Fejér Megyei Hirlap, 1956. október (1. évfolyam, 232-253. szám)

1956-10-02 / 232. szám

S. oldal Csou En-laj fogadást adott a kínai nemzeti nap alkalmából Peking (Új Kína) Csou En-laj, a Kínai Népköz­­társaság miniszterelnöke szeptem­ber 30-án fogadást rendezett az ország nemzeti napjának ünnep­ségeire érkezett külföldi vendé­gek tiszteletére. . A kormány és a népi küldött­ség mellett jelen voltak a foga­dáson a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán vendégként résztvett külföldi küldöttségek tagjai is, valamint Sukarno, In­donézia elnöke és Acsarija, Nepál miniszterelnöke is. A fogadáson Csou En-laj rövid beszédet mondott. Hangoztatta: a külföldi vendégek nagy száma azt bizonyítja: „Sok barátunk van szerte a világban­”. Hétfőn megnyílt az Angol Munkáspárt évi országos értekezlete London (MTI) Hétfőn nyílt meg Blackpoolban az Angol Munkáspárt évi orszá­gos értekezlete, ezerháromszáz­négy küldött részvételével, aki 707 munkáspárti kerületi szerve­zetet, szakszervezetet és más ala­kulatot képvisel, együttvéve­­870 000 taggal. Az értekezleten Edwin Gooch, a Munkáspárt elnöke megnyitó beszédében éles támadást intézett a konzervatív kormány külpoliti­kája ellen. Kijelentette, hogy a Tory-kormány politikája követ­keztében Anglia elvesztette er­kölcsi vezető szerepét, eltékozolta az igazságos voltába vetett hitet és az iránta táplált jóakaratot. Azzal kapcsolatban, hogy Gooch Eden terhére rótta: külpolitikája következtében hanyatlott Anglia tekintélye, az elnök rámutatott, hogy a szuezi válságban a kormány „még a háború küszö­béig is elvitt bennünket és olyan helyzetet teremtett, hogy agres­- szoroknak bélyegeztek minket.” „Mindenekelőtt az töltött el fé­lelemmel és döbbentett meg ben­nünket, — folytatta Gooch — hogy Anglia kormánya a XX. század kellős közepén azzal a gondolattal foglalkozhatik, hogy vitás kérdések rendezésére és saját céljai érdekében katonai eszközöket használ fel. Szuez ügye a legújabb azoknak a kudar­coknak a sorozatában, amelyek miatt egész középkeleti politi­kánk hitelét vesztette.” A kon­zervatív kormány középkeleti po­litikájával kapcsolatban Gooch azt is kifogásolta, hogy a kor­mány megtagadta a fegyverszál­lítást Izraeltől, noha — mint ál­lította — „Angliának ebben a tér­ségben nincs jobb barátja, mint Izrael.” A továbbiakban a Munkáspárt elnöke annak a véleményének adott kifejezést, hogy Anglia se­hol sem haladt valójában az élen, amikor új erőfeszítésekre és kez­deményezésekre volt szükség. (MTI) Megkezdődött a harmadik londoni értekezlet a szuezi ügyben London (MTI) Hétfőn délelőtt magyar idő sze­rint 11 órakor a londoni Lancaster Houseban megkezdődött a „Szue­­zi-csatornát Használók Szövetsé­gének” megalakítását célzó nem­zetközi értekezlet — jelenti az AFP. A vitát Selwyn Lloyd angol külügyminiszter nyitotta meg az angol kormány nevében elmon­­­dott nyyatkozattal. Az ülés magyar idő szerint 12.30 órakor befejeződött — jelenti az AFP­ Meg­érkezett Londonba a Moszkvai Marsy Színház társulatának a zöme A londoni rádió jelentése sze­rint a Moszkvai Nagy Színház balett-társulatának legnagyobb ré­sze hétfőn délelőtt érkezett meg Londonba egy lökhajtásos utas­szállító repülőgépen. Hétfőn mintegy száz munkás dolgozott azon, hogy mielőbb felépítse az előadás díszleteit. Az első elő­adást szerdán tartják. JEGES! JÓZSEF­­­ BAJT CSINÁL A PULI (Elbeszélés) J­ó ez a kis szűzdohány, iga­zán! Olyan zamatja van, hogy alig lehet betelteni a szippantásokkal. Az