Falvak Dolgozó Népe, 1973 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-31 / 5. (1338.) szám

TUDNIVALÓK AZ ÚJ MUNKATÖRVÉNYKÖNYVRŐL Ez év március elsején hatályba lép az új Munkatörvénykönyv, a régi pedig, amit még 1950-ben fogadtak el, érvényét veszti. Az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatát folytatva a Munkatörvénykönyv magába foglal olyan általános, a munkaviszonyokkal kapcsolatos szocialista jogelveket is, természetesen kibővítve és tovább magyarázva, amelyeket 1965-ös Alkotmányunk is előír. Ilyen természetűek a Munkatörvénykönyvnek (tovább Mtk.) azok a rendelkezései, amelyek leszögezik az állampolgároknak a munkához, pihenéshez stb. való jogát. Senkinek sincs megengedve, hogy mások munkájának elsajátítása révén érjen el jövedelmet, a keresetet pedig mindenki a társadalom számára hasznos munka mennyisége és minősége után kapja. Ezenkívül az Mtk. szentesíti és jogi keretbe foglalja mindazokat az irányelveket, határozatokat, amelyek az RKP X. kongresszusán, az 1972-es Pártkonferencián és az RKP KB plenáris ülésein fogadtak el, és amelyek a munkaviszonyokra, a szocialista tudat fejlesztésére, a szocialista etika és méltányosság elveinek érvényesítésére, a munkafegyelem szüntelen erősítésére vonatkoznak. Első ízben szabályozza részletesen az Mtk. a dolgozók jogait és kötelességeit termelési áganként, nem feledkezve meg a mezőgazdaságban dolgozókról sem. Nagyjelentőségű az a rendelkezés, amely szerint minden munkaképes, 16. évét betöltött állampolgár, amennyiben nem tanul tovább, köteles a társadalom számára hasznos munkát végezni, mert csak az ilyen munka biztosíthatja a létfenntartásához és a szellemi fejlődéséhez szükséges feltételeket. Véleményünk szerint a fenti rendelkezés maga után kell, hogy vonja a szülőknek gyermekeikkel szembeni, a Családjogi Törvénykönyv által a 18. életévhez kötött eltartási kötelezettség korhatárának megváltoztatását. Tekintettel arra, hogy az állam az utódlási nyugdíjjal rendelkező és továbbtanuló gyermekek esetében a 25. életévük betöltéséig folyósítja a nyugdíjat, figyelembe véve a tanulmányi időnek lényeges kitolódását, a szocialista erkölcs íratlan szabályai, úgyszintén a jogszabályok egyeztetése megköveteli az eltartási kötelezettségnek a 16. évhez való kötését. Ez lenne az általános szabály , a továbbtanuló gyermekek esetében pedig az eltartási kötelezettséget (jogit és nem erkölcsit) a 25. életévhez kellene kötni. A kidolgozás alatt álló új Családjogi Törvénykönyv valószínűleg rendezni fogja ezt a kérdést is. Arra már utaltunk, hogy az Mtk. a mezőgazdasági dolgozók jogaival és kötelességeivel is foglalkozik, így például leszögezi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek biztosítják a tagok erőfeszítéseinek egyesítését és érdekeik szoros egybeötvözését valamennyi dolgozó, az egész társadalom érdekeivel. A szövetkezeti tagoknak kötelességük előmozdítani a közös tulajdon védelmét, a pazarlás, az anyagi és pénzeszközökkel való helytelen gazdálkodás megelőzését és elhárítását, a közösségi munkaszellem, a rend és a törvényesség erősítését. A törvénykönyv szerint az mtsz-ben a munkaviszonyokat saját alapszabályzat révén állapítják meg. Az Mtk., mint keretjogszabály, a következőképpen rendelkezik az mtsz-tagok jogairól : Minden szövetkezeti tagnak joga van a végzett munka mennyiségétől és minőségétől, úgyszintén az elért eredményektől függő javadalmazásra, öregség, ideiglenes munkaképtelenség, szülés vagy elhalálozás esetén anyagi segélyre, valamint a törvényben megállapított korhatár elérésekor folyósítandó nyugdíjra, rokkantsági és utódlási nyugdíjra, megfelelő munkavédelmi körülményekre és szakmai továbbképzésüket biztosító támogatásra, a törvényben és az alapszabályzatokban lefektetett feltételek között. Az mtsz-tagok, nyugdíjasok és családtagjaik ingyenes orvosi ellátásban, kórházi kezelésben részesülnek, gyógyszereket kapnak, ugyancsak a törvényben megállapított feltételek között. Mint mondottuk, a fenti rendelkezések az egységes jogi keretet adják meg a további szabályozások számára. Az ún. speciális törvények hivatottak arra, hogy kidolgozzák vagy továbbfejlesszék az Mtk.