Fejér Megyei Hirlap, 1956. augusztus (1. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-19 / 196. szám
Vasárnap, 1956. augusztus 19. FEJÉR MEGYEI NÉPLAP Ahol a bányalámpák, forrasztólámpák, — Látogatás a Hegesztőkészülékek Gyára bicskei telepén — A Budaörs felé vezető makadámút szélén, a váli völgyben terpeszkedő bicskei házak végétől alig kőhajtásnyira szerény bekerített épület húzódik meg. Hegesztőkészülékek Gyára I-es számú telepe. Aki tegnap hatalmas gyárakat látogatott, automata gépek működésében gyönyörködött, s ma belép Bicske egyetlen ipari üzemébe, bizony olyan érzés fogja el, mintha valami jelentéktelen kis ipari műhelybe jutott, hiszen úgy eltörpül a század nagy kohóóriásai, a 20—30 ezer embert foglalkoztató gyárai mellett, mint mákszem a legnagyobb görögdinnye mellett. Ámde, nincs ok az előítéletre. Ez a kis bicskei „iparbázis“ nem is olyan jelentéktelen helyet foglal el az ország életében, mint ahogy azt a látogató gondolja. Igaz, fiatal üzem, alig hatéves múltra tekinthet vissza, mindössze 40 dolgozót foglalkoztat, de termelvényeit, készítményeit tekintve „monopol“ helyzete van az országban. Egyedül az országban Mit gyárt az üzem, mi készül a budapesti központ e bicskei leányvállalatánál? Az igazgató távollétében Ormándlaki Károly programozó szavaiból bontakozik ki a gyártmányok képe. A telepen elsősorban bányalámpák készülnek, mint a Dewy-rendszerű benzin biztonsági lámpák, amelyek mgbízhatóan jelzik a sújtóléget a bányában, a sűrített levegővel hajtott légturbinás bányalámpák. Ezeket a bányalámpákat az országban egyedül ez az üzem készíti, ami egyúttal azt is jelenti, hogy innen látják el az ország valamennyi bányáját sújtólégbiztos lámpákkal. Már ez a tény is bizonyítja ennek az üzemnek országos jelentőségét, hiszen bányalámpák nélkül nincs széntermelés, az ipar kenyér nélkül pedig nem boldogul. Érdemes megemlíteni, hogy a múltban a bányalámpák importként kerültek hazánkba, s még a felszabadulás után is sok devizaforintba kerültek. E bicskei üzem működtetésével vált lehetővé a hazai gyártás. A pécsi szénbányák részére még néhány hónappal ezelőttt is úgy importálták Chikauból a bányalámpákat, de most már itt is a hazai lámpákkal folyik a termelés. A bányalámpákon kívül fél, egy, másfél, két és félliteres forrasztólámpák és benzin forrasztópálák készülnek. Az acetilén-osztályon pedig a különböző nagyságú karbidégőket és gázégőket állítják elő, amelyeka világítást, melegítést szolgálják. Az égőfejeket zsírkőből gyártják, amelyet azelőtt Brazíliából importáltak, most már Romániából érkezik, tulajdonsága rendkívül magas hőfokot ki- bír és nem deformálódik. Ilyen gyártmányok viszik országszerte a bicskei telep dolgozóinak hírnevét a megrendelők nagy megelégedésére. Három újítás Az üzemben a gyártmányok importanyagból készülnek, ezért nagy jelentőségűek azok az újí- tások, amelyek most vannak kí- sérletezés alatt, de az eddigi ered-mények is biztatóak. Az egyik újítás arra irányul, hogy a zsirkét helyettesítsék a feldolgozáskor keletkező, hulladékból nyert masszakeverékkel, ebből állítsák elő az égőfejeket. Ez az újítás egyben kettőt je-lent, mert a hulladékokból készült masszakeverékből nemcsak a karhidegeket, hanem a gázégő- ket is előállítják. Az újítás ered,ményének felmérése már három hónapja folyik, minden bizonnyal jól zárul. Geogye Béla üzemvezető nyújtotta be a harmadik újítást. A légturbinás lámpa