Fáklya, 1965. augusztus (20. évfolyam, 189-205. szám)
1965-08-11 / 189. szám
* Fáklya 2. oldal Kérem a panaszkönyvet! Egy sivárrá és kellemetlenné tett esz közben fakadnak panaszra a Pitypang mulató vendégei. És mint mindenhol, itt sem szívesen adnak szót nekik. Kitör a botrány. A felháborodott újságíró, a film hősei, végül is a nagy nyilvánosság, az olvasók elé tárja kifogásait. Valljuk csak be — igaza van. Ezért aztán már az első pillanatoktól együttérzünk vele. Panaszkodni a vendéglátóipar kinövéseire úgy látszik, sok helyen szinte magától értetődő. A pincérek — állapítja meg a film — szemtelenek, az aligazgató érdekhajhász sem- NE HAGYD MAGAD PITKIN! Az utóbbi időben gyakran találkozunk a mozivásznon angol filmvígjátékokkal. S ez nem a Központi Filmvállalat szakembereinek e műfaj iránti esetleges rokonszenvének következménye. Az angol filmvígjáték jellegzetesen — de természetesen nem egyedülállóan — képviseli a szigetország filmművészetét. Az is megállapítható, hogy ezeknek a vígjátékoknak a legtöbbje nemcsak a mulattatás céljait szolgálja; nyilvánvaló mondanivalójával rendszerint az élet egyszerű igazságait villantja fel. Köztük a legjobbak bőven élnek a szatíra eszközével, kifigurázzák a közintézmények merevségét, az elavult életformákat, de ugyanúgy a tömeghisztériát kiváltó divatokat is. A Ne hagyd magad Pitkin ugyan nem jeleskedik a szatíra tárgyában, pár fokkal igénytelenebb műfajt képviseli de szerény meséje még így is magán viseli az előbb említett mondanivalóra való törekvés nyomát, ezúttal az együttérzés, a segíteni akarás, a jóság motívumait. A film helyzetkomikumok láncolatára épült bohózat, a műfaj kelléktárában immár fél évszázada megtalálható eszközök felhasználásával. Hőse gyámoltalan, kétbalkezes kisember, aki merő jószándékból keveredik minduntalan váratlan kalandokba. A főszereplő Norman Wisdom, három eddig látott filmje után nem szorul bemutatásra. Sajátos vígjátéki tehetség, aki ■— mint annyi nagy elődje — megteremtette a maga jellegzetes mozgását (talán legeredetibb színészi eszközét), azt az alacsony, zömök testalkatával groteszk ellentétben álló szökellő járást, ami már egymagában is kiváltja a komikus hatást. Rendezője Robert Asher, ügyesen épít erre az ellenállhatatlanul mulatságos mozgásra. Annyit és olyan helyzetekben mozgatja hősét — aszfalton, vizen és levegőben —, hogy a filmbohózatokban otthonos nézőnek alkalma van felidéznie valamennyi kedvenc burleszk-hőse vándorútját Max Lindertől kezdve Chaplinen át, Fernandelig. Pedig történetünk főszereplője ezúttal mindössze egy kisvárosi mészárszéktől egy kórházig akar eljutni, de oda aztán minden áron. El is jut, hála leleményes főnökének, valamint a forgatókönyv hajmeresztő ötleteinek, hol gyalogosan, hol egy mentőautó élő propellerjeként, szaladva, üldözve, repülve, — s műveli közben mindama dolgokat, amelyeken több mint hatvan éve derül a közönség. Mert fejlődhet a filmművészet a rakéták korát jellemző sebességgel, támadhatnak új hullámok és még újabb hullámok a filmgyártó országokban — a néző nem szűnik meg derülni a kötelékeibe belegabalyodó menekülőn, a telibetalált rúgásokon, a ruhacserén, az összetévesztett személyeken