevékenységét abból a szempont­ból, hogyan teljesítették a II. pártkongresszus történelmi je­lentőségű határozataiból eredő feladatokat. A küldött és meghívott elvtár­saknak a városi pártbizottság je­lentésével kapcsolatban elhangzó hozzászólásukban felszínre kell hozniuk a kommunistáknak Nagy­várad város összes dolgozói mozgósítása érdekében kirejtett munkáját és harcát a termelési terv összes mutatószámainak tel­jesítése és túlszárnyalása, az ön­költség csökkentése és terven fe­lüli megtakarítás, valamint a vá­ros lakosságának jobb körülmé­nyek között történő ellátását il­letően. A konferenciának részletesen elemeznie kell, hogyan dolgozott a városi pártbizottság és hogyan­­­­arcolt azért, hogy az összes pártalapszervezetekben szigorúan tiszteletben tartsák a pártélet leni­ni normáit, a belső pártdemokrá­cia elveit, a kollektív vezetés el­vét, valamint a pártnak a széles néptömegekkel való kapcsolatá­­­­­­nak megerősítését. Felszínre kell hozniuk a párt­­alapszervezeteknek a párt társa­dalmi összetétele megjavítása, valamint a dolgozók tömegeinek politikai, ideológiai és kulturális színvonalának érdekében folyta­tott állandó harcát. Azokat az eredményeket, melyeket az együtt­­élő nemzetiségek a város terü­letén élő románok és más, a nemzeti kisebbségekhez tartozó dolgozók testvéri barátságának megszilárdításáért folyó harcban elértek. A tartományi pártbizottság ja­vasolja a küldött és a meghí­vott elvtársaknak, hogy hozzá­szólásaikban bátran tárják fel a hibákat és azok okait, eredetét. Bátran használják pártunk kipró­bált fegyverét, a bírálatot és ön­­bírálatot, tegyenek konkrét ja­vaslatokat a fennálló hiányossá­gok megszüntetésére és a városi pártszervek, valamint az összes állami és gazdasági szervek jö­vőbeli tevékenységének megjaví­tását illetően. A tartományi pártbizottságnak az a meggyőződése, hogy a kon­ferencia résztvevői teljes tudá­sukkal és alkotó képességükkel hozzájárulnak­­ a konferencia munkálatainak sikeréhez és he­lyesen tájékozódnak a városi pártbizottság új vezető szervé­nek megválasztásánál, melybe a legjobb kommunistákat választ­ják, akik tanúságot téve a párt­­munkában való jártasságuk­ról, eddig is eredményesen dol­goztak a pártunk II. kongresszu­sa által kitűzött magasztos fel­adatok életrekeltéséért. Teljes sikert kívánok a konfe­rencia munkálataihoz! Téli őrjárat A csupasz fák, a hőmérő higany­szála azt mutatják, hogy megjött a tél. A tél beálltával sürgetőbbé válik a téli holmik, meleg ruházati cikkek, tűzhely, tüzelő beszerzése. Képes ripor­tunk arról számol be, hogy a kereskedelem jól felkészült az idényre. Az „Ipari Termékek" helyi kereskedelmi szervezet 41. számú Május 1-téri vasáruházában kedve szerint válogathat a vásárló a különféle tűzhelyekben. Lehet itt vásárolni olcsó kanadai kály­hákat, fűrészporos kályhákat és drágább, persze csinos kivitele­zésű és tartós, csempézett asztali tűzhelyeket. Felvételünk — kü­lönösen az utóbbi iránt — mutat­ja a vásárlók érdeklődését. Már jó ideje megkezdődött a télikabai vásárlási idény is Akinek szüksége van reá, — viszont még nem vásárolt — most sietve tér be valamelyik készruha üzletbe. Az „Ipari Termékek" helyi kereskedelmi szervezet Kossuth­ utcai -­ újonnan átalakított, csinosan berendezett - készruha áruházában különösen bő a vá­laszték. A képünkön látható vásárló már a télikabátot próbálja. [XII. évf. 283. sz. 1957 december 1 vasarrnap 4 oldal­ára 20 báni A városi pár­­konferencia tiszteletére Befejezték évi tervüket A Transilvania festékgyárból jelentik, hogy az RMP Nagyvá­rad­ városi konferenciája tisztele­tére, november 29 én ünnepi mű­­­­szakot tartottak. Ezen a napon a malom 142, a lakkdaráló 134, a lakkfőző 122, a vegyirészleg 117, az oxigéngyár 116, a gumiosztály 108 százalékra teljesítette napi tervét. Egyéni teljesítményeivel Hubert Ferenc, Fekete János, Izrael Ernő, Homoki