Fáklya, 1966. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1966-06-01 / 127. szám

XXI. évfolyam 127. sz. 1986. június 1, szerda 4 oldal ára 25 báni A GÉPGYÁRTÓIPARI DOLGOZÓK ORSZÁGOS ÉRTEKEZL­­LNEK MUNKÁLATAI Kedden folytatta munkálatait a gépgyártóipar dolgozóinak ér­tekezlete. A délelőtt folyamán a munkálatok szakosztályokban folytatódtak. Délután plenáris ülés volt, amelynek kezdetén előterjesztették a szakosztályok­ban lefolyt vita következtetése­it: GHEORGHE OPREA, a gép­gyártóipari miniszter helyettese a gépjármű, traktor, gördülő­­anyag és hajógyártási osztály részéről; ION AVRAM, a gép­gyártóipari miniszter helyettese a technológiai berendezések és fémfelszerelések osztálya részé­ről, CORNEL MIHULECEA, a gépgyártóipari miniszter helyet­tese az elektrotechnikai osztály részéről és NICOLAE CONS­TANTIN, a gépgyártóipari mi­niszter helyettese a szerszám­gépek, finommechanika és me­zőgazdasági gépek osztálya ré­széről. Ezután folytatódott a jelentés vitája. Az Ilie Verdej elvtárs által előterjesztett jelentés vitájában hétfőn és kedden az ös­­­szes felszólalók büszkén domborították ki a dolgozók nagy eredményeit a Román Kommunista Pártnak az ország szocialista iparosítására irányu­ló következetes és szilárd po­litikája megvalósításában, mely politika biztos záloga a nemzet­­gazdaság sokoldalú fejlődésének, a nép jóléte növekedésének, a függetlenség és a nemzeti szu­verenitás biztosításának. A fel­szólalók — számos tényt említ­ve — hangsúlyozták, hogy a párt és a kormány különös je­lentőséget tulajdonít a gépgyár­tó iparnak, amelynek gyors üte­mű fejlődése egyre nagyobb mértékben járult hozzá az ös­­­szes nemzetgazdasági ágak mű­szaki felszereléséhez. Kiemelve az ötéves terv első esztendejé­nek első hónapjaiban elért jó eredményeket, a részvevők új­ból kinyilvánították azt az eltö­kélt szándékukat, hogy teljesí­tik a párt IX. kongresszusán ki­dolgozott átfogó országfejleszté­si programból rájuk háruló nagy feladatokat. Kifejezték ö­­römüket, amiért megszervezték ezt az értekezletet, amelyen részt vesznek pártunk és álla­munk vezetői, élen Nicolae Ceaușescu elvtárssal, hangsú­lyozva, hogy ez újból annak a lendületes munkának az értéke­lését tanúsítja, amellyel a mun­kások, technikusok, mérnökök és a gépgyártó szakemberek hozzájárulnak az ország sok­oldalú fejlesztéséhez. A vita részvevői, a szerzett tapasztalat fényében részlete­sen elemezték azokat a mó­dozatokat, amelyekkel a legjobb feltételek között teljesíthetők a jelenlegi ötéves tervben a gép­gyártókra háruló feladatok, megvizsgálták az egyes terüle­teken megnyilvánult fogyaté­kosságokat és ezek­ megszünte­tési módozatait, számos értékes javaslatot tettek a minden egyes üzemben meglevő nagy tartalé­kok teljesebb hasznosítására, a tevékenység javítására ezen á­­gazat minden szektorában. Számos felszólaló foglalkozott a szerszámgéptermelés fejlesz­tésének, változatossá tételének és szüntelen korszerűsítésének fő vonatkozásaival, az RKP IX. kongresszusa dokumentumaiban arra vonatkozólag kijelölt fel­adatok fényében, hogy ezen á­­gazatnak növelnie kell hozzájá­rulását az üzemek műszakiesz­­köz-állományának felújításához és növeléséhez, a különböző nemzetgazdasági ágak termelési folyamatának automatizálásá­hoz. AUREL BOZGAN, mérnök, a bukaresti szerszámgép- és ag­­regátgyár vezérigazgatója, VIR­GIL BOGZA mérnök, a roma­­­ni mechanikai vállalat igazga­tója, CONSTANTIN IONESCU mérnök, a nagyváradi Infratirea üzem­igazgatója és mások rá­mutattak: azt a feladatot, hogy nagyobb mennyiségben kell gyártásba venni és termelni a mai technika színvonalán álló új szerszámgépeket, nemcsak új kapacitások létesítésére kell a­­lapozni, hanem nagyobb mér­tékben arra is, hogy teljes egé­szében