Fejér Megyei Hírlap, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
-2 — 1 (Fetyegzés az első oldalról.) A nemzetközi helyzetet bonyolítja, a szocializmus előrehaladását fékezi, az imperializmusnak kezére játszik az, hogy jelenleg a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységtörekvéseit szakadárok akadályozzák. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a marxizmus-leninizmus elvei alapján, küzd az álbaloldali kalandorság, a nacionalizmus, a szovjet-ellenesség, a revizionizmus és minden más káros irányzat ellen és bizton hiszi, hogy az egység gondolata győzedelmeskedni fog. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között teljes az elvi és politikai egység, örülünk annak, hogy ezt itt, az SZKP XXIII. kongresszusán alkalmunk van ismét kijelenteni. Megragadva az alkalmat, hogy a teremben minden kontinensről jelen vannak a kommunista világmozgalom képviselői, a magyar kommunisták nevében elvtársi tisztelettel köszöntjük őket. Mi abban a meggyőződésben vívtuk harcunkat eddig és folytatjuk a jövőben is, hogy nemzetközi mozgalmunk fő stratégiai irányvonala, amelyet a testvérpártok 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlete dolgozott ki, helyesnek bizonyult az eddigiekben is és a világ forradalmi erőinek hatékony fegyvere marad ezután is. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy ha állhatatosan harcolunk internacionalista egységünkért, az eredményes lesz és ezzel szolgáljuk legjobban a szocializmus, a nemzeti függetlenség és béke erőinek ügyét. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió internacionalista segítséget nyújtott a magyar népnek, amikor megszabadította a hitleri fasisztáktól és háborújuktól, amikor segített az ellenforadalmi felkelés leverésében, amikor segít a békés építőmunkában. A szovjet nép által nyújtott segítség nem volt hiábavaló. Mert igaz, megoldandó feladat van nálunk is — és nem kevés — a legfontosabb azonban az, hogy a magyar népi hatalom szilárd, a gazdasági és kulturális munkában előre haladunk, a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozunk sikerrel. A Magyar Népköztársaság belpolitikája a népi hatalom védelmét és erősítését, a szocialista demokrácia fejlesztését szolgálja. Változatlanul törekszünk a szocializmust a nemzet céljaként elfogadni kész, minden haladó erő tömörítésére. A Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot ma az eszmék és a célok közösségén alapuló, mély barátság, együttműködés, jó szövetségi viszony fűzi össze. Ezek a kapcsolatok nem függnek az időjárástól, nem szezonjellegűek, hanem szilárdak, maradandóak, ■történelmiek. Pártjaink, országunk, a szovjet és a magyar ,ién együtthalad a jövőben is Marx—Engels—Lenin útján, a szocializmus, a kommunizmus útján, a végső győzelem felé. Kedves Elvtársak! Ezekben a napokban a világ közvéleménye, barát és ellenség egyaránt, Moszkva, a Kreml felé tekint, a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusára figyel. Az igaz ügyért harcolók, az elnyomottak és megtámadottak, a békéért aggódók reménnyel és támaszt várva tekintenek a kongresszusra, s ez természetes. Érthető az is, hogy a kommunizmus elenségei gyűlölködve néznek a Szovjetunióra. Viszont különös, hogy manapság olyanok is akadnak, akik „igazi” marxista-leninistának nevezik magukat, ugyanakkor szovjetellenes hangulatkeltéssel próbálkoznak. A magyar kommunisták azt vallják, hogy az internacionalizmus próbaköve volt mindig, és ma is az, a Szovjetunióhoz való elvi, elvtársi viszony. Szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs, és nem is lesz sohasem. Ezekre gondol küldöttségünk, amikor kijelenti, hogy a magyar kommunisták teljes mértékben és fenntartás nélkül szolidárisak szovjet elvtársaikkal. Meghallgattuk a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Brezsnyev elvtárs adott elő. Küldöttségünk egyetért az abban kifejtett fő politikai irányvonallal és törekvésekkel. Sikert kívánunk testvérpártunknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a kongresszus határozatainak végrehajtásához, az ötéves terv megvalósításához. Éljen a Szovjetunió, a szovjet nép és lenini kommunista pártja! Éljen és legyen mindig erősebb a magyar—szovjet barátság! Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunista és munkáspártok egysége! Éljen a kommunizmus és a béke! Kádár János felszólalását több ízben szakította meg a küldöttek tapsa. A beszéd végén a részvevők viharos tapssal fejezték ki tetszésüket. Lenin pártjának kongreszszusai nagy nemzetközi eseményeknek számítanak országunkban és az egész világon, — mondotta Yaldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. „A szocializmus sikerei a társadalmi haladás élvonalábahelyezték a Szovjetuniót” — jelentette ki. Az FKP főtitkára közölte, hogy a francia nép elismeréssel adózik a Szovjetuniónak, amiért „olyan nagy támogatásban részesíti az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalmát, s kiváltképpen a hős vietnami népet”. A francia—szovjet jóviszony megteremtése, — folytatta — megfelel mindkét nép érdekeinek, s egyúttal az európai biztonság és a világbéke érdekeinek is. A francia kommunisták „nagy megelégedéssel fogadták azt a hírt, hogy a Francia Köztársaság elnöke ellátogat a Szovjetunióba.” Az FKP főtitkára kijelentette, hogy a francia kommunisták teljes szolidaritást vállalnak a Vietnami Dolgozók Pártjával és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal. Waldeck Rochet kijelentette hogy a francia kommunisták a marxista-leninista pártok önállóságáért szállnak síkra, hiszen mindegyik pártnak magának kell meghatároznia politikáját, országa konkrét feltételeinek megfelelően és helyzetének a sajátosságaival összhangban. „Ugyanakkor azonban, véleményünk szerint, az egész kommunista világmozgalomnak a marxizmus-leninizmus elveire alapozott, közös fő irányvonalra van szüksége ahhoz, — mondotta — hogy győzelmesen harcolhasson az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért.” Az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták kellően értékelik „az SZKP bölcs és szilárd álláspontját, s az 1957. és 1960. évi nyilatkozatok alapelveinek védelmére tett erőfeszítéseit.” A Francia Kommunista Párt nagyon fontosnak tartja, hogy a kommunista pártok fejlesz-szék kölcsönös kapcsolataik minden formáját. „Egyúttal arra számítunk — mondotta I Waldeck Rochet, — hogy ezek a találkozók és eszmecserék előmozdíthatják — s mi éppen ezt szeretnénk — a kommunista pártok új nemzetközi értekezletének megtartásához szükséges, kedvező feltételek megértetődését” A Szovjetunió eredményei „rendkívül nagy mértékben hozzájárulnak a szocialista világrendszer gazdasági, politikai, katonai erejének növeléséhez, jelentősen elősegtik a szocializmus, a világ haladó erői befolyásának növekedését”, — jelentette ki felszólalásában Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. Rámutatott a továbbiakban, hogy Leonyid Brezsnyev beszámolójában „hangsúlyozta, hogy az SZKP eltökélt szándéka továbbra is mindent megtenni a szocialista orszá-gok és a nemzetközi kom- munista mozgalom egységének megszilárdításáért az egyenjogúság, valamennyi párt függetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján”. „Pártunk — hangoztatta Ceausescu — úgy vélekedik, hogy a kommunista mozgalomban fennálló nehézségek nem leküzdhetetlenek, még nincs későn, hogy valamennyi párt állhatatos, felelősségteljes, türelmes erőfeszítésekkel megakadályozza a nézeteltérések fokozódását, a szakadás elmélyülését, fenntartsa a kommunista mozgalom egységét és összeforrottságát”. Ceausescu kifejezte a Román Kommunista Pártnak azt a meggyőződését, hogy ..azok a közös érdekek és