Fejér Megyei Hírlap, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
- 9 — A Thant Stockholmban Stockholm (AFP, Reuter-AP) U Thant ENSZ-főtitkár pénteken Moszkvából New Yorkba hazatérőben Stockholmba érkezett. Négy órát töltött a svéd fővárosban. A repülőtéren Torsten Nilsson svéd külügyminiszter fogadta, majd a két államférfi a közeli Sigtunába indult zártkörű megbeszélések céljából. A Trient kijelentette a repülőtéren, hogy az ENSZ ciprusi békefenntartó alakulatainak jövőjéről, a leszerelésről és az ENSZ-et érdeklő egyéb kérdésekről, mindenekelőtt afrikai problémákról kíván tárgyalni a svéd vezetőkkel. Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ főtitkára annak a nézetének adott kifejezést, hogy az őszi köz£ ülésen az afrikai problémák, írját korunk legsürgősebb kérdései, uralkodószerepet töltenek majd be a vitában. A ciprusi kérdésről szólva U Thant kijelentette: az elmúlt időszakban folytatott utalásai közben állandóan figyelemmel kísérte a szigeten uralkodó helyzetet és úgy gondolja, elérkezett az ideje, hogy új jelentést terjesszen e tárgyban a Biztonsági Tanács elé. (MTI) Megemlékezés Berlinben az első világháború kitörésének 50. évfordulójáról Berlint Nagy Zoltán az MTI tudósítója jelenti: Július 31-én Berlinben a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának elnöksége kibővített ülést tartott az első világháború kitörésének 30. évfordulója alkalmából. Az ülésen Albert Norden professzor, az NSZEP Központi Bizottságának tagja mondott beszédet. Ismertette az első világháború kitörésének okait, a német imperializmus háborús céljait. Rámutatott arra, milyen súlyos veszteségeket szenvedtek a világ népei, köztük a német nép is az első, majd a második világháborúban. Norden professzor a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet konszernek, monopóliumok, revansvágyó katonai körök a német imperializmus nyomdokain haladnak. Új, harmadik világháború kirobbantásán fáradoznak. Ezért követelnek Strauss és Schröder olyan intenzíven atomfegyvereket a Bundeswehrnek. A világ népeinek, így a német népnek is létérdeke a leszerelés, — mondotta ezzel összefüggésben Norden professzor. — A leszerelés a békét jelenti, és csak ez telt. Az első világháború 147 milliárd márkájába került a német népnek, a második világháborúnak pedig, már 1350 milliárd dollár háborús kára volt. A második világháborúban Németország lakosságának 10 százalékát vesztette el. 1914. augusztus elsejének nagy tanulsága — hangzik a kiáltvány —, hogy a német imperiaizmus és militarizm"is összeegyeztethetetlen a német nép érdekeivel, a népek békeakaratával. Ugyanakkor, amíg Németország egyik részében a népek érdekeit a monopóliumok, bankok, a katonai körök érdekeinek rendelik alá, addig súlyos veszély fenyegeti nemcsak Németország, hanem egész Európa, sőt az egész világ népeinek létérdekeit is. A világ népeihez intézett felhívás befejezésül követeli az atomfegyvermentes övezetek megteremtését Észak-, Közép- és Dél-Európában, a Bundeswehr atomfelfegyverzésének megakadályozását, mindkét német állam elismerését, a békeszerződés megkötését mindkét német állammal, ezzel együtt a jelenlegi német határok megerősítését és garantálását. Pfél évszázaddalelőtt — ISI4 augusztus elsején tört ki az első világháború, melyben az imperialista hatalmak céljaiért tíz millió ember esett el és mintegy húsz milliót tett ki a sebesültek száma. A föld újra felosztásáért folytatott első tólágméretű küzdelem megindulása óta napjainkig kontinensünk politikai térképe óriási mértékben átformálódott. A 30 éves időket emrtmtészetekben ábrázolt három Európa térképen világosan követhető a különböző — monarchikus, köztársasági és tekintélyuralmi — államformák változása mellet, az államformák tartalmára utaló (pl. a parlamentális monarchiákat, a szocialista köztársaságokat, a nyílt fasiszta diktatúrákat stb. jelölői különböző ábrák váltakozása«. Jelmagyarázat és - monarchikus államforma: I a - abszolút monarchia, különböző néven — mint