Fejér Megyei Hírlap, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-02 / 51. szám
Kedd, 1965. március 8. Lehet jobban gazdálkodni Csórón is Mielőtt a cseri tsz zárszámadó közgyűlésére mentem, olvastam a Hírlapban, hogy ünnepi hét kezdődik a községben. A tsz új elnökének beszámolója után bizony nem volt ünnepélyes a hangulat. A szövetkezet tagjai 22 forintot kaptak egy munkaegységre és az egy dolgozó tagra eső részesedés 3000 forint. Sovány eredmény. Nem csoda, hogy a tagok szenvedélyesen bírálták a tsz szakvezetőségének és a tagságnak hibáit és gyengeségeit. A hibák okai szépen kikerekedtek: helytelenül alkalmazták a vetésforgót, a vetésszerkezet túlzottan elaprózza, megosztja az amúgy is kislétszámú tagságot. A csőri földek nem elég termékenyek: vízben szegények, termőrétegük vékony. Rossz volt a gépállomás és a tsz által végzett gépi- és kézimunkák minősége is. A munkafegyelem sem jó. Az okok közül egy is elég arra, hogy gyenge legyen az eredmény. Kenyérgabonából, kukoricából, burgonyából, borsóból, lencséből termésátlagaik alig érik el alavas átlag 50 százalékát. Az egy tehénre eső tejtermelésük is mintegy 600 literrel alacsonyabb a járási átlagnál. Bármennyire is gyenge termő képességűek a csóróföldek, az ilyen gyenge állagok nem indokoltak. Azok az ágazatok, ahol becsületes, jó minőségű, szorgalmas munka folyt, mint a napraforgótermek isbén, a zöldségtermesztésben, a juhászatban, a feldolgozó üzemág van, az eredmény is jó. Ma még a munkában több a rossz Csórón, mint a jó. De lehet ezen javítani, eredményesebben gazdálkodni. Az új vezetésben bízik a tagság. Meg is van minden képességük arra, hogy a Tagsággal együtt a hibák okait megszüntessék. Nem egyszer elmondtuk és leírtuk már, hogy az eredmények forrása csak a becsületes, jó munka lehet. Ez pedig a tagságon múlik. Mindenki megjavíthatja a saját munkáját, de ne a más portáját ócsárolja, ha a sajátját még nem tette rendbe! Nem egy felszólaló beszélt, arról, hogy a becsületes, jó munkának jó az eredménye, a rossz munkáé pedig rossz. Ez így van. Ma már sok a példa arra, hogy a pár évvel ezelőtt gyenge tsz-ek megerősödtek. Miért ne lehetne Csórón is elindulni ezen az úton ? A cseri tsz-tagok akkor cselekszenek helyesen, ha nem kifelé kacsintgatnak, másokat okolnak, jószerencse-várással foglalkoznak, hanem egyesült akarattal kihúzzák a kátyúból a szekeret. Németh József, a Bollakarton AH. Gazdaság igazgatója Sehlett Mária és Lajtos Margit a gőzölőbe viszik a parkettfrízt A gatter-fűrész deszkákat hasít a jókora rönkfákból. A gépkezelő Winkler József, akinek Szénási János segít. értelmezés szerint az egyénnek csak követelései vannak a közösséggel szemben, de nincsenek kötelességei; az egyéni érvényesüléshez minden eszközt fel lehet használni, de a társadalom nem követelhet meg fegyelmezett munkát a tagjaitól. A mai kispolgáriság azért veszélyes, mert formájában sokszor igyekszik a szocializmushoz idomulni, megtévesztő módon összekeveri a szocializmus magasztos elveit a kispolgári életideállal. A jobb életre való törekvés, az egyén boldogulása anyagi és szellemi tekintetben: a szocialista társadalom célja. Ezért nem érthetünk egyet azzal a felfogással, amely a jobb élettől, az anyagi javak bőségétől félti a szocialista erkölcsöt, és az életszínvonal emelkedésében látja a kispolgáriság forrását. A kérdés azonban az, milyen úton és milyen eszközökkel akarja az egyén elérni a jobb életet, a közösség érdekein átgázolva, másokkal nem törődve, becsületes munka helyett gátlástalan ügyeskedésekkel vagy pedig a közösség erejére támaszkodva és a közösség érdekeit szolgálva, fegyelmezett munkával, az egyéni érdekek és a közösségi érdekek összehangolásával jobb elemű törekvés — mondotta az országgyűlésen Kádár elvtárs —, amíg összhangban van a tár-' sadalmi haladással, egészséges, azon túl azonban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torral" A