Fáklya, 1966. január (21. évfolyam, 2-24. szám)

1966-01-05 / 2. szám

AZ RKP CRI5ANA TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXI. évfolyam, 2. sz. 1966. január 5, szerda Az új ötéves terv első évében csaknem 10 százalékkal na­gyobb árumennyiség áll majd a lakosság rendelkezésére, mint a hatéves terv utolsó évében. Az átlagnál nagyobb növekedést irányoztak elő a keresettebb árucikkeknél, mint például a sajtfűéknél (21 százalék), a gyapjúszöveteknél (15 százalék), a késruháknál, a kötöttárunál, a hűtőszekrényeknél. Az idén sorozatban fogják gyártani azt a kilencezer terméket, amelynek gyártását tavaly vezették be. A Belkereskedelmi Miniszté­­rium­ és a Centrocoop egyebek közöt előirányozta az idény­­ciklikkel való ütemes ellátást, a kofekcióüzletek hálózatának fejlősését, a szállítás javítását és a lghatékonyabb együttmű­ködés módszerek elterjesztését az ip é s a kereskedelem között. (Agerpres) Egy­­ teherhajó elindu első útjára A­gal hajógyár munkásai újabb űrhajót szállítottak a román Meri flottának. A Sibiu nevű 451 tonnás teherhajó kü­lönleges ézettségű legénység­gel megte a tengeri próba­­utat, s ezk során 14 csomónyi sebesség ért el és tökéletesen kormányozónak bizonyult. A megrende(NAVROM) elisme­réssel aykozott a kivitelezés­ről, amely legnagyobb igé­nyeket is elégíti, valamint a legénység szánt kabinok és mellékheleyek kényelmi fo­káról. Az új íj­ hajó rövidesen el­indul elsfjára. (Agerpres) 4 oldal ára 25 báni Mae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak fogadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági kormányküldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­ra és Ion Gheorghe Maurer elv­társ, a Román Kommunista Pá­rt Központi Bizottsága Végre­hajtó Bizottságának és Állandó­ Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke hétfőn, ja­nuár 3-án fogadta a Vietnami Demokratikus Köztársaság gaz­dasági kormányküldöttségét, éle­n Le Thanh Nghivel, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politbürójának tagjá­val, a Vietnami Demokratikus Köztársaság helyettes minisz­terelnökével. A fogadáson részt vett Gheorghe Radulescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács alelnöke és Bujor Almasan elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, bányaipari miniszter. Ez alkalommal meleg, baráti beszélgetést folytattak. TÁVIRAT őexcellenciája NE WIN tábornoknak, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének RANGOON A román nép nevében, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és a magam nevében meleg üdvözletemet küldöm a Burmai Unió füg­getlenségének 18. évfordulója alkalmából. Jó egészséget kívánok Ex­­cellenciádnak, haladást és jólétet a burmai népnek. CHIVU STOICA, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke A iaşi-i hőtermelő központban az új év első napján megkezdték az első turbogene­­rátor-csoport technológiai pró­báját. A hőtermelő központ négyszer annyi villamos ener­giát fog szállítani az országos hálózatnak, mint amennyit Iaşi régi villanytelepe szállított. Az új egység ipari gőzt is fog szál­lítani a város ipari negyedében épült számos új gazdasági egy­ségnek. A központ 1964 óta szállít forró vizet. Eddig számos válla­latot és hatezernél több lakást lát el hőenergiával. (Agerpres) e^kezdés AZPROFIL-BIHORUL-BAN Hat óra. Ago most új munka­nap, új év lsét jelzi. Néhány napos pihenőh újra benépesed­tek a csarnok­juk­, friss erővel, lelkesítő elgotokkal álltak a gé­pek, munkapanellé az IPROFIL­­Bihorul faijvállalat dolgozói. Mozgósító jelt kaptak az új öt­éves terv idej Több, ízlésesebb, tetszetősebb­­ széket és egyéb faipari árut leállítaniuk, mind kiválóbb minős és alacsonyabb termelési árormek egyik útját képezik a teiénység fokozását célzó intézkedHogyan, miként? Erre ad válas szakemberek tu­catnyi alkotó­i elképzelése. Ez­zel a gondolhattak munkához az év első na­pján a vállalat­hoz tartozó 1 hajlított bútor­gyár, a tileag­oradeai bútor­gyár és