pl. parlament — és igen korlátozó« módon választó« testület létezik ugyan, de az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik (parlamentáris monarchia); b - az uralkodó már csupán jelképesen „szentesi«" a választott testületek által hozot határozatokat; 1/e - csak formálisan monarchia, uralkodó (király, császár, stb.) nélkül; 2 - köztársasági államforma; 2 - polgári (bttrrsoá) köztársaság, a választók létszáma az egyes országokban fokozatosan megnövekszik ugyan, de általában csak formális jogokkal rendelkeznek; a szocialista köztársaság, az emberiség történelme folyamán első ízben a legszélesebb néptömetegek által, a legdemokratikusabb módon megválasztott testület, az állami szuverenitás (fő hatalom) hordozója; 3 . tekintélyuralmi (autoritatív) államforma, az úgynevezett „vezér” kezében összpontosul minden hatalom; 4 - fasiszta önkényuralom, szélsőségesen reakciós erők nyílt terrorista diktatúrája; 5 - fasizálódó ország, szélsőjobboldali erők jelentős vagy közel döntő szerepet játszanak az ország bel- éskülpolitikai életében. Az eltő térkép, ötven évvel ezelőtt Európ-szerte az abszolút monarchia dominált. Egymással gyakorta szoros rokoni kapcsolatban álló uralkodók kormányozták „népeiket”, de az imperializmus egyeduralmának időszakában végsősoron az imperialista monopoltöke eszközei voltak vagy azt képviselték. A második térkép. Évszázados birodalmak hullottak azét, új országok jöttek létre az első világháború következményeként. Térképünk a második világháború kitör Bentéle térképek: Európa ötven éve résének időpontját csupán egy hónappal megelőző Európai helyzetképet tükrözi. Legfontosabb tényező, hogy kontinensünk politikai térképén megjelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a föld első szocialista köztársasága, a Szovjetunió. Földrajzilag is lemérhető továbbá az európai fasizmus nagyarányú előretörése melynek következtében két ország Csehszlovákia és Albánia már eltűnt Európa térképéről. A harmadik térkép. Napjaink térképén azonnal szembetűnik a szocialista világrendszer európai államainak súlya. A Szovjetunió európai területeivel együtt, a második világháború után született európai szocialista köztársaságok a kontinens összterületének 65 %-án, azaz 6,85 millió négyzetkilométeren helyezkednek el és 280 millió lakossal Európa összlakosságának 4% -át teszik ki. Fontos tényező továbbá a fasizmusnak, mint államtípusnak az Ibériai-félsziget területére történt visszahúzódása. Fejér megyei Hírlap . Szamba), 1964. augusztus 1. A varsói felkelés 20. évfordulójára Tragikus évfordulóra emlékezik ezekben a napokban a lengyel nép, s vele az egész haladó emberiség: húsz évvel ezelőtt, 1944. augusztus 1-én robbant ki az oly sok — és ami a legfájdalmasabb: felesleges — véráldozatot követelő varsói felkelés. 1944 augusztusában megdöbbenten értesült róla a világ, hogy a hosszú évek óta fasiszta csizmák alatt nyögő Lengyelország fővárosában felkelés tört ki. Döbbenetet keltett a hír és méltán, mert ez a felkelés — és ez már akkor láthatóvá vált — eleve kudarcra volt ítélve. Mi e tragikus esemény háttere, melyek voltak a cselekmények rugói? 1944 július végén a felszabadító szovjet csapatok lengyel földre léptek. A már felszabadult területeken azonnal megindult az újjáépítés és az új élet építése. Az 1944 július 20-át követő napokban a Lengyel Munkáspárt és a köréje tömörülő demokratikus erők megalakították az első népi államhatalmi szenet a Lengyel társadalom legszélesebb rétegeinek a támogatásával —megkezdte a népi szervek kiépítését; deklarációjában felvázolta az új demokratikus Lengyelország alapjait, s felszólította a népet: a Szovjetunióval szövetségben segítse a lengyel föld teljes felszabadítását. Mindez rendkívül nyugtalanságot váltott ki a londoni lengyel emigrációs kormány körében. Angol sugallatra lázas tevékenységbe kezdett annak érdekében, hogy a szovjet kormánnyal 1943-ban megszakadt diplomáciai kapcsolatokat újból felvegye. Mikolajczyk, a londoni emigrációs