felhasználják a meglevő termelőkapacitásokat és munka­erőt, ésszerűen használják fel az állam által kiutalt beruházási alapokat. Az új kapacitások üzembehelyezésének, akárcsak a többi területeken, létre kell hoznia a legelőnyösebb technoló­giai eljárások kiterjesztési lehe­tőségeit. A felszólalók ugyanak­kor hangsúlyozták, hogy az e­­gész tudományos kutató és ter­vező tevékenységet következete­sebben kell irányítani a merész konstrukciós és technológiai megoldások felé, amelyek biz­tosítják a termékek nagy preci­zitását és üzembiztonságát, ki­váló teljesítményét és hosszas működési időtartamát. Szer­számgépipari kutató és tervező­­intézet létesítése hozzá fog já­rulni a tervező tevékenység e­­rősödéséhez. Ugyanakkor az üzemi tervező szolgálatoknak nagyobb mértékben kell hozzá­járulniuk a szerszámgépek ter­vezéséhez. E fontos gépgyártóipari szek­tor tevékenységének tökéletesí­tésében a javaslatok és intézke­dések jelentős forrása a szer­számgépek gondos, szervezett és rendszeres megfigyelése az üze­meltetésben. A szállító üzemek­nek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre a módszer­re, amely korántsincs kimerít­ve. Széles körben kell alkalmaz­ni a kérdőíveket, amelyeket oly­­­képpen kell összeállítani, hogy fontos és hasznos adatok meg­szerzését biztosítsák, csoporto­kat kell szervezni, amelyek a megrendelőknél megfigyelik a leszállított felszerelést. Amint a felszólalók rámutattak, a szer­számgép-tervezők és -készítők állandó továbbképzésére és do­kumentációjuk gazdagítására nagyobb mértékben kel eszköz­ként felhasználni az országos méretű tapasztalatcseréket, kül­földi tanulmányutakat, minta­­példányok beható tanulmányo­zását és a külföldi cégek ter­mék-katalógusainak összehason­lító elemzését. ALEXANDRU ROSCA mér­nök, a marosvásárhelyi Electro- Mures vállalat igazgatója, SAN­DA POPESCU mérnök, az Elec­­tronica üzem főkonstruktőrje és más felszólalók az elektro­technikai ipar kérdéseivel fog­lalkoztak. Rámutattak, hogy az előirányzott beruházá­sokat, amelyek 3,5-szer na­gyobbak, mint az előző öt év­ben, gyorsított ütemben kell megvalósítani, hogy a meglevő üzemek korszerűsítése és fej­lesztése mielőbb megtörténjen és az építendő 8 vállalat a le­hető legrövidebb időn belül tel­jes kapacitással megkezdje mű­ködését. Kiemelték, hogy annak a feladatnak a megvalósításá­hoz, amely öt év leforgása alatt 2000 terméktípus és -méret gyártásba vételét és korszerű­sítését irányozza elő, nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az Elektrotechnikai Kutató és Ter­vező Intézetnek. Fokozniuk kell saját kutatásaikat azoknak a szakembereknek is, akik a mi­nisztériumi intézetekben és ü­­zemi laboratóriumokban dolgoz­nak, továbbá teljes mértékben és minél operatívabban kell fel­használni a külföldről beszer­zett szabadalmakat és műszaki dokumentációkat. A rádióelekt­ronikai alágazatban, valamint más téren széleskörűen kell al­kalmazni egyes termékek és géprészek tipizálását, funkcio­nális, konstrukciós és technoló­giai szempontból egységes gé­pek kidolgozását. Sok esetben a kivitelezés technológiai színvo­nalát javítani lehetne egyes komplex, kiváló technicitású szerszámok használatával, fi­gyelmesebb laboratóriumi pró­bákkal. A felszólalók rámutat­tak arra is, hogy fokozottabb e­­rőfeszítést fognak tenni a tö­megfogyasztási elektrotechnikai termékek választékának bővíté­sére és minőségének javítására, hogy szorosabb együttműködés­ben a kereskedelemmel és a piac igényeinek alaposabb ismereté­ben jobban kielégíthessék a vevők szükségleteit és igényeit. MIRCEA BILA mérnök, a brassói Steagul Rosu üzem ve­zérigazgatója és más felszólalók a gazdaság különböző ágazatai­ban működő vállalatoknak szük­séges pótalkatrészek jobb körül­mények