Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)

1949-09-01 / 202. szám

4 VRHÉRVÁRI NAPLÓ ­ TIZENHAT HÓNAPPAL­­ ez­előtt indult meg a «Marshall­­terv». Az Egyesült Államok az első évben mintegy­­ 5 milliárd dol­lárt fordított Nyugat-Európa m­ar­­ihalizálására. E politika igazi cél­jait akaratlanul is feltárta Tru­man elnök egyik legutóbbi kon­gresszusi üzenetében, amelyben az Északatlanti Egyezményt aláírt európai országok felfegyverzésé­nek kérdéseit ismertette. Truman rámutatott arra,­­ hogy a Nyugati Szövetség öt országának — Angliá­nak, Franciaországnak, Belgium­­­nak és Luxenburgnak — továbbá Olaszországnak, Norvégiának és Dániának katonai kiadásai az elmúlt évben közel 5,5 milliárd dollárra rúgtak. Elégséges összehasonlíta­ni­­ a két számot, s azonnal kide­rül, hogy a Marshall-terv kereté­ben folyósított egész «segítség» a marshallizált országokban mind nagyobb ütemben folytatódó fegy­verkezési hajszára emésztődik fel.­­ A MARSHALL TERV­­ újabb eszköz arra, hogy Nyugat-Európa az Egyesült Államok felvonulási területévé váljék egy, a­­ Szovjet­unió és a népi demokráciák ellen irányuló támadóháború el­készíté­sére. Az Egyesült Államok impe­rialistái a Marshall-terv segítsé­gével kísérlik meg azt, hogy a nyugateurópai országok gazdasági életét és pénzügyeit amerikai el­lenőrzés alá vonják, így akarják megszerezni az amerikai piacokat, Nyugat-Európát az amerikai gaz­­dasági élet gyarmati függvényévé tenni" és megvalósítani az Egyesült Államok politikai és katonai ural­mát a marshallizált országokban. Az az újabb program, amely a hirhedt szerződés alapján a nyu­gateurópai országok felfegyver­zé­sét célozza fokozza a marshal­izált országok függését az Egyesül­t Államoktól. | MIT HOZOTT HÁT­­ a Mar­ shall-terv Nyug­at-E­urópa népei­nek? Az amerikai propaganda nem győzte eleget hangoztatni, hogy a Marshall-terv mennyire elmozdít­­ja a nyugateurópai országok gaz­dasági életének talpra! Jpsáit.­­ A valóság: az elmúlt 16 hónap eredményei mutatják, még zilál­tabbá tette Nyugat-Európa gazda­sági helyzetét. A marshallizált or­szágok ipara még mindig nem ér­ei a háború előtti termelési színvo­nalat, vagy pedig akörül mozog. Franciaországban például 1948- ban 6, Belgiumban, Norvégiában 6 százalékkal­ kisebb volt az ipari ter­melés gyarapodása, min­t 1947- ben (vagyis a Marshall-terv meg­indítása előtt). 1949-ben a m­ar­shallizált országok legtöbbjében megkezdődött az ipari termelés ál­talános hanyatlása és állandóan süllyed a dolgozók életszínvo­nala.­­ AZ EGYESÜLT NEMZETEK­­ Szervezete statisztikai tájékoztató­jának adatai szerint a Marshall­­terv első évében (1948 áprilisá­tól 1949 márciusáig) a marshalli­­zált országok többségében­­ 80—2­0 százalékkal nőtt a munkanélküli­ség. A munkanélküliek száma Olaszországban jelenleg 3 millió­ra, Nyugat-Németországban 1,5 millióra, Belgiumban több­, mint 300 ezerre tehető. Angliában, ahol a fegyveres erők létszáma ma jelentékenyen nagyobb, mint 1938-­­ban, a munkanélküliek száma több, mint 400 ezer. De többszáz ezer munkanélküli van Franciaország­ban, Hollandiában, Dániában is.­­ VŐ A DRÁGASÁG ! e„zek reálbérek, csökken a dolgozó tö­megek vásárlóképessége. Francia­­országban 1948 januárja óta 45 százalé­kkal emelkedett az ipar­cikkek ára, a dolgozók reálbére viszont 25 százalékkal csökkent.