Fejér Megyei Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
Szerda, 1958. október 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az etyeki kommunisták eredményes munkája Az év elején Etyeken több elvtárs kétségbe vonta a felsőbb pártszervek törekvésének helyességét, hogy a termelőszövetkezetekben külön pártszervezeteket kell kialakítani, amint arra lehetőség van. Sok helyen az volt a helyzet, hogy a tűz párttagjai a községi alapszervezetekhez tartoztak még akkor is, ha már elegen voltak egy önálló pártszervezet megalakításához. Azzal érveltek, hogy ha több felé szakadnak gyengébbek lesznek, a nagyobb feladatokat nem tudják egymástól elkülönülvemegoldani. Gondoltak itt többek között a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Mert azt nem titkolták, hogy minden törekvésük e nagy feladat végrehajtására irányul. Természetesen a felsőbb szervek határozatát végrehajtották és megalakultak a pártszervezetek az Újélet, a Béke és a Kossuth termelőszövetkezetekben hat, nyolc, illetve hét taggal. S a pártszervezetek munkája rövidesen éreztette hatását mindenütt. Megsyilárdult a munkafegyelem, rendszeresebb, tervszerűbb lett a munka, javult a közösségi szellem, az egymás iránti megbecsülés. Addig, amíg a községi pártszervezethez tartoztak a tsz párttagjai, kevesebb figyelmet tudtak fordítani ezekre a problémákra, mert jórészt a községet érintő általános kérdésekkel foglalkoztak. A gyakorlatban aztán kiderült, hogy mégis helyes lépés volt a tsz pártszervezetek megalakítása, ha csak egy tényt veszünk is figyelembe, például a mezőgazdaság szocialista átalakításának feladatát. Éppen a pártszervezetek munkája hozta meg azt a kedvező változást, hogy a termelőszövetkezetek vonzóbbak lettek, egyre többen ismerték el a közös gazdálkodás előnyét. Mert a szakszerű, tervszerű gazdálkodás, a több műtrágya használat, az állattenyésztés fejlesztése, a mélyebb szántás, a jobb kapálás, az idejében végzett munka mögött ott van a pártszervezetek, nevelő, mozgósító, politikai felvilágosító munkája is. Nem olyan egyszerű volt azt elérni, hogy minden termelőszövetkezet magasabb termésátlagot érjen el gabonából, mint az egyéni parasztok. De elérték, mert a pártszervezetek jól dolgoztak a közös érdekért és a kommunisták egyénenként is példát mutattak. Vitathatatlan fölényt vívtak ki a nagyüzem számára. Nehéz is volna ezt a fölényt elvitatni ott, ahol még olyan egyéni paraszt is van, aki négy holdon összesen 382 kiló búzát termelt. Jóllehet, nemcsak a saját hibájából. Az aszály nagy pusztítást végzett, de ez nem kímélte a tsz-ek termését sem, amelyek néhány kilóval nyolc mázsa alatt maradtak. Etyeken a három tsz jól dolgozott az idén és szépen fejlődött. Erről nem is hallgattak az agitátorok. A pártszervezeteket a különválás nem akadályozta abban, hogy a falusi politikai munka megjavuljon, közelebbről, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében is összefogjanak. Közösen láttak munkához. Valamennyi pártszervezet kommunistáiból megszervezték az egységes népnevelő hálózatot, elosztották maguk között az utcákat, házakat és kettesével azóta is felkeresik a dolgozó parasztokat otthonukban, elbeszélgetnek velük a napi politikáról, jelenükről, jövőjükről. Ebben a munkában az