Famunkás, 1973 (73/68. évfolyam, 1-13. szám)

1973-01-02 / 1. szám

2 Háromz­milliós programml indul idén az ÉPFA soproni gyára­ ­ Kibővített pártvezetőségi ülésen — amelyen a szakszer­vezeti bizottság tagjai is részt vettek — tárgyalták meg az Épületasztalos és Faipari Vál­lalat soproni gyárában az 1973. évi tervfeladatokat. Vitaindító beszámolójában Rácz János gyárigazgató elő­ször az 1972. évi várható ered­ményeket ismertette, kiemel­ve, hogy ,a terven felüli ered­ményekhez igen sokat adott a szocialista brigádok növek­vő aktivitása és számos kez­deményezése, a gyár fizikai dolgozóinak mindvégig egyen­letes munkalendülete. — Nyugodtan jelenthetem a kibővített pártvezetőségi ülésnek — mondotta Rácz Já­nos —, hogy céljainkat mind a fejlesztésben, mind a ter­melésben teljesítettük, sőt túl­teljesítettük, mert az 1972-re tervezett 275 millió forintos termeléssel szemben 280 millió forin­tos termelés várható. Szóvá tette azonban, hogy a minőség tekintetében még ko­rántsem lehetnek megeléged­ve az elért eredményekkel. A minőség javításához még több segítséget várnak az üzem kommunistáitól, s nem utolsó­sorban a szocialista brigádok­tól. Idén tovább növekszenek a soproni gyár termelési felada­tai. Tervük a termelés 7,1 szá­zalékos növelését irányozza elő, hiszen a céljuk az, hogy ez évben kereken 300 millió forint értékű épületasztalos terméket adjanak a népgazda­ságnak. A 20 millió forintos növekedést változatlan lét­számmal kívánja megvalósí­tani a gyár. Ez rendkívül nagy feladat, hiszen a többletérték 23 ezer darab ablaknak felel meg. Annyit jelent ez, hogy jövőre naponta 27—28 ablak­kal többet kell gyártani a soproni gyárban. E cél elérése érdekében olyan műszaki­szervezési intézkedéseket va­lósítanak meg a gyárban, ame­lyek gyakorlatilag 24 fős lét­számemelést pótolnak. Az idei termelékenységük mellett ugyanis ennyivel kellene nö­velniük a létszámot, hogy ter­melési értékük elérje a terve­zett színvonalat. A gyár műszaki intézkedési terve, amelyet máris kiadtak az üzemrészeknek véleménye­zés és javaslattétel végett, részletesen tartalmazza a fej­lesztési feladatokat. Ezek kö­zé tartozik, hogy ablakszárny­­gyártó sort alakítanak ki, több szervezési intézkedéssel egy­szerűsítik a gyártást, de ha­tékony intézkedéseket készül­nek tenni a töréskárok, a va­gonállások, valamint a selejt­­veszteségek csökkentésére is. Jelentős tartalék feltárását biztosítja a gyárban a mun­kaidő jobb kihasználása. A dolgozók politikai és szakmai oktatását úgy kívánják fej­leszteni, hogy ezek kedvező hatásai érezhetők legyenek a ter­melésben, a minőség ja­vulásában és a társadalmi tulajdon fokozott védel­mében is. A továbbtanulást illetően azt az elvet követik a gyárban, hogy „öreg ember nincs, csak kényelmes emberek van­nak” ... A szakszervezeti bizottság fokozott támogatását kérte a gyárigazgató ahhoz, hogy meg­valósuljon a gyárban a „Dol­gozz hibátlanul!” mozgalom. A legfőbb követelmény az le­gyen, hogy hibás alkatrészt ne adjanak tovább a brigádok, s amelyik alkatrész rossz, azt ne építsék be a végtermékbe. A minőség javításához több segítséget várnak a gyár mű­vezetőitől is, akik a munkakö­rüknek megfelelő fokozott megbecsülést ezzel viszonoz­hatják a legjobban. A tanácskozás vitájában el­sőnek Kreiter Géza szólalt fel, s kiemelte a terv realitását. Fontos követelményként je­lölte meg azonban, hogy a tervezett fejlesztéseket idő­ben hajtsák végre és folya­matos anyagellátással tegyék lehetővé a minden tekintet­ben zavartalan munkát. Hor­váth Imre szb-tag a munka­verseny rendszeres értékelésé­nek fontosságáról szólt, egyet­értve az utóbbi hónapokban már megvalósult helyes gya­korlattal. A tudatformálás ed­dig is kézzelfogható eredmé­nyekkel kamatozott a dolgo­zók munkájában. Az ezzel kap­csolatos feladatokról szólt Gaál István pártvezetőségi tag, aki azt is javasolta, hogy tegyenek többet a szocialista brigádmozgalom további kiszé­lesítéséért. A szakszervezet termelést segítő munkájáról