Fejér Megyei Hírlap, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
Kedd, 1961. augusztus 1. Miért csak egy cséplőgép dolgozik Sárkeszin ? Az elmúlt napokban a sárkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben érdeklődtünk, hogyan állnak az aratással, csépléssel. Az agronómus tájékoztatása szerint az aratással már végeztek, de a cséplés üteme nem kielégítő. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy jelenleg is mindössze egy 1070-es cséplőgép dolgozik a termelőszövetkezet szérűjén. Pedig csépelni való bőven akad: több mint 200 hold gabona termését kell „elvezetni”. A zabon és tavaszi árpán kívül még 170 hold búza van csépeletlen. Ha csak 15 mázsás holdankénti átlagtermést veszünk alapul, akkor is 2250 mázsa búzáról van szó. Ha teljesen üzembiztos gépet, kedvező időjárást, maximális, napi 150 mázsás teljesítményt tételezünk fel, akkor is a cséplés ezzel az egy géppel 17 napot vesz igénybe. De ki garantálja a fenti feltételeket? Közbejöhet géphiba, esős időjárás és más gátló körülmény is. Mi tehát a teendő? A termelőszövetkezet vezetőinek legalább még egy cséplőgépet kell munkába állítani. Az agronómus elmondotta, hogy a gépállomás még egy cséplőgépet rendelkezésükre bocsátott ugyan, amivel eddig repcét és búzát tisztítottak, de gabonacsépléshez munkacsapatot nem tudnak kiállítani. A sárkeszi szövetkezet tagjai az elmúlt években szorgalmukkal, lelkiismeretes munkájukkal szereztek elismerést a környező községekben. Azt sem lehet állítani, hogy ezekben a napokban tétlenkednének, hiszen 14 lófogattal és két Zetorral gabonát hordanak a szérűre, a 317 hold rét szénaterméséből már több mint 200 holdnyit kazaloztak. A tarlóhántást két erőgép végzi és szünet nélkül tisztítják a gabonát. A fentieken kívül még egyéb más munka is adódik. Milyen a munkaerőhelyzet a termelőszövetkezetben? A közös gazdaságnak 150 tagja van, s ebből 25 nyugdíjas. Főként aszszonyok dolgoznak, mert Sárkesziből 124-en járnak el a környező ipari üzemekbe dolgozni. De miért nem kísérelték meg a szövetkezeti vezetők, az ipari munkások bevonását a nagy nyári munkákba? Ebben a vonatkozásban részleges eredményeket tudtak elérni, hiszen az aratás munkájában 25 ipari dolgozó segített a szövetkezetieknek. Jobb szervezéssel meg lehetett volna oldani a másik cséplőgép mellé a munkacsapat kiállítását is. Érdeklődésünkre a Polgári Gépállomás főmezőgazdásza arról tájékoztatott bennünket, hogy a sárkeszi cséplési problémát megoldják, mégpedig úgy, hogy a legrövidebb időn belül egy kombájnt bocsátanak a szövetkezetiek rendelkezésére és menetközben keresztekből csépelnek. A kombájnnal való cséplés mindössze négy ember munkáját igényli és a szövetkezet vezetőinek véleménye szerint ezt a munkaerőt különösebb nehézség nélkül biztosítani tudják. Most a legfontosabb feladat, hogy kihasználva a kedvező időjárást, egy percet se késlekedjenek a learatott, jó termést adó gabonák cséplésével. Ez valamennyi sárkeszi szövetkezeti tagnak közös érdeke. T. L. KÖZÉRDEKŰ, § KÉRDÉS, FELELET . A vállalat a szakszervezeti bizottság javaslata alapján az e célra rendszeresített alapból segélyben részesítheti azt a dolgozót, aki valamely rendkívüli esemény folytán rászorul. A dolgozó részére személyi vagy családi körülményei által indokolt esetben fizetési előleget is lehet folyósítani. Az előleget legkésőbb 6 hónap alatt vissza kell fizetni. Segélyt és előleget csak a költségvetésben biztosított segélykeret legmagasabb összege dolgozóként és havonként 5 forint, az előlegkeret legmagasabb összege pedig dolgozónként és havonként 