kerekét eddigi ugyanis bronzöntvényből esztergálták, majd marták, most — az új módszer szerint — textilbakelitből présen sütik. Nem szorul bizonyításra, miből van több: bronzból vagy textilbakelitből? Kollektív szerződés Sok beszéd tárgya az üzemben a kollektív szerződés. Nem elsősorban azért, mintha nem tartanák be a vezetés részéről, ellenkezőleg. A dolgozók megelégedéssel vannak a vezetésről, s nem utolsósorban a kollektív szerződés betartása a magyarázata, íme néhány példa: Az igazgató vállalásai között szerepel, hogy a csiszoló helyiségben szellőztetőt létesítenek. A határidő szeptember 30, de a szellőztető berendezés még tavasszal elkészült. Az igazgató kötelezte magát, hogy az egészségre ártalmas munkakört betöltő dolgozók részére biztosítja a háromhavonkénti időszakos orvosi vizsgálatot. Nemcsak biztosítja — megköveteli! A szerződés értelmében a dolgozóknak havonta egy darab 20 dkg-os szappan jár. Megkapják. Negyedévenként 1200 forintot ígért az igazgató sportfejlesztésre. Állja a szavát, épül az új röplabdapálya, ping-pongoznak, sakkoznak, szórakoznak a dolgozók. És így tovább. Nincs ok hát az elégedetlenségre. Az emberek A dolgozók teljesítik a tervet, amit vállaltak a kollektív szerződésben — élő valóság. KÉSZÜLNEK A munkafegyelem szilárd. Igazolatlan hiányzás ismeretlen, az előforduló késések száma elenyésző. Amióta megtörtént a Központi Vezetőség ülése, a párt kimondta a szót, az országgyűlésben hallatta szavát a kormány, itt is bizakodóbb a hangulat, a tettek szép eredményeket érlelnek. A párttitkár szavaival: jobban megy a munka. A szerelőrészlegben Ipach Imre hegesztő krincsig túlteljesíti tervét, ritkán is visz haza 1300 forintnál kevesebbet. A forgácsoló részlegben Végh Sándorné perolverpados is 140 százalék körül termel. Czagler József, a benzin biztonsági bányalámpák mestere is mindig az élen halad, Trautmann László nevét sem törlik le soha a versenytábláról. A dolgozók teljesítették augusztus 20-i vállalásaikat. S lehetne-e befejezésül méltóbb szavakat keresni a dolgozók lelkes munkája kifejezésére, mint egyszerűen tudatni az olvasóval: a Hegesztőkészülékek Gyára I-es számú telepe a második negyedév eredményei alapján elnyerte az élüzem címet. Jöjjön hát az ünnepi.. . Heresznyei Tibor forrasztópálcák A 300 000 tonna szénért Új széncsatát vívó bányászaink összességétől nem kis erőfeszítést követel az a kollektív elhatározás, hogy maradéktalanul teljesítik az ország kérését, megadják a kért 300 000 tonna szenet második féléves tervükön felül. A szénbányászok vállalásának teljesítésében döntő, hogy milyen eredményeket érnek el a frontbrigádok, hiszen a felségre küldött szén jórésze a frontfejtésekről kerül ki. A frontbrigádok alkotmányi munkaversenyének egyik jellemzője, volt, hogy általában, mindkét szénbányában emelkedtek a frontbrigádok teljesítményei. Ezen belül pedig — elég régóta először — a pusztavámiak megelőzték a balinkai frontbrigádokat. Pusztavámon Flacsker István brigádja 204 százalékra teljesítette dekád-tervét, míg a balinkai első, Boros Mihály brigádja 183 százalékot ért el. A pusztavámi második helyezett, Csillag József brigádja 170 százalékot ért el, míg Balinkán a második — Bakonyi Géza brigádja — 167 százalékra teljesítette előirányzatát. i oldal. Ifjabb műemlék-jellegű ház öltözik új köntösbe Székesfehérvárott Székesfehérvárott újabb műemlék-jellegű házat öltöztetnek új köntösbe az ügyeskezű