ér nagyon sokat, hogy az egyik népnevelő minden párban tsz-tag. Tehát nem küldik, hanem hívják a dolgozó parasztokat a tsz-be. S nem üres „kézzel” járnak, mert a községi pártszervezet gondoskodik arról, hogy háromhetenként rendszeresen népnevelő értekezletet tartanak, tájékoztatják őket, érveket adnak nekik, ők pedig elmondják tapasztalataikat, választ kérnek e munka közben felmerült problémákra. A csaknem nyolcvan népnevelő munkáját különösen az elmúlt egy hónap alatt igen szép eredmények kísérik. Idős Apró Istvánné elvtársnő, a községi pártszervezet titkára érthető örömmel és bizakodással beszélt erről a napokban. Napról-napra több dolgozó paraszt érti meg a szövetkezés előnyét és válnak maguk is a szövetkezés meggyőződéses harcosává. Még augusztus végén történt, hogy Kovács Gyula nyolcholdas dolgozó paraszt, a községi népfront bizottság elnöke belépett a tsz-be. Az ő példáját követték Gálfi Boldizsár 11 és Jobbik Ferenc 9 holdas dolgozó parasztok. Mindhárman tekintélyes gazdák. Nem sokkal utánuk alig másfél hét alatt a Kossuth Tsz-be hat, a Béke Tsz-be hét, az Újélet Tsz-be nyolc új belépő jelentkezett. De ezzel nem szűnt meg az érdeklődés, most például a Kossuth Tszbe a legutóbbi közgyűlésen is nyolc jelentkezőből ötöt felvettek a tagok sorába. Az Újéletben szeptember 25-én 12 kérelmező felvételét tárgyalták, s a Békében a 27-i közgyűlésen két dolgozó paraszt befogadásáról kellett dönteni. S a kérelmek tovább szaporodnak, a Kossuth Tsz-be már újra vannak megtárgyalni való belépési nyilatkozatok. Így megy ez Etyeken mostanában. Nem titkolják az elvtársak azt a céljukat sem, hogy szeretnék elérni minél előbb a szövetkezeti községgé alakulást. Nem kétséges, hogyha továbbra is ilyen módszeresen, állandóan és következetesen, lelkesen dolgoznak, az eredmény nem marad el. Amint látjuk azonban, az eddigi eredményekhez az kellett, hogy a tsz-ben megerősítsék a pártszervezet politikai munkáját, s ugyanekkor össze kellett fogniuk a községi és más pártszervezetekkel. Feltétlen meg kell itt említenünk, hogy az eredmények eléréséhez nagy segítséget nyújtottak a gépállomás, a szőlőgazdaság és a honvédség kommunistái is. Úgy lehet talán legjobban összefoglalni a fő tanulságot, hogy ahol a pártszervezet egységes, a kommunisták összefogása és a pártonkívüliekkel való kapcsolata jó, ezt a kapcsolatot napról-napra felújítják a dolgozókkal, azon keresztül, hogy állandóan köztük vannak, megértik őket és megértetik magukat, ott a párt politikája a gyakorlatban valósul meg, nem marad írott betű. Dege György I. „...A lakosság az állatokkal jól bánik, az igás állatok nincsenek túlterhelve, a csökönyös állattal nem durván, hanem szelídséggel bánnak. A kutyákat télen és általában hideg időben árnyék helyen tartják és azok etetéséről gondoskodnak ... A lakosság a háború előtt nem volt eladósodva, hanem most van, nincs olyan gazda és napszámos, kinek adóssága ne lenne a Dunaföldvári Népbank cecei fiókjánál, sőt magának a községnek is van, ezt okozza az olcsó gabona ár, a magas közterhek viselése ... A lakosság főtápláléka a bab és a burgonya, étkezésük külön tányérból és evőeszköz használata mellett van, egy földmíves családnak évi gabona szükséglete 4 méter mázsa, a kenyeret rozslisztből