közötti biztosításával foglalkoztak. Hangsúlyozták, hogy a pótalkatrészek kér­dését nem szabad lebecsülni. Természetesen ezek mennyisé­gét újabb termelőkapacitások üzembe helyezésével érhetjük el, de főleg az összes meglévő ter­melőkapacitások ésszerű kihasz­nálásával, a gyártás folytonossá­gának és ütemességének biztosí­tásával, a kivitelezési technoló­gia színvonalának emelésével, a (Folytatás a 3. oldalon) hírek, események • A KISZ Oradea városi bizottsága a városi Művészeti és Művelődésügyi Bizottsággal karöltve szombaton este jól sike­rült ifjúsági rendezvényt szervezett a Republicii téri kultúr­teremben. A jelenlévők előtt Toma G. Maiorescu bucuresti-i költő tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Románia Szocialis­ta Köztársaság a külföld szemében címmel. Az előadás után a kis­ipari termelőszövetkezetek műkedvelő csoportjai színvonalas műsort mutattak be. ■ A sinaiai Feles múzeumban megnyílt a közönség előtt az európai díszítőművészeti osztály. Az új múzeumosztály mintegy 700 kerámia, porcelán, üveg és nemesfém tárgyat tar­talmaz, amelyek közül egyesek sok évszázados múltra­ tekinte­nek vissza. Kiállították az osztályon a XI—XIX. századbeli kül­földi érdemrendeket, mint például a Szent András rendet, a Naparendjelet, a Krizantémrendet és a Teuton-lovagok rendje­lét.­­ ‘ (Agerpres) 0 A Transilvania motoroshajó vasárnap éjjel 337 nyugat-németor­szági, ausztriai, franciaországi, angliai és skandináv országokbeli turis­tával a fedélzetén kifutott Konstanca kikötőjéből Konstantinápoly fele ez évi első turisztikai útjára. (Agerpres) A A Grisana tartományi Művészeti és Művelődésügyi Bi­zottság tudományos ismeretterjesztő bizottságának bírója má­r, a „ QO A_A~ on An K/virT+a+T- ntenório filóet tartott. A résztVevől munkastílusát jus 28-án és 29-én bővített plenáris ülést tartott. A résztvevők a tudományos ismeretterjesztő­ komissziók időszerű teendőket vitattak meg. ŐCSÁSZÁRI Fü­SIGt,­m SAHIMSAHJÁNAK LÁTOGATÁSA BRASSÓ TARTOMÁNYBAN BRASSÓ. — Mircea Moarca$ és Adrian Ionescu, az Agerpres különtudósítói jelentik: Őcsászári Felsége Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr Irán sahinsahja kedden folytatta lá­togatását Brassó tartományban. Irán uralkodója Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács al­­elnöke, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Ion Marcus, a tartományi néptanács elnöke, más hivatalos személyek és kí­sérete tagjainak társaságában a délelőtt folyamán megtekintette a közismert építészeti műemlé­ket, a Fekete templomot. A ma­gas rangú vendég itt megismer­kedett ennek az ősrégi brassói épületnek a történetével, majd meghallgatott egy Bach-prelu­­diumot orgonán. A hivatalos gépkocsisor ez­után áthaladt Brassó fő utcáin, ahol számos lakos szívélyesen köszöntötte a magas rangú ven­déget. Az út Prazsmar felé folytatódott, ahol helyi szokás szerint a falusiak nemzeti vise­letben, lóháton jöttek ki a sahin­sah fogadására. Ugyanolyan szí­vélyes fogadtatás volt a helyi állami gazdaság székházánál is. Megérkezésekor Irán uralkodó­ját Angelo Miculescu, a Mező­­gazdasági Főtanács első alelnö­­ke üdvözölte. Ion Torna mér­nök, igazgató ismertette a gaz­daság tevékenységét, s ez fel­keltette a sahinsah érdeklődését, aki kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy közelebbről meg akar ismerkedni az állat­­tenyésztési részleggel. „Nagyon érdekel bennünket, mit valósí­tottak meg önök, mert Iránban egy ilyen farmot akarunk szer­vezni 4000 hektáron“ — hang­súlyozta a magas rangú vendég. Megmutatták a gazdaság „csúcs­tartóit“, a naponta mintegy 45 liter tejet adó fajteheneket. Ezt követően felkeresték a gazdaság pisztrángtenyészetét. A­ látoga­tás befejeztével a sahinsah gra­tulált a