Fejér Megyei Hírlap, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

2­ r visszapillantó tükörben Belapoz az ember az 1967. évi Magyar statisztikai zseb­könyvbe, s amint az egyes adatoknál elidőzik, hirtelen az az érzése, mintha vissza­pillantó tükörbe nézne, amelyben látja a megtett utat, milliók fáradozásának eredményeit. Megtudjuk például, hogy 1960 és 67 között az ország­ban 396 ezren költöztek új lakásba. A legtöbb új lakás vidéken épült. Tavaly például — csak egyetlen évben — 40 026. Ez a szám 20 ezerrel nagyobb, mint amennyi az 1950—54-es évek átlagos mennyisége. Ilyenformán tovább csök­kent a száz lakásra jutó la­kók Száma, amely jelenleg 315. Huszonöt évvel ezelőtt még 382 volt. Lépten-nyomon halljuk, hogy kevés a tégla, a cement, a faanyag. Ez nem is csoda ilyen építkezési ütem mellett Pedig az építőanyagok gyár­tása rohamtempóban fejlő­dik. Tavaly a legyártott tégla mennyisége megközelítette a 2 milliárd darabot, ami két és félszer annyi, mint az 1950- ben gyártott mennyiség. Vagy nézzük a cementet: 1966-ban 2 millió 601 ezer tonnát gyár­tottak az országban (1950-ben 797 ezer tonnát), de az illeté­keseket állandóan foglalkoz­tatja a gyártási kapacitás to­vábbi, lényeges bővítése. Bármelyik falun végigme­hetünk, messziről köszönte­nek bennünket az új házso­rok. Ezek a gangos-rangos, villaszerű épületek valóság­gal kiemelkednek a régi pa­rasztházak környezetéből mé­reteiknél fogva is. Hiszen az épülő házak közel háromne­gyed része kettő vagy több szobás. Kevesebb burgonyát, több húst eszünk. Mit mond ez a kis könyv a táplálkozásról? Elmondja például, hogy az 1934—38-as évek átlagában az évi egy főre eső burgonyafogyasztás 130 kiló volt 1965-ben már csak 84,30 kilogramm. Ugyan­akkor: a húsfogyasztás 24,9 kilogrammról 40,6 kilogramm­ra nőtt. A tíz és fél kilo­grammos cukorfogyasztás pe­dig túlhaladta a 30 kilogram­mot évente. A tojásfogyasz­tás 93 darabról 188 darabra növekedett A 3 literes sör­­fogyasztás, 42,2 literre, de en­nél is több lenne, ha győz­nék a sörgyárak. Az autóvásárlást, igaz, még nagyon sokan nem engedhe­tik meg maguknak, mégis ugrásszerűen gyarapodik a személyautó-tulajdonosok szá­ma. 1957-ben 4 ezer ma­gánautót tartottak nyilván az országban, 1960-ban ez a szám 18 ezerre emelkedett, 1966 végén 99 515 magánautó vett részt a forgalomban és szá­muk jelenleg már jóval meg­haladja a százezret. Ha ehhez még hozzátesszük a 445 ezer motorkerékpárt, láthatjuk, hogy a technikai haladás te­kintetében fejlődésünk kezd gyorsulni. A társadalmi méretű hala­dás egyik fokmérője a mű­veltségi szint emelkedés. Jó példa erre a középiskolások számának alakulása. 1937— 38-ban 52 349 diák tanult kö­zépiskolában Magyarorszá­gon. 1966—67-ben 375 734, 1937—38-ban 16 felsőoktatási intézményben 11 747 egyete­mi hallgató tanult. 1966—67- ben 92 egyetemen és főisko­lán 89 544 hallgatót találunk. Ezek közül 52 327 a nappali tagozatú hallgatók száma. Közülük 48 367-en részesül­nek ösztöndíjban, illetve rendszeres pénzbeni támoga­tásban az állam részéről. De tallózzunk csak tovább az adatok végtelen sorában. A háztartások gépesítettségét mutatja például a hűtőszek­rénygyártás alakulása. Ez csak egy példa a sok közül, jóllehet igen jellemző. A ha­zai ipar 1960-ban még csak 8775 hűtőszekrényt gyártott, míg 1966-ban 113 407-et. Eb­ben az időszakban hasonló arányban fejlődött a televí­ziós készülékek gyártása és még számos más­­ tartós fo­gyasztási cikk termelése. Nem véletlen, hogy vissza­pillantó tükrünk még egy ilyen rövid áttekintés során is minduntalan a termelésre irányítja fő figyelmünket. Hiszen a korszerű életforma az egész társadalom jobb és mindinkább ,javuló életviszo­nyai a növekvő termelésen alapulnak. Hazánk iparának teljes termelése 1966-ban 652 százalékkal volt magasabb az 1938 évinél. 