Fejér Megyei Hírlap, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

- 2 — A Béke Világtanács ülése A Béke Világttnács filmt tartott Prágában. Képünk a ülés résztvevőinek egy csoportját ábrázolja a megnyílás napján. Középen Isabelle Blume asszony, a Béke Világtanács elnöke, balról a­ harmadik Romesh Chandra (India), a Béke Világtanács főtitkára. (Telefoto - MTI Kfilst­ritt Ki|»87«l*M»!) Jubileumi ünnepség Móron (Folytatás az első oldalról) a legnemesebb érzés a haza ön­zetlen szolgálata, az a hazafi­éig, mely nem­ szavakban, ha­nem tettekben nyilvánul meg. Fergeteges taps fogadja Münnich elvtársnak, a párt és a munkásmozgalom veteránjának szívből jövő szavait. Bár az idős harcos tartása már enged a Hó évnek, mégis messze a te­rem fölé magasodik és látni a­­munkásőrök arcán, megható­dott, szavaikban — amikor a kitünetéseket átveszik — büsz­kék arra, hogy jó munkáról ad­hatnak számot a megyei és a járási pártbizottságok, a mun­kásőrség megyei és járási pa­rancsnokai, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának küldöttei előtt.. A járási pártbizottság titkára ünnepi köszöntőjében idézte Münnich elvtársnak az ellen­­forradalom után mondott sz­a­­vait arról, amikor emberi, for­radalmi ismereteire alapozva adott fegyvert a munkáskezek­be. Amikor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy jó kezekbe kerültek a fegyverek, dr. Mün­nich Ferenc tenyere csattant először tapsra. A kedves, megható ünnepsé­gen a kitüntetések átadásakor, a gimnazista lányok munkás­mozgalmi dalai után bányá­szok, tú sz-tagok, állami gazda­sági dolgozók kérges tenyere verődött tapsra. A szokásosnál erősebb volt a taps, de ez nem csoda, hiszen a tenyér is erő­sebb a szokásosnál, mert­ a szerszámmal együtt elbírja a fegyvert is. A bányászok, akik a szenet termelik, tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók, akik a ke­nyeret érlelik éppen olyan sze­retettel, hűséggel őrzik a ha­zát, mint munkájukat végzik. Nem csoda, hogy a jubileumi ünnepségen ilyen tűz lobog. Ez élteti őket a hétköznapok jö­vőt formáló tetteiben is. — b. b. — Március 18: soronkívüli szabad szombat az építőiparban A választások lebonyolítását szabályozó kormányrendelet szerint március 19-én min­denki szavazhat, aki az illető választókerületben a választók névjegyzékében, illetve a pót­­névjegyzékben szerepel Ez annyit jelent, hogy mindenki ott­ szavaz, ahol a választó jo­gosultak összeírása alkalmá­val nyilvántartásba vették A több mint 10 budapesti kollé­gium és diákszálló fiataljai éppen ezért — bár állandó la­kóhelyük vidéken van — a fővárosban szavaznak. Más rendelkezések érvén­ye­sek a munkásszállások lakói­­ra, akik rendszerint ideiglenes bejelentővel tartózkodnak az otthonban. Számuk országosan mintegy 200 000, s javarészük az építőiparban dolgozik, ezért az Építésügyi Minisztérium a szakszervezettel egyetértésben a választás napját megelőző szombatot — március 16-át — soronkívüli szabad szombattá minősítette. Baloldali győzelem az indiai Kerala-államban Delhi (MTI). Az indiai Kerala-államban a hét baloldali pártból álló Baloldali Front a választásokon elsöprő győzelmet aratott és 132 mandátumból 112-őt szer­zett meg. Az állam kormány­zója most, a kommunistákat is magába foglaló Baloldali Front vezetőjét, Szankara Nam­­­budhripadot bízta meg kor­mányalakítással. Az 58 éves politikus, aki 1962—1963-ban az Indiai Kommunista Párt főtitkára volt, a sajtó képvi­selőinek kijelentette, hogy két­­három napon belül bemutatja a kormán­yzónak Kerala új kormányát. Mint már jelentettük, a vá­lasztásokon győztes indiai Nemzeti Kongresszus Párt ve­zetősége hétfői munkaülésén úgy döntött, hogy március 12- én választják meg az új mi­niszterelnököt. A zárt ajtók mögött megtartott ülésen­­­ a ITPT jelentése szerint - több bírálat érte Indira Gandhi asszony 13 hónapon