a hordszorgos dolgozói. Még el sem h a nap kezdését jelző csengő,­­ a hordógyár sarkában feszájt körfűrész. Pil­lanatok múlva, három, tíz... több tucatnyi alaszolt rá, szag­gatott éles ha­l töltötte be a csarnok csendjétki megnyit egy csapot a kazánt. Szabad útjára engedi a gőzt ga, a hordó, a láda részlegek szárítóban be­jegyzik az év telét: 6500 da­rab dongát B ív­ szedett ki a kamrából. T­orr fan aztán to­vább ügyelt aíknál, amelyek nagy részét m­últ évben töl­tötték fel, de a natos termelés megkívánta, hais, akárcsak a többi műveletieden előké­szítve várja az­t Szemünk láttául, formáló­dik az alaktala­nalló értékes alkatrészekké, al megrakott gépkocsi kanyar, az udvarra, Mo? Gheorghe tszes brigádja mellé. Innen kirabott palló­­darabok indulnak­okba. Újabb sor körfűrész, h­ány művelet Bodán Ferenc és Imre körfű­­­részesek előtt hayul a donga.­­ Egy kis kitérőt e számok hal­mazából: a 200 literes hordókból két és félszer, míg a ládákból másfél­szer többet kell gyártanunk ebben az évben, mint 1965-ben — tájékoz­tat Herskovits Ferenc, a donga rész­leg mestere. Egyes intézkedéssel el­érjük a tervezett kapacitást. Viszont szűk keresztmetszet mutatkozott a szárítónál. De erre is találtunk meg­oldást: Gyapjas Károly egységvezető, Prepleten András főmester és Novák Dezső a szárító részleg mestere egy­szerű eljárásával egyharmadával nö­veljük a szárító teljesítőképességét. Eddig egy kamrába 6500 donga fért be, ezután a domborítást is elvégez­zük s így 8500 kerül a kamrába, míg a szárítási idő 15—20 órával csök­ken .De még ez év során két kamra épül. A mester sorra követi a művelete­ket, a domborítást, tagolást, körívre szabást. Pár percet mindenütt elidő­zik. A gépek beállítását ellenőrzi. Beszél a gépkezelőkkel, véleményü­ket kéri. Míg követjük a bükk útját, neveket említ: Egri Margit, Leacuta Florica, Szabó Piroska gépkezelőket. És mielőtt a kör zárulna Papp Ág­nes osztályozónál állapodunk meg. Öt gép anyagát nézi át, melyet aztán Murvai József garnitúránként szál­lításra kötöz össze. A bükk egy része új utat vesz. Job­ban mondva a dongagyártásnál vis­­­szamaradó hulladékból újabb értéket állítanak elő: különböző méretű lá­dákat. Közel félszáz ember tevékeny­ségét vezeti itt Baróti Lajos mester. Gépek hasítják, szabják itt is mé­retre az anyagot. A műhelyben be­gyakorolt kezű asszonyok szapora kalapácsütéssel állítják össze a lécek­ből a ládákat. Tágas színben gyűl az év első terméke: ládák a festék­üzem részére. — Látszatra egyszerű, mégis sok gonddal jár — mondja Baróti Lajos mester. — Tizenkét éve vezetem a részleget, de mondhatom évente na­gyobb a feladat. Az idén közel négy­­százezer darab ládával többet készí­tünk 10—15 méretben, de az export ládáknál még ennél nagyobb az igény, több a választék. A cél a súly csök­kentése, ezért vékony lemezekre szab­juk az anyagot. Kettőzet figyelmet követel a gépek beállítása, az össze­állítás. De biztosíték lehet Pataki Klára, Farkas Magda, Kerékgyártó Anna, Vajna Etelka, Papp Irén, Jerna brigád példamutatása. Egy szorgos munkaközösség első óráit, mozzanatait próbáltuk rögzíteni az új év első munkanapján. Lendüle­tes munkával, új elgondolásokká kezdték itt is az évet, ötéves tervünk első esztendejét. Még nem összesí­tették az első nap eredményeit, de mesterek bizakodással jegyezték meg: — A gépek gondos karbantartásá­val, jobb időbeosztással ez évben is biztosítjuk az ütemes termelést, a fa­anyag magasabbrendű hasznosítását BAUMEISTER KÁROLY Nemrég kezdték meg a próbaüzemeltetést az oradeai hőerőműnél. Képünk a turbinaház híddaruját ábrázolja. Jó munkával j l­llluu­k­ újabb sikerek felé Figyelmünk továbbra is a minőség javítására irányul. A vasúti szállítás naponta visszatérő problémája a karban­tartás. Műhelyünk munkaközös­ségére felelősségteljes feladatok hárulnak e téren: időre és ki­váló minőségben kell visszaad­nunk a forgalomnak a javításra kerülő vasúti kocsikat. E feladat szellemében a mű­hely pártszervezete hatékony