Mária, Mos­­kovits Áron, Rotar Teodor, Oros Ioan, Pénzes Ferenc, Baumeis­ter Károly, Gulyás Klára és In­c­u Stanca tűnt ki. A festékgyárból arról is hírt adtak, hogy november 30-án a városi pártkonferencia tiszteleté­re befejezték évi össztermelési tervüket. A Kisipari Termelőszövetkeze­tek Tartományi Szövetsége je­lenti, hogy a Köztársaság-úti szö­vetkezeti áruház a városi párt­­konferencia tiszteletére vállalásá­­nak eleget téve, jóval a kitűzött határidő előtt teljesítette az évi tervet. Az áruház munkaközösségének e nagyszerű sikere értékes hozzá­járulást jelent a lakosság köz­szükségleti cikkekkel való ellá­tásának javításához Igen ám, de a hidegebb napokra számítva, nem elég csupán a télikabát... Jól fel kell öltözni. Erre való a kötöttáru: pulóver, a kötött nyaksál, kesztyű, gyapj­úharisnya, stb. Iparcikkboltjaink közül a Köztársaság­ uti 15. számú kötöttáru szaküzlet a legmeg­felelőbb beszerzési forrás. Az üzlet jól el van látva téli holmikkal Párt és kormányküldöttség utazott a bábolnai emlék­mű leleplezési üsnnerőségére Pénteken este Kolozsvárra utazott a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Román Népköztársaság kormányá­nak küldöttsége, hogy részt vegyen a bábolnai felkelés emléké­re emelt szobor ünnepélyes leleplezésén. A küldöttségben a következő elvtársak vesznek részt: Emil Bodnaras, az RMP KV Politbürójának tagja, a Minisztertanács alelnöke, Fazekas János, az RMP KV titkára, Athanase Jója, az RMP KV tagja, oktatás- és művelődésügyi miniszter, Augustin Alexa, az RMP KV tagja, a Román Népköztársaság főügyésze, Pavel Tugui, az RMP KV póttagja, az RMP KV osztályfőnöke, Bányai László, az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium fő­­igazgatója és Andrei Otetea akadémikus. (Agerpres.) A szabad utós­or Bábolna márványtáblájánál m­­­a 520 év távlatából kétsze­­­­­•Í résen emlékezetes, tanul­ságos számunkra a bábolnai pa­rasztfelkelés. Nemcsak azért, mert az elnyomott, kifosztott pa­rasztság nagyarányú felkelését példázza, hanem elsősorban azért, mert e történelmi eseményben, e nagyszabású harcban több mint öt évszázaddal ezelőtt, megnyil­vánult az, ami napjainkban pár­tunk, kormányunk bölcs állam­­politikája: a román-magyar nép testvéri összefogása. Jóllehet még távolról sem volt kialakuló­ban az az osztály, az a párt — a munkásosztály és Kommunista Pártja —, mely tudatosíthatta volna az együttélő magyar és ro­mán nép testvéri összefogását, de a közös sors, a gazdasági, nyomás és a kifosztás közös ke­serve, nyomorúsága ugyanazon harci táborba sodorta őket. A közös román és magyar bá­natot egyhangon harsogta a Du­na és az Olt. S ezt a hangot szívével meg­érezte, eszével megértette mind a magyar, mind a román paraszt, amikor a teher alatt már nyögni sem tudott tovább. — amikor ki­áltania kellett! Szóval, fegyver­rel, vérrel kiáltani, hogy „vegyék le nyakukról a tűrhetetlen rab­szolgaság jármát“. Az államnak fizetett adók, va­lamint a nemeseknek, grófoknak járó dézsma és különböző mun­kaszolgáltatások mellett, ugyan­is a katolikus egyház rendkívüli adókkal sújtotta a parasztságot. S mivel a parasztok képtelenek voltak fizetni, — amint egyik korabeli krónika írja — „átok alá helyezte atyafiságukat, apju­kat, anyjukat, fivéreiket és nővé­reiket, fiaikat és leányaikat,­­ az egyéb hozzátartozókat". A gazdasági teher, az ember­telen bánásmód meghaladta a türelmes paraszti teherbírást. Az ütközetben a kaszás, kapás, román és magyar parasztseregek legyőzték a hűbérurak páncélba öltözött büszke seregét. A neme­sek egyezkedni kezdtek. A felke­lők a dézsma, az adó csökkenté­sét, a szabad költözködési jog visszaadását követelték. „Ezek­ért — írja a korabeli krónikás — az erdélyi részeken és néminemű birtokokon lakó románoknak és magyaroknak összessége (szerv, kiemelése) egybegyült a mondott alparéti birtokhoz tartozó Bábol­na hegyén és higgadtan tanácsot