Fáklya, 1965. augusztus (20. évfolyam, 189-205. szám)

1965-08-11 / 189. szám

* Fáklya 2. oldal Kérem a panasz­könyvet! Egy sivárrá és kellemet­lenné tett esz közben fakad­nak panaszra a Pitypang mu­lató vendégei. És mint min­denhol, itt sem szívesen ad­nak szót nekik. Kitör a bot­rány. A felháborodott újság­író, a film hőse­i, végül is a nagy nyilvánosság, az ol­vasók elé tárja kifogásait. Valljuk csak be — igaza van. Ezért aztán már az első pilla­natoktól együttérzünk vele. Pa­naszkodni a vendéglátóipar ki­növéseire úgy látszik, sok he­lyen szinte magától értetődő. A pincérek — állapítja meg a film — szemtelenek, az al­igazgató érdekhajhász sem- NE HAGYD MAGAD PITKIN! Az utóbbi időben gyakran találkozunk a mozivásznon angol filmvígjátékokkal. S ez nem a Központi Filmvállalat szakembereinek e műfaj irán­ti esetleges rokonszen­vének következménye. Az angol film­­vígjáték jellegzetesen — de természetesen nem egyedül­állóan — képviseli a szigetor­szág filmművészetét. Az is megállapítható, hogy ezeknek a vígjátékoknak a legtöbbje nemcsak a mulattat­ás céljait szolgálja; nyilvánvaló mon­danivalójával rendszerint az élet egyszerű igazságait vil­lantja fel. Köztük a legjob­bak bőven élnek a szatíra eszközével, kifigurázzák a közintézmények merevségét, az elavult életformákat, de ugyanúgy a tömeghisztériát kiváltó divatokat is. A Ne hagyd magad Pitkin ugyan nem jeleskedik a sza­tíra tárgyában, pár fokkal igénytelenebb műfajt képvi­seli de szerény meséje még így is magán viseli az előbb említett mondanivalóra való törekvés nyomát, ezúttal az együttérzés, a segíteni akarás, a jóság motívumait. A film helyzetkomikumok láncolatára épült bohózat, a műfaj kelléktárában immár fél évszázada megtalálható eszközök felhasználásával. Hőse gyámoltalan, kétbalke­zes kisember, aki merő jó­szándékból keveredik mind­untalan váratlan kalandokba. A főszereplő Norman Wis­dom, három eddig látott film­je után nem szorul bemuta­tásra. Sajátos vígjátéki te­hetség, aki ■— mint annyi nagy elődje — megteremtet­te a maga jellegzetes mozgá­sát (talán legeredetibb szí­nészi eszközét), azt az ala­csony, zömök testalkatával groteszk ellentétben álló szö­­kellő járást, ami már egyma­gában is kiváltja a komikus hatást. Rendezője Robert Asher, ügyesen épít erre az ellenállhatatlanul mulatságos mozgásra. Annyit és olyan helyzetekben mozgatja hősét — aszfalton, vizen és levegő­ben —, hogy a filmbohóza­tokban otthonos nézőnek al­kalma van felidéznie vala­mennyi kedvenc burleszk-hő­­se vándorútját Max Linder­­től kezdve Chaplinen át, Fer­­nandelig. Pedig történetünk főszerep­lője ezúttal mindössze egy kisvárosi mészárszéktől egy kórházig akar eljutni, de oda aztán minden áron. El is jut, hála leleményes főnökének, valamint a forgatókönyv haj­meresztő ötleteinek, hol gya­logosan, hol egy mentőautó élő propellerjeként, szaladva, üldözve, repülve, — s műveli közben mindama dolgokat, amelyeken több mint hatvan éve derül a közönség. Mert fejlődhet a filmművé­szet a rakéták korát jellemző sebességgel, támadhatnak új hullámok és még újabb hul­lámok a filmgyártó országok­ban — a néző nem szűnik meg derülni a kötelékeibe belegabalyodó menekülőn, a telibetalált rúgásokon, a ru­hacserén, az összetévesztett