1950 óta az évi növekedés 7,8—9,4 százalék között mo­zog. Természetesen ezzel ará­nyosan növekszik az iparban foglalkoztatottak száma is. Míg 1938-ban 723 000 ember­nek adott megélhetést az ipar, 1966-ban már 1 millió 579 ezer a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaság a követke­ző képet mutatja: 1966-ban 1950-hez viszonyítva 143 szá­zalékkal nőtt a mezőgazda­ság bruttó termelése. Az évi növekedés az utóbbi öt év­ben minden évben átlagosan 2 százalék. A mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak száma az utóbbi években folyama­tosan csökken. Míg 1950-ben 2 millió 134 700 ember dol­gozott a mezőgazdaságban, 1960-ban pedig 1 millió 498 ezer. A számok nyelvén kife­jezve ez az adat is jól alátá­masztja, hogy agrár­ipari or­szágból ipari-agrár ország lettünk. S az, hogy a keve­sebb ember lényegesen töb­bet termel a növekvő techni­kai ellátottságnak, valamint a fejlettebb agrotechnikának és az ipari eredetű nyers­anyagok elterjedésének kö­szönhető. 1935-ben 7017 trak­tor dolgozott a földeken, 1966 végén 65 495. Míg 1950- ben 63 ezer tonna nitrogén­­műtrágyát gyártott az ipar, 1966-ban 816 ezer tonnát Szuperfoszfátból a 146 ezer tonna termelés 711 ezer ton­nára növekedett ugyanez idő alatt Láthatjuk tehát e koránt­sem a teljesség igényével fel­lépő rövid felsorolásból is, hogy érdemes olykor egy ki­csit jobban szem­ügyre venni a számok világát. Ezek az el­gondolkoztató adatok a „nagy családunk” életéről mélyebb értelmet adnak hétköznapi fáradozásainknak. K. I. Hirdetes a Fejér megyei Hírlapban! Hirdetéseket­­elveszünk: Kiadóhivatal: MÁRCIUS 15 . 10. Magyar Hirdető: KOSSUTH­­ 1 Glezosz hőstettének évfordulója Miután kinevezték az új alkotmány-előkészítő húsz­tagú bizottságot, Koliasz, a görög katonai kormány mi­niszterelnöke kijelentette, hogy kormánya nem gondol a parlamenti rendszer megszüntetésére. Moszkva A szerdai moszkvai lapok megemlékeznek Manilosz Glezosz hőstettének 26. év­fordulójáról. Mint ismere­tes, 1941. május 31-én, Ma­­nolisz Glezosz letépte az Akropoliszról a fasiszta ho­rogkeresztes zászlót. A Pravdában Nyikolaj Bragin írt cikket az évfor­dulóról. Emlékeztet a 26 évvel ezelőtti eseményekre, majd nyugtalanságának ad hangot a görög katonai junta kínzókamráiban fog­­va tartott Glezosz sorsával kapcsolatban. Fejér megyei HM»» Gsfititrt­k, 1967. június . Jordániai—egyiptomi védelmi egyezmény Az Al Ahram szerdai számának jelentése szerint a jordániai—egyiptomi vé­delmi egyezmény váratlan megkötését üzenetváltás­­előzte meg Husszein király és Nasszer elnök között. Husszein király május 25- én Ammanban felkérte az EAK­ nagykövetét, adja át üzenetét Nasszer elnöknek. Erre az üzenetre való te­kintettel Nasszer, aki ko­rábban élesen bírálta Jor­­dánia irányvonalát, az arab dolgozók küldöttségét fo­gadva, csupán Vaszfi Taj jordániai miniszterelnök te­vékenységét kritizálta. A következő napon Husz­­szein király választ kapott Kairóból, és az üzenetvál­tás nyomán kitűnt, hogy