Falvak Dolgozó Népe, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1971-09-01 / 35. (1264.) szám
3 AZ ELMÚLT HÉT az országban A napokban készült el az aratás gyorsmérlege, látott napvilágot az őszi termésprognózis, s nemrégiben ült össze hazánkban, pontosabban híres nemzetközi üdülőhelyünkön, Szinaján a 21. Pugwash-értekéziét, s kezdte meg munkálatait a fővárosban a IV. nemzetközi logikai, tudomány-módszertechnikai és tudomány-filozófiai kongreszszus. Ha tehát a hét eseményeit röviden akarjuk összefoglalni, akkor csupán két szót kell kiejtenünk: béke és kenyér. A két ősi fogalom, amelynek dolgozó népünk ténylegesen alig két és fél évtizede, hazánk fasiszta iga alól való felszabadulása óta örvend igazán, lényegében aligha elválaszthatók egymástól. Már Kallimakhosz, a hellenisztikus költészet legkiemelkedőbb egyénisége is csak úgy tudott a „tápláló, dúsgabonájú“ Démétérhez, a földművelés és a termékenység istennőjéhez fohászkodni, hogy a bőség mellett békéért is esdekelt. „Üdv, úrnőm, — irta —, védd városomat, legyen itt egyetértés / és jólét, a mezőkön minden hasznot elárassz. / Barmot etess, hozz almát, búzát, bő aratást adj; / békét is, hogy más ne, hanem ki vetett, az arasson.“ (Kevecseri Gábor fordítása). Az emberiség örök álma tehát az egyetértés és a jólét. Álom — mondhatjuk nyugodtan —, mert a történelem folyamán mindkettőből szűkösen jutott ki. Eszembe jut például a Béke Nobel-díjat odaítélő Norvég Tudományos Akadémiának egy világot bejárt tanulmánya, amely kimutatta, hogy időszámításunk előtt 3600-tól napjainkig mindössze 292 esztendő telt el békében, hogy 5600 év alatt 14 531 kisebb-nagyobb háború folyt, s e világégésekben 3,6 milliárd ember vesztette életét. Nicolae Ceauşescu elvtárs a Tudor Vladimirescu vezette forradalmi mozgalom 150. évfordulóján rendezett nagyszabású népgyűlésen a világpolitikai helyzetről, a béke és a háború kérdéséről szólva, figyelmeztetően emelte fel szavát. „A becslések szerint — hangsúlyozta — csupán ebben az évben a katonai kiadások meghaladják majd a 200 milliárd dollárt. Elképzelhetik elvtársak, milyen óriási anyagi és emberi eszközök pazarlódnak el, miközben emberek száz és száz milliói elégtelenül táplálkoznak, miközben emberek száz és száz milliói a fejletlenség feltételei között élnek. Ezért Románia, számos más — szocialista és nem szocialista — állammal együtt, a világközvéleménnyel együtt felemeli szavát, hogy vessenek véget a fegyverkezési hajszának, s az erre a célra használt eszközöket fordítsák a gazdasági-társadalmi fejlesztésre, valamennyi nép életének felvirágoztatására.“ Mit követel népünk nevében pártunk főtitkára? Se nem többet, se nem kevesebbet, mint a kallimakhoszi óhaj teljesítését, egyetértést és jólétet minden nemzetnek, s azon belül külün-külön minden embernek... Azt akarja elérni, hogy más ne, hanem ki vetett, az arasson ! Aratás után lágyunk, természetes, hogy sok szó esett mindennapi kenyerünkről is, amely ősidők óta mindenek előtt attól függ hogyan dolgozik, hogyan szorgalmaskodik a föld népe. De nem utolsó sorban attól is, hogy milyen társadalmi viszonyok közepette. Rövidesen tíz éve lesz annak például, hogy hazánkban befejeződött a szövetkezetesítés, ami igazi forradalom volt a romániai