keresz­tül hatalmon lévő kormányát. Eddig 503 mandátum sorsa vált ismeretessé. Ebből a Nemzeti Kongresszus Párt 278-at, a Szvatantra 43-at, a jobboldali Dzsan Szangh 35-öt, a Dravida Munnetra Kazha­­gan 25-öt, az Egyesült Szocia­lista Párt 23-at, a kommunis­ták 40-et, a Népi Szocialista Párt 10-et, a Függetlenek 37- et, más kisebb pártok pedig 12-őt szereztek. Megfigyelők szerint, az a körülmény, hogy az Indira Gandhi vezette kormánypárt többsége a korábbi 364 man­dátumról 278-ra fogyott, va­lószínűvé teszi hogy a már­cius 12-i miniszterelnök-válasz­táson Gandhi asszonynak ne­héz csatát kell vívnia a címre igényt tartó más politikusok­kal. Rajta kívül a legesélye­sebb jelöltek: Morardzsi Deszai volt pénzügyminiszter és Csáván volt belügyminisz­ter Fejér megyei Hírlafi Előkészületek a SZÖVOSZ kongresszusára Az utóbbi hetekben ország­szerte megkezdték a május 15 —17 között Budapesten meg­rendezésre kerülő VI. SZÖ­VOSZ kongresszus előkészüle­teit. A 14 000 tagértekezleten, helyi közgyűlésen mintegy 1,3 millió földművesszövetkezeti tag vett­ részt, tárgyalta meg az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács kongresszusi irányelveit, és az ezekhez kap­csolódó időszerű feladatokat. A földművesszövetkezeti tag­ság növekvő aktivitásáról nemcsak a közgyűlések rész­vevőinek az eddigieknél kö­rülbelül 300 ezerrel nagyobb száma tanúskodik, hanem az elhangzott észrevételek, javas­latok is, amelyek elsősorban a falusi keres­kedel­mi és szolgál­tatói tevékenység további szélesítését, a háztáji gazda­ságok és a háztartások jobb áruellátását, a termeléshez szükséges gépek, eszközök vá­lasztékának bővítését sürget­ték. (MTI) Földrengés Romániában A keddre virradó éjszaka öt fok erősségű földrengést ész­leltek Bukarestben, amelynek epicentruma egyelőre megha­tározatlan irányban, a román fővárostól mintegy 80 kilomé­ternyi távolságra lehetett. Fel­tételezések szerint a földren­gést nagy földalatti gázréte­gek robbanása okozta. Anyagi károkról nem érkezett jelen­tés. (MTI) A másik német katona Német katona ... két vi­lágháború poklát megjárt Európánkban különösen rossz emlékeket, ébreszt ez a két szó. Az újságolvasó, aki napról napra követi a világ eseményeit, épp elegendő okot találhat arra, hogy örök figyelmeztetésként őrizze ezeket az­ emlékeket. A Német Szövetségi Köztár­saság hadserege, a Bundes­wehr ugyanis nem csupán drilljével, s nem is csak a W­ehrmachttól örökölt tizen­kétezer tisztjével folytatta — természetesen megválto­zott külső körülmények kö­zött — a harmadik biroda­lom militarista hagyomá­nyait. A Német Szövetségi Köztársaságban kormánypo­litika az­ atomipar fegyver­kezési célzatú kifejlesztése, ami épp ezekben a napok­ban, a genfi atomsorompó­­tárgyalásokkal kapcsolatban annyit szerepel a hírekben. A kormánypolitika az NSZK ban, méghozzá a napokban Seebohm miniszter nyilat­kozatával újólag megerősí­tett politika, hogy a bonni állam nem hajlandó sem­misnek tekinteni a hírhedt müncheni egyezményt, nem hajlandó elismerni a máso­dik világháborút követően kialakult Európa-térkép ha­tárait. Ilyen körülmények között földrészünk biztonságának egyik nagy fon­toss­ágú ténye­zője az első német munkás­paraszt állam, az NDK léte. Amikor, még az ötvenes években, a NATO megszer­­veződésével párhuzamosan ismeretessé vált, hogy Nyu­­gat­­-Németország gyors ütemben megindítja az új­­rafelfegy­verzést, az NDK válaszul — az önvédelmi reflex parancsára — felállí­totta saját nemzeti néphad­seregét. Nyugaton már sok rágalmat szórtak az­ NDK- ra, de az­ még senkinek sem jutott eszébe, hogy azzal vádolja meg: volt hitleristák vezetik a haderejét. Mert, szemben az NSZK gyakorla­tával, a Német Demokrati­kus Köztársaság had­seregé­nek nyolcvan százaléka so­ha nem volt tagja a Wehr­­machtnak, s csupán egy százalékát adják azok a tisz­tek, akik már a