Fáklya, 1958. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1958-02-01 / 26. szám

járuljunk az állam központi gabonaalapjának biztosításához Tartományunk kollektív gaz­­daságaiból naponta érkeznek hí­rek a madarászi kollektív gazda­ság felhívásával­­ kapcsolatban. Pártunk és népi demokratikus kormányunk iránti határtalan szeretet megannyi bizonyítékai ezek a hírek. Az alábbiakban a borsi, feke­­tebátori és a szalontól kollektív gazdaság közgyűl­sének határo­zatáról számolunk be. A borsi kollektivisták a január 29-én megtartott közgyűlésen — ahol a madarászi kollektivisták felhívását megvitatták — a kö­vetkező mennyiségű gabona, hús, gyapjú és zöldségfélék szer­ződés útján történő értékesítésére hoztak határozatot: — 200 hek­tár vetésterület után 60 000 kilo­gramm búzára; — 200 hektár vetésterület után 80.000 kilo­gramm kukoricára; — 10.000 kiló tavaszárpára; — 30 hektár cu­korrépára; — 7,5 hektár hagyma termesztésére; — 900 kilogramm gyapjú; — 20 675 kilogramm hús; — 20 000 liter tej eladására. Szerződést kötnek még a szö­vetkezettel 12 hektár terület zöld­ségfélére, a Fructexport külke­reskedelmi vállalattal pedig 2 hektár paradicsom. 5 hektár zöldpaprika és 1 hektár uborka termesztésére. * A feketebátori kollektivisták minden hektár bevetett terület után 325 kilogramm búzára, 425 kilogramm kukoricára kötöttek szerződést, ami 84.500 kilogramm búza, 70.975 kiló kukorica érté­kesítését jelenti. Ezenkívül határozatot hoztak 2000 kilogramm gyapjú, 25.000 liter tej, 10000 kilogramm hús és más termék szerződés útján történő eladására is. ★ Megérkezett az első válasz a diószegi Petőfi Sándor mezőgaz­dasági társulás tagságának fel­hívására is. A szalárdi 2. számú társulás tagjai követik a Petőfi Sándor társulás tagjainak példá­ját, s elhatározták, hogy 60.000 kilogramm búza, 95.000 kilo­gramm kukorica értékesítésére kötnek szerződést­­ az állammal. Január­ 29-én, délután 5 óra­kor ült össze a szalontai kollek­tív gazdaság közgyűlése is, hogy megvitassa és érdemleges vá­laszt adjon a madarászi kollek­tivisták felhívására. A közgyűlés hangulatából kiérződött a párt és a kormány sokoldalú segítsége iránti hála. Íme egy-két be­szédes bizonyítéka annak, ho­gyan is gyarapodott a kollektív gazdaság állóalapja a megala­kulástól: annak idején, 1950-ben 156 523 lejt, míg most 2.128.087 lejt tesz ki a gazdaság oszthatat­lan alapja. A közös vagyon gyara­podásával szemlátomást emelke­dik a kollektivisták életszínvonala. Csupán az elmúlt évben 14-en építettek új családi házat, sokan rádiót, kerékpárt és más köz­szükségleti cikket vásároltak. A szalontai kollektív gazdaság je­lenleg is — akár a többi — él­vezi a népi demokratikus rendsze­rünk által biztosított előnyöket, így például az állam biztosítja számukra az építkezéshez, te­nyészállatok, mezőgazdasági gé­pek, szállítóeszközök vásárlásá­hoz szükséges hosszúlejáratú bankkölcsönt. Ugyan­akkor jelen­tős mennyiségű termelési köl­csönt kapnak, műtrágyák, évelő vetőmagok, hízójószágok és más egyéb, a termeléshez szükséges anyagok beszerzésére. E sokoldalú segítség viszon­zásaképpen a szalontai kollektív gazdaság közgyűlése egyhangú­lag elhatározta, hogy a követke­ző mennyiségű