Fehérvári Hiradó, 1883. szeptember-december (4. évfolyam, 35-52. szám)
1883-09-02 / 35. szám
Ignácz. Budapest, 1881. A m. tud. Akadémia könyvkiadó -hivatala.) (Vége következik.) Tanya-bérrentor és a kivándorlás. IV. Az államnak nem szabad nyerészkedni akarni, hanem a földet főleg eleinte, még a nép ez eszmével megbarátkozott, a lehető legolcsóbban nekik átadni. Különösen üdvösnek találnék az eszmét, mely a nép megélhetésére alapítaná elsősorban a tanyai rendszer haszonbérét. Lendületet tehát miként a fennebbiekből világosan kitűnik ez eszmének nagybani megkezdésénél, leginkább csak az fog adni, ha az a kincstári és közalapítványi javaknál lép életbe. És itt a dolog még egy másik, az ország összes mezőgazdászatára nézve is rendkívül fontos intézményt vonna maga után, mint elkerülhetlen szükségeset. Tudjuk ugyanis, hogy az aféle dominialis administratio, mint minővel nagy uradalmak, de különösen a közalapítványi és kincstári birtokok gazdászati vagy bérleti ügyei kezeltetnek, mai napság sem czélszerűségi, sem olcsósági szempontból a czélnak meg nem felel; és tudjuk, hogy ha ma egy ilyen dominális schlendrian helyére egy kereseti társulat áll, az minthogy elvállalt — bérleti— kötelezettsége és saját érdeke által kétszeresen és behatóbban sarkaltatik: ugyanazon objectumból sokkal több hasznot tud produkálni, mint annak az előtti kezelője, olykor még ugyanazon kezelő egyéniségekkel is, mert ereje nem annyira az egyénekben, mint inkább az életerősebb rendszerben van. Magának kormányunknak érdekében állana tehát, minden kezelése alatt levő földbirtokot egy nemes bérlő (General-Pachter) kezébe átadni. Egy ily nagy kiterjedésű uradalomnak bérlője természetesen nem lehet egyes ember, de igen is lehet egy szolid pénzintézet. Egy pénzintézet azonban, midőn ily nagyszabású jogokkal ruháztatik fel, természetes, hogy ehhez mért kötelezettségeket is tartozik elvállalni. Ügyköre, ha csak tisztán gazdászati foglalkozásokra szoríttatik is, elég nagy, hogy kizárólag e czélra alakuljon. Egy ilyen „Mezőgazdasági Bank“ tehát nemcsak bérlője lenne a kincstári és közalapítványi birtokoknak, de bankja az összes mezőgazdaságot űző közönségnek is.— Nyújtott hitelezése fedezetének mikénti biztosítása iránt törvényhozásilag lehet intézkedni. Gondoljuk el most, hogy egy ily banknak kötelezettségei közé tartozik: minden birtokot, amelyet bérben bír tanya-bérrendszert életbeléptetni; az illető tanyásbérlőket a gazdászatban részint a haszonbéri szerződés, részint a felügyelő gazdasági vándortanár által oly észszerű gazdálkodási rendszerbe — praxisba —szorítani, mint a minő a tudomány követelményeivel, a helyi viszonyokhoz mérten leginkább megfelelne. Ha a pénzintézetnek van egy pár lelkiismeretes szakembere, amely minden ilyen bérbeadandó egyes objektumot tanulmányoz és gazdasági rendszerét megállapítja, úgy az egész eljárás korántsem oly nehézkes, mint a minőnek tálan uélyelyeit gintertri paeronea. - n joo. Guulrmoknak a központban kell lenniök. Van hála istennek Magyarországon elég művelt s derék gazdatiszt és olyan ember, a ki gazdatudományával nem csupán saját kenyérkereseti érdekének, de az ország gazdászati gyarapodásának — tehát egy magasabb eszmének — a közérdeknek is képes és hajlandó megfelelni. Ezek lennének legfőbb és legfontosabb tényezői az intézménynek, melynek hitelnyújtása ezek nélkül, a mezőgazdászaton nem lendítene semmit. Szobonya Bertalan: kérdés kiható ereje épen úgy a messze jövő, mint a