Fejér Megyei Hírlap, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Kubát kösz Hét esztendővel ezelőtt a Sierra Maestrában teherautók­ból átalakított páncéloskocsikon, gyalogosan és lóháton áradt Havanna felé a maroknyi csoportból hadsereggé növekedett felszabadító sereg. Batista diktatúrája összeomlott, a nép virágokkal várta Castrot és seregét. Az Egyesült Államok a tizenkettedik órában tengerészgyalogosainak Kubába küldé­sével próbálta megakadályozni hűséges vazallusának, Batis­­tának bukását, azonban a latin-amerikai népek tiltakozására kénytelen volt visszavonni csapatait. 1959. január elsején, Batista menekülése után washingtoni sugallatra Havannában katonai juntát hoztak létre, másnap azonban kitört a ha­vannai munkások általános sztrájkja, amely elsodorta a junta-kormányt Január nyolcadikén érte el Castro serege Havannát, s e naptól kezdve Kuba minden részében a for­radalmi erők vették át a hatalmat. Január elseje a kubai forradalom győzelmének ünnepe. Csaknem hat esztendőn át folyt a harc ezért a győzelem­ért. Egy hétfői hajnalon, 1953. július 26-án hajtották végre az első bátor akciót, amikor Fidel Castro kis csapata meg­támadta a santiagói Moncada-laktanyát, harcba szólítva ez­zel a diktatúra ellen az egész népet. Százhatvanöten indul­tak ostromra, s csak kilencvenen maradtak életben közülük. A bíróság előtt folytatták a küzdelmet, azután a börtönben és az emigrációban, hogy azután a Granma fedélzetén visz­­szatérve a Sierra Maestra áthatolhatatlan őserdejében gyü­lekezzenek a végső csapásra, az 195­­-es januári győzelemre. De a harc egyetlen napra sem lankadt. A leghatalma­sabb és a legagresszívabb imperialista állam, az Egyesült Államok szomszédságában szocializmust építő hat és fél­milliós kubai népnek szinte naponta kell szembenéznie az ugrásra kész farkassal. Hány és hány támadást intéztek a forradalmi Kuba ellen két esztendő alatt a dollárokkal tö­mött ellenforradalmárok, az amerikai titkosszolgálat ügynö­kei és az Egyesült Államok fegyveresei. A Disznó-öbölben végrehajtott ellenforradalmi invázió azonban éppen úgy ku­darcba fulladt, mint a Kuba ellen hirdetett blokád, az inter­venciós kísérletek és más fenyegetőzés. Washington Kuba­­ellenes blokád­politikája darabokra tört a szocialista orszá­gok szolidaritásán, a latin-amerikai népek összefogásán, a nemzetközi közvélemény tiltakozásán. Kuba, a­­legifjabb, de harcokban edzett szocialista or­szág a Szovjetunió és más szocialista országok, köztük a mi népköztársaságunk támogatásával szinte látótávolságra az imperialista farkas torkától, töretlenül halad a szocialista forradalom útján. Nemzeti ünnepén népünk forró szeretet­tel köszönti a győztes harcokban edzett kubai népet és nagy­szerű vezetőit. Lezárult vább s egy évre megvonták tőle a magánprakszis gya­korlásának lehetőségét. Az ügy kapcsán szólni kell néhány olyan jelenségről, amely indokolatlanul zaklat­ta fel mind az orvosok, mind a közvélemény kedélyét. A Tükör­ben megjelent bí­rálat az említett főorvosra és annak magatartására vo­natkozott. Semmiképpen sem lehet alapja tehát az általá­nosításnak. Orvosaink döntő többségének tevékenységét a hivatásérzet hatja át s az ő becsületes közreműködésük­kel alapoztuk meg, jött létre az egészségügy széles hálóza­ta megyénkben, emelkedett a megelőző és a gyógyító , munka színvonala. Méltán övezi kórházaink és falvaink orvosainak helytállását a megbecsülés, azokét, akiket napi munkájukon túl ott ta­lálunk a közéletben, a tár­sadalmi munkások között és nemcsak