illatja meg mint az a valósá­gos finom izé ... micsoda szivar is, no? Erre már sehogy se tudott visszaemlékezni Füri Mihály. Pe­dig ugyancsak erőltette ám az eszét. Csak búcsúkor, meg egyéb jeles ünnepeken szokott olyannal hízelegni az asszony. Hiába, ré­gen volt az, mikor még effajta szivarokkal divatozott a dohá­nyos népség. Bizony régen. Ak­kor még Füri Mihály sarkonjáró, egyenes derekú s fiatal ember volt. De az idő elhaladt. Abbiza, jól elhaladt. Szinte maga maradt a korabeliek közül. Alig is ve­szi észre az ember, csak egyszer­­odakerül, hogy valamelyik reg­geli munkaelosztásnál rádörren az intéző: — Ke’ meg mit akar itt? Nem tud’ ke már együtt kapálni a többivel! — így: az öregember már csak ke’. Ilyenkor megszottyanik az em­ber. Kicsit talán szíven is üti a múlandóság. Megöregszik az em­ber, aztán kikopik a dolgos em­berek sorából. Mehet ke’ haza, ke’ már nem sokra való. Hogy negyven esztendeig húzta ke’ a kapát, kaszát a méltóságos úr uradalmában? Ugyan! Megvénült ke, immár nem ember. A kocsisgazdának azonban szí­ve van. Szánja a megszottyant öreget. Kell a kenyér neki is. El­tartója nincs. Két derék szép fia odaveszett még tizenhatban. Menjen koldulni? Az öreg kehes­­pihes feleségével? Odasomfordál az intéző elé, megvárja, míg az kellőképpen összekáromolja a ré­paegyelek botosemberét, aztán megemeli a kalapját mély illem­tudással. — Tekintetes úr, kérem, most nagyon erős a munka nekünk kellene egy ember, aki a szúrüs­­kertet összetakarítaná, meg a porciókat kikötné. Az intéző csak egyik szemével pislant arra, a másikkal már a hízlalókanászokat keresi, hogy nekik is a nyakukba kerítse a reggeli áldást. — Honnan a nyavalyából ad­jak én magának embert ilyen nagy dolog időben, mikor a me­zei munkára sincs elég embe­rünk? — Megfelelne oda ez az öreg Füri Mihály is. Az intéző már lohol a hizlal­dák felé, csak úgy furában int, hogy vigye az öreg Fürit az ör­dögbe. Később, úgy aratás után, meg oda megy hozzá a nagyhangú pusztagazda, aki úgy beszél az idős emberrel, mintha süket volna: — Hallja-e, Mihály! Nem akar kukoricapásztorságot vállalni? Egy mázsa búza, két kiló szalonna, meg öt pengő egy hónapra. Nem sok. De Füri Mihály vál­lalta a búza miatt. Az aratásból már kimaradt. Legalább két­­három mázsa búzára szert tegyen, hogy a szűkös kenyér kiteljen belőle. Hát most itt ül a pásztorkuny­hó előtt. Körülötte alkonyba hajlik a világ. A nagy tábla kukoricaer­dőn túlról a nap utolsó sugarai villannak meg a kövéren zöldelő leveleken. A nyári mezők langy békéje suttogja körül egyedül va­lóságában. A kukorica árnyasá­ból egy-egy szimatoló nyúl bak­tat ki a tarló szélére, amire a lá­bánál heverő puli fölugrik, el­­vakkantja magát, neki is iramo­dik, de a nyúl csak messziről vil­logtatja a tükrét feléje. Mihály pipázgatva méláz utá­nuk, el is göcögi magát, hogy a puli mérges nyugtalansággal sas­­log vissza a nyúlkergetésből. — Hiába, kurta lábad van né­ked a nyúlfogáshoz, kiskomám — simítja meg a fejét a kutyának, hogy mégis, el ne veszítse az ön­bizalmát a tor­onborz. Aztán leteszi a pipát, térdére veszi a sima deszkadarabot és vá­­gogatni kezdi újból a fáin szűz­­dohányt, amiből máma kapott egy szarujjal Bobák sógortól. Reggel volt el érte, szűkölt is egy kicsit, mert a falu végén csend­őrökkel találkozott. De a csendőr­nek, úgy látszik, nincsen olyan jó szimata a szűzdohány irányában, mint a fináncnak. Úgy belemélyedt a metélgetés­­be, hogy észre sem vette, amint a puli