jelené és mert egy intézet, egy vállalat első s legerősebb támaszoszlopa a tisztviselői kar, melyet csakis a jelennek megelégedett és a jövőbeni bizalom képes szilárddá s munkaképessé tenni. Ez pedig az eddigi tapasztalatok nyomán egyedül a nyugdíjintézmény istápolásának kizárólagos joga. Pénzintézeteink túlnyomó része foglalkozott már a maga körében létesítendő nyugdíjalap kérdésével s ha azok egynehánya végeredményül teremtett és dotál is egy nyugdíjalapot, az, — eltekintve egy-két intézettől — sohasem fog rendeltetésének megfelelni, mert a dotatio csekélysége mellett nincs meg azon tömeges egyesülés, mely a nyugdíjintézmény feltétlen alapját képezi. A pénzintézetek, saját nyugdíjalap képzésével három lehetőségnek mennek elébe: a nyugdíjalap ugyanis annak idején kevésnek, nagynak vagy épen elégségesnek bizonyulhat. Ha kevés, a folyó nyugdíjkötelezettségek betartása mellett meg lesz támadva az évi nyeremény; ha nagy, meg van rövidítve a múlt; ha épen elégségesnek bizonyul, azon esettel áll szemben az intézet, hogy óriás tőkével oldotta meg azon feladatot, melyet sokkal csekélyebb kiadással is megoldhatott volna. Ha egy intézet nyugdíj igények alapításával kötelezettségbe ment, az be is kell hogy tartsa. Pedig az eddigi, a minden mathematikai támpont nélküli önnálló nyugdíjalap-képzés mellett, az azt létesítő intézet a legnagyobb bizonytalanságnak megy elébe, mert nem rendelkezik azon tömeggel, melylyel az eshetőségek elleni jövőbiztosítás elmélete leszámol. Ez csakis egy közös nyugdíjintézet körében állítható elő, mert csakis itt a tömörölésben, a tömegben, tehát a nagy számokban érvényesül a véletlen törvénye és válik természetes dologgá az, mi egyes elvont esetekben, mint véletlen közbejött esély szerepel. Okadatok tehát a pénzintézetek és részvényvállalatok kebeléből kiindult azon mozgalom, mely a kölcsönös szövetkezés alapján egy „Országos nyugdíj-egyesületet..“ kíván létesíteni, okadatolt már azon indokból is, mert Magyarország számban egy ezeret meghaladó pénzintézetei és részvényvállalatai magukban foglalják azon tömeget, mely nemcsak erkölcsileg biztosítja annak rétegét, hanem bírja azon mathematical akipot is, mely egyedüli garantiája esik messze évekre kiható számítással dolgozó egységes nyugdíjintézménynek. Üdvözöljük a pénzintézetek és részvényvállalatok e rendszeres nyugdíjintézet létesítése iránt megindított mozgalmat üdvözöljük a „Magyar országos bank részvénytársulat,“ mert ismét egy oly hazafiias intézmény életrehívásának állott életre, mely száz- és százezreket kezelő pénzintézeti tisztviselőnek az aggkorra, vagy a véletlen esélyeiből származott nyomor és családtagjainak a véginség ellen való biztosításával oly tényt mozdít elő, mely nem csak humanistikus, hanem hazai intézeteink és vállalataink szempontjából — tekintettel épen az általuk kezelt óriási érték, mint közvagyonra— a legégetőbb szükség kifolyása is. Üdvözöljük a magyar pénzintézetek és részvényvállalatok országos nyugdíj-egyesülete és azon reményünknek adunk kifejezést, hogy úgy a pénzintézetek, mint egyéb részvényvállalatok, csak sorakozni fognak tudni oly intézmény zászlója alá, mely önjavukat czélozva, messze jövőbe kiható számítása s végeredményével morális tekintetekből is méltó helyet fog közgazdasági intézményeink sorában foglalni. 