kormány feje Moszkvába repült, hogy ott tárgyalásokat kezdjen a szovjet kormánnyal, és saját kabinetjét — tehát a londoni emigrációs kormányt — ismertesse el Lengyelország hivatalos kormányaként Ehhez a politikai-hatalmi manőverhez kellett a varsói felkelés, amelyet a londoni kormány hazai képviselete robbantott ki. A hatalomból való kiszorulás veszélye késztette őket arra, hogy a világ közvéleménye előtt dokumentálják, mekkora befolyásuk van az országra, annak lakosságára. Erre valóban Varsó volt a legmegfelelőbb, hiszen a hadiesemények következtében közvetlenül a front előterébe került, s az egész világ feszült figyelemmel kísérte a város sorsát. E felkelésnek tehát Mikolajczykék kezében az volt a célja, hogy visszasegítse a volt lengyel uralkodó osztályokat a hatalomba és demonstráljon a már megalakult s óráról órára, napról napra izmosabb lengyel népi hatalom ellen. Az augusztus 1-én kirobbant felkelés nemcsak a Lengyel Munkáspártot, a hazai antifasiszta mozgalmat érte teljesen váratlanul, hanem Varsó népét is. A varsóiak természetesen nem látták a háttérben meghúzódó politikai célokat, s gyenge fegyverzettel is egy emberként vetették magukat a harcba az annyira gyűlölt német fasiszták ellen. Küzdelmüket táplálta az a remény, hogy a felszabadulás napja közel van. A hamis politikai célok érdekében kirobbantott felkelés így vált Varsó hősi lakossága hatalmas szabadságharcává. A szovjet hadsereg csak 1944 szeptember 10—14 között — rendkívül súlyos harcok árán — tudott a város közelébe jutni, s arra gondolni, hogy közvetlen segítséget nyújtson Varsó hősi harcának. A felkelés ezekben a napokban már vége felé tartott. A szovjet csapatok , a velük együtt harcoló lengyel egységek nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a felkelőket átmentsék a Visztula másik oldalára. A felkelés vezetősége azonban a város központi területei felé rendelte el a visszavonulást, ahol a varsóiak tíz és százezerszámra az SS kezei közé kerültek. A varsói felkelés hőseire gondolva, mi is meghajtjuk az emlékezés zászlaját bátorságuk, hazafiságuk előtt (U. S.) Hazai hírek A Balaton környékén forgatják Sarkadi Imre „Viharban” című novellájának televíziós változatát. A felvételeket Mihályfi Imre rendező vezeti. A női főszerepet Tímár Éva játssza, a férfi főszerepet pedig a „Karambol” című filmből ismert Bujtor István alakítja. A Magyar Filmgyártó Vállalat és a Magyar Televízió közös produkciójában háromrészes televízió-film készül Szemes Marianne „őszintén beszéltem” című forgatókönyvéből. „Alba Regia 1964” címmel kiadványt jelentet meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székesfehérvári intézőbizottsága az Alba Regia-napok alkalmából rendezendő ipari és mezőgazdasági kiállításba- A több mint száz oldalas Pedagógusképző Intézetei könyv tájékoztatást ad Senyeinkben az idén 2475 fiatalkesfehérvárról és az ünnepi fejezte be tanulmányait. Az rendezvényekről, ismerteti a város rövid történetét, idegenforgalmi nevezetességeit, iparát és mezőgazdaságát. • Az első világháború után Párizsba vetődött magyar munkásfiatalok 1924-ben futballcsapatot alapítottak Nomád néven. Az együttes — amelynek tagja volt többek között Sebes Gusztáv is — 1926 januárjában még a szovjet válogatott labdarúgókkal is találkozott. A nomádok nemcsak a zöld gyepen, hanem az életben is szoros barátságot tartottak, s bár a csapat tagjai lassan szétszóródtak — egy részük hazatért, más részük Franciaországban maradt — megfogadták, hogy nem válnak el végleg egymástól. A régi fogadalomhoz híven a közeli napokban a nomád#*l együtt ünnepük Budapesten csapatuk megalakulásának 40. évfordulóját. A Franciaországban élő „játékosok” augusztus 3-án érkeznek, s a határon a Magyarok Világszövetségének képviselőiés a régi küzdelmek emlékét őrző sportbarátok várják majd őket. ősszel munkába lépő nevelők — óvónők, tanítótt, tanárok — országszerte augusztus 1-én kapják meg a kinevezésről szóló okiratukat, s egyidejűleg ünnepélyesen fogadalmat tesznek.