végrehajtott opemittevő, az italokat hígítják, azt szolgálják ki, aki legalább ötfélét rendel... Csupa ismert jelenség. De a jogos bírálat tovább megy, s a szórakozóhelyek nem egy fonákságát ostorozza. Nem sokáig kell keresgélni, s felszínre kerül e magatartás magva. Itt ugyanis ezt vallják: aki vendéglőbe jár — szórakozni akar. Aki szórakozni akar, az feltehetően szabad idővel rendelkezik. Akinek szabad ideje van — az várhat, íme, a pincérek filozófiája. Nem túlságosan komplikált, de állítólag kifizetődő... A forgatókönyv írói azonban igyekeznek túlmutatni a bevált kabarétréfa-témán és e felelőtlen viselkedés okait fürkészik. Az alkotók szerint ezek az emberek lényegében „közveszélyes“ tevékenységüket egyes vezetők hozzá nem értésének kihasználásával űzik. A vendéglők főnöke hangzatos szavak, frázisok ismételgetése mögé burkolózva igyekszik tartani pozícióját mindaddig, amíg az élet, a fiatalok lelkesedése innen előbb-utóbb ki nem buktatja. Ez a mondanivalóban jelentkező többlet, ami egy elcsépelt ötletnél rációkon, és még a tejszínhabos verekedéseken sem. Ugyan kinek jut eszébe azon méltatlankodni, hogy a jószívű Pitkin úr menekülési jelenete a kórház folyosóján ugyanabból az ötletből és ugyanazzal a technikai módszerrel készült, mint az 1890-es évek végén, a Gurul a hordó című kis filmburleszk? Csakhogy akkor még a hordók gurultak, sebesen, egyre sebesebben, feldöntöttek és sodortak magukkal mindenkit, aki az útjukba akadt: kutyáját sétáltató vénkisasszonyt, részeget, szerelmespárt, postást, katonát, tejeslányt és kéményseprőt, ma pedig autók, vagy legalábbis motorizált járművek gurulnak. Sodorni ezek is sodornak. Valamivel még gyorsabban is, hiszen a rakéták korában élünk. Különben a gyorsaság hatását is már régen felfedezte egy szemfüles operatőr. Nem sokkal a Guruló hordó után. A menekülés vagy üldözés gyorsított felvételen való ábrázolása az első filmtrükk volt. A legelső Igaz, hogy már akkor is olyan sikere volt, hogy a nézők majd szétszedték a termet. Azt a filmfelvevőgépet, amely ezt a szédületes hatást elérte, már régen valamelyik múzeumban őrzik. De nem úgy a trükköt! A trükk nem lehet elég öreg ahhoz, hogy ne hasson! Egyszóval a Ne hagyd magad Pitkin filmbohózat nem igényli túlságosan az eredetiséget, és nevettet. Harsányan és kisebb megszakításoktól eltekintve, másfél órán át. S a rekeszizmok e jótékony tornája közben a néző nem ér rá azon töprengeni, vajon a filmbohózatokban igazán „semmi sem új a nap alatt?" MIMPSON IREN számottevőbbé teszi a filmet. A Kérem a panaszkönyvet c. szovjet film felemás sikere elsősorban mégis onnan adódik, hogy a film készítői megtorpantak, lemondtak a következetes veséző szatíráról, sőt az irónia élét is tompították, s a cselekményt vígjátéki, operettes elemekkel tarkították. Ez a határozatlanság, aminek a jegyében különösen a második rész pereg, kihatott a mű egészére. A mese csörgedezése el-elakad, a váltakozó műfajok más-más ritmust, színészi játékot kívánnak. A szereplőgárdából Oleg Boriszov kamaszos báju újságírója, valamint a mulató idős, csúnyácska énekesnőjének finom humorú megszemélyesítője emlékezetes. A Pitypang vendéglő átalakítása képletesen