felszabadu­lás előtt hivatásos katonák voltak. (Közülük is két ez­redes az antifasiszta ellenál­lás harcosa volt. . .) Amiként az NDK újszel­lemű, szocialista állam — újszellemű, szocialista a hadserege is. Ennek a had­seregnek a katonái szövet­ségeseink a varsói szerző­désben, s velünk együtt őr­ködnek afölött, hogy békén­ket, vívmányainkat soha többé ne veszélyeztethesse ■sem német földről, sem máshonnan kiinduló táma­dás. Az NDK nemzeti nép­hadseregének születése nap­ján ezért köszöntjük szere­tettel­­ ezt az új, másfaj­ta német katonát. *. w. Szerda, ISGT március . Befejeződtek a földmí­vesszövetkezeti taggyűlések Február második felében mindenütt befejeződtek me­gyénkben a szövetkezeti tag­gyűlések. Lajtakom­árpiritól Etyekig, Iváncsától Nagyve­­legig a megye valamennyi községében és több kisebb településen közel 40 000 szövetkezeti lag előtt, adott számot a vezető­ség a szövetkezetek gazdasá­gi , munkájáról, szervezeti egységének erősödéséről. S nemcsak a múlt év eredmé­­nyeiről, hanem azokról a négy év alatti igen számot­tevő gazdasági és politikai sikerekről is, amelyeket a SZ­SVOSE V. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sával értek el a földműves­­szövetkezetek, takarékszö­vetkezetek csakúgy, mint az egyszerűbb szövetkezeti tár­sulások. A vezetőségi beszámolók­ból érzékelhető volt, hogy 1962. és 1966. közötti idő­szakban a szövetkezetek fej­lődése nagymérvű és gyors­­ütemű volt. Bizonyítékai en­nek azok az új létesítmé­nyek, a korszerűsített, meg­nagyobbított kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, amelyek megtalálhatók a kis községekben is, s amelyek a kulturáltabb kereskedelem egy-egy bázisát jelentik. A mez­ei komáromi kisáruhaz például — amely külsejé­ben is tetszetős objektum — nemcsak az áruellátást javította meg, de új színnel gazdagította a község képét. A régiek helyett például Óbarokon épített modern vegyesbolt, az Iszkaszent­­györgyön létesített f­zletház, vágy­­a Nagylókon és még számos községben megnyílt iparcikk, és vegyesboltok, szaküzletek, mind-mind sza­­tócsjellegű boltokat szüntet­­tek meg. Nemcsak a régiek helyett, de azokon túl is sok olyan kereskedelmi és ven­dégl­átóegység létesült, mint például a sárosdi, vagy a fehérvárcsurgói kisvendég­lők, a kálozi iparcikkbolt, a rétszilasi vegyesbolt, vagy például az igényesebb ven­dégek ellátását is biztosító kölesteleki ..Mókus­’ bistró, a velencefürdői ..Cápa” kis­vendéglő, a pettendi ..Mus­kátli” espresso, a kőszárhe­­gyi ..Kővirág” falatozó, ame­lyek fontos feladatot látnak el az egyre növekvő idegen­­­forgalom vendéglátói szol­­gáltatásában is, létesítményeinkre nem­­csak a szövetkezet tagsága, de a község lakói is méltán büszkék. E­z a jogos büszke­ség, az eredmények feletti elismerés kifejezése a tag­gyűléseken mindenütt meg­­nyilvánult. Igazolva a szö­vetkezetek eredményes mun­kájának elismerését, a föld­mű­vesszövet kezet és a tag­ság kapcsolatának elmélyü­­lését. Annál is inkább, mi­vel az erdilm»'rnyék m­érnök­­ eik közö iben megtalálható a szövetkezeti tagok önzet­len támogatása, segítőkész­sége. Jól emlékszünk azok­ra a társadalmi összefogá­sokraa, amelyek megyeszerte megmutatkoztak, régi elavult épületek bontásánál, egy-egy Új bolt, vendéglő építésénél, tatarozásánál, vagy éppen a parkosításnál. Tisztelet és elismerés illeti ezért az e munkákban is élenjárt régi szövetkezeti tagokat, alkal­mazottakat, aktívákat, aki­ket a taggyűléseken művé­szi kivitelű emléklappal ju­talmazott a vezetőség. A szövetkezetiek eredmé­nyeit nem halványítják a még fellelhető gondok, a megoldásra váró problémák, amelyeket számos taggyűlé­sen elmondtak a felszólalók. A problémák felvetésén túl azonban sok helyen elhang­zott a hibák kiküszöbölésére tett ésszerű javaslat, a meg­oldás útjának keresése, a szö­vetkezet további erősítéséért való