társadalom érdekeit sértő önzés sokféle formában megnyilvánulhat. Némelyeken a minden áron való szerzés vágya uralkodik el, amikor valamilyen, erejüket és lehetőségeiket meghaladó dolognak (például autónak) a megszerzése minden mást háttérbe szorít életükben. Mások apolitikusan a magánélet sündisznóállásaiba vonulnak vissza és közömbösek a közügyek iránti intézésükből nem kérnek sem részt, sem felelősséget, a közéleti tevékenység túlságosan a „piszkos és veszélyes” munka számukra... végezzék mások. Az ilyen emberek sokszor őszintén úgy gondolják, hogy az ő lelkiismeretük tiszta, hiszen a munkahelyükön elvégzik a rájuk bízott feladatokat, és magánéletükön sincs folt. De vajon nem a közösség érdekeit sértő önzés egyik formája az, ha valaki közömbös a közügyek iránt, kényelemszeretetből, félelemből vagy önző ««ámításból kivonja magát » közügyek aktív intézése alól, szó nélkül elmegy a körülötte tapasztalt hibák mellett, és semmit sem tesz azok kijavításáért, vagy beszél ugyan a hibákról, de azok kijavítását már másokra hagyja. Ha semmilyen erőfeszítést nem hajlandó tenni, semmilyen kockázatot nem hajlandó vállalni olyasmiért, ami látszólag nem közvetlenül az ő egyéni érdekeit szolgálja. Az ilyen életforma és életideál velejéig kispolgári még akkor is, ha hiányoznak a kispolgáriság gazdasági kritériumai: a kistulajdon és a kisárutermelés. Az ilyen élet- I formában is a kispolgári individualizmus, az egyéni érdeki kék szűk, egoista felfogása nyilvánul meg. A kispolgári individualizmus és önzés idejen test a szocializmusban. De nem könnyű megszabadulni a múltnak ettől a káros örökségétől, amelyet a megszokás, a rossz beidegzettség mellettsokszor a mi gyengeségünk, a fiatal szocialista rendszer fogyatékosságai is konzerválnak. A szocialista kollektivizmus a kispolgári individualizmussal és önzéssel szemben azt a programot hirdeti, hogy az egyén is csak a közösséggel, a közösség erejével, annak régiseként boldogulhat. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb csapást a kispolgáriságra, a kispolgári szemléletre és magatartásmódra ennek a programnak a gyakorlati megvalósítása méri. Ezért a szocializmus minden gyakorlati sikere, a szocialista gazdaság fejlődése, a jólét növekedése a kispolgáriság további visszaszorításának a lehetőségét rejti magában. A marxista forradalmárok a kispolgáriság elleni harcot mindenekelőtt gyakorlati küzdelemnek fogják fel, amelynek során tettekkel kell igazolni a szocialista életforma és életideál fölényét. Hiba lenne azonban azt képzeni, hogy a gazdasági fejlődés nyomán automatikusan eltűnik a kispolgáriság. Éppen azért, mert a kispolgáriság gyökere nálunk nagy mértékben az emberek tudatában, hibás szemléletében van, a kispolgáriság megszüntetésében is nagy szerepe van a szocialista tudatformálásnak. A tájdat szocialista átalakításának pedig döntő feltétele a tömegek gyakorlati tapasztalata, aktív részvétele a közügyek intézésében és olyan közszellem kialakulása, amely elítéli a kispolgári individualizmust, az egoista önzést. Wirth Ádám Fejér megyei Hírlap Pártmegbizatás nélkül.. A seregét vési MÁV pártalapszervezet titkárával, Kiss I elvtárssal beszélgetek a helyi vasútállomás toronyházában. A titkár — s mint mondja, a felsőbb szervek is — elégedett. Folytatja eredményes munkáját ez a kis élcsapat. Szocialista brigádjai, továbbra is a főjnökség legjobbjai, s teljesítik azokat a feladatokat is, amelyek ilyen állomáson nagyon fontosak. Velünk szemben a kertészeti brigádok tevékenykednek a melegházakban. - Mi a párt megbízatása a kertészet vezetőjének? — Annak nincs pártmunkája. A kérdőjel ott lebeg kettőnk között. Én nem kérdek semmit, a titkár meg nem magyarázkodik. Elindulunk a kertészetbe. Ott ül asztala előtt Marosi Péter. S mily furcsa: egy MÁV műszaki főintéző előtt nem vasúti szabályzatok, kimutatások fekszenek, hanem egy ölre való virágmag között