célok, amelyek a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt egyesítik a kommunista pártokat, felülkerekednek”, mert „erősebbek a nézeteltéréseknél”. A román és a szovjet nép között a barátság és a szövetség, az elvtársi együttműködés szilárd viszonyai bontakoznak ki, egyre bővülnek a Román Kommunista Párt és az SZKP testvéri kapcsolatai. A szónok kijelentette, hogy a román párt és kormány „erélyesen követeli az Egyesült Államok vietnami imperialista agressziójának beszüntetését, az összes külföldi csapat kivonását és a genfi egyezmények betartását. Támogatja a vietnami nép igazságos harcát, amelyet hazája szabadságáért és függetlenségéért vív”. Dzsahar Raszulov, a Tadzsik KP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy időszerű volt elhatározni a kolhozparasztok III. országos kongresszusának összehívását. A mezőgazdaság fejlesztése a falusi társadalmi viszonyok további tökéletesítését igényli, s a kongresszus összehívása lehetővé teszi majd, hogy széleskörűen megvitassák a kolhoz-rendszer további demokratizálásának kérdéseit Szovjet-Tadzsikisztán gazdasági és kulturális felemelkedése a lenini nemzetiségi politika sikerét bizonyítja — jelentette ki. Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára előterjesztette a Mandátumvizsgáló Bizottság jelentését, amelyet a kongresszus küldöttei egyhangúlag jóváhagytak. A Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke közölte, hogy 4620 szavazati joggal rendelkező küldöttet és 323 tanácskozási joggal rendelkező küldöttet választottak meg a kongresszusra. Az SZKP-nak jelenleg 11 673 676 tagja és 797 403 tagjelöltje van. A kongresszusi küldöttek tehát majdnem 12,5 millió kommunistát képviselnek. (MTI) Tanácskozik az SZKP kongresszusa — Fejér megyei Bírta», , ,,,, Péntek, 1966. április . Befejeződött a csütörtök délutáni ülés Moszkva Mint a TASZSZ jelenti, magyar idő szerint 1ő 17 órakor, befejeződött az SZKP XXIIl kongresszusának csütörtöki ülése. A kongresszus pénteken —4 nagyar idő szerint — 6 órai híje folytatja a vitát a Központi Bizottság és a Központi Revizziós Bizottság beszámolója felett. (MTI) Kádár János találkozott Leonovval Moszkva Pirityi Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön délben a kongresszus szünetében Kádár János és a magyar pártküldöttség többi tagja találkozott Leonov szovjet űrhajós alezredessel, aki a napokban Magyarországra repül és április 4-én hazánk vendége lesz. — Bármilyen programot szívesen elfogadok, sőt kész vagyok öt napig nem aludni, — jelentette ki Leonov, amikor Kádár János az iránt érdeklődött, hogy mit szeretne megnézni Magyarországon. Azután Leonov pályafutására terelődött a szó. Elmondotta, hogy húsz éves korában, 1956- ban lépett be a pártba. Amikor Kádár elvtárs megjegyezte, hogy a jövőben majd Komszomol-ajánlás kell ilyen fiatal korban a pártba való felvételhez, Leonov elmondotta, hogy 1948 óta tagja a Komszomolnak, ötéves kislányának fényképét mutatja a szovjet űrhajós Kádár Jánosnak, aki tréfásan megjegyzi: — Jól tartják a kislányt. A gyerekek modernségére terelődik a szó. A büszke űrhajós-papa elmondja, hogy kislánya a napokban megkérdezte tőle, hogy amikor a kozmoszban van, egy vagy két csatornán beszél-e a Földdel? Az ötéves kislány szorgalmas nézője a televíziónak és máris megjegyzett néhány műszaki kifejezést. — Valamikor még a kocsikerék nyikorgásától is féltek az ilyen korú gyerekek — jegyzi meg Leonov Kádár elvtárs elmondja, hogy amikor Irkutszkban tartózkodott átutazóban, és első ízben hallotta a „szputnyikok-jól” beszélgetni az embereket* elgondolkozott azon, hogy még a földi dolgokban is alig ismeri ki magát az ember, hát mé© az égiekben... Néhány nap kellett, amíg megértette az ember, mi is történt, — jegyezte me© Leonovhoz fordulva Kádár* János. Csengetnek, a kongresszus folytatja