a szó szűk, de szé­lesebb értelmében is orvosai emberi és társadalmi gondja­inknak, bajainknak. Ezért sem mindegy hát az orvos­­társadalom számára, hogy becsületes törekvéseikre ár­nyat vet-e az orvosi etikát sértő, az anyagiakat hajszoló, egy ügy, a magánprakszist előtérbe helyező, s mint az említett főorvos esetében történt, a felsőbb szervek utasításait semmibe vevő kisebbség te­vékenysége. A példák mindig tanulság­gal járnak. Meggyőződésünk, hogy a becsületes nagy több­séget, akik eddig is átérezték hivatásuk nagyszerűségét, ez az eset ismételten megerő­sítette az orvosi hivatásba vetett hitükben, akkor, ami­kor elhatárolták magukat az ilyen torz orvos-beteg vi­szonytól. Másoknak újra ta­nulságul szolgálhat arra, hogy társadalmunkban leg­főbb érték a dolgozó ember, hogy társadalmunk szocia­lista alapokra helyezte az orvos és beteg viszonyát is, s ezt betartani nemcsak eti­kai, hanem emberi norma is. Nem felesleges itt arról sem szólni, hogy az ilyen or­vosi magatartás kialakulását s lehetőségét maga — az ügyet most felháborodottan és általánosítóan elítélő — közvélemény is tevékenyen elősegíti, amikor egyénileg az orvos-beteg viszony szen­vedő alanyává válik. Mert ahhoz, hogy valaki a hiva­tását — a mi társadalmunk­ban, ahol lényegében ingye­nessé tettük a gyógyítást — anyagiak túlzott szeretetével párosíthassa, adni is kell. S éppen itt torzul el e viszony, amikor néhány anyagi igény­nyel fellépő — ismét hang­súlyozzuk — kisebbség lát­tán úgy hiszi a beteg: „bo­ríték nélkül nincs gyógyu­lás”. Megbecsülés jár orvosaink­nak, akik szakértelemmel és emberséggel őrködnek egész­ségünk felett. A gyógyítás-­­ nak ők a szakemberei. Szak-­­ mai hozzáértésük önmagá-­­ ban is tiszteletet kelt, bizal­­­­mat ébreszt. De mennyivel­­ közvetlenebb ez a kapcsolat­­ akkor, ha a szakemberben az ember dominál. Nagy kincs a bizalom, ami a beteget az orvoshoz fűzi. Ezt a bizalmat erősítette tovább végeredményben a felsőbb szakirányítási szer­vek döntése. Kár volt, s a jövőben is kár lenne ezt bárkinek a pillanatnyi anya­gi előnyökért feláldoznia. A b)­ mely bt. elmúlt hetekben a közvéleményt foglalkoztatta, a felsőbb szervek pontot tet­tek a fehérvári kórház szü­lészeti osztályán történtek végére. Leváltották dr. Gosz­­leth Tibor főorvost, aki ja­nuár 1-től kezdődően az egyik budapesti rendelőin­tézet orvosaként dolgozik t.- A LAKOSSÁG RÉSZÉRE FÜRDŐSZOBA BERENDEZÉS BESZERELÉSÉT (fürdőkád, fürdőkály­ha) azonnali határ­időre vállalja: a­­ Székesfehérvári Víz-, Fűtésszerelő és Lakáskarbantartó KTSZ. Székesfehérvár, Széchenyi utca 19. 8033 Szilveszteri I­IS plusz lakás Lapzártakor hívtuk fel a Fe­jér megyei Építőipari Vállala­tot, s kértünk gyorsmérleget a lakástervük teljesítéséről. Kiss József igazgató a következő tájékoztatást adta: — A tanácsi lakásépítési terveket nem kevesebb, mint 115 átadott lakással teljesítet­tük túl. Ezek kivétel nélkül a székesfehérvári József A­ttila úti lakótelepen kerültek át­adásra. Kilencven lakás ebből a legkorszerűbb, úgynevezett nagypaneles módszerrel épült, 25 lakás középblokkos épület­ben adott otthont 25 család­nak. Elsősorban Kecskés Jó­zsef többszörösen kitüntetett szocialista munkabrigádját kell ez megdicsérnünk, de igen nagy elismeréssel adó­zunk mind az ÉM Szállítási Vállalat kollektívájának, mind pedig a dunaújvárosi Épület­­elamgyár szocialista munka­brigádjainak, akik lakásgyár­tási tervük túlteljesítésével tették lehetővé számunkra a többlettermelést.