válogat. Ahány zacskó annyiféle, de Marosi Péter jó ismerője azoknak. Szakavatott mozdulatok-kal szortírozza. A feladat amit itt ellátnak, nem kicsi: a budapesti igazgatóságnak ez a kertészeti anyatelepe, s a vasútvonalak, állomások parkosításához itt nevelik a virágokat, dísznövénye] két, összesen 650 kilométer hosszú vonalon biztosítja az] itt dolgozó két brigád — a] Kossuth és a Petőfi — a fa telepítési tervek teljesítését, a díszcserjék kiültetését, s az idetartozó 45 állomás „virágzását” E két brigád kezemunkájában gyönyörködsz, ha kinézel Gárdony, Pusztaszabolcs, Martonvásár, Szabadbattyán, Bicske, vagy éppen Bergend vasútállomáson a vonatablakon pompás virágok mosolyognak rád! És ennek a két brigádnak, ennek a kertészetnek a gazdasági vezetője Marosi Péter. — Tavaly — mondja a főintéző — 15 vagon növényt szállítottunk el innen. Vagy hám fajtát termesztünk, évelőket egynyáriakat, hogy minél szebb színhatást érjünk el. Tavalyelőtt 410 ezer forint tiszta jövedelmet, „hoztunk”. A számok amelyeket feltoratkoztat, sokat mondanak. A két brigád egész évi erőfeszítését tükrözik. Igen, egész évig, noha a virágok csak tavasztól őszig illatoznak. S amikor a hideg megpörköli a tegnap még harmatos szirmokat, bekényszerülnek a melegházba. S mrár késő ősszel készülnek a tavaszra. A pártszervezetre, a pártmegbizatásokra terelem a beszélgetést. — Nekem nincs pártmegbízatásom. Nem azért nem vállaltam, mert húzódozom tőle, de nagyon sok itt a munka. Mellesleg a kertészeti főiskola hallgatója is vagyok. Növénytanból négyesre, állattanból ,hármasra vizsgáztam most féll évkor. Két vizsgám még hátra van. Székesfehérvárról járok be ide mindennap. Lelkiismeretfurdalás csendül ki szavaiból, amikor kijelenti: nincs pártmegbizatása. Vitatkozni kezdünk. Én azzal érvelek, hogy itt, ez a két brigád, három éve versenyez a szocialista címért, ma már a jelvény tulajdonosai valamennyien. Állandó haszonnal jár a fáradozásuk és az állomások az idényben nagyon szépek, még a külföldiek is elismeréssel szemlélik a valóságos virágerdőket egy-egy megállóhelyen. Amióta a kertészet élén áll, kisüzemből nagyüzemet teremtett itt, a seregélyesi toronyházzal szemben. Felépítették a növényházat, irodát, öltözőt, étkezőhelyiséget, széntárolót cserépraktárt létesítettek. H- típusú kerítéssel óvják a ker-ítészetet, amely néhány évvel ezelőtt fele ekkora volt. Víz- vezték húzódik a falakban. S mindezekért bizony néha veszekedni is kellett, fáradhatat- lanul kopogtatni az illetékesek ajtaján. Érvelni, vitatkozni kellett, hogy ő kerekedjen felül. Végül mindig megértették. Mert a szándék mögött megérezték a szükségszerű jót, egy kommunista ember céltudatos törekvését. Nos, ezeket soroltam én fel ott nagy hirtelenjében mire Marosi Péter kifakadt. — Még mennyi minden kellene! Kicsiny a növényház, zuhanyozó, fürdő is elkelne, nincs még vécénk. Nagyobb kazán sem lenne rossz, hogy a melegágyak fűtésit biztosíthassák, mert biofűtést egyre nehezebb biztosítani. A kertészet északi oldalát meg pa-tánkként öcsét kellene védeni, hogy az ágyasok árnyékban legyenek. Isre behúz az uralkodó északi szél, sok kárt tesz. Végül aztán csak megegyeztünk. Olyan gazdasági eredményt, mint a seregélyesi vasúti kertészet, nem sok hasonló egység tud az országban felmutatni. A talán az a legere-’m-n-'o.-vcb nártrmmk' h» egy gazdasági vezet ráadásu’ kommunista is, becsületesen helytáll területén. S ha ezért nemcsak öt, de valamennyi beosztottját minden évben megdrenézik. Amikor kikísér a főintéző, megállít, egy rövid időre. — Nézze csak, oda álmodtam én meg a palánkkerítést, amoda meg a fürdőépületet Fejében gondolatokat szül a minden évben magasabb követelmény. És ő, mint gazdasági vezető, évenként megvalósít, a sokból egy keveset. Külön pártmegbizatás nélkül — mégis a pártot szolgálta minden cselekedetével. Orsovai Tibor 3 Folyamatos termelésszervezés Dunaújvárosban Alapozás