7 forint. Ahol a segélykeret, illetőleg előlegkeret jelenleg alacsonyabb, azt csak a miniszter előzetes engedélyével szabad felemelni. A segély- és előlegkeret megállapításánál a vállalat dolgozóinak havi átlagos állományi létszámát kell figyelembe venni. A 100-nál kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalatok 6 hónapra eső keretet összevontan használhatnak fel. Segélyt vagy előleget csak indokolt esetben lehet adni (pl. házasságkötés, gyermekszületés, betegség, baleset, haláleset, tanulmányok folytatása, költözködés stb. esetében). Az engedélyezés előtt a vállalat igazgatója köteles meghallgatni a szakszervezeti bizottságot. Segélyt és előleget csak egyes dolgozók részére lehet engedélyezni. A dolgozókat csoportosan ilyen juttatásban részesíteni nem szabad. A segély legmagasabb összege 500 forint, az előleg legmagasabb összege 800 forint. A vállalat igazgatója indokolt esetben a szakszervezeti bizottság javaslatára a segély, illetőleg az előleg összegét — a vállalat segély-, illetőleg előlegkeretén belül — felemelheti. A segélyezés és előleg fizetésénél figyelemmel kell lenni a 37/1956. X. 14./MT. sz. rendelet 12 szakaszában foglaltakra is. A csoportos üdültetés szabályait a 3167—29 1950. (III. 24.) NM. sz. rendelet állapítja meg. * FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A megtérő eszközök kihasználásával A termelékenység állandó növeléseinek nélkülözhetetlen eszköze a műszakilag megalapozott munkanorma. A szocialista termelésben épp úgy mint a tervezésben, a gépek gazdaságos kihasználásában jelentős szerepet tölt be. Ugyanígy a bérezésben is. Az alapos körültekintéssel megállapított munkamolrma nagy ösztönző erő a többtermelésben. Megyénk üzemeinek többségében tavaly év végén és ez év elején kezdtek hozzá, hogy felülvizsgálják, vajon megfelelőek-e a követelményekhez a normák? Ahol szükségesé vált , a fejlettebb technológiára alapozva változtattak a követelményeken. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa állandóan figyelemmel kísérte ezt a munkát, hisz szorosan kapcsolódik az érdekvédelemhez. Az elnökség tagjai rendszeresen látogatják az üzemeket, tapasztalatokat gyűjtenek, s a jókat továbbadják, ahol pedig hibát észlelnek, ott segítséget nyújtanak azok megszüntetéséhez. Milyen eredmények találhatók már a megye üzemeiben, a műszakilag felmért és megalapozott munkanormák alkalmazásában? Az eddigi intézkedések megnyugtatóak. A Tejipari Vállalatnál például régebben egységes technológiai utasítás alapján végezték munkájukat a dolgozók. Most valamennyi gyártott termékre kidolgozták a technológiai utasításokat, s ezek betartására alapozták az új normakövetelményeket. A termelékenység növelésével szorosan összefügg az üzemen belüli veszteségidő okainak vizsgálata, illetve azok megszüntetése. Ezt a vizsgálatot két részre bontották az üzemekben. Elsősorban a munkásoktól függő, a szervezés hibájából adódó okokat kutatták másodsorban a munkafegyelem betartását, illetve a termelőeszközök kihasználását boncolgatták. A megye bányáiban szép eredményeket értek el a veszteségidők csökkentésével. Április 1-től számítva a több termelés 82,7 százalékát a műszaki intézkedésekkel, termelékenység emeléssel biztosították, s csak 13,3 százalékát létszámnövekedéssel. A legtöbb vállalatnál összműszaki feladatnak tekintették a munkanormák kiépítését. A vállalat vezetősége részt vett ebben, s bevonták a szakszervezet vezetőit is. Arra törekedtek, hogy az átlagos dolgozó képességét figyelembe véve olyan normákat hívjanak életre, amely a munkás egészségvédelmi és a