Fejér Megyei Hirlap, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

Csütörtök, 1958. május 1. Éljen május 19 a nemzetközi proletariátus harci seregszemléje! Hruscsov fogadta Ceylon nagykövetét 1958. április 29-én N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke fogadta G. Mala­­laszekert, Ceylon rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, s­ kérésére beszélgetést folytatott vele. (&MTI) Ssir- A '• •s, -i Ez a harc lesz a végső...” (I. M. TOIDZE rajza) Vorosilov ebédet adott Kassier elnök tiszteletére Kliment Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke ebédet adott Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke tiszteletére. Az ebéden Gamal Abdel Nasz­­szer és Vorosilov beszédet mon­dott. (MTI) 11 Nem­esfehérvár, hanem Velence szálló Amióta híre futott, hogy a Tiszti Klub helyén megnyíló új szálló nevét névcserével oldották meg, sok vita folyt a dolgozók körében, akik ezt a megoldást helytelenítették. Ezért ismét na­pirendre tűzték az illetékesek a szálló végleges elnevezését és arra a megállapításra jutottak, hogy a Velence szálló elnevezés a leg­helytállóbb. Megyénk büszkesége és egyben legnagyobb kincse a Velen­cei-tó, méltán szolgál tehát mindenki örömére, hogy a megyeszék­hely és egyben a megye legnagyobb, legrégibb szállodája a Velen­ce nevet kapja. Május elsején tehát ezzel a végleges névvel nyílik az új szál­loda. Az ifjúság érdekében A Székesfehérvári Járási Ta­nács április 26-án ülést tartott. A tanácsülésen megválasztották a já­rási népi ellenőrzési bizottságot, amelynek elnöke Régi Ferenc, a nádasdladányi tőzegüzem gép­lakatosa lett. A bizottság hét tagból áll, akik — foglalkozásuk­nak megfelelően — pénzügyi, gaz­dasági és egyéb szakemberek. A tanácsülés résztvevői ezen­kívül megtárgyalták az iskolán­­kívüli nevelőmunka problémáit, amiről Szkladányi Ferenc, a já­rási ifjúságvédelmi bizottság el­nöke tartott beszámolót. A be­számolóból kitűnt, hogy a bizott­ság munkájának már mutatkoz­nak eredményei. Rendszeresítet­ték a szórakozó­helyek, italboltok, mozik ellenőrzését abból a szem­pontból, hogy 16 éven aluliak ne látogathassák a számukra tiltott filmelőadásokat és hogy szeszes­itallal ne szolgálják ki őket. Amióta a bizottság megalakult a járás területén a földműves­szövetkezeti italboltokban is ko­molyan veszik a tiltó rendelkezé­sek érvényesítését, amit bizonyít az is, hogy az utóbbi időben a járás területén három százalék­kal csökkent az égetett szeszes­ital fogyasztása. A tanácsülés részvevői a vita során sok értékes javaslattal, észrevétellel segítették a bizott­ságot abban, hogy a jövőben még­­ eredményesebb munkát végez- s hessen. Igazolatlanul hiányzónk nincs!“ 99 A dégi állami általános iskola osztályaiban rend, fegyelem uralkodik. Mindjárt nyolc óra, megkezdődik a munkanap. He­tes még egyszer ellenőrzi: nem hiányzik-e valaki, aztán örömtől csillogó szemmel akasztja ki az ajtóra a kis táblát, amelyen ez a felírás olvasható: „Igazolatlanul hiányzónk nincs!” Nem hiányzik senki, nincs későn jövő. Az osztály büszke arra, hogy ez a tábla ott függ a tanterem ajtaján. De nemcsak egy osztály dicsekedhet ezzel, az is­kola minden osztálya részese az „Igazolatlanul hiányzónk nincs!” feliratú táblának. Hosszú küzdelem eredménye ez, amihez az is hozzájárult, hogy a járási szabálysértési előadó az el­múlt évben szigorú intézkedések­kel kényszerítette a mulasztó szülőket az iskolai fegyelem be­tartására. Egy évvel ezelőtt ugyanis még más volt a helyzet, sok volt a késés, a mulasztás, a lemorzsolódás. A Szülői Munkaközösség tagjai, a községi MSZMP szervezet veze­tői a tanács tagjai és a nevelők is megértették, hogy az iskolai lemorzsolódás forrása elsősorban a sok hiányzás, elmaradás a ta­nulásban. Az iskola régebbi példái minden kétséget kizáróan bizo­nyítják ezt. Ezt bizonyítja az is­kola statisztikája is a VIII. osz­tály elvégzéséről. 