­­Vif Franciaoszág munkásosztályá­nak vásárlóképessége 1946-ban 79 százaléka volt a háború előttinek, addig 1948 őszére 51 százalékra esett.­­ OLASZORSZÁGBAN­­ a hi­vatalos adatok szerint a létmini­mum beszerzéséhez egy négytagú családnak 1949 januárjában havi 60.000 lírára volt szüksége. Ugyanekkor az átlagos munkabé­rek 25—27.000 lírára tehetők, a munkanélküliségi segélyek, melye­ket azonban csak féléven keresztül utalnak ki, körülbelül havi 6000 Urát tesznek ki. A «De Waarheid» című újság számításai szerint holland munkás az idén harmad­a rész annyi élelmiszert és fel en­nyi iparcikket vásárol, mint 1939-ben. | MIQ N­UO'VT EURO ° A | dol­ gozóinak a Marshall-terv nyomort és munkanélküliséget hozott, ad­dig az európai kapitalisták hasz­nai egyre nőnek. Az angol mo­­nopóliumok jövedelmei 1948-ban 1945 millió fontsterdnet tettek ki, ami k­ét és félszerese volt 1938. évi hasznuknak- Míg 1938-ban a francia kapitalisták jövedelmei az egész nemzeti jövedelem 29 szá­zalékát képezték,­­ addig 1948-ban elérték a 42 5 százalékot, ugyan­akkor a dolgozók munkabérének részaránya 45 százal­król 33 szá­zalékra esett, így helyezik át a kapitalisták a Marshall-terv ter­heit a dolgozók vállára.­­ A MARSHALL1ZÁLÁ3 | poli­­tikája semmibe veszi a népek nem­zeti jogait és életérdekeit. Ez a kikerülhetetlen bukást fogja jelen­teni számára. Sz. Alexev Mit hozott a „Marshall-terv“ Nyugat-Eirópának ?POLQOHÓK ÍRJÁK Megjelent új, díszes kiadásban MI­ UITÜSK fl SZU VJ El 11IN­Ó MEZOSfl ZOflSSGflBfiH? címmel a Szovjetunióban járt paraszt­­küldöttség tagjainak levele a magyar dolgozó parasztsághoz A brossura nemcsak a magyar parasztküldöttsé­g levelét közli, hanem a levél tartalmának meg­felelően 38 eredeti fényképfelvételen keresztül is bemutatja a Szovjet­unió szocialista mezőgazdaságát, a magyar parasztküldöttség útját A brosúwa terjesztése a­ pártszer­vezetek, a népnevelők fontos fel­adata, mert nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy dolgozó parasztsá­gunk megismerje a világ legfej­lettebb mezőgazdaságát, hogy megismerje a szovjet kolhozpa­raszt életét, magas gazdasági és kulturális színvonalát 32 oldal ára 50 fillér. Kiadja a Dolgozó Parasztok és Fö­dmunkások Or­zágos Szövet­sége. Ms­, rendelhető : Propagen­daanyag T­­ jes tó, Budapest, IV Deák Ferenc­ utca 15 Sárga- és görögdinnye a leningrádi földeken A leningrádi sárga- és gö- sárga- és görögdinny rögdinnyék meghonosításán sokat fáradoztak a leningrádi mezőgazdasági tanintézetek munkásai. Végül a mi­csűr­ia­nisták kísérletei eredménnyel jártak. A múlt évben több, mint ötven kolhozban és szovhozban ültettek el görögd­­dinnyét. A mezőgazdasági intézet, miután több, mint negyven sárga- és görögdinnyefajt ta­nulmányozott, ezekből a leg­alkalmasabbakat ajánlottá­k termesztésre. A leningrádi vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának szovhozában az idén három héttel korábban értek az első dinnyék, mint a múlt évben. A dinnyetermesztés ezen a hűvös éghajlatú terü­­leten is megvalósult. Hatvanpuszta és Nagyveleg példamuta­tása­ iA megye területén a be­gyűjtési versenybe, egymásj­után kapcsolódnak be a köz­ségek és szövetkezetek. A leg­­­utolsó kiértékelés során meg­ál­lapították, hogy a Kálóz mellett lévő hat­van pusztai dolgozó parasztok, az előírt 25 nap helyett 20 nap alatt teljesítették k­ö­tel­ezte­ fetségei­­ket.