biztonságos munka feltételeit is tartalmazza. A Székesfehérvári Könnyűfémműben tavaly a gyártmányok 80 százalékára biztosították csak a technológiai utasításokat. Az év elején valamennyi gyártmányra kidolgozták, s ezzel egyidőben bevezették a kombinált bérezési rendszert is. Vagyis a dolgozók keresetének növekedését nemcsak a terv mennyiségi teljesítésétől, hanem a minőség alakulásától és a gépek kihasználási fokától is függővé tették. Hogy az eddigi intézkedések helyesek voltak, azt számos példa igazolja. Az ÉM. 5. számú Épületeleongyárban a gépek fokozott kihasználásával, a termelékenység több mint 6 százalékkal emelkedett A dolgozók nagy része megértéssel fogadta a termelékenység növekedését segítő intézkedéseket, szívvel-lélekkel kezdett a végrehajtáshoz. Azóta meggyőződhettek, hogy saját érdekükben is tették ezt, hisz keresetük nem csökkent, sőt a műszaki normákra alapított követelményekkel fokozódott is. Az eredmények eléréséhez sok segítséget nyújtottak az üzemekben működő szakszervezeti bizottságok. A termelési tanácskozásokon állandóan napirenden voltak az új munkanormák, azoknak teljesítési lehetőségei. A szakszervezeti bizottságok betöltötték kettős feladatukat. Segítették a Politikai Bizottságok szeptemberi határozatának végrehajtását, s eközben állandóan ellenőrizték azt is — a dolgozók érdekeit képviselve —, hogy a vállalatoknál, miként hajtják végre a munkanormák felmérését, korszerűsítését. A második ötéves terv végrehajtása során döntő követelmény a termelékenység növelése. A megye legtöbb üzemében helyesen készültek fel a feladat végrehajtására. A dolgozókkal egyetértésben megteremtették a lehetőséget a termelés fokozásához a fizikai erőfeszítések növelése nélkül Gubacsi Gyula IDŐS AGRONÓMUSOK őször azt gondoltam róluk, hogy statisztikusok, mert kimutatásokat készítettek az aratás, a cséplés és más fontos nyári munkák állásáról. Mindketten jól benne vannak már a hatodik „ikszben”. Egyikük magas, szikár, de válla már meghajlott az évtizedek súlya alatt, s haját is ezüstös fénnyel vonta be az idő. A másik alacsony, szélesvállú, kopaszodó, s mozgása is koráról árulkodik." Azt a munkát azonban, amit most végeznek, még jól el tudják látni. Különben nem tévedtem sokat az első látásra, mert most valóban statisztikusok. Csak véletlenül tudtam meg, hogy egy évvel ezelőtt még mint agronómusok dolgoztak. Mivel a gazdaság központjában egy vezetőt sem találtam, tőlük érdeklődtem a munkákról. Meg is adták a tájékoztatást pontosan, szakszerűen, úgy, ahogyan nem is reméltem. Húszezer holdon folyó szorgalmas munka gyűlt öszsze napról-napra papírjaikon, s ők azt értékelték folyamatosan. — Saját kérésünkre kerültünk ebbe a beosztásba — mondotta egyikük —, mert a „motor” is, meg a „kerekek" is elfáradtak már. Dinamikus, fiatal erőre van itt szükség, ezért is adtuk át a közvetlen termelőmunka irányítását. — Csak ezeket a nagy számokat nehéz megszokni. Sokszor zavarba is jövünk, amikor egy-egy jelentés a kezünkbe kerül, hogy ennyi holdon ennyi mázsa búza termett. Még utána is számolunk, hogy nem tévedtek-e. Hiába, amikor még mi fiatalok voltunk, a tíz mázsa egy holdon jó gazdaságban is rekordnak számított. — Most meg a húsz is gyakori, így beszélgettek, vitatkoztak egymás között, ami nem ritkaság a mai idősek között. Eddigi életük sem volt tartalmatlan, mégis egy Menát tapsorték te eltelt éveket. — Minden percet sajnál az ember, de hált ha jobban nincs, jól van így is — vélekedtek önmegnyugtatásukra. — Az azért kárpótol bennünket, hogy a fiatal vezetők nem felejtették el a mi múltunkat