személyeken végrehajtott ope­mittevő, az italokat hígítják, azt szolgálják ki, aki lega­lább ötfélét rendel... Csupa ismert jelenség. De a jogos bírálat tovább megy, s a szó­rakozóhelyek nem egy fonák­ságát ostorozza. Nem sokáig kell keresgélni, s felszínre kerül e magatartás magva. Itt ugyanis ezt vallják: aki vendéglőbe jár — szórakozni akar. Aki szórakozni akar, az feltehetően szabad idővel rendelkezik. Akinek szabad ideje van — az várhat, íme, a pincérek filozófiája. Nem túlságosan komplikált, de ál­lítólag kifizetődő... A forgató­könyv írói azonban igyekez­nek túlmutatni a bevált kaba­­rétréfa-témán és e felelőtlen viselkedés okait fürkészik. Az alkotók szerint ezek az embe­rek lényegében „közveszélyes“ tevékenységüket egyes veze­tők hozzá nem értésének ki­használásával űzik. A ven­déglők főnöke hangzatos sza­vak, frázisok ismételgetése mögé burkolózva igyekszik tartani pozícióját mindaddig, amíg az élet, a fiatalok lel­kesedése innen előbb-utóbb ki nem buktatja. Ez a mondani­valóban jelentkező többlet, ami egy elcsépelt ötletnél rációkon, és még a tejszín­­habos verekedéseken sem. Ugyan kinek jut eszébe azon méltatlankodni, hogy a jószí­vű Pitkin úr menekülési je­lenete a kórház folyosóján ugyanabból az ötletből és ugyanazzal a technikai mód­szerrel készült, mint az 1890-es évek végén, a Gurul a hordó című kis filmburleszk? Csakhogy akkor még a hordók gurultak, sebesen, egyre sebesebben, feldöntöttek és sodortak magukkal min­denkit, aki az útjukba akadt: kutyáját sétáltató vénkis­­asszonyt, részeget, szerelmes­párt, postást, katonát, tejes­­lányt és kéményseprőt,­­ ma pedig autók, vagy legalábbis motorizált járművek gurul­nak. Sodorni ezek is sodor­nak. Valamivel még gyorsab­ban is, hiszen a rakéták ko­rában élünk. Különben a gyorsaság ha­tását is már régen felfedez­te egy szemfüles operatőr. Nem sokkal a Guruló hordó után. A menekülés vagy ül­dözés gyorsított felvételen való ábrázolása az első film­­­trü­kk volt. A legelső­ Igaz, hogy már akkor is olyan si­kere volt, hogy a nézők majd szétszedték a termet. Azt a filmfelvevőgépet, amely ezt a szédületes hatást el­érte, már régen valamelyik múzeumban őrzik. De nem úgy a tr­ükköt! A trükk nem lehet elég öreg ahhoz, hogy ne hasson! Egyszóval a Ne hagyd ma­gad Pitkin filmbohózat nem igényli túlságosan az eredeti­séget, és nevettet. Harsányan és kisebb megszakításoktól eltekintve, másfél órán át. S a rekeszizmok e jótékony tornája közben a néző nem ér rá azon töprengeni, vajon a filmbohózatokban igazán „semmi sem új a nap alatt?" M­­IMPSON IREN számottevőbbé teszi a filmet. A Kérem a panaszkönyvet c. szovjet film felemás sike­re elsősorban mégis onnan adódik, hogy a film készítői megtorpantak, lemondtak a következetes veséző szatírá­ról, sőt az irónia élét is tom­pították, s a cselekményt víg­játéki, operettes elemekkel tarkították. Ez a határozat­lanság, aminek a jegyében különösen a második rész pe­reg, kihatott a mű egészére. A mese csörgedezése el-el­­akad, a váltakozó műfajok más-más ritmust, színészi já­tékot kívánnak. A szereplő­­gárdából Oleg Boriszov ka­­maszos báju újságírója, vala­mint a mulató idős, csú­nyácska énekesnőjének finom humorú megszemélyesítője emlékezetes. A Pitypang vendéglő