gazdaság igazgatójának. „A legjobb eredményeket és szüntelen fejlődést kívánok önöknek — mondotta Őcsászári Felsége. Kívánom, hogy minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá országuk gazdaságához“. Útban Brassó—Pojána felé ismét viszontláttuk rövid időre a Cenk alatti várost. A hegyen kígyózó új szerpentinen a gép­kocsik megállnak. A vendégek gyönyörködtek a Barcaság messzeségébe vesző város pano­rámájában. Délben a Brassó-Pojána-i Sport szálloda termeiben a tar­tományi néptanács, elnöke ebé­det adott Ő császári Felsége tisz­teletére. A meleg, szívélyes légkörben lefolyt ebéden pohárköszöntők hangzottak el. Nagy megtiszteltetés számom­­ra, hogy körünkben köszönthe­tem Irán sahin sahját — mon­dotta Ion Marcus, a tartományi néptanács elnöke. Kifejezem nagy örömünket, hogy Őcsászá­ri Felsége romániai látogatása során felkereste Brassó tarto­mányt is, hogy megismerje e­­gyes eredményeinket. Brassó — mondotta — régi és gazdag kul­turális és gazdasági hagyo­mánnyal rendelkező város, ma hatalmas ipari központ, ame­lyet termékeiről számos ország­ban ismernek. A traktorok, csapágyak, valamint más gépek, amelyeket kereskedelmi kapcso­lataink keretében külföldre szál­lítunk, elősegítik kapcsolataink szorosabbra fűzését más népek­kel, köztük a szorgalmas, baráti iráni néppel. A tartományunk lakosai álta­li fogadtatás bizonyítéka azok­nak a baráti érzelmeknek, ame­lyekkel a román nép az iráni nép iránt viseltetik. A vendég­látó ezt követően poharát emel­te Őcsászári Felsége, Moham­mad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sahinsahja egészségére, a román—iráni barátságra, a vi­lágbékére. Irán sahinsahja válaszbeszé­det mondott. Megköszönve a meleg vendégszeretetet— mon­dotta a magas rangú vendég — gratulálok önöknek a tartomá­nyukban és városukban elért kiváló eredményekhez. Az iráni uralkodó, miután tol­mácsolta az iráni nép baráti ér­zelmeit a román nép iránt, ki­fejezésre juttatta meggyőződé­sét, hogy a két ország közötti kapcsolatok tovább fognak fej­lődni. A traktorüzem, amelyet meglátogattunk, rendkívüli mér­tékben érdekel bennünket •— hangsúlyozta a sahinsah és kifejezésre juttatta reményét,­ hogy a jövőben Irán nagy ex­portpiac lesz a román traktorok számára. Brassó tartomány és város szorgalmas lakosainak hosszú életet és sikereket kí­vánok egyre virágzóbb gazda­ság megteremtésére — mondot­ta befejezésül az iráni uralkodó •— és emelem poharam a kiváló és nemes román nép jólétére, boldogságára és felvirágzására, a békére és a­ nemzetközi e­­gyüttműködésre. Délután Őcsászári Felsége különvonattal Bukarestbe in­dult. Az állomás felé vezető ú­­ton Irán uralkodóját melegen búcsúztatták Brassó lakosai. A brassói pályaudvaron díszszázad tisztelgett. Bukarestbe való érkezésekor a magas rangú vendéget Ilie Murgulescu, az Államtanács al­­elnöke, Roman Moldovan, a Mi­nisztertanács alelnöke, Stefan S. Nicolau, a Nagy Nemzetgyű­lés alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, Eduard Mezincescu külügyminiszter-he­­lyettes,­ fegyveres­­ erőink több tábornoka köszöntötte. Társadalmi munkával a közelmúltban korszerű iskolát épí­tett Camár község lakossága. Most készül a tartós, szép kerítés, több mint 200 folyóméteren. Balla Miklós, Mol­nár Gyula, Dom­bi Sándor és Szekrényes András élenjárnak e munkában. A nép­tanácsi képviselők tevékenyen mozgósítják a lakosságot, irá­nyítják a község fejlesztését szolgáló tevékenységet. (Vilidár István felvétele) GONDOLATOK A NEMZETKÖZI GYERMEKNAPON Gyerm­ekmosoly ... Van-e megindítóbb, szívet melegebb érzelem­mel átható látvány szülő, vagy a sarjadó élet iránt fogékony —­ akár gyermektelen — felnőtt számára? Akad-e emberséges ember a földke­rekségen, aki ne tisztelné az apróságokban az