megbecsülnek bennünket. Mielőtt fontos szakmai kérdésben döntenének, kikérik a véleményünket, megkérdezik, hogyan csinálnánk mi. S amilyen őszintén teszik ezt — mert őszinték hozzánk —, mi ugyanolyan őszintén segítünk, vigyázva, hogy csak a legjobbat, a leghelyesebbet tanulják tőlünk. — Ne gondolja ám, hogy mi olyan íróasztalhoz ragadt számkukacok vagyunk csak. Nem is bírnánk ezt, mert a mezőt, a végtelen gabonatáblákat nem lehet egykönnyen elfelejteni. Sokszor nem kérjük be a jelentéseket csak azért, hogy kimehessünk érte. Olyankor aztán bejárjuk a határt, beszélgetünk az emberekkel. Ezért nem csak a számokat ismerjük, hanem a mögöttük lévő problémákat, egy-egy jó, vagy gyenge teljesítmény okait is. Így sokkal elviselhetőbb a volt gyakorlati ember számára is ez a feladatkör. Miközben beszélgettünk, rájöttek, hogy megint nem érkezett be egy jelentés. Nem zsörtölődtek érte, sőt majdnem örültek. — Annyi baj legyen, fő, hogy a munkával haladjanak. Majd ebédidő alatt kimegyek az üzemegységbe és behozom. Ahogy elköszöntem tőlük, csendes derűvel láttak újra munkához. Egy-egy számadat után megjegyezték, hogy jól halad a Pista, vagy a Jóska. Pedig a számoszlopban nem volt név, de ők tudták, hogy ki áll mögötte, mert ismernek mindenkit. Az élettel való kapcsolatuk őrzi meg tetterejüket, munkakedvüket. Így nézve őket nem is olyan öregek még, csak az idő járt el egy kicsit. Dege György "SaiacUdiedÁ" A Bodakajtori Állami Gazdaság iiatszázholdas gyümölcsösében igen szorgos munka folyik. Az országút mellett elterülő barackos telis-teli fürdőruhás, barnára sült lányokkal, akik mint szorgos hangyák gyűjtik kosaraikba a termést. Nem is olyan egyszerű dolog ez, hiszen exportra szállítja a gazdaság a barackot — mondja Hubert Mária. A többiek helyeselnek, s mindjárt szakszerű felvilágosítással is szolgálnak, hogyan kell az exportgyümölcsöt kosárba szedni, szállítani, hogy a hosszú út után is olyan legyen, mintha most szedték volna le a fáról. A K—3-as brigád amióta csak itt vannak — már két hete — mindig a barackosban dolgozik. Megtelik minden nap az ötven-hatvan láda szép, sértetlen, félérett gyümölccsel, hogy aztán Belgiumban, Angliában és Nyugat-Németországban kerüljön asztalra. A szorgos barackszedők egyébként a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának negyedikes hallgatói. De vannak még orvostanhallgatók, felsőfokú tanítóképzős növendékek is. Velük a barackosban nem találkoztunk, mert a paradicsomot szedik. Kétszáznegyvenen vannak, s a gazdaság területén harmincöt sátorban laknak, önként jelentkeztek KISZ társadalmi munkára. — Úgy elszaladt ez a két hét, hogy alig vettük észre — mondja az egyik fürdőruhás joghallgató — barackszedő. Csak a bőrünk lett sokkal barnább, de ezért biztos, hogy megirigyelnek bennünket. Bizonyos, hogy nem szalad el nyomtalanul a gazdaságban eltöltött két hét, mely a kemény munka mellett is felüdülést, közös szórakozást jelentett. — Anna napot tartottunk tegnap — mesélik. — Van rádiónk, vannak lemezeink, s a szív küldi nem hiányzik a tábori életből. — És a jó koszt sem — teszi hozzá valamelyik. És olykor még a pesti fekete is eljön utánuk. Most járt erre az egyik lány édesapja, aki meglepetésül egy termosz feketekávét hozott. Valahonnan előkerül Keszei Ferenc gyümölcstermelő — itt csak Feri bácsi —, aki nagyon elégedetten beszél a lányok munkájáról. — Eddig ez volt a legjobb csoport. Mások is szorgalmasok vidámak és jó munkások voltak — de ahogy ezek a lányok szedik a barackot, az szinte mintaszerű. Ii át igen, ez elismerés, a ■** javából. B. K. L. oldal.