Fejér Megyei Hírlap, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
2. oldal.fejek megyei hírlap Szerda, 1961. március 1. Bécsi különtudóaitónk jelenti ! Milyen kereskedelmi partner az osztrák állami ipar? Dr. Pittermaran alkancellár, Ausztria államosított iparának a vezetője nemrégiben összehívta a kül- és belföldi sajtó munkatársait, hogy tekintsenek meg két stájerországi nagyüzemet: a donawitzi Alpine-Montan műveket és a Böhler Acélműveket Kapfenbergben. A donawitzi Alpine gyár üzemeiben a Stájerországban bányászott vasércet kohósítják és különböző eljárásokkal acélt állítanak elő. A legérdekesebb a linzi VÖEST művekkel közösen kifejlesztett úgynevezett LD-eljárás amely a mennyiségi termelés tekintetében jelentősen túlszárnyalja a Siemens—Martinkemencéket. Ennek az eljárásnak a licencét a Szovjetunió és több más szocialista ország is megszerezte. A donawitzi üzemben küllönböző hengerműveket is találunk, amelyek igen nagy mennyiségben gyártanak lemezárut és huzalokat. Ezzel a tömegcikkeket gyártó acélművel szemben a Böhler elsősorban a legkülönbözőbb nemesacél fajták előállításásával foglalkozik. A minőségi acélfajták rendkívül sokrétű gyártási programján kívül a Böhler művekben iránymutató újításokat vezettek be egyes öntési eljárásokkal kapcsolatban. Mind a két üzem az osztrák munkások, mérnökök és technikusok igen magas színvonalú munkájáról tanúskodik. A két üzemben tett látogatás azonban nemcsak arra nyújtott alkalmat a sajtó képviselőinek, hogy közelebbről szemügyre vehessék az osztrák acélipar e két fontos fellegvárát, hanem egyben arra is ösztönöztek, hogy megvizsgáljuk a következő kérdést: milyen kereskedelmi partner az osztrák állami ipar a szocialista országok számára? Hogy megértsük, miről van szó, előre kell bocsátani, a következőket. Nincs még egy kapitalista ország a világon, ahol a gazdaságnak oly nagy szektora volna államosítva, mint Ausztriában. Államosították Ausztriában a bányászatot és a kohászatot, teljes egészében az acélgyártást, valamint jelentős hengerműveket és más acélfeldolgozóüzemeket, mozdony- vagon- és gázgyárakat, az elektromosi ipar és a vegyipar számos nagyüzemét, az olajbányászatot, stb. A vasútról, a postáról, meg az energiagazdálkodásról, továbbá a nagybankokról és a hozzájuk tartozó üzemekről ezúttal ne is beszéljünk, mert ezek államigazgatási szempontból máshová tartoznak. Az államosított ipar, amelynek magvát a nehézipar alkotja, az Osztrák Köztársaság tulajdona, s ezt a tulajdonjogot a kormány gyakorolja. Az államosított ipar irányítását a kancellári hivatal IV. osztálya végzi, amely az alkancellárhoz tartozik. Ha valaki megvizsgálja az államosított ipar külkereskedelmi adatait, kitűnik, hogy itt igen tekintélyes szerepet kap a keleti országokkal folytatott kereskedelem. Az államosított üzemek teljes exportjából az európai szocialista országok (beleértve a Szovjetuniót) 1958-ban 20,5 százalék erejéig részesedtek. Ugyanebben az esztendőben az európai közös piac államaiba irányuló export 3, 3 százalékot tett ki. Az Európai Szabadkereskedelmi övezet részesedése az osztrák államosított ipar exportjából 10,9 százalék volt, a többi ország, beleértve az Egyesült Államokat és a Kínai Népköztársaságot, 33,1 százalékát vásárolhatta meg az osztrák állami ipar termékeinek. A megfelelő összehasonlító számok 1959-ben a következőképpen alakultak: a szocialista országok részesedése 25,7 százalék, az európai közös piacé 34,4 százalék, a Szabadkereskedelmi övezeté 13,2 százalék, a többi országé pedig 26,2 százalék. Ebből kitűnik, hogy a Kelet felé irányuló export erőteljesen nő, a közös piac és a szabadkereskedelmi övezet felé irányuló export pedig bizonyos fokig átrendeződik. Mind a két irányzat tapasztalható volt 1960- ban is. Különösen érdekesek ezek a számok, ha összehasonlítjuk őket Ausztria teljes kivitelének adataival. Az ország egész kiviteléből az európai közös piac országai 49,3 százalék erejéig részesedtek, a szabadkereskedelmi övezet részesedése 11,6 százalék volt, az európai szocialista országoké pedig 13,3 százalék. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az államosított ipar összehasonlítva Ausztria egész exportjával, amelyben természetesen az ország magángazdasága is bennfoglaltatik, mintegy kétszeres arányban exportál a keleti országokba, s ugyanakkor sokkal nagyobb százalékarányban exportál az európai közös piac országaiba is. Még szembetűnőbb ez, a fejlődés egyes részterületeken. Az is előfordul, hogy egyes államosított üzemek exportjának 80 százaléka szocialista országokba irányul. Ami az importot illeti, megfelelő összehasonlító statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, annyi azonban megállapítható, hogy az államosított ipar jelentősége ugyancsak nagyon nagy a szocialista országokból importálható áruk szempontjából is. A magyar—osztrák kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy jelenleg egy hároméves szerződés szabályozza a két ország kereskedelmi forgalmát. Magyarország az államosított osztrák ipartól elsősorban acélt és különböző acélárukat vásárol, többek közt hengereltárut, huzalokat, acélcsöveket, bányaipari felszerelést, továbbá a a fémfeldolgozó iparágak készítményeit, elektromos készülékeket, gépeket és szerszámokat, valamint nagymennyiségű nitrogénműtrágyát. Ami a Magyarországról Ausztriába irányuló kivitelt illeti, az osztrák gazdaság többek között berendezéseket és készülékeket vásárol az olajipari kutatómunka számára, szerszámgépeket, továbbá elektromos ipari szigetelő anyagokat, szuperfoszfátot, stb. Az említett szállításokon kívül, amelyek természetesen az államközi árucsereforgalomban igen nagy tételekben jelentkeznek, a magyar külkereskedelmi vállalatok és az osztrák államosított gazdaság az üzleti együttműködésnek más formáit is kifejezték. A Simmering—Graz—Pauker művek nagyszabású üzletet kötött magyar cégekkel, amelynek keretében Magyarország 400 tehervagont rendelt. Az osztrák üzletfél viszont 1,6 millió dollár értékben vasúti gördülőanyagot vásárolt Magyarországon. Ugyanez az osztrák cég értékes kezdeményezéseket tett közös export vállalkozásokban való együttműködésre is. Az osztrák cég bevonta a magyar Komplex Külkereskedelmi Vállalatot egy libanoni üzletbe, amelynek során hőerőművet létesítenek Libanonban. A magyar szállítások itt az egész libanoni rendelésnek mintegy 20 százalékát alkotják. Az ilyen példákat úgy foghatjuk fel, mint egy mindenképpen fejlődőképes osztrák—magyar gazdasági együttműködés kezdeti eredményeit. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy ilyenfajta együttműködés azzal az állami iparral bontakozhat ki, amellyel a magyar külkereskedelmi cégek máris jó kapcsolatokat tartanak fenn. Ezeknek a kapcsolatoknak elmélyítése volt a célja egyebek között a magyar külkereskedelmi miniszter tavalyi látogatásának néhány nagy államosított osztrák üzemben. Nem kétséges, hogy a magyar vendégek részletes megbeszélései az államosított ipar vezetőivel, a két ország közötti gazdasági együttműködés további nagy lehetőségeire utalnak. Ottó M. Horn Dokumentumok Prágában nyilvánosságra hozták azoknak az okmányoknak a gyűjteményét, amelyek a hitleri megszállóknak a csehszlovák nép teljes felszámolására kidolgozott terveit tartalmazzák. „A múlt éberségre int” című gyűjtemény 32 dokumentumot ismertet. Az okmányokat a csehszlovák történészek az egykori szudétanémet Henlein-párt és a prágai helytartóság titkos irattárában találták meg. A dokumentumokból világosan kiderül, milyen sorsot szántak a hitleri megszállók a csehszlovák népnek. „A birodalmi politika céljai Cseh- és Morvaország területének és lakosságának maradéktalan germanizálása” — hangoztatja Von Neurath és H. Frank javaslata, amelyet 1940 augusztusában terjesztettek Hitler elé. További okmányok, mint például Heydrich birodalmi helytartó 1941 október 2-án Prágában tartott beszédének gyorsírói jegyzőkönyvei részletesen kifejtik a háború befejezése után esedékes „végleges megoldás” módozatait: a csehszlovák nép egy részét el kell németesíteni, a „germanizációra alkalmatlanokat” pedig Szibériába kell telepíteni vagy fizikailag meg kell semmisíteni. Ennek a tervnek az előkészítését szolgálta Cseh- és Morvaország egész lakosságának faji és politikai szempontból való „felmérése”, amelyet személyazonossági nyilvántartás leple alatt hajtottak végre. A dokumentumgyűjtemény közzététele alkalmából hétfőn sajtóértekezlet volt Prágában, amelyen