a két fél számos pontban egyetért Husszein király — írja az Al Ahram — üzenetében azt javasolta, hogy szemé­lyesen ellátogat Kairóba és Nasszer válaszában üdvö­zölte a gondolatot, így ke­rült sor a jordániai—egyip­tomi védelmi egyezmény megkötésére, valamint az Aref iraki elnökkel folyta­tott megbeszélésre. ­ Új háborús tűzfészek Közel-Keleten Az 1948-as arab—izraeli háború, valamint az 1956 őszén Egyiptom ellen végrehajtott brit—francia—izraeli közös tá­madás után Közel-Keleten ismét a fegyveres összecsapás ve­szélye kísért. Az ENSZ 3393 főnyi erejének a Földközi-tenger mentén lévő gázai övezetből, valamint a Sinai-félszigetről történt kivonása után Izrael, az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria csapatai közvetlenül is szembe kerültek egymással, így az Arab Liga által meghirdetett szolidaritás alapján vég­­eredményben kb. 87 millió arab áll szemben Izrael 2 650 000 lakosával. A fegyverek pedig, amelyek most farkasszemet néznek, 2,5 milliárd dollár értéket képviselnek. Csak a lakosság számának szembeállítása azonban még nem ad helyes képet arról az erőről, amelyet egy fegyveres konfliktus esetén az események alakítására felhasználhatnak. A katonai erőviszonyokat is célszerű figyelembe venni. Izrael reguláris haderejének létszáma 71 000 fő. A közvetlenül érin­tett két arab állam, EAK és Szíria ezzel az erővel szembe együttesen 190 000 sorkatonát tud kiállítani, ha a jelenleg Jemenben harcoló 55 000 főnyi erőt nem vesszük figyelembe. Megközelítően kiegyenlítődnek az erőviszonyok azonban ak­kor, ha a tartalékosokat is számbavesszük. Izrael 230 000 főnyi két-három napon belül mozgósítható tartalékossal ren­delkezik, a két arab állam 170 000 főt tud harcba állítani. Lényegesen kedvezőtlenebb kép alakul ki Izrael számára, ha a haditechnikát is bevonjuk elemzésünkbe. Izrael ugyanis az AP­ hírügynökség értesülése szerint 800 harckocsival és 350 repülőgéppel rendelkezik, míg EAK és Szíria együttesen 1800 harckocsit és 700 repülőgépet mondhat magáénak. Nyil­vánvaló, ezek után, hogy Izrael külső tényezők támogatására számít, amikor agresszív politikát folytat Közel-Keleten. Ezt látszik alátámasztani a Földközi-tenger medencéjében cirkáló 6. amerikai flotta, a 25 000 főnyi katona, 50 hadihajó és a kü­lönleges légikötelékek nagy száma is. Marásra várnak Fehérvár őfi építményei Géza fejedelem síyja — Mit rejt még a Romkert? — Évezredes emlékek a mélyben — Közeleg a millenniumi év Az utolsó évtized tervsze­rű és eredményes kutatásai során többet tudtunk meg Fehérvár legtávolabbi múltjá­ról, mint amennyit előzőleg egy évszázad alatt derítettek fel. Tudjuk azt is, hogy a régi korok felbecsülhetetlen jelentőségű és érdekességű emlékei itt rejtőznek a vá­ros földjében, csupán ki kell ásni őket. Csupán? — Sajnos ehhez nem csu­pán a jószándék szükséges; az ilyesféle ásatások elvég­zése a sűrűn lakott város­részben nagyon sok gondot okoz és igen jelentős anyagi áldozattal jár. Hol indokolnának ásatáso­kat a legújabb adatok és milyen eredményeket várhat­nánk, ha sor kerülne rájuk? Erről a kérdésről beszélget­tünk dr. Kraloivánszky Alán­nal, az István király Múze­um tudományos osztályának vezetőjével, akinek nevéhez az utóbbi évek több érdekes megállapítása fűződik. Így kezdte: —­ A múltban azt vélték és hirdették, hogy a várost első királyunk alapította, Fehér­vár „István király városa”, itt jelentősebb