1953/54-ben 16 tanuló, 1954/55-ben 20 tanuló, 1955 56-ban 22 tanuló, 1956/57 ben 24 tanuló végezte el az általános iskola VIII. osztályát, ebben az iskolai évben pedig már 35 nyolcadikos tanulónk van öt év kitartó munkája meg­hozta gyümölcsét. Megszületett és megizmosodott az iskolában az osztályok, a tanulók közötti ver­seny a hiányzás ellen. A szülők is megértették az erre vonatkozó rendelkezéseket, a Szülői Munka­­közösség eredményesen segíti az iskola munkáját, amelynek orosz­lánrésze az osztályfőnökök és osztályvezetők vállán nyugszik. A család és az iskola össze­fogása vezetett el oda, hogy ma már megszűnt a hiányzás és a le­morzsolódás, hatékonyabb lett az iskola nevelő munkája, s a parasztfiatalok gondos felügyelet mellett tanulhatnak, készülhetnek szép hivatásukra. Községünkben most új emeletes iskola épül. Államunk csaknem négymillió forintot fordít erre ez építkezésre. Tanulók, szülők, ne­velők szeme láttára emelkednek a falak, dolgoznak az építőmunká­sok, hogy szeptemberben már vidám gyermekseregtől legyen hangos az udvar. Ez is bizonyí­téka annak, hogy kormányunk nehéz anyagi helyzete ellenére is nagy gondot fordít a kulturális intézményekre. Ez pedig lelkesít, buzdít, jobb munkára ösztönöz minden pedagógust, tanulót, szülőt egyaránt. Éberfalvi András igazgató ..JÉR MEGVFI HÍRI «'• A Dunai Vasmű érctömörítőművében, ahol nagy­részt hulladékanyagok, szállópor és piritpark felhasználásával ko­­hósításra alkalmas ércet tömörí­tenek, az idén hónapról-hónapra emelkedett a tömörítőszallagok és a hozzájuk kapcsolódó gépek kihasználása. A gépek tervszerű karbantartá­sa és gondos ápolása eredményez­te elsősorban a javuló gépkihasz­nálást. De hozzájárult az is, hogy az állásidő külső okait is meg­szüntették. . A tavalyi hetven százalékos gépforgácsolással szemben az idén januárban 73, februárban 76,2, márciusban 79,8, április első he­tében pedig 82 százalékra­melke­­dett a tömörítőgépek kihasználá­sa. Ennek megfelelően magasabb volt a termelés is. Elkészült az ezredik feszültségszabályozó a Motor­javítóban A napokban kedves ünnepség zajlott le a székesfehérvári Mot­­orjavító Vállalatnál. Üzemében elkészült az ezredik feszültségsza­bályzó. A­­vállalat 1956 tavaszán kezdte meg a feszültségszabályozó gyár­tását. A feszültségszabályozó vas­úti kocsik belső világításának biztosítására — áramszabályozá­sára — szolgál, részben egyenletes áramellátást ad, részben raktá­rozza a túltermelt energiát. A profil beindításakor sok nehézséggel kellett megbir­kózni, gondoskodni a megfe­lelő, technológiában előírt anyagokról, betanítani a dol­gozókat a szériagyártásra. 