dr. Václav Král történész, a csehszlovák és külföldi sajtó képviselői előtt rámutatott, hogy a csehszlovák nép kiirtására vonatkozó tervek kidolgozásában és részbeni megvalósításában döntő szerepe volt a Henlein-féle szudétanémet párt vezetőinek, akik a fasiszta megszállás legfőbb támaszai voltak. Sokan közülük ma is vezetői a szudétanémet revansista szervezeteknek és fontos állami tisztségeket töltenek be a Német Szövetségi Köztársaságban. ___________ Ölíves a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege A világ békeszerető és békeőrséget álló népeinek egyik legfontosabb feladata az egyre jobban éledező militarizmus megfékezése a Nyugat- Német Szövetségi Köztársaságban. Európa népei — és más népek is — érezték már mit jelenthet az erőre kapó német militarizmus, ezért résen állnak, nem tévesztik szem elől a béke ellen áskálódó német imperializmus készülődését. A helyzet azonban merőben más, mint volt a hitleri militarizmus támadása idején, hisz a német nép erős békebázisaként áll már és a béke megőrzéséért küzd a Német Demokratikus Köztársaság és annak szilárdan a békés fejlődés mellett álló nemzeti, népi hadserege. A Német Demokratikus Köztársaság állami és társadalmi békeállása annak a szenvedélyes harcnak, amelyet az egész német nép évek hosszú sora óta folytat a nyugatnémet militarizmus újjáteremtődése ellen. E szilárd állami és társadalmi bázis elszánt és hűséges őre a fasiszta hadseregek kapitulációja után kialakult békés életnek, s annak amit a kapituláció óta eltelt időben a német _ _________________ nemzet legjobbjai is emberi szabadságnak és függetlenségnek mondanak. Ez a hadsereg munkás-paraszt állam, munkás-paraszt hatalom hadserege, összetételében, céljaiban és proletár internacionalista érzelmeiben teljesen és oszhatatlanul egy országa népével, népe pártjával, Németország Szocialista Egységpártjával és a világ haladó erőivel. E hadsereg az első olyan fegyveres hadsereg, amelyben önkéntesen vesznek részt a NDK fiataljai, munkái és parasztinak, s ez mutatja, bizonyítja azt is, hogy tagjai szilárd elhatározással állnak készen békés életük, demokratikus államuk és szocialista vívmányaik mindenkori védelmére. Nem kétséges, hogy a születésének ötödik évfordulóját ünneplő Német Nemzeti Néphadsereg a világ békéjének védelmében és a nyugatnémet militarizmus megfékezésében mint eddig, testvéri összhangban és fegyverbarátságban a Varsói Szerződésben védelemre tömörült szocialista országok hadseregeivel mindig rendületlenül teljesíti feladatát. A kongói kormánycsapatok már Leopoldville tartomány területén járnak (Folytatás az első oldalról.) tető akciót, arról persze nem nyilatkozott, hogy a megállapodástól függetlenül, zsoldosai folytatták a balubra felkelők ellen irányuló terrorcselekményeiket A hírügynökségi jelentések szerint Csombe sürgős felhívást intézett Ileóhoz, a Kaszavubu által kinevezett „kormány” elnökéhez, Kalondzsihoz, Dél-Kaszai tartomány önjelölt diktátorához és több más kongói politikushoz, hogy a tervezett genfi kerekasztal-értekezlet előkészítésének megbeszélésére utazzanak Elisabethville-be. Ileo hétfőn egy héttagú küldöttség élén úzr elindult Elisabethvillebe, ahova érkezését az esti órákban várják. Ileo csak hétfőn határozta el magát az útra — mint az AP is megállapítja — nem annyira a tervezett kerekasztal értekezlet részleteinek megbeszélésére, mint inkább azért, hogy sürgős katonai segítséget kérjen Csombétól. New York. Az ENSZ-ben közzétették azoknak a jegyzékeknek a szövegét, amelyeket az ENSZ Lumumba és meggyilkolt társai holttestének kiszolgáltatása érdekében Csombéhoz intézett. A válaszjegyzékekből kitűnik, hogy Csombe „emberi szempontból jogosnak találja a kérést”, de nem teljesítheti, mert akkor felkellene fednie annak a falunak a nevét, ahol — szerinte a gyilkosság történt és „fellángolnának a szenvedélyek, ezt pedig az egész világ érdekében el kell kerülni”. Egy másik jegyzékben Csőmbe már azzal utasítja el a hős hazafiak holttestének kiadására vonatkozó kérést, hogy „a bantu törzsek szokásai tiltják az exhumálást, még természetes halál esetén is”. „A bantu hagyomány — magyarázkodik Csőmbe — tiltja, hogy földdel fedett holttestet, akár néhány percre is