is beszédes képsor. A fiatal nemzedék foglal itt helyet s űzi ki a múlt képmutatását, érdekhajhászását, hozzá nem értését. S mi, akik a nézőtéren ülünk, tudjuk: ebben az átalakított Pitypang vendéglőben nem lesz szükség panaszkönyvre. NEMLAHA GYÖRGY Kajak-kenu Európa bajnokság AZ ELSŐ REKORD Jelentős nemzetközi esemény színhelye lesz a Snagov tó. Augusztus 13-án, reggel nyolc órakor hivatalosan megnyitják a kajakkenu Európa bajnokságot, és ezzel párhuzamosan az ifjúsági kritérium-versenyek küzdelmeit. Az előkészületek természetesen már hónapokkal ezelőtt napirendre kerültek, Snagov Európa evezős sportjában már hetek óta az előtérben szerepel. Minden edzés, országos és nemzetközi verseny az Európa bajnokság jegyében zajlott le. Hazánk sportszövetsége a rendelkezésre álló rövid idő alatt is mindent megtett, hogy a nagy nemzetközi verseny a legjobb körülmények között folyjon le. Az országos szakbizottság csak a tokiói olimpia alkalmával kapott megbízatást az Európa-bajnokság megrendezésére. Azóta a Snagov tó pályáit felújították, átrendezték, korrigálták a méreteket, s ezekben a napokban már teljesen készen áll a rajthoz. Szerte Európából népes sportküldöttség jelentette be részvételét. Természetesen legtöbben hazánkat képviselik majd. Evezős sportunk az Európa-bajnokságért 72 versenyzővel vetélkedik a legjobb helyezésekért. Az olyan tapasztalt kajakozok a kenusok mellett, mint például Vernescu, Nicoarä, Ivanov, Ar timov, Contolenco, lacovici, Sidorov, Igorov, Ismalciuc, Hilde Lauer, a tehetséges fiatalok is nagy számban jelentkeznek, közöttük mindenekelőtt Terente, Cuciuc, Sciotnic, Turcas, Misein és Calabiciov nevét említhetjük. Radu Hután és Nicolae Navasat érdemes edzők a sajtónak adott nyilatkozatukban elmondották: „Az Európa-bajnokság az eddigieknél is nagyobb feladat elé állítja küldöttségünket, a résztvevő országok többnyire új, igen tehetséges fiatal együtteseket küldenek az Európa-bajnokságra. A Snagov tavon lezajló verseny ugyanis alappillére lesz a mexikói olimpiára készülő együttesek kialakításában. S mindehhez még hozzátehetjük, hogy a kajakkenu sport lényegében európai specialitás. A tokiói olimpián például a 21 aranyéremből 19 Európába került. A világbajnokságok során is az európai versenyzők kerülnek az előtérbe. Az edzők még elmondották, hogy versenyzőinktől az eddigiekhez méltó sikereket várnak. Igen népes küldöttséggel érkezik az Európa-bajnokságra a szovjet együttes. A 49 versenyző között helyet kapott hét olimpia bajnok is, mint a Huznikov, Grisin, Morozov, Jonov összetételű kajak-négyes, a Himics, Oszcsepkov kenu-kettős és Hvedoszjuk, a női kajakegyes tokiói aranyérmese. Magyarországról 44, a Német DK- ból 38, Lengyelországból 30, Csehszlovákiából 23, Bulgáriából 15, Olaszországból 14, Hollandiából 10 versenyző áll rajthoz. Versenyen kívül még hat japán sportoló is összeméri tehetségét európai vetélytársaival. A bajnokság rendezői már bejelentették, hogy az első csúcs megszületett, már ami a benevezett országok és sportolók számát illeti. Augusztus 13-tól, remélhetőleg, az újabb, az evezős Európa-csúcsok következnek. Andrei Igorov sportmester, hazánk egyik képviselője az