­ Felesleget a következő szövetkezeti tagok adtak be: Kárász István 6 holdas uj­­gazda 185 százalékban, Né­meth István 184 százalékban, mig további 7 gazdatársuk­­ 76 —170 százalékig teljesite­tték felül beszolgáltatásukat. Ha­­sonló eredményeket értek el a nagyvelegi gazdák is, akik közül Tóth Gyula 7 holdas újonnan földhöz juttatott 430 százalékos teljesítése emelke­dik ki. . i KÉSZÜL AZ „URI-MURI“ Móricz Zsigmond könyvének filmváltozata Megindultak az uri-muri», Móricz Zsigmond színműve nyomán készült új magyar film felvételei. A forgatói könyvet Háy Gyula írta A fil­met Gertler Viktor állította össze. Főszereplők: Deák Sándor, Szörényi Éva, Lev hotay Árpád, Mészáros Ági, Makay Margit, Rajnay Gábor, Tompa Pufi, Gellért Lajos, Major Tamás. Az «Uri-muri» a széthulló «uri» Magyarország rajza. Sokezer holdas birtokok ugar ron hevernek, a kisparasztok milliói fogcsikorgatva élnek rabszolgaságban, nyomorban. Uraik kedvteléseiknek hódolj* nak: cigány­ozás, kártya szeg­relmi kalandok. Ha akadt köztük valaki, alá valami hol* mályos sejtelemtől vezetve, megpróbál változtatni a dzsentri életmódon szembe találja magát osztályával A­ kiuzsorázott csugari paraszt­­lok elkeseredetten figyelik a napokig tartó vad mulatozást, az «uri-murik Tudják, hogy a földesuraiktól sohasem vár­hatnak segítséget, de azt is érzik, hogy közeleg a leszál­m­­olás órája, amikor majd az urak fizetnek... / 1949 szeptember 1 k alkotmány élő valóság - írják a Közművektől N­agy lelkesedéssel fogadtuk mi, Székesfehérvár Közmű­veinek dolgozói az új alkotmány­tervezetet mind a műhelyben, mind az íróasztalok mellett. Elolvasása­kor rájöttünk, Népköztársaság valóban hogy a Magyar a mun­kások és a dolgozó parasztok ál­lama lett. Ezer esztendő óta, most kapott igazi alkotmányt a nép. Törvénybe v van iktatva, hogy­­ a Magyar Népköztársaságban, min­den­ hatalom a dolgozó népé...« Ez az alkotmány nem progr­am, ha­nem élő valóság, mely leszögezi, hogy országunk gazdasági, politi­kai és társadalmi szerkezetben milyen óriási változások mentek végbe és megjelöli a további te­endőket a szocializmus építése te­rén. Várszegi Antal a Közművek munkása. Jegynélküli, lekér kenyér! Az öröm őszinte kifejezése nélkül nem mehetünk el életszínvonalunk újabb eredmé­nye: a kenyér árának olcsób­bodása és a jegyek megszünte­tése mellett. Ha visszatekintünk a felszabadulás utáni időkre, akkor látni­ kell azt az óriási változást, ami az azóta eltelt időben orszá­gunkban végbe ment. Míg ez­előtt pár évvel örültünk, ha ku­­ko­­rcalisztet ehettünk és a fekete kenyeret darabokban hozhattuk el a péktől, addig ma fillérekért, jegy nélkül vasa­lthatunk hófe­hér kenyeret és a finomliszt adag­ját 2­50 kilóra emelte fel kor­mányzatunk. Hálával kell gondolnunk erre az újabb eredményre, amikor más kapitalista országokban egyre nő a gazdasági válság és a munkanél­küliek száma. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével még további si­kerek elé tekinthet dolgozó né­pünk, amely megvédi eddig elért eredményeit, köztük a szabad,, fe­hér kenyeret is. Szűcs Anna pénzügyi dolgozó­ Jogy ülhettem — a Szovjetuniónak köszönhetem“ államunkban lehetőség nyílik­­ arra, hogy a munkások évi munkájuk fáradalmait részben in­gyenesen, részben csekély fize­tés mellett kipihenjék a kitörbö/ő üdülőhelyeken.Végig ,a Balaton mel­lett, ott ahol aze­lőtt kifestett szájú nőkkel és kínos elegánciával öltö­zött ficsurakkal találkoztunk, ma munkások serege pihen. Nem szé­nit, hogy ki milyen dolgozó. Lehet munkás, paraszt, vagy értelmi­ségi, aki a nép felemelkedését szol­gálja, annak a demokrrácia min­dent megad, ami testi épségének hasznára válik. Én is üdülésem a­iatt tudtam meg ,hogy mit jelent két hétre kikapcsolódni a munká­ból, hogy utána újult erővell ál­hassunk ismét csatasorba. És mindazt a legyőzhetetlen Szovjet­uniónak köszönhetjük, amely meg­hozta számunkra a felszabadulást é­s a tartós szabadságot. Mihályi Ferenc tűzoltó. illány sor az öreghegyi villanyról A fehérvári Öreghegy meg­kapta a megígért villanyt. Az itteni lakosság meggyőződhe­tett arról, hogy amit a Magyar Dolgozók Pártja megígér, az val­­­­a is van váltva. Népnevelő mun­kánk alkalmival, akivel csak be­széltünk, mindenki örömmel újsá­golta, hogy a kommunisták veze­tésével nincs megoldhatatlan prob­léma. Ennek élő tanúbizonysága a most elkészült villanyvezeték, amelynek fényénél tanulhat az öreghegyi munkásság. Most már bizalommal várja a lakosság, hogy a további­ ígéretek is testet öltenek és rövidesen jó ivóvizünk és mo­zink is lesz. Öreghegy népe to­vábbi jó munkájával és több ter­melésével fejezi ki a Párt iránt érzett háláját és fogadjukkl hogy minden akaratunkkal azon leszünk hogy minél előbb megvalósulhas­son a szocialista Magyarország. Jasper Lajos öreghegyi népnevelő brigádfelelős. Kem­ különböztetik már meg az üdülőben a tiszti és legénységi állományuakat E­z év májusában egy parancs­olvasás alkalmával értesül­­tem arról, hogy munkám jutalma­ként két hetet tölthetek a hévízi gyógyüdülőben, örömm­m­el vettem tudomásul. Mégis, amikor az el­utazásomra került sor, kissé szo­rongó érzéssel ültem a vonatra. Eszembe jutott a horthysta reak­ció szégyenteljes dolgai, amelyek­kel igyekeztek elütni a magam­fajta rendőröket a nyaralás örö­meitől, vagy szigorúan elkülöní­tették a tiszti és legénységi állo­­mányuakat. De aztán csakhamar beláttam, hogy ma már más­ vi­lág van, a m­i Világunk. Az­­ állo­máson leszállva, autó várt ránk és az üdülőben a legfinomabb ételek­kel kínáltak bennünket. Egész idő alatt féltve vigyáztak arra, hogy teljesen gondtalanul tölthessük pi­henőnket. Az üdülés alatt különö­sen meghatott az, hogy a legna­gyobb bajtársiasság és közösségi szellem uralkodott az üdülő terü­letén, tekintet nélkül a rendfoko­zatokra.­­Krasznai Károly rendőrtörzsőrmester. 25 ive ciánéi, féregtetensl HALÁSZ (Fischer) Ősz­ u. 9. Telefon 229. Egyes darabok siánozásl Füstit! kedvezmény Köztársasági mozi Mától szerdáig Professzor úr válasszon Előadások hétköznap : 6 és 8. Vasárnap: 3 5, 7 és 9 órakor Petőfi-mozi Mától szerdáig Győzelmes visszatérés : Előadások: fél 6, fél 8. Vas- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9.

Next