dolgozók. A Lépcső utcai 2-es számú, Liszt Ferenc utcára néző érdekes házat övezik körül most építő állványok. Az őszre ez a ház is eredeti formájában pompázik. Műszak-fejlesztéssé 13 millió forintos megtakarítás A Sztálin Vasmű műszaki vezetői — a gyár dolgozóinak meghallgatása után — 1956. évre 115 pontból álló műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki. Legújabb értékelés szerint az év első hét hónapjában a megvalósított 85 intézkedéssel 13 milliót takarítottak meg. A megtett intézkedések közül a legjelentősebbek a Martinnál a fűtőolaj felhasználás csökkentése, az öntőüstök tartósságának növelése, a nagyolvasztóműben a gőzbefúvatás bevezetése, a salak granulálás kiszélesítése, az erőműnél a füstgázkazánok üzembehelyezése és a kazánok hatásfokának félszázalékos emelése, továbbá a szállító gyárrészlegnél a vontatás költségeinek jelentős csökkentése. A műszaki fejlesztéssel elért megtakarítások hozzájárultak a Sztálin Vasmű önköltségcsökkentéséhez. Új módszerrel épülő tehénistálló A Székesfehérvári Mezőgazdasági Technikum Csalai Tangazdaságának István-majori üzemegységében befejezéshez közeledik egy 100 férőhelyes tehénistálló építése. Az istálló szovjet terveit alapján készül és az építkezés kísérleti célokat szolgál. Az új módszerű építkezés lényege az, hogy kizárólag az ajtószárfák és az ajtók készülnek fából, egyébként mindenütt előregyártott elemeket — betongerendákat, téglabetétes betont — használnak. Ez jelentős mennyiségű fa megtakarítását teszi lehetővé, s ráadásul az épület szerkezete szilárdabb, mint a szokásos módon épülteké. Az istállót a legkorszerűbben rendezik majd be, önitatású és önetetésű lesz, s minden tekintetben megfelel a szocialista nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. Az istálló augusztus végére készül el és az új módszerű építkezést — a gyakorlati kipróbálás után — országszerte alkalmazzák Iflészázas fot is választott A PART kezdeményezésére Alcsúton is a község lakosságának bevonásával rendezték a jogtalanul kuláknak bélyegzett középparasztok ügyét. Amikor Mészáros János neve került sorra, egyhangúan jelentették ki: „Mészáros János nem kulák." A 21 holdas középparaszt apja földjének összevonásával — aki 86 éves — került a kuláklistára. Hiába tiltakozott ellene, az akkori rendelkezések szerint megbélyegzett ember lett. Érezte, hogy igazságtalanság történt vele, de reménykedett is: az igazságnak ki kell derülnie. A XX. pártkongresszus fénye világosságot gyújtott. Mészáros János elégtételt kapott. Túlzás lenne azt állítani: egycsapásra elfelejtette, hogy igazságtalanság történt vele. Nem felejtette még el, de nagyon örül, hogy az egész község lakossága előtt kapott elégtételt. A sebek lassan hegednek. A község kommunistái azonban segítenek Mészáros Jánosnak abban, hogy minél hamarabb megtalálja helyét a falu közösségében. A KÖZÖSSÉGHEZ vezető utat máris megtalálta. Múlt hónap 6- án felvették — egyhangúan — a Kossuth Termelőszövetkezetbe. A falugyűlés után a községi tanács elnöke néhány percig beszélgetett vele s többek között azt is megemlítette: „Ha akar, most már szövetkezeti tag is lehet”. Mészáros János 1951-ben is akart már szövetkezeti tag lenni. Valamenynyi termelőszövetkezeti tag aláírásával bizonyította akkor, hogy maguk közé veszik. Mégsem sikerült elhatározása. Tavaly tavasszal is sikertelenül próbálkozott. Ez jutott eszébe, amikor a tanácselnök beszélt