tenniakarás. Nem csupán a kereskedelmi, a vendéglátói munka jó, vagy kevésbé jó oldalának tárgyalása volt az egyetlen téma, bár többségé­ben ezekről volt szó. Mégis figyelemre méltó, hogy — az áruellátás, a felvásárlás mun­kájában tapasztalt hiányos­ságok láttán elhangzott bírá­latok mellett — lényegesen több hozzászólás történt a szolgáltatási tevékenység bő­vítéséről, gyümölcsfacsemete lerakat létesítéséről, a helyi zöldség-gyümölcs felvásárlói fokozásáról és arról az önzet­lenül felajánlott támogatásról, amelyet a többi között Diny­­nyésen, Bakonykutiban, Igo­ron, Sukorón, a későbbiek so­rán létesítendő új bolt, vagy vendéglátó egységek építésé­hez ajánlottak fel a szövetke­zeti tagok. A sok tízezer fo­rint értékre tehető társadal­mi munkafelajánlás jó kife­jezője annak, hogy a tárnok segítségére a jövőben is bizton számít­hatnak a földművesszövetke­zetek vezetői. Budai Imre Huszonöt éve alakult a Történelmi Emlékbizottság 1942. március 1-én a Nép­szava olvasói különcnek ha­tó fel­hívást olvashattak. A történelmi hag­yomán­yok ápolására, „az országban mindenütt gondozatlanul kallódó ereklyék összegyűj­tésére” országos társadalmi megmozdulást hirdettek: „Álljanak sorainkba mind­azok, akik tisztán érzik ma­gukban a történelmi hagyo­mányt, ds hiszik, hogy e nagyszerű örökség ápolása és elmélyítése fontos nemze­ti feladat”. — Aláírva: „A Magyar Történelmi Emlék­­bizottság” és huszonnyolc név ismert baloldali politi­kusok, újságírók, művészek, mint Bajcsy-Zsiilinszky End­re, Kállai Gyula, Szakosíts Árpád, Mihályfi Ernő, Tildy Zoltán, Illyés Gyula, Páteay Pál, Szőnyi István, Veres Péter, Darvas József, Ber­­náth Aurél és mások. Az egyszerű újságolvasó valószínűleg meghökkent. Az ország több mint fél éve, hogy részese Hitler bűnös és őrült háborújának A német fasiszta csapatok elszenved­ték már első nagy vereségü­ket Moszkva alatt. Az anti­fasiszta demokratikus or­szá­­gok szövetségi szerződése és az angolok Magyarország el­leni hadüzenete szétbeszúz­a a kettős politikában remény­kedő csoportok illúzióit Már nem lehetett eltitkolni a magyar csapatok első nagy bűnös akcióját nemzeti szé­gyenünket a . Hideg napok­­­at, az újvidéki és zsák­v­si tömegvéren­gzést, amelynek több mint háromezer áldo­zata volt. Ilyen vérzivataros időkben minden haladó em­ber előtt köztiszteletben álló férfiak „ereklyegyűj­téssel” foglal­­koznak, múzeumot szerveznek? A kudarcok és a felhábo­rodás hulláma megbuktatta a Bárdossy kormányt Utó­da Kállay Miklós akit köz­vetlen környezete is politi­kai svb­áknak, gá­tl­ást ak­art kalandornak tartott — főfel­adatául tűzte, hogy a hábo­rú folytatásához szükséges egységet megteremtse és a f­ü esetlenségért, demokráciá­ért é­s békéért küzdő erők egységét megbontsa. A Magyar Történelmi Em­lékbizottság nem múzeum alapítással foglalkozott. Ré­sze, illetve legális fedőszer­ve a kommunisták által kez­deményezett széleskörű füg­getlenségi mozgalomnak. Így ír erről az illegális Szabad Nép 1942. márciusi száma: „Minden mozgalom a ke­nyérért, földért, szabadsá­gért, az ország függetlensé­géért erősíti a gátat a la­banctörekvésekkel és a Bár-­­dossy klikk kapitulációs po­litikájával szemben. A mun­kásság mozgalmai így vál­nak mind hatalmasabb té­nyezőivé a nemzeti szabad­ságharcnak, 1848. eszméinek megvalósításáért”. A Történelmi Emlékbizott­ságot a legszélesebb értelmi­ségi összefogás jellemezte A budapesti rendőrfőkapitány helyettesének jelentése így látja ennek a lényegét.. ,.A bizottság éppen azért alakult meg politikailag heterogén elemekből, hogy ezzel is de­monstrálja a függetlenség és szabadság kérdésinek, politi­kai pártok és mozgalmakon való fennállását és egységes magyar követ­elés jellegét”. Távolabbi perspektívában a bizottság résztvevői talán nem értettek mindenben egyet, ideológiai különbsé­gek is fennállottak, de vala­

Next