sütik... A halottat a halottasháznál ravatalozzák csak fel... temető csak egy van, itt nyugszik Gróf Zichy Aladárné kegyelmes asszonyunk... Népdalok és népmesék nincsenek. A Hangyaelnöke gróf Zichy Aladár nagybirtokos, ny. miniszter. Átlagos évi forgalom 90 000 P. ... a lakosság kölcsönért a Dunaföldvári Népbank cecei fiókjához szók fordulni a kamat 14 százalékos volt. Főbb termény itt a rozs és a tengeri, átlagos termés volt: búza 7 q, rozs 5 q, tengeri 6 q, és burgonya 10 q. Vajta községben a földbirtokrendezési eljárás befejeződött, gróf Zichy Aladár birtokából 209 kát. hold és 1114 négyszögöl szántó és rét osztatott ki. A földhöz jutott egyének úgy az adót, mint a vételár törlesztését rendesen fizetik, mert különben a föld tőlük elvétetik. A földbirtokrendezési eljárásban a felek meg vannak nyugodva, ellene semmi panaszuk nincs. Vajtán 366 család él, ebből 125 család napszámos, 76 család gazdasági cseléd ... Vannak törpebirtokosok és 2 nagybirtokos család, 12 családtaggal, akik 2315 kat. hold földből élnek... Förstner Lajos nagybérlő átlagtermése búzából 12 g. A községi iskolában 2 tanerő van. ... a lakosság nem politizál, pártállása mindig az, ami a vezető embereké .. Mészáros István, hajdani községi segédjegyző fogalmazta meg a jellemzést Vajta község népének helyzetéről, amikor a Horthyrendszer felsőbbségei „érdeklődtek” a hazai állapotok iránt. A tények önmagukért beszélnek, de talán mégsem árt rámutatni arra, ami a múltat idéző tanulságos sorok közül árad. Nem lehet kétséges: a felülről küldött kérdésekre kapott válaszból Horhy korának hatalmasai azt akarták megtudni, hogy mivel foglalkozik a nép? Megbékélt-e sanyarú sorsával? Bevette-e és megemésztette-e a burzsoá mákonyt, ami azthirdette, hogy a kapitalizmus és a velejáró ínség, nyomorúság, szolgaság örök és megváltoztathatatlan? S ami a legfontosabb volt Horthyéknak: nem forral-e valamit magában az ellenforradalom által kegyetlenül megleckéztetett, megritkított falusi nép. Erre volt kiváncsi Horthy államgépezete. A véres kormányzás nem merte feltenni nyíltan a kérdést. Cselhez folyamodott, s az álnokság tekervényes útjain lopakodott a nyíltszívű, gondjaival küzködő falusi emberek nyomában. A hatalmasok nyugtalan, ijedező kara azt kérdezte falusi szolgájától — a nép és az uralkodó osztály érdekei között botorkáló segédjegyzőtől — hogyan bánik Vajta népe a kutyájával? Tiltják-e a madarak zaklatását, irtását? Az apai örökségen hogyan osztozkodnak a testvérek? Békességben? Vagy veszekedéssel? ... Megérti-e, törődik-e Vajta népe a „haza" csonkaságával? Úgy gondolkoztak Horthyék, ha a nép rosszul kezeli kutyáját,, ha közönyösen viseltetik a madarak — (amelyekről azt terjesz-] tették, hogy azok az ég madarai,más szóval „isten madarai”, s] amelyeket úri szenvedélytől és] étvágytól űzve ezer és tízezer, számra lövöldöztek le) — sorsa* iránt, ha nem a haza csombasáj gán sír-rí, hanem a saját vigasztalán helyzetén átkozódik — ak-J kor elégedetlen, ideges. Kilöki] magából az úri -bódítást, s elszánt,tisztuló fejjel tervez valamit —J kiutat keres. )" Ezért volt szükség a rengeteget csűrő-csavaró kérdésre, amelyre., a segédjegyző igyekezett ugyan-, olyan csűrő-csavaró módon válaszaink Ezért jelentette azt, hogy: „a nép nem