vele. Csábítóan hatott Mészáros Jánosra az egyéni gazdálkodás is. „Ha eddig kibírtam a terheket, most már könnyen elviselem”. Igen, mert Mészáros János minden időkben kiegyenlítette a rá kiszabott terheket. Két út állt előtte. Lehet, termelőszövetkezeti tag, de gazdálkodhat — az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel — egyénileg is. Két lova, tehene, három növendék marhája, gazdasági felszerelések rendelkezésére álltak. Néhány napos gondolkodás után mégis a szövetkezetét választotta. AZT MÉG MA IS hangsúlyozza, ha valaki azt kérdezi tőle, miért lépett be a termelőszövetkezetbe, hogy „Nem azért, mert az elmúlt évek során annyira leszegényedtem, hogy nem lett volna más választásom, csak a szövetkezet”. „Menedékhelynél” többet lát a szövetkezésben. Figyelemmel kísérte a Kossuth gazdálkodását és ha nem is ment minden a legnagyobb rendben, a hibákat nem a szövetkezet rovására írta. A szövetkezésben a hatalmas földet, a korszerű gazdálkodást, a nagy lehetőségeket, jobblétet látja. Úgy egyezett meg a tagsággal, hogy terményeinek betakarítása után kezdi meg a közös munkát a szövetkezetben. A csépléssel ugyan már végzett, de azért akadna odahaza is munka. Mégis, amikor a tsz elnöke megkérte, hogy ha ráér, segítsen a gabonai betakarításnál, mert szűkében vannak a munkaerőnek. Mészá-ros János, fiával együtt másnap korán reggel megjelent a szövet- kezetben. Azóta kilenc napot dol- goztak már. „Tapasztalatai” van- nak már arról, hogyan megy új munka a szövetkezetben. A SZÖVETKEZET terméseiről az a véleménye, hogy elég jónak/ ígérkeznek. Különösen a gabona fizet jól. Véleménye szerint az állattenyésztést azonban fejlesz-/ teni kell, mert lassan történik ennyi állat mellett, a talajerőd utánpótlás. Legjobban a gépek munkája nyerte meg tetszését. Egy-egy vontatóra 25—30 keresztet is fel- raktak. Sok időt takarítanak meg/ így. Sokat vár a gépesítés tovább-/ fejlesztésétől. Máris látja, hogy a gép a szövetkezeti tagok segítői, társa. A termelőszövetkezeti tagok szí vesen fogadták. Kezdi magát ott-honosan érezni közöttük. Sokat beszélget a szövetkezeti tagokkal a várható jövedelemről is. Meg- nyugodva fogadja felvilágosításu- kat arról, hogy a tavalyihoz vi- szoyítva megduplázódik a jöve-/ delem. Negyven-negyvenöt forint- ra számítanak munkaegységen/ kint. A gazdaság fejlesztésének tervezgetéseibe is belekapcsoló- dik. Lassan-lassan, szinte észre sem veszi, hogy a nagy család/ hoz tartozik, amely segíti begyó-'gyítani a sebeket... ( Mihók Sándor / Felavatták, a Sztárosi Építők Petőfi Sándor Kultúrotthenát A sztávavárosi radart lakótelepen — ahol ötszáz építőmunkás lakik — 400 személyes kultúrotthont létesítettek, amelynek 14 000 kötetes könyvtára, olvasóterme, klubszobája, mozivetítője és szabadtéri színpada is van. Az Építők kultúrotthonát a csütörtök esti avatáson Petőfi Sándorról nevezték el. A kultúrotthonnak most még csak kilenctagú zenekara van, nagyrészt építőmunkásokból, de rövidesen színjátszó, tánc- és bábegyüttes is alakul, kuglipályát is építenek, s klubszobájukba isrövidesen bevezetik a televíziót. A kultúrotthon avatást egybekapcsolták a 2&/S Út-Csatornaépítő Vállalat és üzem ünnepségével. Olaj helyett zsír Újabb rendelkezés szerint a termelők ezentúl a napraforgómag beadás után — kívánságuk szerint — olaj helyett tiszta zsírt is kaphatnak. A begyűjtő szervek minden liter olaj helyett 80 dekagramm zsírt kötelesek kiadni.