át­alakítása képletesen is beszé­des képsor. A fiatal nemzedék foglal itt helyet s űzi ki a múlt képmutatását, érdekhaj­­hászását, hozzá nem értését. S mi, akik a nézőtéren ülünk, tudjuk: ebben az átalakított Pitypang vendéglőben nem lesz szükség panaszkönyvre. NEMLAHA GYÖRGY Kajak-kenu Európa bajnokság AZ ELSŐ REKORD J­elentős nemzetközi ese­mény színhelye lesz a Snagov tó. Augusztus 13-án, reggel nyolc órakor hi­vatalosan megnyitják a kajak­kenu Európa bajnokságot, és ezzel párhuzamosan az ifjúsági kritérium-versenyek küzdelmeit. Az előkészületek természetesen már hónapokkal ezelőtt napi­rendre kerültek, Snagov Európa evezős sportjában már hetek óta az előtérben szerepel. Min­den edzés, országos és nemzet­közi verseny az Európa baj­nokság jegyében zajlott le. Hazánk sportszövetsége a rendelkezésre álló rövid idő alatt is mindent megtett, hogy a nagy nemzetközi verseny a legjobb körülmények között folyjon le. Az országos szakbi­zottság csak a tokiói olimpia alkalmával kapott megbízatást az Európa-bajnokság megren­dezésére. Azóta a Snagov tó pá­lyáit felújították, átrendezték, korrigálták a méreteket, s ezek­­ben a napokban már teljesen készen áll a rajthoz. Szerte Európából népes sport­küldöttség jelentette be részvé­telét. Természetesen legtöbben hazánkat képviselik majd. Eve­zős sportunk az Európa-bajnok­­ságért 72 versenyzővel vetélke­dik a legjobb helyezésekért. Az olyan tapasztalt kajakozok a kenusok mellett, mint például Vernescu, Nicoarä, Ivanov, Ar­­ timov, Contolenco, lacovici, Si­dorov, Igorov, Ismalciuc, Hilde Lauer, a tehetséges fiatalok is nagy számban jelentkeznek, kö­zöttük mindenekelőtt Terente, Cuciuc, Sciotnic, Turcas, Mi­s­ein és Calabiciov nevét említ­hetjük. Radu Hután és Nicolae Navasat érdemes edzők a sajtó­nak adott nyilatkozatukban el­mondották: „Az Európa-bajnok­ság az eddigieknél is nagyobb feladat elé állítja küldöttségün­ket, a résztvevő országok több­nyire új, igen tehetséges fiatal együtteseket küldenek az Euró­­pa-bajnokságra. A Snagov ta­von lezajló verseny ugyanis alappillére lesz a mexikói olim­piára készülő együttesek kiala­kításában. S mindehhez még hozzátehetjük, hogy a kajak­kenu sport lényegében európai specialitás. A tokiói olimpián például a 21 aranyéremből 19 Európába került. A világbajnok­­ságok során is az európai ver­senyzők kerülnek az előtérbe­. Az edzők még elmondották, hogy versenyzőinktől az eddi­giekhez méltó sikereket várnak. Igen népes küldöttséggel ér­kezik az Európa-bajnokságra a szovjet együttes. A 49 verseny­ző között helyet kapott hét olimpia bajnok is, mint a Huz­­nikov, Grisin, Morozov, Jonov összetételű kajak-négyes, a Hi­­mics, Oszcsepkov kenu-kettős és Hvedoszjuk, a női kajak­­egyes tokiói aranyérmese. Ma­gyarországról 44, a Német DK- ból 38, Lengyelországból 30, Csehszlovákiából 23, Bulgáriá­ból 15, Olaszországból 14, Hol­landiából 10 versenyző áll rajt­hoz. Versenyen kívül még hat japán sportoló is összeméri te­hetségét európai vetélytársai­­val. A bajnokság rendezői már bejelentették, hogy az első csúcs megszüle­tett, már ami a benevezett or­szágok és sportolók számát il­leti. Augusztus 13-tól, remélhe­tőleg, az újabb, az evezős Euró­­pa-csúcsok következnek. Andrei Igorov