-ban megszabott elvi alapokon a tagok jogaival kapcsolatos konkrét jogi helyzeteket. Ismeretes, hogy az utóbbi években számos ilyen törvényt fogadtak el, például az mtsztagok nyugdíjjogaira, az ingyenes orvosi ellátásra és egyéb jogaikra vonatkozó jogszabályokat, amelyek az Mtk. életbelépése után is érvényben maradnak. E rövid ismertetés nem vállalkozhat arra, hogy egy ilyen fontos és terjedelmét tekintve is jelentős jogszabályt kimerítően elemezzen. A továbbiakban egy pár, a dolgozók és az egységek érdekeit védő rendelkezést ismertetünk, ezek közül is kiemelve azokat, amelyeket az Mtk. első ízben tartalmaz, így például jelentős újítása az új Mtk.nak az, hogy a munkából katonai szolgálatra behívott személyeknek a munkaszerződése érvényben marad, tehát azt nem bontják fel ; az illető köteles visszatérni munkahelyére a katonai szolgálati idő befejezésétől számított 30 napon belül. A katonai szolgálat idejét beszámítják az egyazon egységben töltött megszakítatlan szolgálati időbe (vechime neîntreruptă în aceeași unitate). Jelentős változásokat találunk az Mtk.-nak a fegyelmi és anyagi felelősséget taglaló fejezetében is. A fegyelmi felelősséggel kapcsolatban a törvénykönyv kimondja, hogy a munkahelyi rend és fegyelem megsértése esetében annak a részlegnek a munkaközössége, amelyhez a vétkes alkalmazott tartozik, megvitathatja a vétséget, és kérheti az egység vezetőségétől valamilyen fegyelmi büntetés kirovását, beleértve a munkaszerződés fegyelmi úton történő felbontását is. Az anyagi felelősség megállapításánál a jóváteendő kár nem foglalja magába az egység által meg nem valósított hasznot. Ha a kárt több személy okozta, a felelősség megállapításánál figyelembe kell venni azt, hogy mindenikük milyen mértékben járult hozzá annak előidézéséhez. A joggyakorlat által kialakított és a méltányosság elveire alapozott eljárás szerint, ami most az Mtk.ba is bekerült, az a személy, aki olyan összeget vett fel, amely nem illeti meg, köteles azt visszafizetni. Egységesítették a kártérítések, illetve a jogtalanul felvett összegek visszatérítésének eljárását. Ez minden esetben az egység vezetője által kiadott megterhelési döntés (dispoziţie de reţinere) útján történik. A megterhelési döntés kibocsátási határideje legfeljebb 60 nap, attól az időponttól számítva, amikor a döntés kibocsátására jogosult személy — legtöbb esetben az egység vezetője — értesült a kár keletkezéséről. A fenti határidő eltelte után az okozott kárt annak a terhére írják, aki a megterhelési intézkedések megtételének elmulasztásában vétkes. A munkaszerződés megszűnésével kapcsolatosan fontos tudni azt, hogy az egység csak a törvénykönyvben foglalt esetekben bonthatja fel az alkalmazott munkaszerződését, de bizonyos esetekben — s ez újdonság — az egység köteles ezt megtenni, például akkor, ha a munkába besorolt személy olyan kihágást követett el, amely a törvény értelmében a munkaszerződés fegyelmi úton történő felbontását vonja maga után, vagy az illető több mint két hónapja letartóztatásban van, vagy az alkalmazottat véglegesen (jogerős bírósági határozattal) elítélték a munkájával kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt. Az egységek kötelesek megfelelő munkahelyet biztosítani azoknak, akiket harmadfokú rokkantságuk miatt nyugdíjaztak, amennyiben nem tudják folytatni nyugdíjazás előtti munkájukat. Továbbá kötelesek előző munkahelyükre vagy felkészültségüknek megfelelő más munkakörbe visszahelyezni azokat, akiket rokkantságuk miatt nyugdíjaztak, s ezért megszakították tevékenységüket. A törvénykönyv előírja azt is, hogy az alkalmazott kezdeményezésére a munkaszerződés felbontása 15 munkanapot kitevő felmondási idő (preaviz) elteltével történik. Amennyiben az alkalmazott vezető beosztású, a felmondási idő 30 nap. Külön fejezet foglalkozik a nők és az ifjak munkájával, biztosítva számukra a könnyebb, előnyösebb munkakörülményeket, anélkül, hogy ez a javadalmazás csökkentését vonná maga után. Ilyen rendelkezést tartalmaz a törvénykönyv azon szakasza, amely kimondja, hogy 18 éves életkorig