1957 tavaszán készült el az első, 100 darabos széria. Az eltelt idő alatt jelentősen csökkent e gyárt­mány önköltsége, ugyanakkor je­lenleg már öt típusban készül. A termékek zöme hazai célokra ké­szül, de jelentős mennyiségben elégít ki export-megrendelést is a vállalat. A jubileum alkalmával rögtön­zött kis ünnepségen Lőrincz fő­mérnök elvtárs tolmácsolta a vál­lalatvezetés elismerését, köszönetét a dolgozóknak a jó munkáért. Egy­ben utalt arra, hogy a vonat, villa­mos, hajó világítására már alkalmas feszültségszabályozó gyártmányt tovább tökéletesítik, termelését még gazdaságosabbá teszik a technológia javításával s termé­szetesen a dolgozók további szor­galmas munkájával. Az üzemrész dolgozói az ez­redik feszültségszabályzó el­készítésével méltón köszöntik május elsejét. ígéretet tettek arra, hogy tovább­ra is jó munkával biztosítják e gyártmány előállítását, minden­kor teljesítik a­z előírt programot. Ebben az évben a vállalat ösz­­szesen 905 darab feszültségsza­bályzót gyárt, kielégítve — min­den típus termelésével — a kü­lönféle igényeké* »»elrendelése­ket. Az ősszel megkezdődik az ipari építkezés a Könnyűfémműnél A többszázmilliós szovjet hitel­ből a Könnyűfémmű két új üzem­részének építése még ebben az évben megkezdődik. Az építést vezető szakemberek a nagy mun­kát két periódusra osztották. Az elsőben történik a felvonulás, melynek keretében két darab nyolcvan-nyolcvan személyes munkásszállót építenek az ott fog­lalkoztatottak szállásának biztosí­tására. E két épületnél a föld­szint már falegyenben van. Ugyancsak az Adonyi úton épül már a 15 darab ikerház. Ennek érdekessége: úgy tervezték, hogy későbbiek folyamán azokat kisebb átalakításokkal és javításokkal lakásokká építik. Az eddigiektől eltérően, azokat nem kell majd, mint felvonulási épületet elbon­tani, hanem haminc család nyer benne elhelyezést. Mindegyik épület átadásának határidejét legkésőbb szeptember­re tervezték. Az átadás után tel­jes lendülettel megkezdődnek a második periódus munkái, az új üzemrészek felépítése. Még ebben az évben ugyancsak itt megkezdi működését a hár­mas számú csarnok, amely közvet­len a hengermű mellett létesült. A csarnokban elhelyezendő gépek túlnyomó többségét már a szovjet hitelből vásárolták. Előadás a gépjárművek bejáratásáról A napokban a székesfehérvári 68-as számú Autóközlekedési Vállalat kultúrtermében Men­ion József, a Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium AKIK főmér­nöke nagysikerű előadást tartott a vállalat dolgozóinak a gépjár­művek bejáratásáról. Az előadás után a gépkocsivezetők, szerelők és egyéb beosztású munkások, technikusok és mérnökök az autóközlekedés problémáit beszél­ték meg a főmérnökkel kötetlen formában. Több mint egymillió forint Megyénk iskoláiban is eredmé­nyesen terjed a takarékossági mozgalom. Ezt bizonyítja az első negyedévi statisztika is, amely szerint az év első három hónap­jában összesen egymillió kilenc­venötezer forint értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak az ál­talános és középiskolás diákok. Eredményükkel különösen az alábbi iskolák dicsekedhetnek. A kislétszámú iskolák csoport­jában a kisgyónbányai vezet, ahol egy-egy tanulónak 175,51 forint a megtakarítása. Pettend pusztán 166,27, Csordakuton 105,18, Sina­telepen 73,95 forint az egy főre eső átlagbetét. Év eleje óta legjobb a megyé­ben a középlétszám­úak sorában a pázmándi iskola. Itt egy-egy pajtás 133,22 forintot tett félre a nyári kirándulások céljaira Sárszentmiklóson 50,15, Iszti­­méren 42,56, Lajoskomáromban 40,63 forint az egy főre eső meg­takarítás. A nagylétszámú iskolák között most is a bakonycsernyei vezet, ahol egy-egy növendék 54,78 