sportmester, hazánk egyik képviselője az Európa bajnokságon. O­LYAN KÖZSÉGEKBEN, mint Carastelec is — zártságuk­nál fogva — az évszázadok alatt jellegzetes szokások alakultak ki, hagyományok születtek és ezek hatnak még ma is. Most nem azokra a hatá­sokra gondolok, amelyek nyelvi vagy ruházkodási sajátosságokban nyilvá­nulnak meg, hanem arra a kialakult életformára, amit még a múlt rendszer bizonytalan gazdasági feltételei szül­tek: az emberek vándorlására. A község, amit a legrégebbi okmá­nyok már 1241-ben Kalóztelek néven említenek, a mostani és a Camár kö­zötti területen alakult ki. Erdőben gaz­dag, de termőtalajban annál szegé­nyebb helyen. Mint annyi más települé­sen, a lakosság csak úgy tudta biz­tosítani megélheté­sét, ha elszegődött a síkságok uradalmai­ba cselédnek, vagy később az ipar fej­lődésekor gyárakba, üzemekbe, bányákba, erdőkitermelések­hez — és így tovább. A létszükséglet szokássá, hagyománnyá csontosította a vándorlást: fiuk, lányok hagyták el fa­lujukat évekre. Csak az maradt otthon, aki családot alapított. De akkor is csak az asszony, mert a férfiak többsége visszatért távoli munkahelyére. A vég­leges megtelepedés csak a középkoron túl vált lehetővé. S ez a vándorlás, ha a felszabadulás utáni években csökkent is, még mindig jellemző. Változtatni csak egy módon lehetséges: minden munkaképes ember­nek olyan megélhetési lehetőséget kell biztosítani, amely kielégíti az egyre fejlődő igényeket. Van rá mód? A nép­tanács elnökével és titkárával, a mező­­gazdasági termelőszövetkezet elnökével, a pártbizottság titkárával, mérnökökkel és a falu lakóival erről sokat beszélget­tem. De annál többet gondolkoztak és tettek ők az évek során e feltételek megteremtéséért. Természetes, hogy az mtsz állandó erő­sítése, sokoldalú fejlesztése, a döntő, s ezzel párhuzamosan a község kulturá­lis, közegészségügyi, valamint közellá­tási hálózatának bővítése,­­ ÚJ ALKOTMÁNY­ TERVE­ZET, amely a szocialista Ro­mánia eddigi győzelmeit szen­tesíti, 10. szakaszában lerögzíti: „A mezőgazdasági termelőszövetkezetek — a mezőgazdaság szocialista szervezési formája — biztosítják a feltételeket a belterjes földművelésre és a fejlett tu­domány alkalmazására, a termelés nö­velésével hozzájárulnak a nemzetgazda­ság fejlesztéséhez, a parasztság és az egész nép életszínvonalának szakadatlan emeléséhez. Az állam támogatja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és védelmezi tu­lajdonukat. Az állam hasonlóképpen tá­mogatja a többi szövetkezeti szervezetet és védelmezi tulajdonukat­. S ezt a kitételt ennek a pár ezer la­kosú községnek megváltozott viszonyai is alátámasztják. Megsokasodott azok­nak a családoknak a száma, amelyek A AZ ÖRÖKSÉG ELLEN kizárólag az mtsz­ teremtette munkafel­tételekből élnek, házat építenek, vásá­rolnak lakberendezést, stb. Néhány év­vel ezelőtt megújult a községnek több mint a fele. Nem volt esztendő, hogy 30—40 házépítési engedélyt ne írtak volna alá a néptanácsnál. S a jövedelem fő forrása a termelőszövetkezet. Bővült az iskolahálózat, a tanerők száma meg­sokszorozódott, létrejött a nyolcosztá­lyos oktatás minden feltétele, szülőott­hon létesült, a gazdaság két mérnököt kapott, villamosították a községet, ezre­ket számoló kötetes könyvtár