beszélt fel­szólalásában Szényi Pál szó­­titkár. A többi között helye­selte az ötletnapok rendszere­sítését, de javasolta, hogy konkrét feladatokkal is lássák el az újítókat. Révai Antal párttitkár rész­letesen elemezte az előterjesz­tett tervet és az eredményes végrehajtás reális feltételeit. Az elhangzott felszólalásokra Rácz János válaszolt, s ez­után a kibővített pártvezető­ségi ülés résztvevői egyhangú­lag elfogadták és a dolgozók elé terjesztik a gyár 1973. évi tervét. L. J. Harmadszor is elnyerték a „Kiváló együttes" oklevelet A Népművelési Intézetben december 19-én adták át a „Kiváló együttes” oklevelet azoknak az amatőr ének-, zene-, tánc-, képzőművész és színjátszó csoportoknak, amelyek ez­úttal másodszor, harmadszor, vagyis örökösen nyerték el a kitüntető címet. Utóbbiak közé tartozik az Építők Központi Művészegyüttese Vadrózsák Táncegyüttese. Gratulálunk nekik! A Szék-és Kárpitosipari Vállalat eredményekben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁN minden kedves megrendelőjének és a faipari szakma valamennyi dolgozójának! FAMUNKÁS Foisted mint a termelés: Megelőzni a baleseteket, óvni a dolgozók egészségét! Az év utolsó munkanapján látogattunk el a Cardo Bútor­gyárba, és megkérdeztük Hor­váth Kornéltól, a szakszerve­zeti bizottság titkárától, hogy az utóbbi napokban vagy he­tekben milyen jelentősebb fel­adatokkal foglalkoztak a moz­galom tisztségviselői. Mielőtt azonban rátérnénk a dolgozó­kat érdeklő és érintő kérdések megbeszélésére, tisztázzuk, hogy a Cardóban nem decem­ber végén volt az év utolsó munkanapja, hanem karácsony előtt, 2­ 3-án. Ez pedig azt je­lenti, hogy évi termelési ter­veiknek a gyár dolgozói ha­táridő előtt eleget tettek, s a hátralevő napokat ki-ki pihe­nésre, szórakozásra, kikapcso­lódásra használhatta fel, kár­pótlást kapva az elvesztett sza­bad szombatokért is. Munka Szilveszter napjáig már csak azokra várt, akik az elkészült termékek értékesítésével, ki­szállításával, a raktárak fel­szabadításával és természete­sen a leltározással foglalkoz­nak. Ez a munka nélkülözhe­tetlen volt ahhoz, hogy az új esztendőben zavartalanul kez­dődjön ismét a termelés. 180 fokos fordulat — Az elmúlt évben az egyik fő célnak azt tartottuk — kezdte tájékoztatását Horváth Kornél —, hogy a termelési feladatok teljesítése közben csökkentsük a baleseteket, nö­veljük a dolgozók biztonságát valamennyi munkahelyen, ja­vítsuk a munkavédelmi és az egészségügyi helyzetet. Egy évvel ezelőtt ugyanis a me­gyebizottság bejárást, munka­­védelmi szemlét tartott gyá­runkban, s a megyebizottsági ülésen leszűrt tapasztalatok nyomán elég sok hiányosságot olvastak a gyár vezetőinek a fejére... — Sikerült-e a hiányossá­gokat 1972-ben megszüntetni? — kérdeztük. — Sokat tettünk, sok min­denben előre léptünk, de tel­jes mértékben nem lehetünk elégedettek. A megyebizottság tagjai most, év végén megis­mételték munkavédelmi szem­léjüket, s megállapításaikat úgy foglalták össze tömören, hogy ezen a téren gyárunk­ban 180 fokos fordulat követ­kezett be. Szakszervezeti bi­zottságunk december 5-i ülé­sén mi is még egyszer számba vettük az elért eredményeket, de a további munkára vonat­kozó határozatokat is hoz­tunk. Mindenkinek szívügye... — Számszerűen hogyan ala­kult a baleseti statisztika? — A statisztika kedvező a bázishoz, és az azt megelőző évekhez képest, mind a bal­esetek, mind a kiesett mun­kanapok számát tekintve, de a számok — hiszen év közben egy súlyos robbanás is bekö­vetkezett gyárunkban — nem eléggé tanulságosak. Az szd­­ülés időpontjában egyébként így festettek a még nem vég­leges adatok: az 1971. évi 41 balesettel szemben az utóbbi esztendőben csak 29 baleset fordult elő nálunk. A kiesett munkanapok száma pedig az 1971. évi 351-ről 246-ra esett vissza. Hangsúlyozom azon­ban, hogy az adatok nem le­zártak, s főként az áthúzódó napok rontanak majd sokat a végleges statisztikán. Ennek ellenére jogosnak érezzük a megyebizottság elismerő meg­állapításait, mert