7. A pénzintézetet és részvényvállatot országi milkepesilete. Magyarország pénzintézetei és részvényvállalatai ma már nemzetgazdaságunk oly nagy számban fennálló tényezői, hogy meg kell ragadnunk minden momentumot, mely azok felvirágoztatását és megszilárdítását czélozza. Egy ily fontos mozzanat azok tisztviselői nyugdíjaztatásának kérdése is. Fontos, mert e tesztje jelentette, hogy ott a sír élén korán elhunyt, ifjú leány aluszsza örök álmát. A rongyos idegen mereven omlik térdre, átöleli az egyszerű keresztet és zokogva ezer csókkal halmozza el. — Oh mily kemény, oh mily hideg ez a sírkő! — Egyszerű vad virágot szakaszt a sírról, szivéhez nyomja és csókolja, meg ismét szivéhez szorítja és újra csókolja s ringatja ölén, mint ringatja édes anya az ő magzatát. Mennyi élet van abban a kis virágban, mely a síron nyílik! Ott alant pedig sem élet, sem virulás! — Bocsáss meg angyal, bocsás meg én angyalom — zokogta az idegen könyvivel áztatva a sírkeresztet. Eljöttem, hogy mindent jóvátegyek, eljöttem, hogy szavamat beváltsam s téged menyasszonyommá tegyelek. Itt csak nehány évet éltünk volna együt, de ott fent örök lesz a mi frigyünk. Igaz, igen! Ott, ahol te vagy most édes angyalom! — Megyek már, azonnal, rögtön. Ah!s forró könyük peregtek a bádladt szemekből. És a mint a könyük el- kifolytak, csöndes, boldogitó álomra csukódtak le a szemek s midőn a szunyadás végett ért... Feri örökre elaludt... meghalt! TANÜGY.IERIirdetmény. A városi iskolaszék részéről közhírré tétetik, miszerint a négy osztályú polgári leánytanodába az 1888. tanévre a tanulók fölvétele szept. 1., 2. és 3-án történik. A tanulók beírása délelőtt 8—12 óra között a polgári leányiskola I. osztálytermében (belv. elemi leánytanoda, I. em.) történik. A beírásra kitűzött időben d. u. 2 órakor tartatnak a fölvételi, pót- és javitó-vizsgálatok. Szept. 4-kén reg. 8 órakor a kath. növendékek részére a székesegyházban „Veni sancte“ fog tartatni; utána d. e. 9 órakor osztályrendezés. Minden tanuló személyesen s rendszerint szülői vagy gyámja, illetőleg azok megbizottja kíséretében tartozik a beírással megbízott Nemessányi Adél k. a. polg. isk. vez. tanítónőnél jelentkezni. A polgári leánytanodában a tandíj egy évre a helybenlakókra nézve 12., a vidékiekre nézve pedig 24 írt., mely két részletben is fizethető, és pedig ennek első fele 6, illetőleg 12 frt. mindjárt a beíráskor, másik fele pedig február 1-jén lefizetendő. Az érdeklettek tájékozása végett szükségesnek tartjuk kijelenteni, miszerint tandíjmentességre csak oly helybeli illetőségű tanulónak lehet kilátása, kinek— kétségtelen szegénysége igazolása mellett— érdemsorozatában a tanulmányokat illetőleg a jó vagy jobb fokozatok az elégséges jegyeket számban meghaladják, vagy legalább ellensúlyozzák és egyszersmind magukviselete kifogás alá nem esik. A franczia nyelv oktatása rendkívüli tantárgyként — a jelentkezők számáról feltételezve — külön 8 frt. évi tandíj mellett fog berendeztetni. Ezen tandíjból 4 frt. a beiratáskor, 4 frt. pedig jövő február hóban fizetendő. Megjegyeztetik azonban, hogy a bejelentés az egész évi tanfolyam hallgatására és nyilvános vizsgálattételre kötelező. Kelt Székesfehérvárott, 1883. aug. 25. Az iskolaszék megbizásából: Alaghy Dezső s. k., iskolaszéki elnök. Gőbel János György s. k., igazgató. XIird.etrdéner. A városi iskolaszék részéről közhirré tétetik, miszerint a városi közs. elemi népiskolákba az 1888/4. tanévre a tanulók fölvétele i. é. szept. 1. 