parasztság, a falu életében. Az sem egészen véletlen tehát — bár a kedvező időjárásról, a munka javadalmazására hozott újabb intézkedésekről sem szabad megfeledkeznüük —, hogy az idén a román mezőgazdaság rekordtermést ért el búzából, s csúcsdöntésekre számíthatunk burgonyaszedéskor, kukoricatöréskor is... Országunk népe a béke és kenyér kérdését dialektikus egységében fogta fel. Mindenek előtt azon munkálkodik, hogy megvalósítsa a X. pártkongresszuson kidolgozott programot, s így újabb fontos szakaszt tegyen meg a szocialista nemzetünk jólétére és boldogságára irányuló törekvések megvalósításának, a kommunizmus romániai győzelmének útján. Népünk békeóhaja különben oly nyilvánvaló, hogy azt bizonyítani sem szükséges. Képviselői, pártunk és kormányunk vezetői ennek az óhajnak különben számtalan alkalommal kifejezést adtak. Ezek egyike — tettekben és szavakban egyaránt — a 21. Iugwash-értekezlet vendéglátása és a tanácskozás részvevőihez intézett üzenet. Mint ismeretes, a nemzetközi Pugwash-mozgalom, mely nevét az első értekezlet színhelyéről kapta, 1957-ben indult útjára, amikor a világ különböző országaiból tudósok ültek össze azzal a bevallott céllal, hogy egybehangolják erőfeszítéseiket abban a harcban, amelyet az emberiség előtt álló nagyfontosságú kérdések — a világbéke és -biztonság, a leszerelés, a nemzetek közötti tudományos és műszaki együttműködés — megoldásáért folytatnak. Az azóta a világ különböző tájain „bolyongó“ értekezlet 21. állomásának — természetesen a román Országos Pugwash-bizottság meghívására — Szinaiát szemelte ki. A napirenden szereplő kérdések ez alkalommal is az emberiséget érdeklő égető problémák, a háború és a béke problematikája köré csoportosulnak. Éppen ezért népünk nagy örömmel és szeretettel látta vendégül a rangos értekezlet részvevőit, Nicolae Ceauşescu elvtárs pedig országunk nevében biztosította őket arról, hogy Románia megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a népek közötti együttműködés széles körű fejlesztésének, következetesen harcol, hogy az államok tartósan a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a teljes jogegyenlőség szigorú tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak az elveire építsék kapcsolataikat. És ez nem is lehet másként. Mert az a nép, amely vetni és aratni akar, amelynek egyetlen gondolata az építés — a ház-, a gyár-, a város- és az országépítés —, amely jövőjét csak ötéves békeperiódusokban tudja elképzelni, amelynek bevallott célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése, az nem is lehet csak a béke feltétlen híve. Nem egészen véletlen tehát, hogy egyazon héten, egyazon napon, sőt, talán egyszerre ejtettük ki e szavakat : béke és kenyér. GYARMATI JÁNOS Mindenekelőtt múlt heti adósságunkat törlesszük az olvasónak: ígéretünkhöz híven ezúttal térünk ki bővebben a bolíviai eseményekre, és azok tágabb latin-amerikai összefüggéseire. Tehát lássuk: Bolíviában, az ország alig másfél évszázados független történelme során nemrégiben lezajlott a 193. államcsíny. Kik és miért döntötték meg Torres elnök kormányzatát? A válasz egyszerű és sablonos lehetne: katonák, hiszen Afrika és Latin-Amerika politikai életében sűrű gyakorlattá vált a militarista puccs. Csakhogy a mostani