Európa bajnokságon. OLYAN KÖZSÉGEKBEN, mint Carastelec is — zártságuknál fogva — az évszázadok alatt jellegzetes szokások alakultak ki, hagyományok születtek és ezek hatnak még ma is. Most nem azokra a hatásokra gondolok, amelyek nyelvi vagy ruházkodási sajátosságokban nyilvánulnak meg, hanem arra a kialakult életformára, amit még a múlt rendszer bizonytalan gazdasági feltételei szültek: az emberek vándorlására. A község, amit a legrégebbi okmányok már 1241-ben Kalóztelek néven említenek, a mostani és a Camár közötti területen alakult ki. Erdőben gazdag, de termőtalajban annál szegényebb helyen. Mint annyi más településen, a lakosság csak úgy tudta biztosítani megélhetését, ha elszegődött a síkságok uradalmaiba cselédnek, vagy később az ipar fejlődésekor gyárakba, üzemekbe, bányákba, erdőkitermelésekhez — és így tovább. A létszükséglet szokássá, hagyománnyá csontosította a vándorlást: fiuk, lányok hagyták el falujukat évekre. Csak az maradt otthon, aki családot alapított. De akkor is csak az asszony, mert a férfiak többsége visszatért távoli munkahelyére. A végleges megtelepedés csak a középkoron túl vált lehetővé. S ez a vándorlás, ha a felszabadulás utáni években csökkent is, még mindig jellemző. Változtatni csak egy módon lehetséges: minden munkaképes embernek olyan megélhetési lehetőséget kell biztosítani, amely kielégíti az egyre fejlődő igényeket. Van rá mód? A néptanács elnökével és titkárával, a mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökével, a pártbizottság titkárával, mérnökökkel és a falu lakóival erről sokat beszélgettem. De annál többet gondolkoztak és tettek ők az évek során e feltételek megteremtéséért. Természetes, hogy az mtsz állandó erősítése, sokoldalú fejlesztése, a döntő, s ezzel párhuzamosan a község kulturális, közegészségügyi, valamint közellátási hálózatának bővítése, ÚJ ALKOTMÁNY TERVEZET, amely a szocialista Románia eddigi győzelmeit szentesíti, 10. szakaszában lerögzíti: „A mezőgazdasági termelőszövetkezetek — a mezőgazdaság szocialista szervezési formája — biztosítják a feltételeket a belterjes földművelésre és a fejlett tudomány alkalmazására, a termelés növelésével hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlesztéséhez, a parasztság és az egész nép életszínvonalának szakadatlan emeléséhez. Az állam támogatja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és védelmezi tulajdonukat. Az állam hasonlóképpen támogatja a többi szövetkezeti szervezetet és védelmezi tulajdonukat. S ezt a kitételt ennek a pár ezer lakosú községnek megváltozott viszonyai is alátámasztják. Megsokasodott azoknak a családoknak a száma, amelyek A AZ ÖRÖKSÉG ELLEN kizárólag az mtsz teremtette munkafeltételekből élnek, házat építenek, vásárolnak lakberendezést, stb. Néhány évvel ezelőtt megújult a községnek több mint a fele. Nem volt esztendő, hogy 30—40 házépítési engedélyt ne írtak volna alá a néptanácsnál. S a jövedelem fő forrása a termelőszövetkezet. Bővült az iskolahálózat, a tanerők száma megsokszorozódott, létrejött a nyolcosztályos oktatás minden feltétele, szülőotthon létesült, a gazdaság két mérnököt kapott, villamosították a községet, ezreket számoló kötetes