az ifjak pihenőszabadságának tartama 18—24 munkanap, az ifjú életkorától függően úgy, hogy a legfiatalabbak kapják a leghosszabb szabadságot. A törvénykönyv zárórendelkezései ajánló jogszabály formájában felszólítják a szövetkezeti és társadalmi szervezeteket, hogy az Mtk. szellemében szabályozzák a tagjaikkal fennálló munkaviszonyukat. Ugyancsak itt szögezd le az Mtk., hogy egységeken a szocialista állami egységek, a szövetkezeti szervezetek és más társadalmi szervezetek értendők. Rövid ismertetésünk végén, olvasóink figyelmébe ajánljuk az új Munkatörvénykönyvet, amely már megjelent a Románia Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönyében. Törvényeink ismerete, így a Munka törvénykönyvé is, nemcsak a szakemberek, hanem hazánk minden állampolgárának elsőrendű kötelessége. DEÁK LEVENTE jogász FIGYELŐ Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális kérdésekkel foglalkozó szervezete, az UNESCO évente ráirányítja a világ figyelmét egy-egy olyan jelenségre, amely nagyban befolyásolja az emberiség sorsát, haladását, így az 1972-es év a könyv éve volt, az idei pedig a népességtudomány, a demográfia éve lesz. Mi indokolja ezt a választást? A Föld lakosságának gyors — és egyre gyorsabb — gyarapodása, az tehát, amit népesség-robbanásnak, ,,demográfiai bombának“ is nevezünk. 1972-ben az emberiség létszáma túllépte a 3,7 milliárdot, s ennek több mint a fele 25 éven aluli fiatal és gyermek. Az évi gyarapodás meghaladja az 50 milliót, lassan már a 100 millió (0,1 milliárd) felé közelít, ami valószínűvé teszi, hogy évezredünk végén 7 milliárdan leszünk. Az emberiségnek több mint a fele Ázsiában él (Kína és India lakossága együtt több mint 1,3 milliárd), míg Európában csak 13 %-a. A születést és az elhalálozást évente 1000 lakosra számítva vizsgáljuk, tehát ezrelékben fejezzük ki. A születések világátlaga 34 %0. Ennél lényegesen nagyobb érték (50 %e) mutatható ki egyes afrikai (pl. Angola) és ázsiai (pl. Jemen, Jordánia) országokban. Élete során egy „átlag“ jordániai anya öt élveszülésen esik át. A halandóság csökkenése örvendetes módon tovább tart ; a világátlag ma 14 %.Ezek szerint 1000 lakosra számítva az évi gyarapodás 20 körül van (34 —14 — 20) ; 1 milliárd lakosra számítva ez 20 millió ; bolygónk 3,7 milliárdnyi lakosa tehát egyetlen év alatt legalábbis 70-80 millióval nő. Kiszámítható ebből, hogy egyetlen nap kb. 200 000 lélekkel gyarapszik a Föld lakossága — ennyivel vagyunk ma többen, mint voltunk tegnap. A gyors szaporodás a gazdaságilag elmaradottabb ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok (az úgynevezett „harmadik világ“) egyik alapvető problémája. Nincs okunk feltételezni, hogy ezek az államok a közeljövőben hatásos lépéseket tesznek a népességrobbanás megállítására, de ha így történne is, az össznépesség megállapodására — kb. 8 milliárdos létszámmal — a XXI. század közepén kerülne sor. Ahol a fogyasztás és a környezetszennyezés nagymértékű, ott a népesség viszonylag lassúbb növekedése is aggodalmakat szül ; megdöbbentő adat, hogy az Egyesült Államok minden egyes lakosa annyit fogyaszt (és olyan mértékben szennyezi környezetét), mint 25 indiai. Hazánkban — egyébként több más európai államban is — a demográfiai egyensúly az 1960-as években megbomlott, de ellenkező irányban : a születési arányszám alacsony szintre esett. Egyetlen adat : 1966-ban 14,3 %o volt, ami demográfiai mélypontot jelez. Azóta emelkedés tapasztalható (1970- ben 21 %o). Az évezred végefelé országunk lakossága 24-25 millió lesz, a népsűrűség pedig még akkor sem sokkal lépi túl a 100-at. Jelenleg 86- an élünk 1 km 2-en, míg Bangladesh-ban 52-en, Hollandiában 384- en, Németország SZK-ban 245-en, Csehszlovákiában 113-an. A népességtudomány hazai adatai feljogosítanak arra, hogy derűlátók legyünk : demográfiai helyzetünk a gazdasági-társadalmi fejlődés egészével, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom minden tényezőjével összhangban alakul. RABB JÁNOS 1973 —A DEMOGRÁFIA NEMZETKÖZI ÉVE A Falvak Dolgozó Népe Az elmúlt napokban bőséges hő hullott a hegyekben is (Nagy P. Zoltán felvétele)