kihantoljanak, mivel ez súlyosan sérti az elhunyt emlékét, s lelke üldözheti az élőket”. Leopoldville. A UPI jelentése szerint a törvényes kormány csapatai elérték a Leopoldville tartomány területén fekvő Kikwit városának térségét. A tudósító ismételten hangsúlyozza, hogy az előnyomuló csapatok egyáltalán nem ütköznek ellenállásba, a helyőrségek egyetlen lövés nélkül megadják magukat, s csatlakoznak a kormánycsapatokhoz. A Reuter értesülése serint Mobutu vezérkarának tisztjei kételkednek abban, hogy a rendelkezésükre álló erőkkel fel tudják tartóztatni az előnyomuló Stanleyville-i csapatokat. Növeljjük a szakszervezeti munka hatékonyságát i s. Egy hónap múlt el azóta, hogy a SZOT IX. teljes ülése megtártárgyalta az 1961. évi népgazdasági tervet és meghatározta a végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa legutóbb megtartott ülése is részletesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. A beszámoló is és a hozzászólások egyaránt kiemelték, hogy milyen nagy szerepe van e feladatok végrehajtásában a szakszervezeteknek. Sok szó esik arról is, hogy melyek azok a sajátos módszerek, melyek legalkalmasabbak a szakszervezetek termelési tevékenységében. Hallani azonban olyan megjegyzéseket is, hogy nem válik-e nagyon egyoldalúvá a szakszervezetek tevékenysége, ha ilyen behatóan és részletesen foglalkozunk közvetlen termelési feladatokkal. Nem szorul-e háttérbe a dolgozók érdekének védelme, a szakszervezetek klasszikusnak mondott feladata. E kérdésre a választ többoldalúan vizsgálva lehet megadni és nagyon sok összefüggés van a dolgok között. A hároméves terv teljesítésének különböző számadatai önmagukban is beszélnek és az 1961. évi feladatok különböző tervszámai is sok mindenre adnak választ. A hároméves tervet a tervezett 22 százalék növekedés helyett 40 százalékra teljesítettük. Ezalatt az idő alatt a 6 százalékra tervezett reálbér 11 százalékos növekedést ért el. Három év alatt országosan nyereségrészesedés címén 3 milliárd forintot fizettünk ki. Ebből megyénkben több mint 80 millió forintot. 1958 óta megyénkben a dolgozók havi keresete 1564 forintról 1960- ra 1642 forintra emelkedett. Megyénkben a három év alatt a társadalombiztosításra jogosult dolgozók száma 53 százalékkal növekedett. Javultak az egészségügyi körülmények. Jobban, kulturáltabban és egészségesebb viszonyok között élnek dolgozóink, mint megelőzően. Nézzük meg, mit mutat az 1961. évi terv néhány számadata: az ipari termelést átlagosan 8 százalékkal kell növelni az alapanyagok és kiemelt termékek gyártását ennél magasabbra. A feladatot úgy kell teljesíteni, hogy az ipari termelés növekedésének legalább kétharmad részét a munka termelékenysége adja és az előző évhez viszonyítva a termelési költségek 2 százalékkal csökkenjenek. E feladatok teljesítése alapján 4,5 százalékkal több árut biztosítunk a lakosság növekvő igényeinek kielégítésére és nem kevesebb mint 20 milliárd forintot fordítunk a dolgozók szociális, kulturális ellátására. E néhány adat felsorolása is bizonyítja, hogy a dolgozók érdekvédelmét leghatásosabban akkor képviselik a szakszervezetek, ha hatékonyan mozgósítják a dolgozókat a tervfeladatok végrehajtására. E kérdésnek nem kisebb a politikai jelentősége. A mezőgazdaság szocialista átszervezése e nagyszerű forradalmi változás sem mehetett volna végbe 3 éves tervünk sikeres teljesítése nélkül. Az elkövetkezendő időben is nagy szükség van arra, hogy az ipar gépekkel, műtrágyával és más módon segítse termelőszövetkezeteink megszilárdítását, a terméseredmények növelését. Az eredmények mellett néhány alapvető hiányosság is megmutatkozott. Itt elsősorban a termelékenység nem kellő emelkedése, a létszám és túlóra túlzott növekedése, egyes termékek minőségi kifogása, a munkaidő kihasználatlansága az, ami figyelmeztet a munkaerő, az anyagok és szerszámok gyakori pazarlása is. Tehát nagyobb körültekintéssel többet is tudtunk volna tenni, és több vonatkozásban, kevesebb szépséghibával értékesebben is tudtuk volna teljesíteni 3 éves tervünket. Az 1961. évi feladatok még nagyobbak, még következetesebben kell hogy érvényesüljön gazdaságpolitikánk alapvető elve: a gazdaságos termelés. A figyelmet elsősorban a termelékenység