­­ A József Attila úti lakó­telepen a negyedik nagypane­les épület 30 lakása kerül át­adásra az első évnegyedben, ezen kívül a Szeder utcai la­kótelepen három és fél nagy­paneles épület köszönti az új esztendőt, 105 összeszerelt la­kással. Mi így kívántunk bol­dog újévet városunk la­kói­­m­a­k! 21 millió forint exporttöbblet A Szerszám,gépipari Művek Székesfehérvári Köszörűgép Buszsffmérleg­ ­ Gyára már évközben felcsil­lantotta a kollektíva eredmé­­­­nyeit: exporttöbbletet ígértek. Néhány órával az újév bekö­szöntése előtt kértünk rövid tájékoztatást Gáspár Gyulá­tól: — Exporttöbbletből 21 mil­lió forint a gyorsmérleg sze­rinti túlteljesítés, s befejezett termelési tervünket is 10,5 millió forintra módosította a kollektíva. Lényegében fékbe- , rendezések és köszörűgépek­­ exportálását végezzük­, s a be­­fejezett termelési tervben je­­­ lent­kező pluszból megközelítő-­­­en 9 millió írható a fékgyár-­­ tás és 1,5 millió forint a kö­szörű­gépgyártás javára. De­­ összességében a gyári kollek­tíva sikerét jelenti ez. 1 (­10 tonna alumíniumtermék terven felül A Székesfehérvári Könnyű­fémmű kollektívája még az év elején felajánlotta, hogy a 22 700 tonnfiás tervet 774 tonna alumínium feldolgozásával túl­teljesíti. A szilveszteri tájé­koztatót Borbás Sándor elv­társtól, a vállalati pártbizott­ság titkárától kértük lapzárta előtt: — összességében 24 310 ton­na alumíniumterméket tet­tünk az 1965-ös év mérlegére. Ez 1 610 tonnával több a ter­vezettnél. Ezen belül export­tervünket is túlteljesítettük 300 tonnával, így igen bizako­dó hangulatban köszöntjük az új esztendőt, s mennyiségileg és minőségileg legalább ilyen eredmény­t kívánunk elérni 1966-ban is. B. Z. Szomj­at, 1969. Január 1 A Fejér megyei munkásmozgalom történetéből 65. „...összeköttetésben áll kommunista egyénekkel...“ 1938. április 4-én a rendőr­főtanácsos , Fejér megye fő­ispánjához küldött jelenté­sében a szociáldemokrata párt Fejér megyei szerveze­tének pártértekezletéről je­lentett. Beszámolt az ülés menetéről, s arról, hogy a gyűlés szónokai több mun­kaalkalmat, munkát, jobb munkabéreket, becsületesebb megélhetési lehetőségeket sürgettek. A gyűlés egyik felszólalója a következőket mondta: „ ... a nemzeti vagyon jö­vedelmét 20 százalék élve­zi, pedig az egész nemzet munkájának eredménye...” Néhány­­ héttel később, 1938. április 26-án a rendőr­kapitány az Építőmunkás Otthonban tartott gyűlésről jelentett. Megtudhatjuk je­lentéséből, hogy a gyűlésen központi küldöttek is fel­szólaltak. Jelentésében hosz­­szasan idézett a szónok be­szédéből. Viczai József fel­szólalásában elmondotta, hogy az építőipari munkás­ság bérét tíz éven át min­dig lejebb és lejebb nyom­ták: „1933 volt az, amikor a munkások egyszerre meg­mozdultak... 1933 szep­temberében indult el az a mozgalom, mely ha nem is száz százalékban, de eredményt hozott. Kivere­­kedték a bért és azt hit­ték, hogy meg is tudják tartani, ez azonban a szer­vezetlenség miatt nem si­került. Két-három hónap múlva a bérek ismét visz­­szaestek.” Arról is beszélt, hogy két év múlva az építőmunkások egy újabb mozgalmat indí­tottak a bérfelemelés ér­dekében. Ekkor tízezer épí­­tőmunkás tette le munka­eszközét. Fejér megye alispánja hi­vatalába 1938 április végén „szigorúan bizalmas” „sür­gős” jelzésekkel ellátott le­vél érkezett a m. kir. Bel­ügyminisztérium Közbizton­sági Politikai Osztályától. A levél tárgya a május else­jével kapcsolatos közbizton­sági intézkedések voltak. Az előző évekhez viszonyítva az 1938-as évben fokozottabb méretű biztonsági intézkedé­seket