mezőgazdasági­ és állati termékekre köt szerző­dést az állammal: a 475 hektár búzával bevetett terület minden egyes hektárja után 300 kilo­grammra, vagyis 142.500 kg bú­zára, a 220 hektár kukoricával bevetett minden egyes, hektár után 400 kg-ra,­­ ami összesen 88 000 kilogrammot jelent, amit 90 000 kg-ra egészítettek ki. E­­zenkívül 10.000 kg napraforgó, 5000 kg sörárpa, 52 500 kg te­­nyész- és hízóállat, valamint 70 hektár cukorrépa, 40 hektár ken­der és 8 hektár hagyma termésé­nek értékesítésére kötnek szerző­dést­­az állammal. téli tájak Téli tájak címen nyílik meg városunk ismert festőművészé­nek, Maczalik Alfrédnak önálló kiállítása a képzőművészeti galé­rián, ahol a hetven éves művész mintegy huszonöt téli képe lát­ható. (Popper I. felvétele) —k F­A­K­L­Y­A Az Asbociment gyárból jelentik Az 1958. évi nagy építkezési tervek komoly feladatok elé állít­ják az építkezési anyaggyártó­ipar dolgozóit is. Az Asbociment gyárban már most nagy igyekezettel készül­nek az idényre. Mint minden év­ben, most is, az első hónapokat­­­ a hideg napokat — a gépek, felszerelések átvizsgálására és kijavítására szánják. A vezetőség úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy csak az üzem egyik részé­ben végzik a javítást, a másik­ban tovább folytatják a terme­lést. A választások tiszteletére ren­d­ezett szocialista munkaverseny­ben a betoncsőgyártó-részleg ja­nuár 27-ig már 201 százalékra teljesítette e havi tervelőirányza­tát. Pollák András csoportja 210 százalékos tervtúlteljesítéssel já­rult hozzá e kimagasló eredmény­hez.­­ A gyár mozaiklap készítő osz­tálya is szép teljesítményt mutat fel a fenti időpontig: 68 száza­lékkal termeltek többet tervük­nél. Ebben az évben 40 százalékkal árusítunk több bútort, mint 1957-ben Az utóbbi 10 esztendőben meg­győződhettünk arról, hogy ha­zánkban minden a dolgozó nép érdekében történik. Munkásosz­tályunk — a párt vezetésével — kemény és öntudatos harcot foly­tat, hogy valóra váltsa az RMP II. kongresszusának irányvona­lát. Szocialista iparunk állandó erősödésével és tökéletesítésével párhuzamosan, egyre jelentősebb feladatok hárulnak a szocialista kereskedelemre is, a városi és falusi dolgozók közszükségleti cikkekkel való ellátásában. A bú­torvásárlás kérdése különös je­lentőségű minden ember és csa­lád életében. A kellemes és szép családi otthon elképzelhetetlen ízlésesen elkészített bútordara­bok nélkül. Nagyváradon az „Ipari Termé­kek" helyi kereskedelmi szerve­zetéhez tartozó 34 és 61. számú bútorüzleteiből az elmúlt évben több mint 2150 konyhabútort, 1200 hálószoba garnitúrát, 550 kombinált szobaberendezést, 520 darab rekamiert, 200 darab ruha­szekrényt, több mint 6000 darab széket és többszáz heverőt, kár­pitozott bútorféléket, fotelleket, valamint más bútoripari termé­keket vásároltak. Üzleteink dol­gozói bútoreladási tervfeladatu­kat jóval határidő előtt teljesí­tették, szüntelenül javítva az áru­ellátás és a bútorfélékkel való kiszolgálás feladatait. A vásár­lók nagy megelégedéssel szállí­­tották haza üzleteinkből a külön­böző típusú bútorokat — s külö­nösen a nagyváradi LENINÜL kisipari termelőszövetkezetben készített Bega-tipusu kombinált bútorokat, a Paltinis elnevezésű