2. és 3. napjain mindenkor reg. 8 órától 12-ig történik. A beiratásokra nézve megjegyeztetik, hogy a belvárosi el. fitanoda I. osztályára: Gőbel János György, II. oszt. Perényi Béla, III. oszt. Rajniss Mátyás és IV. osztályára Greizinger Márton urak fogják megfelelő osztályaikban a beírásokat eszközölni. A belv.elemi leány- s külvárosi iskoláknál az illető- vezénylő-tanító urak vannak a rendes beírás- s a fölvétellel megbízva. A tanulók szülő-, vagy gyámjaik kiséretében jelentkeznek a beírásokra. Vidéki tanulók csak hiteles iskolai bizonyít- vány s felvételi vizsgálat alapján vétetnek fel a magasabb osztályokba. A belvárosi iskoláknál az évi tandíj 2 frt., a külvárosi iskoláknál 1 frt. Vidékiek ezen tandíjak kétszeresét fizetik. Ezenkívül minden tanuló, kivéve a rendes tandíj fizetéstől felmentetteket, a belvárosban 20 krt., a külvárosban 10 krt. tartozik a beírás alkalmával az iskolai könyvtárra fizetni. A tandíj fizetéstől csak azon tanulók vannak felmentve, kiknek szülői vagy gyámjai a hatóságtól nyert szegénységi bizonyítványnyal igazolják sze-génységüket; ily szegénységi bizonyítványokat a városi iskolaszék határozata értelmében csak szept. 15-ig fognak a hatósági közegek kiadni. Azon szülők és gyámok, kik szept. 15-ig gyermekeiket be nem íratják és rendesen iskolába nem küldik, előzetesen kivett szegénységi bizonyítványuk figyelemben nem részesül. Azon tanulók, kik egy, vagy legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot nyertek, vagy , a múlt tanév végén betegség, vagy egyéb oknál fogva vizsgálatlanok maradtak, szept. 1. és 3-kán délután 2 órakor az illető iskolák vezénylő-tanítóinak elnöklete alatt javító-, vagy pótvizsgálatot tehetnek, melynek sikeres kiállása után felsőbb osztálybaléhetnek fel. Ezen javító-, vagy pótvizsg s gyanttot, a vizsgálatra kitűzött napok előtt 1 nappal az illető szülők és gyámok a vezénylő-tanitoknál bejelenteni tartoznak. Ezen vizsgálatok díjmentesek. Szept 4-kén reggel 8 órakor a kath. növendékek részére ünnepélyes „Veni Sancte“ fog tartatni, utána d. e. 9 órakor osztályrendezés. Szept. 5-kén minden iskolánál és osztályban az előadások rendesen megkezdetnek. Az ismétlő tanulók beírása szept. első vasárnapján, — előadásaik pedig szept. második vasárnapján kezdetnek meg. Az ismétlő tankötelesek oktatása szept., okt., apr., máj. es junns minapokoan csak vasarnap reg. 8—10-ig, nov., decz., jam. febr., és márczius hónapokban pedig vasárnap 8—11-ig és csütörtökön reg. 8—10-ig történik. Végre a n. é. szülők és gyámok tisztelettel felkéretnek gyermekeik, illetve védenczeinek a fent kitűzött határidőben rendes és szigorúan pontos beiratására, ugyszinte azoknak a szükséges tanszerek- és könyvekkel szives ellátására. Kelt Székesfehérvárott, 1883. aug. 25. Az iskolaszék megbizásából: Alaghy Dezső s. k., iskolaszéki elnök, Gőbel János György s. k., igazgató. Árlejtési hirdetmény. Mely szerint alalitott részéről ezennel újabban közhirré tétetik, hogy a székesfehérvári kir. törvényszék részére 1913/io, a királyi ügyészség részére 23/io, a börtönhelyiségek részére 116, és a helybeli kir. járásbíróság részére 575/io köbméter—összesen 3823/10 köbméter tüzelő hasábos cserfa szállítása,— 1884-ik évi fogyasztással — utóbbi árlejtési határidőül 1883-ik évi szeptember hó 16-án azaz tizenhatodik napjának délelőtti 10 órája (megyeház II. emelet törvényszéki tárgyalási szobába) kitüzetik. Mire a válalkozni szándékozók oly értesítéssel hivatnak meg, hogy 100 forint készpénzt, vagy annyi értékben elfogadható értékpapírt az árlejtést megelőzőleg az árlejtező kezébe bánatpénz fejében letenni tartoznak. Elfogadtatnak