forintért vásárolt takarékbélyeget Polgárdiban 46,38, Enyingen 28,38 egy-egy tanulónak a megtakarí­tása. L. oldal. Lesz már kulturális központja Seregélyesnek is A seregélyesi Hadik-féle kas­tély eddig kihasználatlanul áll a hozzá tartozó 10 holdas park­kal együtt. A MÁV ugyanis — amelynek annak idején átadták — nem gondoskodott megfelelő hasznosításáról. A járási tanács végrehajtó bi­zottságának közbenjárására a kas­tély április 29-én a helyi tanács ami a lehető­­nyitja meg a A negyven kezelésébe került,­ségek egész sorát község életében, szobás kastélyban kulturális köz­pontot létesítenek. Itt lesz a kul­túrotthon, a községi könyvtár, a párt- és KISZ helyiség. Ezenkívül egy nagyobb óvoda és nevelői lakások építését is tervezik a kastélyépületben. Fehérvári siker az országos kamarazene fesztiválon A Magyar Zeneművészek Szak­­szervezete Pest megyei Elnöksége, a Ceglédi Állami Zeneiskola igazga­tósága és a Pest megyei Zenei Bizott­ság április 27-én országos ifjúsági kamarazene fesztivált rendezett Cegléden az állami zeneiskolai növendékek számára. A hazánk­ban eddig páratlan megmozdulás nem várt sikerrel járt, mert 18 zeneiskola 36 kamaraegyüttessel, 142 szereplővel jelent meg a fesz­tiválon. A siker azonban kormányza­tunk kultúrpolitikájának és mű­vészet­oktatási célkitűzéseinek is fokmérője. A fesztiválon az or­szág minden részéből összesereg­­lett munkás, paraszt és értelmi­ségi fiatalok, kisgyermekek és serdülő ifjak a zene legnehezebb területein elért eredményeikről, a kamarazenében való jártasságuk­ról adtak számot. Maga ez a tény is rendkívül örvendetes, hiszen vidéki városa­inkban és falvainkban 13 évvel ezelőtt a kamarazenéről általában keveset, vagy mit sem tudtak a magyar fiatalok. De azt is nagy sikernek könyvelhetjük el, hogy az összes, fa és rézfúvó hangszer tért hódított a zenét tanul­ni vágyó ifjúság körében. A vo­nós kamarazenén kívül a feszti­vál műsorán a fúvós kamara szá­mok különböző hang­szer kombi­nációkkal voltak képviselve. En­nek távolabbi haszna néhány éven belül a zenekari kultúra or­szágos fellendülésében fog mu­tatkozni. Ilyen arányú zenei és zenepedagógiai eredmények biz­tosítják a zenét kedvelő és mű­velő új generáció felnövekedését. A Fejér megyei zeneiskolákat a Székesfehérvári Állami Zeneisko­la képviselte a fesztiválon három kamarazene együttessel, összesen 10 növendékkel. Egy hegedű duó, egy oboa—klarinét—fagott és kürtből álló fúvósnégyes és egy gordonka négyes jelent meg az iskola képviseletében. A bíráló bizottság, a megjelent zeneisko­lai igazgatók és tanárok egyhan­gú véleménye alapján mindhá­rom szám kitüntetésben részesült, azzal a megjegyzéssel, hogy a gordonka négyes produkciója még ezen belül is a legjobb volt. Külön kitüntető elismerésben ré­szesült a Székesfehérvári Állami Zeneiskola kiemelkedő pedagógiai mun­kásságáért. A sikeresen szerepelt Ágoston Éva , Szalóky Béla hegedű duó, a fúvós kamaraegyüttes tagjai: Farkas Magdolna, Vörös István, Hutás Mihály és Lóránt Ede, vé­gül az egész fesztiválon kiemelke­dő teljesítménnyel szerepelt gor­donka együttes minden tagja: Szemlér Ferenc, Szabóky Judit, Csohány János és Ágoston Imre a fesztivál ezüst­érmét és az ezt bizonyító oklevelet kapták mun­kájuk jutalmául. A fesztivált rendkívüli sikerére és zenepedagógiai jelentőségére való tekintettel ezentúl minden évben megrendezik. A jövő évi fesztivál Veszprémben lesz.

Next