La Paz-i államcsíny esetében a Torres-rendszernek adott tőrdöfés iránya és oka bővebb magyarázatot igényel. Jobboldalról jött ez a döfés, jobboldali reakciós körök döntötték meg Torres elnök hatalmát. Az ok? A megdöntött kormányzat a chilei, perui és részben venezuelai kormányok mellett egyike volt azoknak a kormányoknak, amelyek konkrét lépéseket tettek, hogy valóban kivívják országuk gazdasági függetlenségét, nemzeti kincseiket saját népeik érdekében és érdekeiknek megfelelően használják fel. A bolíviai rendszer is meghirdette a külföldi kézben lévő bányák, olajkutak, felszerelések és berendezések fokozatos államosítását, s a gyakorlatban hozzá is látott ehhez. Mind a belső reakció, mely a külföldi tőke által juttatott „morzsákból“ táplálkozik, mind pedig az idegen tőke — főleg észak-amerikai — már a múlt év végén kinyilvánította nemtetszését Torres elnök irányvonalával szemben. Ám figyelembe véve a kontinensen uralkodó közhangulatot, „tanulva“ több előbbi példából, az agresszió nyílt eszköze helyett elsősorban gazdasági nyomáshoz folyamodott. Ennek az lett az „eredménye“, hogy a Gulf Oil államosítása után a La Paz-i kormány sokáig termelési és értékesítési nehézségekkel küzdött, s a helyzet csak azután változott meg, miután Bolívia visszatáncolt és jelentős kártérítést ígért az észak-amerikai monopóliumoknak. A külföldi tőkét azonban ez nem nyugtatta meg. Fokozatosan aláaknázta a Torres-kormányt, kiépítette belső hálózatát a reakciós nagyburzsoá és katonai körökben, hogy aztán adott pillanatban lecsaphasson az államosító kormányra. Főleg az ország gazdasági központjában, a Santa Cruz-i körzetben — ahonnan kiindult a mostani lázadás — szervezte meg a támadást a kormány ellen. Ebben a körzetben helyezkedik el az ország kőolaj- és földgáz lelőhelyeinek 95 százaléka, itt találhatók Bolívia leggazdagabb vasérc- és mangán telepei Santa Cruz üzleti körei csakhamar ellentétbe kerültek La Paz-cal, hiszen érdekelve voltak abban, hogy a külföldi tőkéhez fűződő kapcsolataikat semmi se zavarja, a jól jövedelmező külkereskedelmet ne gátolja semmi; nem nézték jó szemmel a Torres-kormánynak azt a törekvését, hogy csökkentse az ország gazdasági függősségét. Torres haladó irányvonalának megdöntése azonban nemcsak a Dél-Amerika „szívében“ fekvő kis ország jövője szempontjából érdemelt figyelmet, hanem befolyással lehet a kontinens erőviszonyainak további alakulására is. Ugyanis Chile, Peru és Bolívia — bár másmás körülmények között, eltérő programmal, homlokegyenest különböző államhatalmi modellel és utakkal — képezte azt az államcsoportot Latin-Amerikában, amely konkrét gyakorlati intézkedéseket tett nemzeti kincseinek birtokba vételére, gazdasági függetlenségének kivívására. Viszont az is igaz, hogy e három állam között a szoros kapcsolat és együttműködés, a szomszédság ellenére is, még csak lehetőségként merült fel, hiszen a tényleges közeledést közöttük alaposan megnehezítette a súlyos „történelmi teherből“ kiáramló feszültség. ... A továbbiakban Latin-Amerika szívéből átvezetjük az olvasót Európa szívébe. Az elmúlt napokban jó hírt röpítettek világgá a hírügynökségek, ezt körülbelül így lehetne megfogalmazni röviden: Nyugat-Berlinnél megtört a jég, bár még nem olvadt el. A négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — nagykövetei több mint egy esztendei vita és tanácskozás után közös egyezménytervezetet fogadtak el Nyugat-Berlint illetően. Ennek eredményeképpen megvan a remény arra, hogy e város a nyugtalanság és a veszélyek fészkéből egy eljövendő építő megállapodás jelképévé váljék.. Hazánk közvéleménye üdvözli ezt a szerény lépést is, mely hozzájárul az európai légkör megjavításához. MIHÁLKA ZOLTÁN • Més a nagyvilágban A TV MŰSORÁBÓL VASÁRNAP 10.00 Faluműsor; 9.15 A haza megéneklése — kórusműsor; 12.30 Magyar nyelvű adás; 14.00 Steaua — Farul labdarúgó mérkőzés közvetítése; 15.45 Vasárnapi magazin; 16.30 Atlétikai Balkán Bajnokság; 18.70 Az óriások bolygója; 19.00 Folklór műsor; 20.00 A hét riportja; 2015 Film; 22.00 Szórakoztató zene; 23.00 Éjszakai híradó, sport HÉTFŐ 18.00 Maria Marcu és Ismail Elinas népdalokat énekel; 18.45 Gazdasági adás; 20.00 Irodalmi zenés műsor; 2015 Cosei grófnő (III.); 21.15 A ropin társadalom dinamikája; 21.40 Oprott részletek; 22.30 A szocialista országok életéből; 22.45 Éjszakai híradó KEDD 18.00 A tévé irodalmi folyóirata; 18.15 Gyermekműsor; 18.45 Halmos György zongoraművész műsora; 20.00 Reflektor; 20.15 Színházi est; 22.05 Folklór műsor; 22.20 Emberek és tettek; 22.35 Humor és zene; 23.00 Éjszakai híradó SZERDA 18.00 Gyermekeknek; 18.25 Nyelvészeti adás; 18.30 Angela Bucht énekel; 18.50 Gazdasági adás: 19.10 Pronoexpressz húzás; 20.00 TV-riport — 5500 nap; 20.30 Tévé-cinemateka; 22.00 Híres operaénekesek műsora; 22.30 Tévé a Föld körül — Bulgária; 22.45 Éjszakai híradó CSÜTÖRTÖK 17.30 Magyar nyelvű adás: 18.50 Mezőgazdasági adás; 19.10 Egészségügyi tanácsok; 20.10 Reflektor: 20.25 A humor könyvéből; 21.05 Maria Butaciu énekel: 21.25 Nemzetközi szemle; 22.15 Slágerek: 22.45 Éjszakai híradó PÉNTEK 18.00 Otthonunk; 18.50 A gyermekek világa; 19.10 Lottó húzás; 20.00 Eugen Mândrie belpolitikai kommentárja: 20.30 Kérdezzünk — tudományos adás; 21.10 Film; 22.50 Éjszakai híradó SZOMBAT 16.15 Német nyelvű adás; 18.00 Jó estét lányok ! Jó estét fiúk !; 20.00 Egy hét a külpolitikában; 20.15 Tévé-enciklopédia; 21.10 Az üldözés — folytatásos film; 22.00 Varieté műsor; 22.50 Éjszakai híradó; 23.10 Románcok és bordalok MINDENNAP : 19.20 Ezeregy mese: 19.30 Esti híradó MAGYAR NYELVŰ ADÁS VASÁRNAP • Felsőfokú oktatásunk feladatai Nicolae Ceaușescu elvtárs expozéjának szellemében • Tévé híradó • Hogyan készülnek kultúrotthonaink az őszi és téli idényre ? • Gazdasági és kulturális hírek • A hét verse • Az építőtelepek szépsége • Népdalok • Gyermekműsor CSÜTÖRTÖK • Domokos Géza csütörtöki jegyzete • Tévéhíradó • Könnyűzene • A Kovászna megyei téeszek fiataljainak munkájáról, kulturális tevékenységéről • László Ferenc műsora • A kolozsvári egyetemi negyed várja az „újoncokat“ FALVAK DOLGOZÓ NÉPE Pronosport Tippünk a szeptember 5-i 36-os számú versenyre : Iaşi „Poti“—Dinamo 1x3 Steaua—Farul 1 Crişul—UTA 1 X Bakui CS—Cv. „U“ 1 ASA—K-vâri „U“ 1 St. roşu—FC Argeş 1 K-vári CFR—Jiul 1 Tîrg. Metalul—SNO 1 Hm. V. Chimia—Br. Progresul 1 Paşcani CFR—Poiana 1 x Metalurgistul—T-vâri „Poli“ 1 x Electroputere—Corvinul Lug. Vulturii—Nb. Minerul 1 2 Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteil STAS 3452—811 "1