intézkedésben jelölte meg a te­endőket. A kommunisták kez­deményezésére sorra valóra vál­tak az előírt műszaki, szervezé­si intézkedések, s a javítócso­­portok között lelkes versengés bontakozott ki. Az eredmény: 13 nappal előbb fejeztük be az éves tervet és így az év végéig közel 300 kijavított vasúti ko­csival többet adtunk vissza a forgalomnak. Munkánk eredmé­nyességéről vallnak a terv mu­tatószámai, s a gazdasági mér­leg. Elmondhatjuk, termeléke­nyebben, s olcsóbban dolgoz­tunk az elmúlt évben. Sikerült öt százalékkal fokozni a munka termelékenységét és a javítási költségeknél 175 341 lejt meg­takarítani. Idei tervünk mozgósító fel­adatokat tűz elénk: naponta 2 vasúti kocsival többet kell javí­tanunk és ötvenhárom százalék­kal több automata fék­­berendezést. Ezzel egy­­időben örömmel mondhatjuk, felettes szervünk jelentős ös­­­szeggel korszerűsíti és bővíti a műhelyt. Csarnok épül, nehéz gépi berendezéseket, híddarut, emelőket kapunk. E sokasodó feladat fokozot­tabb, igényesebb munkára ösz­tönöz valamennyiünket. Ezért hónapokkal ezelőtt felkészül­tünk az idei tervre. A kommu­nisták konrét feladatot kaptak a belső erőtartalékok feltárásá­ra, hasznosítására, egy-egy mű­szaki kérdés megoldására. De természetesen bevontuk a pár­­tonkívüli aktívát és a műhely legjobb szakembereit a terv elő­készítésébe. Pontos tervben rög­zítettük elgondolásainkat. A * fék­javítóknál próbapadot sze­relünk be, kiegészítjük a cso­portok kéziszerszám készletét, üzembe helyezünk egy gépi be­rendezést a nehéz személyvago­nok emelésére, mellyel 8 óráról 2 órára csökken ez a művelet- A tervezett építkezések tökélete­sebb szervezést követelnek. A pártalapszervezet hatékony po­litikai nevelőmunkát irányzott elő. A műszaki fejlesztés itt a vasúti alműhelyben is érezteti hatását. Ezért nagy jelentőségű a dolgozók szakmai ismeretének gyarapítása, az alkotó ötletek alkalmazása, a műszaki ismere­tek fejlesztése. Műhelyünk dolgozói szilárd elhatározással kezdik ötéves tervünk első esztendejét. Mint­egy két százalékkal növeljük a munka termelékenységét, tíz százalékkal csökkentjük a javí­tásra kerülő vagonok veszteglé­­si idejét, kiválóbb műszaki fel­tételek mellett kifogástalan mi­nőségben adjuk át a forgalom­nak a vasúti kocsikat. BRISCAN IOAN, a vagonjavító műhely pártalapszervezetének titkára KÉRI AZ ORSZÁG - HELYTÁLLUNK A hatéves nemzetgazdasági terv idősza­kában gyárunk termelése több mint három­szorosára növekedett. Ez a számadat jóval nagyobb az ipar egészében elért fejlődés­nél, s híven jelzi termékeink iránti nagy keresletet. Ismeretesek a hőerőművek se­gédberendezései a hűtőtornyok, ahol csak egy torony esetében 100.000 négyzetméter arbocement palát építenek be, ha faanyag­ban számolnánk át, egész erdőrészt tenne ki. (Nem is beszélve arról, hogy rövid idő múlva kellene cserélni). Az így megmentett értékes faanyag száz és száz más ipari ren­deltetést nyer. De nagy országépítő mun­kánk során egyre több helyre kell külde­nünk termékünket. Drága hazánk ilyen fokozott mértékű igé­nyeihez, gyárunk pártvezette dolgozói lel­kes helytállással válaszolnak. Örömmel, erejük, tudásuk teljes latba vetésével veszik ki részüket, a gyár fejlesztési munkálatai­ban. Csarnok épült, nagyteljesítményű gép­sort szereltünk be, melyek egy részét szak­embereink szerkesztették. Így csak az 1965- ös évben 80 százalékkal nőtt a gyár terme­lőkapacitása. Az építkezés és átszerelés mellett bizto­sítottuk az ütemes termelést. Az éves tervet 16 nappal előbb fejeztük be, s ezen túlme­nően négymillió lej értékű áruval többet gyártottunk előirányzaton felül, közel ki­­lencszázezer lejjel csökkentettük a terme­lési költségeket és ennek kétszeresét hoztuk létre a jövedelmezőségi számlán. Tehát jól zártuk az évet és elhatároztuk, hogy az idén tovább fokozzuk sikereinket. Feladatunk tíz százalékkal növelni a terme­lést, amit jórészt — 85 százalékban — a munkatermelékenység emelésével érünk el. E mozgósító gazdasági tervünk teljesítését