az árlejtést előzőleg a kellőképpen felszerelt írásbeli zárt ajánlatok is melyek a megejtett szóbeli árlejtés után azonnal tárgyaltatni fognak. Ezen vállalkozással összekötött bélyeg s egyéb költségeket vállalkozó fogja fizetni és viselni. A többi feltételek alulírottnál a hivatalos órák alatt mindenkor betekinthetők. Kelt Székesfehérvárott, 1883. aug. hó 27-én. Karlovitz János,ószéki irodaigazgató. MALOM, ZENE, MŰVÉSZET. Beküldetett „Egyházi beszéd“ melyet, Szent-István nyolczszázados ünnepén augusztus 20-án a főtemplomban felmondott Piifach József apátkanonok. Ékes nyelv sok , olvasottságra mutató tartalom, szép irány, hévvel elmondva bizonyosan hatott. A „Képes Családi Lapok“ a 48 száma tartalma: „Eljegyzés után;“ elbeszélés, irta Prém József (vége.) „Kör- folyás;“ irta Komjáthy Jenő. „A beszu áldozatai;“ beszélys (vége köv.) irta Paczó István. „Ischiai sziget pusztulása;“ egy szemtanú elbeszélése. „Biron szerelme;“ elbeszélés az orosz udvari életből (vége köv.), közli Milesz Béla. „Korai hervadás;“ elbeszélés (folyt. köv.), irta Halász Ferencz. „Heti tárcza;“ (Újpesten.) irta akg- „Beteg család;“ vig beszély, közli Philantrop. „A sirig;“ elbeszélés (vége,) irta Frygale Carlen Emilia, forditotta Szöllösy D „Webb.“ költemény, irta Tewrewk Árpád. Képmagyarázat. Mindenféle. — Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV ker. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, évnegyedre 1 frt. 60 krajczár. Megjelent és beküldetett Rózsavölgyi és társánál „Irén csárdás“ Székely Irén urhegynek ajánlva, kedvelt népdalokkal zongorára irta Nagy Zoltán. Ara 60 kr. Ugyanazon zenemükereskedőknél. „A szepesi fennsilon,“ Polka francaise zongorára irta A. Reinprecht. Ara 60 kr. Ugyan Rózsavölgyi és társánál „Lass mich ziehen“ Gedicht v. N. Lenau, énekhangra zongora kísérettel irta Forgách Lugenia grófnő rokonának szül. gr. Migarry ajánlja gr. Forgách Béla. A „Magyarország és a Nagyvilág“ 34. számának tartalma. „Egy névtelen hős története,“ beszély (folyt.) „Szivet szívért leányai“ vers Csáktornyai Lajostól. „Tündér meg a gyémánt.“ elbeszélés Skossa Dezsőtől. Több jeles mű . A „Petőfi társaság“ által kiadott „koszorú“ 34-ik számának tartalma: „Mézes hetek után.“ Tóth Sándortól. Flip „Bret Harte“ elbeszélése, „Ischiai regék.“ „Egy utazó naplójából.“ „Negyven év viszhangja.“ Jókai Mórtól. Irodalom. Művészet. Vegyesek. Melléklet: Volkmann arczképe Kozmata F. m. k. fényképésztől. % HÍREK. ts. — A királyné balesete. Ő Felsége a királyné múlt vasárnap Mürzstegbe utazott, egy órával odaérkezte után sétalovaglásra indult, mégpedig csak egy lovász kíséretében. Az úgynevezett „Todtes Weib“-hez vezető hídon azonban kevésben múlt, hogy szerencsétlenül nem járt. A hídnak ugyanis ki volt szakítva egy pallója, a ló az ez által keletkezett űrben megbotlott és elbukott. Ő Felsége azonban szerencsére fenn bírta magát tartani a nyeregben, míg véletlenül a közelben lévő favágók ki nem szabadították veszélyes helyzetéből. Ő Felsége semmi nema sérülést nem szenvedett és a favágók közt sajátkezüleg osztott ki pénzadományokat. Hárman 100- 100, hat pedig egyenként 30 forintot kaptak. — Nász a királyi családban. A „Times“ jelenti, hogy diplomácziai körök tudósításai szerint a portugáll trónörökös eljegyzése ő Felségeik legfiatalabb leányával Mária Valériával legközelebb ki fog hirdettetni. — Vilmos főherczeg balesete. A Lajta melletti Bruckból írják, hogy Vilmos főherczeget, a tüzérség főfelügyelőjét