újból elbogarászott a ku­koricasorok között- Jó zacskóra valót megaprított. Az éjjel legyen mivel az időt mulasztani, no meg a szúnyogokat elűzni. Már tele is tömte a zacskót, szokása szerint megcsóválta a ke­­ze fején jobbra is, balra is, hogy jól lezöcskölődjön a dohány, a­mikor a puli kifut a kukoricaso­rokból, szájában valami fenével, amit letesz a gazdája elé. Aztán néz föl Mihályra, mintha azt kér­dezné: — Nézd öreg, mi a csuda ez már? Mihály nagy meghökkenéssel állapítja meg, hogy a puli egy ci­pőt hozott valahonnan. Lehajol, fölemeli a­­ csizmája elé tett cipőt, fundálgatja jobbról, balról. Az hír nem afféle megvá­­sott és elhajított cipő volt, hanem egy valóságos szép, finom, úri lábra szabott barna félcipő. Még­hozzá női cipő. Homlokát ráncolja Füri Mihály. Szíjja a pipát. Miféle cipő ez? Aztán kié lehe­tett? Hogy kerül ez ide? És hon­nan csente el a puli? Ilyen hirte­len? De a puli akkor már megint eltűnt és alig került-fordult egyet, ismét letett az öreg elé egy másik cipőt. Ez a cipő azonban nem volt párja az előbbinek. Nem bizony, az antifát, mert ez meg egy feke­­te férficipő volt. Nem is akármi­lyen, de szép, új formájú, ez is olyan, mint az urak viselnek. Mihály felütközve mustrálgatja. — A kiskésit neki, miféle rej­telem van emögött? Maga elé állítja a két cipőt, úgy nézi. közben rágyújt újra a pipára. Az erős gondolkodáshoz minden­kor igen­csak szükségeltetik a pi­paszó. — Honnan szerezte ez a kutya ezeket a cipőket? Egy szép női félcipő, meg egy ugyancsak mu­tatós férfi félcipő. Hám, a terem­buráját... Ráint az előtte fürgenc kész­séggel, okosan ülő kis szőrgu­bancra: — Honnan kerítetted, kisku­tyám? A fene is megesz ám, ha ebből valami baj kerekedik, tu­dod-e? A puli vidáman és ügyesen perdült egyet, belevakkantott az öreg képébe. Fölkapja az egyik cipőt, elszalad a kukoricába, de nyomban vissza is tér és leteszi a zsákmányt a másik mellé. S néz, mintha azt mondaná, hogy gyere már, öregem, majd meg­mutatok én mindent!­.. Füri Mihály indulna is a kutya után, meg nem is. Ki tudja, mi­féle rejtelmek vannak itt? Tán megöltek a közelben valakiket? No, de kettőt is, ő meg csak ne­szüket se hallotta volna? Még csak az hibádzik, hogy itt valami iszonyatosságok történje­nek! (Folytatjuk) FEJÉR MEGYEI NÉPLAP Kedd, 1956. október *. Diákok a Ném­et Kommunista Párt betiltása ellen Berlin (MTI) Jenában szombaton megnyílt a negyedik nemzetközi diáktalálko­zó, amelyen huszonöt ország diákságának képviselői vesznek részt. Johannes Dieckmann, a Népi Kamara elnöke, megnyitó­­beszédében rámutatott arra, hogy a véleménykülönbségek nem aka­dályozzák meg a népek közötti békés egyetértést. A megnyitó ünnepség részvevői határozatot hoztak, amelyben felszólítanak minden becsületes embert, har­coljon a jogtalan karlsruhei íté­let felülvizsgálásáért. (MTI) A Német Egység Bizottságának levele európai politikai személyiségekhez Berlin (MTI) Wilhelm Girmus, a Német Egy­ség Bizottságának titkára levelet intézett az európai politikai élet neves személyiségeihez, valamint minden európai állam parlament­jéhez. Girmus ismerteti a Német Egy­ség Bizottságának Hammarksjöld­­höz, az ENSZ főtitkárához inté­zett levelében foglaltakat, majd hangoztatja: „Szilárd meggyőző­désünk, hogy most ismét lehetsé­ges volna közös nemzetközi lé­pést tennünk az SS egykori tag­jainak új­rafelfegyverzése ellen. Egy ilyen nemzetközi kezdemé­nyezés minden bizonnyal elnyerné minden nép támogatását“. Repü­lőgépszerencsétlenség