konyhaberendezéseket, valamint a Metalo-Chimica helyi ipari kombi­nátban készült kétágyas hálószo­ba és Oradea-tipusu konyhabúto­rokat. Hasonló népszerűségnek örvendtek az élesdi helyi ipari vállalat és a Gh. Dimitrov válla­lat bútorosztályán készült kony­haberendezések. Ebben az esztendőben reánk is jóval nagyobb feladatok há­rulnak, mint az elmúlt évben. A­ bútorellátás növekedésére elég annyit megemlíteni, hogy 1958- ban bútorüzleteinkben 40 száza­lékkal árusítanak majd többet, mint az elmúlt évben. A bútor­választék bővítése továbbra is állandó feladataink közé tarto­zik, úgyszintén a minőség szün­telen javítása, s a vásárlók nö­vekvő igényeinek kielégítése. Már ebben az évnegyedben is számos uj típusu bútort hozunk forgalomba. Ilyen uj bútortípus a nagyváradi, LEMN­L szövet­kezetben gyártott ,,L‘‘-alakú kár­pitozott rekamier, a kolozsvári Iprofil bútorgyárban készült Dorna-tipusú kombinált bútorok és más lakásberendezési cikkek. A bútorellátás növekedését bizo­nyítja, hogy január 18-ig már mintegy 450.000 lej értékben áru­sítottunk, jóval többet, mint az elmúlt esztendő hasonló idősza­kában. Blau Zsigmond, a 34-es számú bútorüzlet vezetője Intézkedések a tanulók és tanerők túlterhelésének elhárítására (Folytatás lapunk tegnapi számából) Az utóbbi években fokozottabb pedagógiai propagandát fejtet­tünk ki, szorosabb kapcsolat jött létre az iskola és a család kö­zött, s a szülőket egyre jobban bevonjuk a tanulók nevelésébe. Ennek ellenére számos család még nem tart kapcsolatot az is­kolával, és főleg falun túl sok munkával terhelik meg a tanuló­kat a gazdaságban. Úgyszintén egyre növekszik az olyan szülők száma, akik túl sok iskolán kívüli leckével foglalják le gyermekeik idejét, akár előké­szítés céljából, két-három évvel a felvételi vizsga előtt (a VIII. osztályba vagy főiskolára), akár arra, hogy modern nyelvekre, ze­nére, vagy táncra taníttatják őket. Sok szülő — noha teljesen tisztában van azzal, hogy gyer­mekét túlzottan megterheli — ezt a megterhelést kizárólag más té­nyezőknek, nem pedig a család­nak is tulajdonítja. Ez azt bizo­nyítja, hogy a családdal való kapcsolat még nem kielégítő, és hogy az iskola ilyen irányú tevé­kenysége még elég gyenge. Másrészt pedig, mivel a szü­lők nem gyakorolnak kellő fel­ügyeletet gyermekeik felett, a tanuló gyakran elhanyagolja nap közben feladatait, csak késő este fog hozzájuk, amikor már fáradt és csak keveset tanul, vagy egy­általán nem készíti el leckéjét. Kétségtelen, hogy a tanulók túlterheltségének egyik oka az iskolai tantervek és a tankönyvek hiányosságaiból­ is ered. Noha az iskolai tanterveket sok pedagógussal együttesen dol­goztuk ki és vitattuk meg — se pedagógusok jelentős mértékben AZ OKTATÁS- ÉS MŰVELŐ­DÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1958 JANUÁR 21-1 12. SZ. REN­DELETÉVEL JÓVÁHAGYOTT UTASÍTÁSOK járultak hozzá a tantervek tudo­mányos színvonalának biztosítá­sához — mégis vannak még fo­gyatékosságaik. A tantervek fő­leg sok olyan részletkérdéssel vannak túlzsúfolva, amelyeknek elhagyása nem ártana a tanulók általános műveltségi színvonalá­nak. Egyes tantervek, mint például a történelemé, túlságosan részle­tesek, nem tűnik ki belőlük elég­gé a