léptettek életbe. Meg­tiltották április 29 és május 2 között mindenféle felvonu­lást, csoportosulást. „A fenti napokon a szo­ciáldemokrata párt, illet­ve azok helyi szervezetei sem tarthatják meg az elő­ző években részükre kivé­telesen engedélyezett má­jus elsejei ünnepélyeket.” Május 20-án a sárbogárdi járás főszolgabírája dr. Hav­­ranek József alispánhoz in­tézett ,,bizalmas”, „saját ke­zű felbontásra” jelzésekkel ellátott levelében Székely Lajos, a „Vacuum Oil Co­st” igar-vámpusztai köny­velőjének útlevélmeghosszab­bítási ügyében jelentett A következőket írta: „ ... nevezett ellen az a gyanú áll fenn, hogy egy Csehországban működő kommunista központ itte­ni megbízottja, és emiatt a nyomozást az eredmé­nyesség érdekében ezidő­­szerint még bizalmasan és feltűnés nélkül a nyomozó alosztály és a budapesti államrendőrség politikai osztályának bevonásával folytatom.” Levelében az útlevél kiadá­sának minél további késlel­tetését kérte. Megírta, hogy a nyomozás eredményeként kiderült, hogy Székely La­jos összeköttetésben áll kom­munistaként nyilvántartott egyénekkel. Sőt megállapí­tották azt is, hogy álnéven külföldi lapokba cikkeket, valamint könyveket, röpira­­tokat ír. 1938., szeptember 24-én a polgármester a „Nagyméltó­ságú m. kir. Honvédelmi Mi­nisztérium Vezérkari Osztá­lyához” küldött jelentésében a városi közművek hadi­üzemmé való nyilvánítását sürgette. Megírta jelentésé­ben, hogy a város villamos művei és vízművei, amelyek a rádiótelepet ellátják áram­mal nem lettek hadiüzemmé nyilvánítva. A polgármestert levelében az említett telepek­­hadiüzemmé nyilvánítását sürgette, valamint az ott dol­gozók bevonulás alóli men­tesítését kérte. Október 8-án az Örspusz­ta­ bérgazdaság vezetője a sárbogárdi főszolgabírói hi­vatalba küldött levelében al­kalmazottai munkamegtaga­dásáról jelentett. Kérte a fő­szolgabírót, hogy a szerző­dés megtagadóit állítsák elő és szigorúan büntessék meg őket. Egy hónappal később a sárbogárdi őrsparancsnok leveléből értesülhetünk ar­ról, hogy az államhatalom igyekezett megvédeni birto­kosai érdekeit. A munkát megtagadókat előállították és Sió István gazdasági inté­zőnek átadták. A birtokos osztály érdekei tehát a leg­messzebbmenőkig védve vol­tak. — Szilvágyi Irén — Dömper­vezetőket Azonnali belépéssel felveszünk É. M. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Ady Endre utca 13. Székesfehérvár, 8117 Az IBUSZ székesfehérvári irodája földi társasutazásokat indítja 19©6 az alábbi kar­­április végéig! SZÉKESFEHÉRVÁRRÓl, CSEHSZLOVÁKIA 1. február 5. 3 napos autóbusz út a BRATISLAVAI MŰKORCSOLYA EURÓPA-BAJNOKSÁGRA. Részvételi díj teljes ellátással, belépőkkel: 608,— F1 AUSZTRIA—CSEHSZLOVÁKIA 2. áprilisban: 7 napos OSZTRÁK—CSEH út autóbusz­­szal, Bécs—Linz—Brünn—Pöstyén útvonalon. Részvételi díj: 2550, —Ft. SZOVJETUNIÓ 3. április 1-én különvonat Székesfehérvárról KIEV— MOSZKVA. Az út 8. napos. Részvételi díj: kb. 1800,— Ft. ROMÁNIA 4. áprilisban: 7 napos autóbusz túra Székesfehérvár — Nagyvárad — Kolozsvár — Marosvásárhely — Torda — Csíkszereda — Békés­szoros — GYILKOS TÓ — Borszék — Kolozsvár — Székesfehérvár útvonalon. Részvételi díj: 1400,— Ft. ROMÁNIA—JUGOSZLÁVIA 5. áprilisban: 6 napos ROMAN—JUGOSZLÁV autó­busz túra Nagyvárad — Kolozsvár — Torda — Gyula­­fehérvár — Déva — Vajdahunyad — Temesvár — Belgrád — Novi Sad — Szabadka — Szeged — Székesfehérvár útvonalon. Részvételi díj 1600,— Ft. JELENTKEZÉSKOR 300,— Ft ELŐLEG FIZETENDŐ ! JELENTKEZÉS SÜRGŐSEN A SZÉKESFEHÉRVÁRI IBUSZ IRODÁBAN 1 8120

Next