politizál, a földbirtoké rendezési eljárásba meg van nyu-i godva". A Vajta népe 1945 tavaszán, ami-kor a Szovjet Hadsereg elsöpörte)) a Horthy-tenrorgépezetet — fél-? reérthetetlenül rácáfolt erre. Rá-;/ tette dolgos kezét Zichy Aladár)) grófi birtokára és önmaga között szétosztotta azt. Így kezdték Vaj-./ tán az új élet megalapozását. Esti hol tartanak ma? ... "A Egyenes, nyílt a kérdés, sajj ugyanilyen nyílt és őszinte a vá-Válasz, amelyet Varga József ta-)tanácselnök, Albert János elnökhelyettes, parasztember. László Sándor végrehajtó bizottsági tag,)/; szintén, parasztember és Kókány I. Géza tanácstitkár. Vajta község'/; jelenlegi közigazgatási vezetői is) adtak. Párttagok és pártonkívüliek — egybehangzóan. Hegedűs Péter: VAJTAI MÚLT ii Mű. Az állami gazdaságok csökkentik az aszálykárokat A napokban hírt adtunk arról, hogy az állami gazdaságok vezetői és dolgozói milyen nagy lendülettel fogtak hozzá az őszi munkák befejezéséhez. Ezzel kapcsolatos kédésekre válaszolt Szabó István elvtárs, a termelési igazgatóság vezetője. Hogyan alakulnak az idén az általános költségek az állami gazdaságokban és mit tesznek a suli csökkentéséért? — Állami gazdaságainkban aránylag magasak az általános költségek. Egyéb oka ennek, hogy amíg országos átlagban 3 km az állami gazdaságok szállítási távolsága, nálunk 5,6 km, a Kislángi Állami Gazdaságnál pedig 18 km. Hasonlóan kedvezőtlen helyzetben van ebből a szempontból a Mezőszilasi és a Mezőfalvai Állami Gazdaság is. Ez az oka annak például, hogy a felsorolt három gazdaság és a Győzelem Állami Gazdaság együttesen 60 százalékát „adták” az egész igazgatóság általános költség-túllépésének. A szállítási munkák költségét azonban a túl sok személyszállítás és a szervezetlenség is megemeli. Kevés a munkásszállásunk, ezért a dolgozókat vontatókkal és tehergépkocsikkal szállítjuk a munkahelyre, illetve otthonukba. Szervezetlenség viszont az állattenyésztési szállítási munkáknál tapasztalható. A nyáron sok gazdaságban nem készítettek raktározási tervet, s emiatt a gabonafélék mozgatása is több volt a szükségesnél. A szálastakarmányokat és az ólomszalmát nem mindig a felhasználási hely közelében gyűjtötték össze, s a gabonát pedig egyik helyről a másikra gyakran feleslegesen szállították. Ezek a hibák igazgatósági szinten 3,5 millió forint költség többletet okoztak, vagyis az összes — 4 millió forintos — költség többlet tetemes részét. Jelentősen növeli az általános költségeinket a gazdaságokban tapasztalható villanyenergia-pazarlás is. Több gazdaságunkban villanyóra nélkül fogyasztják az áramot, s emiatt nem ellenőrizhetjük a pazarlókat. Ha mindenütt lenne villanyóra, akkor havonta legalább 30 000 forinttal csökkenthetnénk az általános költségeket. Mind a szállítási munkák észszerűsítése, mind pedig a villanyenergia pazarlás megszüntetése érdekében több fontos intézkedést foganatosítottunk. A gazdaságokkal elkészítettük az őszi szállítási munkák tervét és megkezdtük a villanyórák felszerelését gazdaságainkban. Milyen eredményeket értek , el a takarékosságban? ! — Pártunk és kormányunk határozata értelmében széleskörű takarékossági intézkedéseket hoztunk. Egész évre vonatkoztatva 10 400 000 forint munkabért zároltunk, amelyből 5 500 000 forintot