lényeg. Ezért némely tanár azonos hangsúlyt helyez az egész tananyag közlésére, túl nagy gondot fordít a részletkérdések­re is, és természetesen a tanulók­tól is megköveteli az anyag ma­radéktalan elsajátítását. Noha a tantervek még túl zsú­foltak, akadnak olyan pedagó­gusok is, akik rendszeresen túl­lépik a tantervek előirányzatát. Az ellenőrzések folyamán ki­tűnt, hogy sok pedagógus nem tanulmányozza és nem alkalmaz­za pontosan a tanterveket, ha­nem csak a tankönyveket veszi figyelembe, amelyek rendszerint több anyagot tartalmaznak, mint a tantervek. A tankönyvek sem mindig a legmegfelelőbbek, egyrészt túl­­méretezettségük miatt, másrészt pedig mert az ismeretanyag oly­kor túl magas színvonalon mo­zog. Némely tankönyvnek nehéz­kes a stílusa. Nem hunyhatunk szemet afö­lött sem, hogy sok iskola igen nehéz körülmények között műkö­dik: egyes osztályokban túl sok a tanuló, ezért délután is van ta­nítás; némelykor a nappali taní­tás három váltásban történik; ke­vés a laboratórium, a tanfelsze­relés, és az iskolai bútorzat; sok helyi szerv nem fordít kellő gon­dot az iskola anyagi kérdéseinek megoldására. Mindez károsan befolyásolja az eredményes nevelőmunkát. Az említett problémák megol­dása, a tanulók és a tanerők túl­terhelésének elhárítása érdekében az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium megfelelő intézke­déseket dolgozott ki. A tanulók túlterhelése komoly akadály tanulmányi színvonaluk emelésében és sokoldalú fejlődé­sükben. Erejükön felüli feladatok elvégzése gyakran súlyos kiha­tással van testi és szellemi fej­lődésükre Ez a helyzet megköveteli, hogy sürgősen és maradéktala­nul alkalmazzuk az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium ed­­digi intézkedéseit, valamint az alábbi utasításokat, amelyeknek céljuk: megjavítani iskoláink ok­tató-nevelő munkáját. 1. A pedagógusok fordítsanak nagy gondot a lecke előkészítésé­re, sajátítsák el alaposan a lec­ke levezetésének módszertanát, válasszák meg gondosan a tan­terv megszabta tartalmat, hasz­náljanak változatos szemléltető eszközöket, illusztrálják a leckét megfelelő vázlatokkal, rajzokkal, készítsék elő gondosan a házi fel­adatokat és adják meg a szüksé­ges útmutatást elvégzésükhöz, hogy a tanulók megértsék az alapfogalmakat, a tanítási órán, sajátítsák el a lényeget, s ezál­tal könyebbé váljon számukra az egyéni tanulás. Igen fontos a lecke sikerének szempontjából az is, hogy mi­lyen az anyagközlés színvonala, amelynek szigorúan igazodnia kell a tanulók eddigi ismeretei­hez. A tanító és tanár nyelveze­te legyen világos, szabatos, felel­jen meg minél jobban a lecke követelményeinek és az­­ osztály színvonalának. Azokat a szava­kat, amelyek új fogalmakat fe­jeznek ki, úgy magyarázzák meg, hogy a tanulók figyelmesen és érdeklődéssel követhessék a magyarázatot. A tanítót, a tanárt állandóan foglalkoztassa, hogy a tanulók megértik-e a leckét, ne csak a jó tanulókkal dolgozzanak, hanem az egész osztállyal, előzzenek meg és idejében küszöböljenek ki mindenféle lemaradást Szembe kell szállni egyes pe­dagógusok törekvésével, hogy a leckék folyamán több ismeretet közöljenek a tanulókkal, mint amennyit a tanterv előír, még akkor is, ha ez az ismerettöbb­let