könyvtár működik és saját filmvetítője van a községi mozinak, ahol — csütörtököt kivéve — naponta tartanak előadást, kultúrcsoportokat lehetett szervezni fiatalokból és középkorúakból, mert csökkent az elvándorlók száma. De még mindig sok a gond a pártbizottságnál, néptanácsnál és az mtsznél; még mindig számos lehetőségük az, hogy minden munkaerőt lekössenek. Munkaigényes üzemágakat kellétrehozni s a meglévőket kibővíteni. Terveik megvalósításához nekifogtak; »övitik a szőlő- és gyümölcstermesztést, a kertészetet, az állattenyésztést. Egy átkos örökségnek üzentek hadat valamennyien. A szülőhelytől — amit különös lokálpatricizmussal szeretnek — távol töltött éveken vették fel a harcot kommunisták s pártonkivüliek egyforma lelkesedései. S ebben ők lesznek a győztesek! GALIGER JÓZSEF ívDEA: Ne hagyd magad, PÚ (Angol fill). Kie '~<.7,itö: Sálatos diák. Előadás 14 16.45, 19, 2 órakor .'A: Kérem a panasz. (Set film). Kieészitő: Elások: 11, 15,.7, 19, ko INSILVANIA: Cerase laálm). Kiegészül Spo: Elások: 11, 13,3 16, N órr. SANA: A kiörő ( vái angol film).Kiegés táan: Előadások 11, 16,30, 21 órakor (JAIi Ki a gykros? (Szélesvér szovjet film Előadások: 15, 19, 21 órakor 20.30 órakor a kerthelyiség: A szerelles (Francia fi) Kiegészítő: Utasom szeme. HA: Sziget (apán film). Mások: 17, 19 órkor. CLIA: A halt számára... (let film). Előadj: 19 órakor. Fa és szombato nincs elő- TELEVIIO Augusztus 11, szerda 0 Híradó, 19.20 Adás pioniük, 19.50 Gyerekfilm, 20.00 Ja Tanase Nincs középcsatár címü vígjátéki Szünetben: I, 22.30 Az 1965 évi mamaialtyüzene fesztivé műsorából, 1ó. Augusztus 12, cütörtök 00 Híradó, 19.2 Gyermekiás, 20.05 Irodlmi kirakat, A Maria című csehszlovák film. Befejezést híradó és írás. Erős pártszervezetet minden mezőgazdasági termelőszövetkezetben (Folytatás az I. oldalról) kommunista brigádos és csoportfelelős. A vajon alapszervezeteinek 700 nőtagja közül több mint 500 dolgozik közvetlenül a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Az erős pártszervezetek tapasztalatai, politikai vezetőszerepük és hozzáértésük növekedése közvetlenül is kitűnik a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeiben. Az évről-évre elért magas hektárhozam mellett az állatállomány 100 hektárra eső átlaga a vajon mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben 23 szarvasmarha, 61 juh, 23,8 sertés. Sajnos, akadnak még rajonunkban pártszervezetek, amelyeknek a párt sorai gyarapítására irányuló tevékenysége nem mondható kielégítőnek. Megemlíthetjük például a niuvedi, tasadi, uibeaci, sirbi-i, burzuci mtsz-ek alapszervezeteit, amelyek több segítséget igényelnek, mind a rajoni pártbizottság, mind a területi instruktorok részéről. Pártunk IX. kongresszusa megjelölte a szocialista Románia fejlődésének eljövendő nagyszerű távlatait, és megszavazta az RKP új Szervezeti Szabályzatát. A nagy feladatok fényében a pártba való felvételt még nagyobb felelősségérzettel kell folytatnunk. A jelöltségi idő megszüntetése arra kötelezi az alapszervezeteket, hogy a legjobb dolgozók felvétele után még nagyobb gondot fordítsanak nevelésükre. Az új párttagok még nem lehetnek kialakult kommunisták, kitartó, gondos munkát