takarítottunk meg az első félig évben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a dolgozók átlagkeresete csökkent, hanem azt, hogy az aszály miatt elvégezetlen munkák díját megtakarítottuk További intézkedésekkel — újítások, ésszerűsítések, jobb munkaszervezés — az év végére 16—18 millió forintra kívánjuk növelni a munkabér megtakarítást. Az anyagtakarékosságban is értünk el eredményeket. A tehenészetben 3,9 kg-ról 2,5 kg-ra csökkentettük az átlag abrak adagokat. Ugyanakkor a tavalyi 3186 literrel szemben az idén 3400 liter lesz a tehenenkénti tejhozam. A mesterséges borjúnevelésnél 13 kiló tejzsírt tartalmazó tejet itattunk meg amíg egy-egy borjút felneveltünk. Az idén csak 10 kiló tejzsírt hagyunk a mesterségesen nevelt borjúk tejében, s ezzel 310 mázsa vajat takarítunk meg. S nem csak az állattenyésztésben, hanem a növénytermesztésben is — különösen a betakarítási munkáknál — nagy gondot fordítunk a takarékosságra. A növénytermesztésben például 4,3 millió forint értékű anyag felhasználását zároltuk, mert a későbbi körülmények (pl terméskiesés, újítás, ésszerűsítés) feleslegessé tették ennek felhasználását. Milyen eredményjavulás várható az állami gazdaságokban? — Mint ismeretes, két héttel későbben tavaszodott az idén a szokásosnál és egy héttel korábban értek be a gabonák. A három hetes tenyészidő-veszteség csapadékhiánnyal járt együtt, s emiatt kevesebbek lettek az átlagtermések a vártnál. Igazgatósági szinten búzából 10,7 mázsa, rozsból 9,4 mázsa, őszi árpából 13,1 mázsa, zabból 9,2 mázsa, borsóból pedig csak 3 mázsa lett a holdankénti átlagtermés. Ezek a termésátlagok — a zab kivételével — kisebbek a tervezettnél, ami kb. 20 millió forint értékű terméskiesést okozott. Ezt kell pótolnunk. Részint a költségszintek csökkentésével, részint a kapások, valalamint a silókukorica hozamtöbbi életével kívánjuk behozni ezt a térerméskiesést. Ezzel kapcsolatban is, megjegyzem, hogy az idén kár nyereségre számíthatunk acukorrépa termesztésben. Hasonlófejlődést értünk el a silókukorica - termesztésben is. Még szemléltetőbbé tehetjük azz eredmény javulást, ha annak adatait a holdankénti ráfordítás és hozam formájában nézzük. Tavaly egy kh szántóra 5207 forint volt aráfordítás és 4671 forint a hozam,vagyis egy kh-ra 536 forint többletköltség jutott Az előzőekben vázolt intézkedésekkel azonban elgérjük, hogy az idén az 5137 forintos holdankénti ráfordítássalszemben 4743 forint lesz a hozam, azaz csak 394 forint lesz aholdankénti költségtöbblet. Milyen tanulságokat vontak le az idei aszályból? ! — Erre a kérdésre csak az évvégi mérleg ismeretében lehet kimerítő feletet adni. Egy lénye- lges tanulságot azonban már most is leszűrhetünk: a szocialista nagyüzemi gazdaságok nem védet- t lenek a természeti csapásokkal szemben. Korszerű agro- és zoo-, technikai módszerekkel, valamint kitűnő nagyüzemi gépekkel jelentősen csökkenteni lehet a kedvezőtlen időjárás okozta károkat. Azok a gazdaságaink, amelyeknek szakemberei már jól ismerik ezt a tanulságot, az aszály ellenére is szép eredményeket értek el. Arra törekszünk, hogy a most folyó őszi vetési munkák már olyan jók legyenek, hogy megteremtsék a jövő évi bő termés alapjait. — Fejezte be nyilatkozatát Szabó István elvtárs.