benne van a tankönyvben. Ajánlatos, hogy a tanítók és a tanárok alkotó módon kezeljék a tanterveket, olyan értelemben, hogy — tiszteletben tartva a tan­­tervben előirányzott alapkövetel­ményeket és az anyagismeret mennyiségét — másképpen is be­oszthassák a különböző fejezetek és­ leckék óraszámát, bizonyos változtatásokat eszközölhessenek a feladatok vagy leckék sorrend­jében, több órát fordíthassanak ismétlésre hogy munkájuk sajá­tos körülményeinek megfelelően egyes laboratóriumi és egyéb gyakorlatokat másokkal cserél­hessenek fel, vagy megváltoztat­hassák sorrendjüket. A pedagógiai körökben vitas­sák meg azt, hogyan alkalmaz­hatják a tanterveket minden is­kola adott feltételeinek és a tanu­lók tanulmányi színvonalának megfelelően. ( Folytatjuk) Tervfelbontás és intézkedések A Dobrogeanu Gherea ci­­pőgyárban terv felbontása is negyedévekre, hónapokra, dekádokra és napok­ra. Az éves, valamint ia felbon­tott tervet ismertettük dolgozó­inkkal, akik értékes javaslatok­kal járultak hozzá a tervteljesí­­tés feltételeinek megteremtésé­hez. A beérkezett javaslatok alap­ján állítottuk össze az 1958-­as műszaki-szervezési intézkedések tervét. Ebbe a tervbe olyan intéz­kedéseket soroltunk be, amelyek elősegítik a termelési folyamat tökéletesebbé tételét. Így például­­ e terv alapján — a krómcser­­ző-osztályon még az első negyed­évben hidraulikus prést helye­zünk üzembe, amelynek alkalma­zásával érezhetően javul az osz­tály munkájának minősége. Meg­kezdjük a bélésbőr gyártását, a­­melyet szintetikus cserzőanya­­gokkal fehérítünk és alkalmaz­zuk az üveglapokon történő nyújtószárítás módszerét. Beve­zetjük a zsírosbőrök és a boxbőr petróleumtermékekkel való keze­lését. A cserző­ osztályon ebben az évben új gőzkazánt szerelünk fel, s egy talpvasaló hengersort állítunk munkába. Az intézkedések között szere­pel az is, hogy a cvikkoló, tal­paló és varrás-előkészítő osztá­lyon szállító szalagokat helye­zünk el Jó munkánk egyik döntő fel­tétele az, hogy pártalapszerveze­­tü­nk — amint munkatervében szerepel — továbbra is gyako­rolni fogja az adminisztratív vezetőség munkája feletti ellen­őrzés jogát, s szigorúan ellenőr­zi azt, hogy a műszaki-szerve­zési intézkedések tervében sze­replő pontokat valóra is váltsák. Figyelmet fordít arra, hogy ked­vezően alakuljon az össztermelés és a fizetési alap, valamint a munkatermelékenység és az át­lagbér közötti arány. Kitartóan harcol a termelési folyamat kor­szerűsítéséért, a kisgépesítések minél szélesebb alkalmazásáért, a haladó munkamódszerek álta­lánosításáért, hogy ezáltal előse­gítse a termelékenység és a ter­melés állandó emelkedését, a vál­lalat jövedelmezőségének gyara­podását Gondot fordít a dolgo­zók kommunista szellemben való nevelésére, a munkafegyelem megszilárdítására, s a fegyelem ellen vétőket mindenkor felelős­ségre vonja. A műszaki-szervezési intézke­dések tervének végrehajtásával —­ a pártalapszervezet irányítá­sával és támogatásával — bí­zunk abban, hogy gyárunk — eredményei alapján — ebben az évben a legjobbak közé emelke­dik. Culici losif, levelező A Dobrogeanu Gherea cipő­gyár munkaközössége számotte­vő eredményekkel zárta az 1957- es évet Terven felül 20.300 pár női