kell kifejteni, hogy megfelelő segítséggel a követelmények színvonalára emelkedjenek. A rajoni pártbizottságnak, az összes pártszervezeteknek harcolniuk kell minden kommunista felelősségtudatának erősítéséért, hogy maradéktalanul teljesítsék feladataikat, valóra váltsák a párt határozatait és ennek jegyében mozgósítsák a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egész tagságát, az összes dolgozókat. A jelen időszakban a termés szemveszteség nélküli betakarítását, a jövő évi mezőgazdasági termés előkészítését kell a pártmunka középpontjába heryezni. < D Hírek, időjárájelentés, 5.00 fias dalok, 5.11 Faluhiradó, Hangszerszólók, 5.35 Reggeli , 5.45 Sportindulók, 6.00 Hi, időjárásjelentés, 6.10 Alexán, ’itruí? hegedül é Ion Luceanu vázik, 6.30 Műsorismertetés, Hirek, 7.15 Maia Koterbska valentin Baciu énekel, 7.30 sí tanácsadó az egészséges ölcsfogyasztásról, 8.00 Sajtó, e, 8.06 Népdalk, 8.30 Rész. Alexandru Zára operáiból, Hirek, 10.03 Részletek Paule operettjeiből, 10.45 Vasile fuvolázik, ll.Op Esztrádzene,0 Hirek, 12.03 Operarészletek, 15 Folklórunk kincseiből, 13.15 hangverseny, 14.00 Hirek, 5 Műsorismertetés, 15.00 Ze- I egyveleg, 16.00 Hirek, időjár 16.15 Nelu Iornescu dalai és 1 ISIsH nn BUCURE5TI I. Augusztus 11. szerda CLUJI TARTOMÁNYI STUDIO MŰSORÁBÓL dolgozásai, 16.30 Szélrózsa, 10 Áriák Richard Wagner ope.ról, 17.15 Az 1965. évi matai III. román könnyűzene feszít műsorából, 18.00 Hírek, 18.05 lei kalauz, 19.00 Elena Cernei Augusztus 11, szerda spanyol dalt énekel, 19.13 ulás az ötéves terv felé, 19.30 anyazene, 20.00 Esti krónika, 10 Nana Mouskouri énekel, 15 Gyermekmese, 20.55 Ioana Kim és Tony Dumilache »dalokat énekel, 21.15 Könyveztetés, 21.30 Könnyűzene, >0 Hírek, időjárásjelentés, 22.20 zárt szerzeményeiből, 23.00 Íőzene, 23.52—23.55 Hírek, 6.00 Időjárásjelentés. Műsor a svak dolgozó népének (Román nyelven), 6.15 Népzene, 6.30 .ló Aggeit Oradea! (Magyar nyelven), 40 Könnyűzene, román nyelven: 1>.30 Hírek, 15.40 Esztrádzene is.00 Start ötéves tervünk felé, 15.15 Jiri .laroch: Gyermek'Zvit, magyar nyelven: 18.30 Hírek 8.35 Dalparádé, 19.00 Sport, 19.05 'renka Éva érdemes művésznő ,nekel, 19.15 Első napok ei városnegyedben. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK CRISANA TARTOMÁNYI SZÖVETSÉGE szakosított boltjai útján gazdag választékban árusít édesipari termékeket és süteményeket, tortákat, csokoládét, cukorkát. Cukrászdáiban és kioszkjaiban husitok, fagylalt, citromlé és gyümölcsszörpök kaphatók. A tartomány helységeiben járva látogassa a fogyasztási szövetkezetek szakosított egységeit. ______________________________ (314) IDEJÉBEN IMN SAS MEG! B m ■SDÍ NAS»NA|»!*! ELŐFIZETÉSEKET ELFOGAI iá az öhJuUUm ! Szerkesztőség és adminisztráció Oradea. Romana u. 3. Telefon: 47-19, 27-34. Előfizetések a postahivataloknál, a levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. Nyomda, Intreprinderea Poligrafica Crimana, Oradea, 40101 str. Moscovei nr. 5-6-8. A TARTOMÁNYI TEHERGÉPKOCSI-SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT (IRTA) alegységei utján VII.Vili. osztályt végzett 17-25 éves ifjak gépkocsivezetői szakiskolába való felvételre jelentkezhetnek. (325)