azokra a műszaki intézkedésekre alapozzuk, melyeket munkaközösségünk javaslatai alapján állítottunk össze. Ezek szerint át­vizsgáljuk a gyártási eljárásokat, hogy így tovább javítsuk a paralemezek műszaki pa­ramétereit Átszervezést eszkö­zlünk a szá­rító részlegen, ahol 30 százalékkal növeljük a kapacitást. Vasalóhengert szerelünk fel az azbesztpapír gyártásánál, így sokkal ellen­­állóbb, szilárdabb anyagot nyerünk. Egy negyedével nő az egyik gépsor termelése azáltal, hogy nagyobb szitakádakat építünk be. Igen lényeges kérdés a gépi berendezé­sek hozzáértő kezelése. E célból szakisko­lát indítunk, gépkezelők, anyagelőkészítők részére Elgondolásunk, hogy a fontosabb műveletekre több munkást képzünk át, így jobb műszaki ellátást biztosítunk vala­mennyi részlegen. WEISZ EDE, az Arbocim­ent gyár igazgatója Felvételünk az Arbocim­ent gyár új csarnokában az­ról készült. anyagelőkészítő berendezés­­(Vilidár István felvételei) Javítani a peremváros esztétikáját Az elmúlt év számomra is je­lentős eseményt hozott. A Sosia­­telep lakosai március 5-én kép­viselőjüknek választottak a 82. sz. körzetbe. Az elismerés mel­­lett, ez­ sok feladattal jár:—A­ kongresszusi dokumentumok ugyanis előirányozzák a városok és munkásközpontok további fejlesztését is. Mint képviselő e célkitűzés megvalósítására for­dítom fő törekvésemet. Ezen a téren már eddig is sokat tet­tünk, de még sok tennivaló vár reánk. Aki a Sosia negyedben lakik, vagy gyakorta jár erre, csak az értékelheti igazán a változáso­kat. Megválasztásom előtt a nő­bizottság elnöke voltam, így jól ismerem a lakosok ügyes-bajos dolgait. Körzetemben egyik leg­fontosabb teendő: az utak és járdák rendbehozása. A gödrök­ben ugyanis összegyűl a víz, egyes utcák még mindig elég sárosak. Az elmúlt évben is en­nek eltüntetésére összpontosí­tottuk fő törekvésünket. Az épí­tőtelepekről idehordják a tör­meléket, s mi önkéntes munká­val elteregetjük. Több száz la­kos vett részt ebben az akció­ban. Árkokat tisztogattunk,­ hi­dat, átjárókat javítottunk, gya­logjárót építettünk. Ez évi terveim? Az én tervem a lakosoké is. Tovább folytatjuk az elmúlt esztendőben megkez­dett munkát. A Hajógului ut­cában 200 méteren járdát épí­tünk, itt és a Lipovei utcában folytatjuk az úttest feltöltését. Természetesen továbbra is tö­rekszem a lakosok mozgósításá­ra, mert a közös célt, csak kö­zös munkával érhetjük el. Jur­­cus Maria, Máthé Sándor, Oros loan, Manciu Dumitru, Versa Nicolae és a többi lakos is sokat tettek az elmúlt évben s to­vábbra is felajánlották segítsé­güket. Közös erővel, vállvetve dolgozunk pártunk célkitűzé­seinek valóra váltásáért, s arra törekszünk: munkánkkal já­ruljunk hozzá városunk e ré­szének szebbé tételéhez. SZEREMI PIROSKA néptanácsi képviselő Vágyam: az élenjárók között maradni Az 1965-ös év egyik legfontosabb eseményét jelentette számomra, hogy a brigád — amelyben dolgozom — elnyerte az üzemben az élbrigád címet Ehhez pedig úgy gondolom, én is hozzájárultam. Az elmúlt évek­ben nagy segítséget kaptam a tapasz­taltabb szövőnőktől, igyekeztem a szakmában állandóan képezni ma­gam, a gépeket, amelyeken dolgoz­tam úgy karbantartani, hogy a maxi­mumot adhassák. Az eredmény nem maradt el, a legnagyobb elismerés, amire vágytam, beteljesedett. 1963- ban és 1964-ben is a szocialista mun­kaverseny élenjárója jelvénnyel tün­tettek ki, ezzel nagy megbecsülést szereztem magamnak munkámmal az egész üzemben. 1965-ben még az év elején vállaltam: 352 méter szőttest adok terven felül. Vállalásomnak igyekeztem eleget tenni, s havonta túlteljesíteni tervfeladatomat. Eddig sikerült a szocialista munkaverseny élenjárói között maradnom, s ezzel együtt jelentősen megtetéznem év­­eleji vállalásomat. Ez ideig ugyanis 2221 méter szőttest gyártottam terven felül. Tervem: tetézni az idei ered­ményeket, szakmámat még jobban elsajátítani, s ezzel együtt kiérde­melni továbbra is az élenjáró szövőnő címet. PRECIZP MARÍA, a Crisana textilgyár szövőnőja

Next