eljövendő nemzedék ígé­retét ? Ha összevetjük a világ különböző vidékein élő gyermekek sorsát, szemünkbe tűnik a kiáltó ellentmondás. Bolygónk lakosságának egy­­harmadát a tizenöt évesnél fiatalabbak alkotják, számuk meghaladja az egy­milliárdot. A szocialista országokban, amelyek a nem is oly távoli múltban többségükben gazdaságilag elmaradottak voltak, ma államügy a gyermekvédelem. Azzá vált a hatalomnak a munkásosztály által való átvétele pillanatától. Ott, ahol a nép maga vette kezébe sorsa irányítá­sát, eddig soha nem látott fejlődésnek indult a közoktatás, s vele pár­huzamosan a gyermekek védelme, gondtalan életük biztosítása. Ha van még „kiváltságos“ réteg a szocialista országokban, az apróságok méltán azok. Bölcsődék, napközi otthonok, óvodák, az ingyenes és minden kor­látozástól mentes oktatás, a kiváló orvosi ellátás, az egészséges testben egészséges lélek elvének messzemenő érvényesülése — íme, az új, bol­dog gyermeki élet néhány jellegzetessége a szocialista rendszer orszá­gaiban. A holnapi váltás életútjának egyengetése központi kérdés hazánk­ban, Románia Szocialista Köztársaságban. Alkotmányunk az állam egyik fő feladatának jelöli meg a minden rendű­ és rangú oktatás fejleszté­sét, alapvető jogként határozza meg a fiatalok számára testi­ és szelle­mi hajlamaik fejlesztését. Az oktatás tökéletesítése pártunk politikájá­nak egyik döntő jelentőségű célja. Ennek megfelelően a múlt eszten­dőben általánossá vált a kötelező nyolcosztályos oktatás, ami új szakasz kezdetét jelenti hazai iskolarendszerünkben. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa Irányelveinek megfelelően, az elkövetkezendő évek­ben megtörténnek az előkészületek a kötelező oktatás időtartamának to­vábbi kiterjesztésére. S ami hivatalosan is államügy, azt szeretettel karolják fel a népi tömegek, egyszerű munkásasszonyoktól, felelős munkát végző vezetőkig. A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából szerkesztőségünkbe érkezett szá­mos levélből idézzük ennek bizonyítására Marton Anna nyugdíjas so­rait: „Ti vagytok az élet kezdete, kedves gyermekek. Mi szülők, akik az élet árnyoldalát is átéltük a kapitalista rendszerben, és gyermekkorunk nem volt ily napfényes, mint a tiétek, minden szeretetünkkel, odaadá­sunkkal szolgáljuk a kommunista pártot, amely elsősorban a gyermekek­ről gondoskodik“ ... S tegyük hozzá a magunk részéről; ez a gondosko­dás nap-nap után magasabb szintre emelkedik, ami nemcsak a szükséges anyagi alapok messzemenő biztosításában jut kifejezésre, de a nevelés, a szellemi irányítás megannyi kézzelfogható eredményében. További lépcsőfok a hazaszeretet, a szocialista tudat kialakítása felé vezető úton, a pionírszervezet új alapokra fektetésére vonatkozó párthatározat. De térjünk vissza levelezőnk szavaira: „Mi szülők átéltük a tőkés rendszer árnyoldalát is“ ...Jelen korunk történelmi sajátosságai hatá­rozzák meg, hogy sok, túlontúl sok gyermek ismeri a világ különböző országaiban az elnyomatás, a kizsákmányolás bilincseit, az abból fakadó szenvedéseket. Gondolataink elsősorban a vérző Vietnamban élő gyer­mekek felé szárnyalnak azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy szabad­ságra vágyó harcos népük áldozata meghozza gyümölcseit s Ázsia e tá­voli országából kitakarodnak az amerikai imperializmus szolgálatában álló bitorlók. Együttérzésünk a tőkés és gyarmati országokban élő gyer­mekeké abban a küzdelemben, amit szüleik folytatnak emberi életük megteremtéséért. Rokonszenvünk a gazdasági, társadalmi, politikai fej­lődés útjára nemrég lépett országok népeinek azon törekvéseié, hogy a jövő nemzedék már csak szomorú emlékű időként gondoljon a közel­múlt valóságaira. Szívünk áradó szeretetével vesszük körül ma — mint mindenkor — gyermekeinket. Áldozatoktól vissza nem riadva, munkálkodunk, hogy azok, akik holnap átveszik kezünkből a kalapácsot, a sarlót, a tollat, még magasabb csúcsok felé vezéreljék hazánkat, s a földkerekség testvérnépei­­nek békés nagy családjában valósítsák meg a kommunizmus magasztos céljait. BOROS ENDRE Életükben a napfény az úr.