működik és saját filmvetítője van a községi mo­zinak, ahol — csütörtököt kivéve — na­ponta tartanak előadást, kultúrcsopor­­tokat lehetett szer­vezni fiatalokból és középkorúakból, mert csökkent az elvándorlók száma. De még mindig sok a gond a párt­­bizottságnál, népta­nácsnál és az mtsz­­nél; még mindig számos lehetőségük az, hogy minden munkaerőt lekösse­nek. Munkaigényes üzemágakat kell­étrehozni s a meglévőket kibővíteni. Terveik megvalósításához nekifogtak; »övitik a szőlő- és gyümölcstermesztést, a kertészetet, az állattenyésztést. E­gy átkos örökségnek üzentek ha­dat valamennyien. A szülőhely­től — amit különös lokálpatric­­izmussal szeretnek — távol töltött évek­­­en vették fel a harcot kommunisták s pártonkivüliek egyforma lelkesedés­ei. S ebben ők lesznek a győztesek! GALIGER JÓZSEF ívDEA: Ne hagyd magad, PÚ (Angol fill). Kie '~<­.7,itö: Sálatos diák. Előadás 14 16.45, 19, 2­ órakor .'A: Kérem a panasz. (S­et film). Kieészitő: Elások: 11, 15,­.7, 19, ko INSILVANIA: Cerase laálm). Kiegészül Spo: Elások: 11, 13,3 16, N­ órr. SANA: A kiörő ( vái angol film).Kiegés táan: Előadások 11, 16,30, 21 órakor (JAIi Ki a gykros? (Széles­­vér szovjet film Előadások: 15, 19, 21 órako­r 20.30 órakor a kerthelyi­ség: A szerelles (Francia fi) Kiegészítő: Utasom szeme. HA: Sziget (apán film). Mások: 17, 19 órkor. CLIA: A halt számára... (let film). Előadj: 19 órakor. Fa és szombato nincs elő- TELEVIIO Augusztus 11, szerda­­ 0 Híradó, 19.20 Adás pioni­­ük, 19.50 Gyer­ekfilm, 20.00 Ja Tanase Nincs középcsatá­­r címü vígjátéki Szünetben: I, 22.30 Az 1965 évi mamaial­tyüzene fesztivé műsorából, 1ó. Augusztus 12, cütörtök 00 Híradó, 19.2 Gyermek­iás, 20.05 Irodlmi kirakat, A Maria című csehszlovák film. Befejezést híradó és írás. Erős pártszervezetet minden mezőgazdasági termelőszövetkezetben (Folytatás az I. oldalról) kommunista brigádos és cso­portfelelős. A vajon alapszerve­­zeteinek 700 nőtagja közül több mint 500 dolgozik közvetlenül a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben. Az erős pártszervezetek ta­pasztalatai, politikai vezető­­szerepük és hozzáértésük növe­kedése közvetlenül is kitűnik a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeiben. Az évről-évre elért magas hektárhozam mel­lett az állatállomány 100 hek­tárra eső átlaga a vajon mező­­gazdasági termelőszövetkezetei­ben 23 szarvasmarha, 61 juh, 23,8 sertés. Sajnos, akadnak még rajo­­nunkban pártszervezetek, ame­lyeknek a párt sorai gyarapítá­sára irányuló tevékenysége nem mondható kielégítőnek. Meg­említhetjük például a niuvedi, tasadi, uibeaci, sirbi-i, burzuci mtsz-ek alapszervezeteit, ame­lyek több segítséget igényelnek, mind a rajoni pártbizottság, mind a területi instruktorok ré­széről. Pártunk IX. kongresszusa megjelölte a szocialista Romá­nia fejlődésének eljövendő nagyszerű távlatait, és megsza­vazta az RKP új Szervezeti Szabályzatát. A nagy feladatok fényében a pártba való felvé­telt még nagyobb felelősségér­zettel kell folytatnunk. A jelöltségi idő megszünte­tése arra kötelezi az alapszer­vezeteket, hogy a legjobb dol­gozók felvétele után még na­gyobb gondot fordítsanak neve­lésükre. Az új párttagok még nem lehetnek kialakult kommu­nisták, kitartó, gondos munkát kell