munkáját. A fotóriporterek együtt akarják lefényképezni Kádár Jánost és a szovjet űrhajós alezredest. Kattognak a fényképezőgépéig azután pártunk első titkára búcsút vesz Leonovtól, aki elfoglalja helyét a kongresszusi küldöttek között. Felszabadulásunk évfordulója elszakítja őt a küldötti tevékenységétől aszovjet pártkongresszus második részében, de magyarországi küldetését minden bizonnyal úgy fogják tekinteni, mint amely indokolttá teszi távolmaradását. (MTI) Fellőtték a Luna—10-et Moszkva A Hold további kutatása programjának megfelelően, 1966. március 31-én, moszkvai idő szerint 13 47 órakor a Szovjetunióban a Hold irányába kozmikus rakétát lőttek fel. A rakétán található a Luna—10 automatikus űrállomás, amelyen elhelyezett valamenynyi készülék szabályszerűen működik. A koordinációs számítóközpontban folyik a beérkező információk feldolgozása. (MTI) | Indira Gandhi beszéde New York Washingtoni tárgyalásainak befejeztével szerdán New Yorkba utazott Indira Gandhi, indiai miniszterelnök. A nap folyamán a New York i gazdasági klubban találkozott John Lindsay polgármesterrel, valamint az üzleti és a társadalmi körök képviselőivel. Az indiai miniszterelnök itt elmondott beszédében részletesen beszámolt hazája gazdasági nehézségeiről, s hangoztatta: India segítségére kell sietniök a fejlett országoknak. Gandhi asszony ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az indiai kormány serkenteni fogja a magánkezdeményezést. Evégből kész „lazítani a magánbefektetések ellenőrzését”. Az amerikai üzletemberek kérdéseire válaszolva az indiai politikai vezető kifejtette, hogy hazája változatlanul semleges külpolitikát folytat. Méltatta az indiai—pakisztáni viszony alakulásában döntő jelentőségű taskenti megállapodást és kijelentette: India arra törekszik, hogy az ázsiai térségben megjavuljon a légkör. (MTI) Párhuzamos életrajzok háza városszélen van, innen már csak a legelőre látni s a ködbe vésző Vértes körvonalait is kiveheti a szem. De látni azért innen sokkal messzebbre is. Legalább is idős Mihályi István így van ezzel. Valaha a Balaton körüli biciklitúrákon kerestek munkaalkalmat, s ha akadt is ilyen, inkább csak koratavasszal, mert az idénynyitás után munkaruhájuk előtt lezárt sorompókat találtak. Pedig milyen szíves-örömest dolgozott volna akár kora reggeltől késő estig, hiszen ő mondta, hogy a mesterséget tartotta minden dolgok előtt valónak. Színek között élte le az életét a festő Mihályi, szerette a napfényes, vidám, vagy a finom pasztell árnyalatokat, egyszer mégis feketét festett. A repülőgépek hangárainak tetejét mázolta, 1944-ben. De hát akkor fekete volt más is Magyarországon, telve volt az emberek szíve is félelemmel. Vagy mégsem? Ezekben az esztendőkben is akadtak, akik mertek cselekedni is. S az ő szíve is együtt örült a cselekvőkkel, amikor egy május 1-re virradó tavaszi hajnalon piros színben pompázott a városhatárban emelkedő rosszhírű emlékmű, a turulos betonoszlop. Drótkefékkel és más alkalmatosságokkal rendőrök vakargatták egész nap a makacs míniumot. * IV érzés, drótkerítésen szép új ház áll a Balatoni országút szomszédságában. Ez a ház ifjabb Mihályi Istváné. Az ő házának ablakából is a városszéli határt meg a közeli gyárat láthatja a szem. Az oszlop azonban már nem zavarja a táguló térséget. Méltó helyére juttatta, a földdel tette egyenlővé a történelem. Külsőre is, belsőre is az apját formázza az ifjabbik Mihályi, s azt hiszem tőle örökölte szívósságát, munkaszeretetét és a szakmát is. Mert festő lett ő is. A munkát, amit csinál az ember, szívből kell szeretni, akkor születnek szép dolgok. Tíz éve dolgozik az Ikarusban. Néhány éve csoportvezető, s ezzel megszaporodott nemcsak a munkája, de a felelőssége is, hiszen nemcsak a holt anyag, a terv teljesítése, de sok-sok ember személyes gondjabaja is az övé. S a munkát