sikerült el­érnünk, hogy most már nem­csak a munkavédelmi felügye­lő és egy-két munkavédelmi őr tartja szívügyének a bal­esetek megelőzését, hanem egy széles aktívahálózat, sőt las­san a gyár egész kollektívája. Ennek alapján úgy érzem, hogy a megelőzésre fordított erőfeszítésünk gyümölcse 1973- ban fog beérni. Ezt szolgálja majd legutóbbi szb-ülésünk határozatainak végrehajtása is. A határozatban szerepel például, hogy még az első ne­gyedévben meg kell szervezni a munkavédelmi bizottságot. Új vonás lesz az is, hogy a munkavédelmi őrhálózatot nem esetenként, hanem rendszere­sen, minden negyedévben ösz­­szehívják, hogy tagjainak se­gítségét, tapasztalatait még fokozottabban igénybe vegyék. Ezenkívül a határozat három pontja hivatott a tatai üzem dolgozóinak munka- és egész­ségvédelmi helyzetének javí­tására, akik a legtöbbet tették De hadd kérdezzük még meg, hogy a Cardo Bútorgyár­ban kik tettek 1972-ben a leg­többet a balesetek megelőzé­séért.­­ Eredményeink javulása mindenekelőtt Budai Miklós, az szb munkavédelmi felügye­lőjének nevéhez fűződik, hi­szen a szakszervezeti bizottsá­gon belül ő viszi ezt a reszor­tot. Ám egymaga nem sokra jutott volna, ha nincsenek olyan munkavédelmi őreink, mint a gépházban dolgozó Se­­létromos Gyula. Vagy '’ olyan művezetőink, mint a lapsza­­bász-műhelybeli Neuperger Lajos, illetve a zeccelők (fur­nérragasztók) műhelyébe be­osztott Horváth László. Eze­ken a területeken egyáltalán nem fordult elő baleset. Re­méljük, hogy az új esztendő­ben egyre több ilyen munka­helye, üzemrésze lesz a Cardo Bútorgyárnak Győrben is, Ta­tán is... Az előfeltételeket a vállalat gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetői 1972-ben igye­keztek megteremteni, most pe­dig a gyár egész közösségén, minden dolgozóján múlik, hogy az 1973-as év munkavé­delmi és egészségügyi mérlege még kedvezőbb legyen. Kovács József Nyugdíjastalálkozó Mohácson Harmadik alkalommal hív­ta meg nyugdíjasait baráti ta­lálkozóra december 7-én a Szék- és Kárpitosipari Válla­lat mohácsi, gyáregysége. Zsit­­va Gyula szb-titkár üdvözöl­te a 38 nyugdíjast, Héra Fe­­rencné, az szb nőbizottságá­nak vezetője pedig virággal kedveskedett nekik. A gyár fejlődését Jakab Mihály igaz­gató ismertette, majd az üzem­­látogatás . .alkalmával be is mutatta a gyár egykori alapító tagjainak a korszerű kárpitos szalagokat. Jakab Mihály igazgató tájékoztatja a nyugdíjasokat gyáruk fejlődéséről Örömmel látták viszont egymást a bútorgyár régi dolgozói A porártalom ellen véd A SZOT Munkavédelmi Tu­dományos Kutató Intézet a porszűrő respirátorok fejlesz­tése során, a külföldi respirá­­torokéhoz hasonló hatásfokú, hazai gyártású, de olcsóbb tí­pus megjelentetését tervezi. A képen látható P. G. F. I. porszűrő gumi félálarc az egészségre ártalmas lebegő porok elleni védelemre szol­gált A respirátor két utas rend­szerű, két belélegző és egy kilélegző szeleppel. A respi­­rátor testhez pattintással van erősítve és be- és kilégző sze­lepház, és ezekben vannak el­helyezve a szelepek. A belé­pő levegő a szűrőbetétházban elhelyezett durva előszűrőn és a finom szűrőn áthaladva jut a belégző szelepen keresztül a légzőszervekbe, majd az el­használt levegő a kilégző sze­lepen távozik. A respirátor egészségre ár­talmatlan anyagból készült gumi félálarc. A szűrőbetétek cseréjekor a szűrődoboz fedelét a fedé­len levő nyél segítségével le kell emelni és az elhasznált, telítődött szűrők helyére az új szűrőpapírokat gyűrődés­mentesen kell elhelyezni, majd a doboz fedelét enyhe nyomással helyére kell pat­tintani. A porszűrő álarc iránt ér­deklődők a P.G.F.J. respirá­tor mintapéldányát megte­kinthetik a szakszervezet munkavédelmi osztályán, a megrendeléseket pedig a SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézet címé­re küldjék meg. 1973. JANUÁR 2. Az új év alkalmából köszönti minden kedves ügyfelét és a faipar valamennyi dolgozóját a Budapesti Bútoripari Vállalat Budapest IV., Lórántffy Zs. u. 15/b.

Next