kifejteni, hogy megfelelő segítséggel a követelmények színvonalára emelkedjenek. A rajoni pártbizottságnak, az összes pártszervezeteknek har­colniuk kell minden kommunista felelősségtudatának erősítésé­ért, hogy maradéktalanul telje­sítsék feladataikat, valóra vált­sák a párt határozatait és en­­nek jegyében mozgósítsák a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek egész tagságát, az ös­­­szes dolgozókat. A jelen időszakban a termés szemveszteség nélküli betakarí­tását, a jövő évi mezőgazdasá­­­gi termés előkészítését kell a­ pártmunka középpontjába her­­yezni. < D Hírek, időjárájelentés, 5.00 fias dalok, 5.11 Faluhiradó, Hangszerszó­lók, 5.35 Reggeli , 5.45 Sportindulók, 6.00 Hi, időjárásjelentés, 6.10 Alexán, ’itruí? hegedül é Ion Luceanu vázik, 6.30 Műsorismertetés, Hirek, 7.15 Maia Koterbska valentin Baciu énekel, 7.30 sí tanácsadó az egészséges ölcsfogyasztásról, 8.00 Sajtó, e, 8.06 Népdalk, 8.30 Rész. Alexandru Zára operáiból, Hirek, 10.03 R­észletek Paul­e operettjeiből, 10.45 Vasile fuvolázik, ll.Op Esztrádzene,­­0 Hirek, 12.03 Operarészletek, 15 Folklórunk kincseiből, 13.15­­ hangverseny, 14.00 Hirek, 5 Műsorismertetés, 15.00 Ze- I egyveleg, 16.00 Hirek, időjár 16.15 Nelu Iornescu dalai és 1 ISIsH nn BUCURE5TI I. Augusztus 11. szerda CLUJI TARTOMÁNYI STUDIO MŰSORÁBÓL dolgozásai, 16.30 Szélrózsa, 10 Áriák Richard Wagner ope.­ról, 17.15 Az 1965. évi ma­­tai III. román könnyűzene fesz­­ít műsorából, 18.00 Hírek, 18.05 lei kalauz, 19.00 Elena Cernei Augusztus 11, szerda spanyol dalt énekel, 19.13 ulás az ötéves terv felé, 19.30 anyazene, 20.00 Esti krónika, 10 Nana Mouskouri énekel, 15 Gyermekmese, 20.55 Ioana K­im­ és Tony Dumil­ache »dalokat énekel, 21.15 Könyv­­eztetés, 21.30 Könnyűzene, >0 Hírek, időjárásjelentés, 22.20 zárt szerzeményeiből, 23.00 Íőzene, 23.52—23.55 Hírek, 6.00 Időjárásjelentés. Műsor a svak dolgozó népének (Román nyelven), 6.15 Népzene, 6.30 .ló Aggeit Oradea! (Magyar nyelven), 40 Könnyűzene, román nyelven: 1>.30 Hírek, 15.40 Esztrádzene is.00 Start ötéves tervünk felé, 15.15 Jiri .laroch: Gyermek'Zvit, m­agyar nyelven: 18.30 Hírek 8.35 Dalparádé, 19.00 Sport, 19.05 'renka Éva érdemes művésznő ,nekel, 19.15 Első napok ei városnegyedben. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK CRISANA TARTOMÁNYI SZÖVETSÉGE szakosított boltjai útján gazdag választékban áru­sít édesipari termékeket és süteményeket, tortá­kat, csokoládét, cukorkát. Cukrászdáiban és kioszkjaiban husitok, fagy­lalt, citromlé és gyümölcsszörpök kaphatók. A tartomány helységeiben járva látogassa a fo­gyasztási szövetkezetek szakosított egységeit. ______________________________ (314) IDEJÉBEN IMN­ SAS MEG! B m ■SDÍ NAS»N­A|»!*! ELŐFIZETÉSEKET ELFOGAI iá az öhJuUUm ! Szerkesztőség és adminisztráció Oradea. Romana u. 3. Telefon: 47-19, 27-34. Előfizetések a postahivataloknál, a levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél.­­ Nyomda, Intreprinderea Poligrafica Crimana, Oradea, 40101 str. Moscovei nr. 5-6-8. A TARTOMÁNYI TEHERGÉPKOCSI-SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT (IRTA) alegységei utján VII.­Vili. osztályt végzett 17-25 éves ifjak gépkocsivezetői szakiskolába való felvé­telre jelentkezhetnek. (325)

Next