­ Gyermekek tervezgetnek. Hallgatom, ahogy tavalyi, azelőtti­ élményeiket bele­szőve tervezik az idei nyár sok-sok örömét. Freund Rolland érdekes, izgalmas úszóversenyeket vár a szünidőben, edzőtá­borban töltendő vidám he­teket. — Csodaszép helyen, Victoria városban voltunk a tavaly. Patak, erdő, ha­talmas hegyek, minden volt ami csak játékhoz, sporthoz kell. Aztán Bu­karestben versenyeztünk, a legjobbak onnan Moszkvá­ba utaztak, nemzetközi találkozóra... Az idén is nagyon sok verseny lesz, új tájakat, új városokat is­merek meg. .. Landesman Ann, — tíz­éves ő is, és Hollanddal e­­gyütt a 4-es számú általá­nos iskola negyedik osztá­lyos tanulója — iskola­táborban volt tavaly, Jupa­­li­on, Orsová mellett. — A legszebb élményem egy hajókirándulás volt, amelyet az Aldunán tet­tünk a táborból, meglá­togatva Ada­ Kaleh-t. A Pionírház fotókörébe járok s talán azért szeretem annyira a kirándulásokat, mert alkalmat nyújtanak szebbnél-szebb felvételek készítésére. Én a moneasai pionírtáborba megyek az idén, a többi időt a stran­don és kirándulásokkal szeretném eltölteni... A Pionírház nyári tevé­kenységének összeállítói mintha kitalálták volna a kislány kívánságát. Nem véletlenről van szó. Véle­ménykutatás előzte meg a nyári program összeállí­tását. A legilletékesebbe­­ket, száz gyermeket kér­deztek meg: mi volt a legszebb szünidei élmé­nyed? S a válaszok nyo­mán iktatódon a tervbe nagyszabású tájékozódási versennyel egybekötött ki­rándulás a paleui erdő­be, ott művészi erőpróba, balett, torna, népdalok, kirándulási pionírdalok, monológok szerepelnek a versenyző csapatok műso­rában, a díjkiosztást pedig nagyszabású szalonnasütés­sel kötik egybe; lesz ku­­tatójellegű kirándulás Alesd rajonban; találós kérdés verseny tábortűz mellett Réven; hajdani nagy har­cok színhelyére látogatnak, például a hidiseli emlék­műhöz stb. Sarkadi Mária is ne­gyedikes, a 9-es számú iskola tanulója: — Láttam már a ten­gert, jártam hegyek között, mindenütt nagyon szép volt. Az idei nyár ígéretei közül legjobban a június 2.-i kirándulásnak örülök. Iskolánk két negyedik osz­tálya ellátogat Kolozsvárra. Autóbusszal megyünk, megnézzük az egyetemi várost, ellátogatunk a bo­tanikus kertbe, az operát is látni fogjuk, ahonnan annyiszor hallottam már a rádión keresztül csodá­latos zeneműveket. Zongo­rázni tanulok, számomra a zene szerzi a legtöbb örömöt. Szabó Géza, a tamáscui általános iskola harmadiko­saival kétnapos túrára ké­szül, egy fiú a nyolcadik­ból nemzetközi pionír­táborba. . . Daniela Pop livadai negyedikes Déz­­nára, Moneasara vagy Nu­­cetre. Ezek a táborok 3250 gyermeket látnak vendégül az idén... — Bármelyik táborba örömmel megyek. Otthon kinevettek érte, pedig igazán úgy érzem, hogy ott a napsugár az úr. Be­süt a nagy ablakokon s mintha a szobák tárolnák, akkor is ott ragyog, ami­kor az égen valójában felhő takarja, — s szé­gyenlősen teszi hozzá — még verset is írtam róla.. ■ Daniela verset írt arról, hogy nemcsak a nagy szo­bákban, hanem egész éle­tét, minden tízéves gyer­mek életét — a napsugár ragyogja, be. S nekem József Attila egyik verse jut eszembe. Annyi idős volt, mint Daniela ami­kor leírta „De szeretnék gazdag lenni, / egyszer li­bacombot enni. / Jó ruhá­ban járni-kelni / öt forin­tért hugiért venni. / ...“ . Hallgatom a tervezgető gyermekeket s nem mon­dom ki hangosan a vers­sorokat. Talán el sem hinnék. . . m. e.

Next