a londoni repülőtéren London (MTI) A londoni rádió jelenti: Az an­gol légierők egyik legújabb típu­sú „Vulcan” lökhajtásos bombá­zógépe hétfőn délelőtt lezuhant a londoni repülőtéren és felrob­bant öten voltak a gépben, köz­tük Henry Broadhurst légimar­­sall, a brit bombázó légierők fő­­parancsnoka. A tábornagy né­hány másodperccel a robbanás előtt működésbe hozta az önmű­ködő kivetítő széket és így sike­rült megmenekülnie. A gép kör­utat tett Ausztráliában és Új-Zé­­landban. A szerencsétlenség mint­egy száz méternyire a központi végállomás előtt történt. A párizsi magyar katonai attasé fogadása a magyar néph­adsereg napja alkalmából Kárpáti Sándor őrnagy, a pá­rizsi magyar katonai attas­é a magyar néphadsereg napja alkal­mából fogadást adott. A francia köztársasági elnök képviseletében Ganeval tábornok jelent meg a fogadáson­ A francia fegyveres erők miniszterét Carpentier tá­bornok, a francia külügyminisz­tert Delehaye, a Quai d’ Orsay fő­tisztviselőinek egyike képviselte. Párizs városa nevében Turpin, a városi tanács alelnöke vett részt a fogadáson, amelyen egyébként jelen volt az UNESCO számos képviselője, a Párizsban akkredi­tált diplomáciai testület igen sok tagja, valamennyi baráti állam katonai attaséja, valamint sok közéleti személyiség. Magyar kereskedelmi küldöttség utazott Kanadába A kölcsönös kereskedelmi kap­csolatok kiépítése céljából a ma­gyar külkereskedelem képviselői már korábban tájékozódó megbe­széléseket folytattak a kanadai kormány szerveivel. Ezeknek a tárgyalásoknak eredményeképpen magyar kereskedelmi küldöttség utazott Kanadába. A négytagú delegációt Barabás Tibor, a Kül­kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője vezeti. A küldött­ség feladata, hogy a kanadai kormány megbízottaival együtt megvizsgálja a kereskedelmi kap­csolatok szélesítésének lehetősé­gét. A svéd alsóházi választások végleges eredménye Stockholm (TASZSZ) Közzétették a szeptember 16-án tartott svéd parlamenti alsóházi választások végleges eredménye­it. A választások eredményekép­pen az alsóházban a következő­képpen oszlanak meg a mandá­tumok: Szociáldemokrata Párt: 1 729 501 szavazat (44,6 százalék, 106 man­dátum (az előbbi választáson 110 volt). Liberális Néppárt: 923 551 sza­vazat (23,8 százalék), 58 mandá­tum, (a korábbi választáson ugyanannyi volt). Konzervatív Párt: 663 742 sza­vazat (17,2 százalék), 42 mandá­tum (volt 31). Parasztpárt: 366.376 szavazat (9,4 százalék). 19 mandátum (volt 26). Kommunista Párt: 194 017 sza­vazat (öt százalék). Hat mandá­tum (volt 5). A szavazáson 3 879 265 válasz­tó vett részt, azaz a választásra jogosultak 79,4 százaléka. A sütőipari dolgosok sztrájkja miatt Ausztria keny­ér nélkül maradt Bécs (MTI) Hétfőn hajnalban a szakszer­vezet döntése alapján egész Ausztriában meg nem határo­zott időre sztrájkba léptek a sü­tőipari dolgozók. Bécs és vala­mennyi vidéki város kenyér nél­kül maradt, s sütőipari munká­sok csupán a gyermekotthonokat és a kórházakat látják el ke­nyérrel és péksüteménnyel. A sztrájkolók a szükségleti cikkek drágulása miatt a munkabérek felemelését követelik. A sztrájkbizottság elnöke hét­főn kijelentette: " Nem a munkásság az oka annak, hogy igazságos harcunkat a legélesebb fegyverekkel kell folytatnunk. A munkáltatók a hónapok óta húzódó egyeztető tárgyalásokon hajthatatlanok voltak. Az Osztrák Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség teljes szolidaritásáról biztosította a dolgozókat.

Next