cipőt, 12.815 kiló talpat és 756 négyzetméter felsőbőrt gyár­tottak üzemünk dolgozói. A múlt év folyamán — 1956-hoz viszo­nyítva — 13,95 százalékkal emel­kedett a munka termelékenysé­ge, a gyártmányok önköltsége pedig 0,67 százalékkal csökkent. Miután megismerkedtünk az 1958. évre vonatkozó termelési tervvel, megkezdtük annak fel­bontását részlegekre, műhelyek­re, osztályokra, csoportokra, bri­gádokra, majd végül emberre, gépre. Ugy­anígy megtörtént a 1958. II. 1. szombat. 26. sz. Átszervezték a román nyelvű irodalmi kört Egy múlt hónapban tartott közgyűlésen a nagyváradi iro­dalmi kör tagjainak közgyűlése megállapította, hogy tevékenysé­ge nem kielégítő. A munka meg­javítása érdekében, szűkkörű munkaközösséget bíztak meg az irodalmi tevékenység megjavítá­sának tanulmányozására. A fentiekkel megbízott munka­­közösség küldetése lejárt, s a múlt héten a közgyűlés új veze­tőséget választott Cotoi Emil elvtárs elnökletével. Az uj bizottság tagjai: Flórian Litvin, A, Tirulescu Gh. Crisan, Z. Macovei, A. Pop, I. Giulal, T, Costin, E. Groza és Al. Silaghi. Az irodalmi kör elnevezése: „Iosif Vulcan irodalmi kör“. A közgyűlés konkrét munkater­vet szavazott meg. ---- «---­ Nagyváradon vendég­szerepel a marosvásárhelyi Á­llami Székely Színház Kovács György és Eugen Mi­­rea színművét „Az utolsó vona­tot“ Nagyváradon is bemutatja a marosvásárhelyi Állami Szé­kely Színház együttese. Fellép a darabban a társszerző, Kovács György, az RNK népművésze. Kőszegi Margit érdemes művész, Csorba András, Lohinszki Ló­­ránd, Tamás Ferenc, Szamosi Kornélia, Borovszki Oszkár és mások. A darabot Tompa Miklós az RNK művészetének érdemes mestere rendezte. Az előadáso­kat február 4-én kedden, 5-én, szerdán este, valamint 6 án, csü­törtökön délután rendezik Szombat, február 1-én este 8 órakor: Cigányszerelem (nagy­operett). Vasárnap, február 2-án délután, 15 30 órakor: A cigány. Vasárnap, február 2-án este 8 órakor: Podurea aurie. (Román bemutató). Kedd, február 4-én este 8 óra­kor: Az utolsó vonat. (A Székely Színház vendégjátéka). Jegyek elővételben a színház pénztáránál. * « * PUSKIN: Belgrádban történt. (Jugoszláv film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. ARTA: A kis huncut. (Francia film). Előadások: 11, 1, 3, 5, 7, 9 órakor. TRANSILVANIA: Poléziai le­genda. (Szovjet film) Előadá­sok: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. MÁJUS 1: Báli kaland. (Ma­gyar film). Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. IFJÚSÁGI: Álomhajó. (Német film). Előadások: 11 és 3 órakor. Aida. (Olasz film). Előadások: 5, 7, 9 órakor. <xxxxx>oo<xxx>oo<xxx>oooo< A belényesi „Muncitoruí" kisipari termelőszövetkezet­­ ezúton hozza Belényes vá­­­ros és vajon lakosainak tu­­­domására, hogy ingatlankezelési és javítási osztályt nyitott, ahol az alább felsorolt javítási munkálatokat vállalja: festő és mázoló szakma,­ kőműves, kályhás, ács, parkettázó, vízvezetékszerelő, villanyszerelő, 0 bádogos és asztalosjavitó <> o­­:/50 ?OOC<XX>o<x>OOOOOOOOC<A O 4 farmőjn­yiló Szövetkezet még ez évnegyedben MEGNYITJA motorkerékpár, kerékpár, varrógép és precíziós műszerész műhelyét a V. Alecsandri és a Fábián­ utca sarkán. _______________________*

Next