és daruátállás miatt majdnem két hónapig szünetelt, Dunaújvárosban a nagypaneles házszerelés. A házgyárban azonban megállás nélkül, három műszakban dolgoztak a panelek és térelemek előregyártásán. Az év eleje óta a házgyárban megtelt nemcsak a hosszú fedett tároló, de sok panel került kényszerűségből a szabad ég alá is. összesen kilencven lakáshoz elegendő nagypapért és nyolcvan térelemet készítettek el januárfebruárban a házgyár dolgozói. A program szerint nekik az év végéig 700 lakáshoz elegendő nagypanelt és térelemet kell gyártaniok, de szó van arról is, hogy további 140 lakás úz "'."paneljeinek és térelmeinek az elkészítésére is szükség lesz. Az előregyártott nagypanelek kiszállítása a házgyárból kedden elkezdődött. Az É. M. 26. Állami Építőipari Vállalat ugyanis folyatja a Dózsa György úti lakótelep építését. Most a lakótelep Szórádi Márton úti részén egy 56 lakásos épület összeszereléséhez fogtak hozzá. Szerdára virradó éjszaka harminckét pincefödém került a helyére. Szerdán dél felé pedig már a kész lépcsősorokat állította ki Sztipkovics Kálmán komplex brigádja. Később a földszinti homlokzati panelek beemelésével folytatták a munkát. A Szórád Márton úti 56 lakásos, négyezreletes épület összeszerelésére a 33. építésvezetőség maga folyamatos termelésszervezési ütemtervet dolgozott ki, amelyet ,a gyártás és szállítás sorrendje miatt a házgyáriaknak is rendelkezésre bocsájtott. A tervek szerint a négy lépcsőházas lakóház építését öt és 18 hónap múlva, augusztus 1- ig kell az építőknek befejezniük és a beruházók neszére átadniuk. Sürgős intézkedést kér a csukatói pártszervezet Négy tagjelölttel gyarapodott a pusztavámi üzem csukatói alapszervezetének tagsága a novemberi vezetőségválasztó taggyűlés óta. Fenyvesi István, Nagy József, Baja Ferenc, Székely Sándor tagjelölt-felvételét hagyta jóvá az alapszervezet. Az erősödő pártszervezet nem kis gonddal küszködik. Bár két taggyűlésen is megtárgyalták a termelési feladatokat, azt, hogy miként lehet a hat vagonnal megnőtt tervet teljesíteni, a jó minőséget biztosítani az év első két hónapját nem a legsikeresebben zárták. A tervteljesítés csak mintegy 90 százalékos. Januárban műszaki akadályok keletkeztek, az új front termelése volt lassúbb, februárban pedig a kötélpálya nem győzte a szállítást. A munkahelyeken gyakori az üres hiány. A munkahelyek állapota most már megfelelő és a tervteljesítés egyedüli akadálya a kötélpályán történő szállítás meggyorsítása, rendszeressé tétele. Amikor éjszakai műszakban 51 vagont is termeltek az aknában, mert a szállítás megfelelő volt, más napokon üres csillehiány miatt csak 25 vagon volt a termelés. Mint Klujber Miklós, az alapszervezet titkára elmondotta, a taggyűléseken elhangzottak alapján megbeszélték a dolgozókkal az idei feladatokat. Készek is a jobb munkára. És elvárják, hogy a szervezettebb, jobb szállítással teremtsenek ehhez lehetőséget! 131 ezer kötet könyv — 17 ezer olvasó a megye szakszervezeti könyvtáraiban 131 000 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére a megye szakszervezeti könyvtáraiban. Mint minden évben, az idén is összehívták a szakszervezeti könyvtárosokat az eredmények összegezése és a feladatok meghatározása céljából. Megállapították, hogy örvendetesen növekszik az olvasók létszáma: az elmúlt négy esztendő alatt összesen 83 százalékkal emelkedett a beiratkozott olvasók száma. Jelenleg a szakszervezeti könyvtáraknak több mint 10 ezer olvasója van, s egy olvasó az elmúlt esztendő során átlag 19 kötet könyvet kölcsönzött. A kikölcsönzött kötetek száma meghaladja a 312 ezret. A megye szakszervezeti könyvtárosai közül harmincketten rendszeresen járnak továbbképzésre: a 12 előadásból álló sorozat második előadását valamennyi szakszervezeti könyvtáros végighallgatta. Ez alkalommal Czine Mihály kandidátus, az Irodalomtörténeti Intézet munkatársa a mai magyar irodalomról beszél.