tartott, miképpen szerezhetné és nyerhetné vissza régi szabadsá­gát... hogyan vethetnek le az elvi­selhetetlen terhek tarisznyáját..., s vegyék le nyakukról a tűrhetetlen rabszolgaság jármát". Az egyez­ség megszületett, magába foglal­ván azt is, hogy „ha valamely nemes az előbb mondott rendel­kezéseket... egészben, vagy rész­ben megsértené..., tekintsék azt esküszegőnek". A nemesek azon­ban az egyezséggel csak időt akartak nyerni, hogy felkészülje­nek a felkelés leverésére. Kápol­nán tanácskozást hívtak össze és megalakították az úgyneve­zett három­ nemzet szövetségét, — Unió, trium nationum-ot. A magyar, székely és szász neme­sek összefogása volt ez az „or­szágfelforgató ellenséggel szem­ben“, vagyis a magyar és román néptömegekkel szemben. A nemesek készülődő támadá­sát látva, a felkelők másodszor is vereséget mértek az úri bandé­riumokra. A nemesek újabb egyez­ségre kényszerültek. A sok huza­vonában a felkelők egységes so­rai meggyengültek, a kisnemesek ingadoztak, sokan hazamentek. A nemesek — kedvező helyzetet látván — kiadták a jelszót: „Irt­sátok ki a hitetlen parasztokat!" A földesurak serege több siker­telen ostromot vezetett Kolozs­vár ellen. Elfogták és kivégezték Budai Nagy Antalt, a parasztok vezetőjét. Az összpontosított úri sereg végülis leverte a felkelést, de a parasztok szétszórt csapa­tai Erdély különböző részein még 1438-ban is ellenálltak. A felkelés elbukott. Az akkori gazdasági-társadal­mi viszonyok között nem is győz­hetett. Nem volt egy olyan egy­séges, kellő tapasztalatokkal ren­delkező osztály, amely megszer­vezhette, vezethette volna a pa­rasztság harcát. A munkásosz­tály elődje, a városi szegénység, még erőtlen, fejletlen.­­J­­ábolna mégis történelmünk kiemelkedő eseménye. Meg­mutatta, hogy a fegyverbe öltö­zött uralkodóréteget legyőzheti a kaszás-kapás parasztsereg. A felkelés csapást mért a feudális rendszerre Bábolna mondanivalója szá­munkra mindenekelőtt az: a ro­mán és magyar parasztság fegy­vertársként harcolt közös ellen­sége, a feudális urak ellen öt­­százhúsz évvel ezelőtt is közös csatasorban vívta harcát a sza­badságért, a nagyobb kenyérért. A történelem folyamán az ural­kodó osztály soviniszta, naciona­lista politikával próbált gyűlöle­tet szitám, mesterséges válaszfa­lat emelni a magyar és román nép közé. De minden nacionalista ékesszólás, soviniszta nemzetisé­gi politika fölött győzedelmes­kedett az azonos sorsú, azonos érdekű román­ és a­ »­«*« ba­rátságának, testvériségének szel­leme. Bábolna márványtábláinn arany betűként csillan meg történel­münknek az a nagy tanítása: ma­gyar és román dolgozó a közös érdekért — közös erővel harcolt. Ezt a tanítást pártunk bölcs nemzetiségi politikáin napjaink valóságává tette. Népköztársasá­gunkban a bábolnai harcosok ké­sei utódai a román és magyar dolgozók testvéri összefogásban építik szabad, jómódú életüket. Ma Bábolna márván­ytáblájá­­nál elsősorban erre a történelmi tanításra kell emlékeznünk Új árusítási rendszert léptetnek életbe • Ésszerű megoldás Rövidesen országszerte új eladási rendszer lép életbe a 100 lejt meg nem haladó értékű áruk vásárlásánál. A belkereskedelmi államtitkárság az eladók munkájának megkönnyítésért­, valamint a vásárlók időveszteségének kiküszöbölésére elhatározta, hogy a jövőben többféle árut készpénzfizetés ellenében közvetlenül kiszolgálnak a vásárlóknak. A kereskedelmi egységek utasítást kaptak arra, hogy jól látható helyen kifüggesszék az árjegyzéket és az egyes árukat árcédulával lássák el. A csomagolt árukra rá kell írni az illető áru megnevezését, mennyiségét, árát, továbbá a csomagolást végző kereskedelmi dolgozók aláírásával vagy kézjegyével kell azt ellenjegyez­ze. Az előcsomagolt árut tartalmazó papírzacskót csak lezárva és árcédu­lával ellátva lehet kiszolgálni a ve­vőknek. A kiszolgálók ezután csak a vevő kérésére töltenek ki vásárlási szám­lát

Next