a napokban délben, midőn épen a lőgyakorlatokat nézte, az a szerencsétlenség érte, hogy hirtelen eszméletét vesztve lebukott lováról. A közelben levő néhány egészségügyi katonából álló őrjárat azonnal a főherczeghez sietett és egy kis borral igyekeztek felüditeni a főherczeget. Az elősiető orvos csak múló bajt konstatált: az esés szerencsére oly könnyű volt, hogy a főherczeg nem sérült meg s egy kis félóra múlva, már képes volt újra lovára ülni és haza távozni. — Családi öröm a betléri kastélyban. Odescalchi Géza herczeg neje, Andrássy Etelka herczegnő múlt pénteken reggel egy egészséges fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét. Az e napokban megtartandó keresztelési ünnepélyre több vendéget várnak mindkét főúri család kebeléből. Minden fa megtenni a maga gyümölcsét. Az antiszemitismus fája s különösen annak vad hajtása a sociálismus hullatni kezdi a fanyar gyümölcsöt s utoljára is kinek szájában marad az ize, eleve nem lehet meghatározni. A mitől féltünk s a mit meg jósoltunk kezd teljesedésbe menni. Üsd a zsidót, le a zsidókkal“ féle ordítások közé Zala-Egerszegen ilyen hangok is vegyültek „le az urakkal!“ Igen természetes. A gátot tört folyam egyaránt elönti a temetőt és angolkertet. A vér látása bőszit, a rabolt portéka kincsvágyat gerjeszt s uj rablásra ösztönöz. De hát megérdemli, hogy egy két zsidó ablakért magyar élet veszszen? Nem és mégis azt tanácsoljuk a kormánynak hogy: „Principiis obsta. Inmedicabile rumus ense recidendum, ne pars sincera trabatur.“ — A levelező lapok tárgyában a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi minisztérium a következő hirdetményt tette közzé: Az Osztrák- Magyar és a Németországgal való forgalomban, felragasztott czimirattal ellátott levelező-lapokat is szabad használni. — A hivatalos lapban olvassuk, hogy a vallás- és közokt. m. kir. miniszter az 1883—1884. tanévvel állami kezelés alá vett székesfehérvári reáliskolánál Aujedszky Adolf, Bőd Lajos, Borostyán Sándor, Farkas Antal, dr. Halász Ignácz, Holló István, Szikla Gábor és Tóth Bálint alkalmazásban volt tanárokat teljes illetményeikkel állami szolgálatba átvette. A most átvett 8 tanárhoz hozzá számítva az igazgatót s a ministérium által még januárban kinevezett Türr Lajos tanárt, a létszám egy 8 osztályú tanintézetnél mindenesetre a minimális. E körülményen azonban jövő évi január havában vagy tán még előbb segítve lesz, amenynyiben akkor a ministerium még két uj tanerőt fog a főreáliskolánál alkalmazni. — Lajos napja. Kossuth Lajos nagy hazánkfia nevenapját országszerte kegyelettel ülték meg s áldást és hosszú életet kérve ősz fejére. A helybeli függetlenségi kör is megünnepelte a nagy napot társas vacsorával összekötve. Hogy nem hiányoztak lelkes felköszöntők, mondanunk sem kell. Üdvözlő irat is menesztetett Turinba. Mi is azt kívánjuk a mit a nemzet többsége. — Éljen sokáig! — Egyházi beszéd. Előttünk fekszik Miehl Jakab kanonok egyházi beszéde. A „Magyar korona“ legkevésbbé sem túlzott vagy hizelgett, midőn oly dicsérettel halmozza el. — Pontos időjelző. A József műegyetem múzeum-körúti főhomlokzatán elhelyezendő pontos elektromos időjelző, illetőleg óramutató lapnak a csillagvizsgáló időjelző elektromos készülékével való összekötési munkálatai befejezésükhöz közelednek. Az illető körökben most azzal foglalkoznak, hogy nem volna e jó ezt az órát valami oly déljelző készülékkel ellátni, mint a budait, mely tudvalevőleg mozsárlövéssel jelzi a delet.