korábbi épít­mények nem találhatók. Ez volt az oka annak, hogy a Romkert 1936. évi feltárása során csupán a jelenleg lát­ható mélységig kutattak. Megelégedtek a bazilika alapjainak kibontásával, nem ástak le a törmelékmentes szűzföldig. Pedig mai adata­ink szerint mélyebben jelen­tős korábbi emlékeket rejt­het a föld. Meggyőződésem, ha egy aránylag vékony ré­teget lehántanánk, akkor Géza korabeli templom ma­radványaira bukkannánk, valószínűleg hozzá tartozó sírokkal és nagyszámú érté­kes lelettel. — Min alapszik ez a fel­tevés? — Régészeti és írásos em­lékek egyaránt utalnak rá. A Táncsics utca sarkán most feltárt X. századbeli keresz­tény temető egymagában tükrözi, hogy itt korabeli templomnak is kellett lennie, mert az időben mindig temp­lom mellett volt a temető. István király úgynevezett ki­sebbik legendája viszont he­lyére is utal, amikor meg­említi, hogy István király „a templomot kibővítette”. Ez­zel a bővítéssel, vagy e bő­vítés után épült itt a bazi­lika. Feltételezhetőleg a ba­zilika megemelt szentélye alatt, holmi altemplom gya­nánt húzódhatott meg a ré­gi templom, illetőleg egy ré­sze. A bazilika területének további feltárása egyébként későbbi korok nagyjelentő­ségű és látványos emlékeinek megtalálásával is járhat — Éspedig? — Jogosnak látszik az a feltevés, hogy itt esetleg tel­jesen érintetlen királysírok rejtőznek a mélyben, a csont­vázak mellett esetleg halotti koronák és más felségjelvé­nyek, ékszerek. Ezt egyszerű számtani művelet valószínű­síti: jóval kevesebb sír­he­lyét ismerjük, mint ahány koronás főt itt eltemettek. Meg kell még jegyeznem, hogy a mai Romkertben az egykori bazilikának csupán egy része látható: az ősfe­­hérvár épülete előtt és a püspökség kertjében még to­vábbi maradványok és bizo­nyára jelentős leletek rej­tőznek. Ezek felkutatása, a bazilika teljes feltárása a múltból ránkmaradt egyik nagy adósság. — És mi a másik? — Géza fejedelem sírjának felkutatása. Dlugosz lengyel krónikás, aki 1540-ben járt Fehérváron, leírja hogy itt látta Géza fejedelemnek és második feleségének, Adel­­haid lengyel hercegnőnek Irak csapatokat küld Jordániába A bagdadi rádió kedd esti jelentése szerint Aref iraki elnök annak a telefonbe­szélgetésnek nyomán, ame­­­lyet Husszein királlyal an­nak kairói látogatása idején folytatott, ígéretet tett, hogy az iraki csapatok a közel­jövőiben harci állásokat fog­lalnak el a jordániai—izra­eli határon, Jordánia öröm­mel fogadja az iraki csapa­tokat területén — mondta Husszein király Aref elnök­nek. A közelkeleti válság kezdetén — emlékeztetnek a hírügynökségek — Inaik nem volt hajlandó csapatokat küldeni a jordániai—izraeli határra. Az AFP kommentárja rá­mutat, hogy Husszein király „drámai helyzetet fordított a maga javára”. Jordánia,, amely teljesen el volt szige­telve a közelkeleti válság fejleményei során, vissza-­­nyerte helyét az arab front­ban. Ha az EAK elnöke nem lett volna hajlandó fogadni Husszeint — írja a francia hírügynökség — a Jordán trón összeomlot volna. Az EAK a közelmúltban is több ízben élesen bírálta Jordánia és Szaúd-Arábia politikáját. Lukedin, a Pa­lesztinai fel­szabad­í­tási szer­vezet vezetője már régebben szakított Husszein királlyal.. A keddi egyezmény után Husszein király Lukeirivel együtt tért vissza Jordániá­ba. Az Al Ahram jelentése szerint Mohieddin, az EAK alelnöke, a népi ellenálló erők újonnan kinevezett pa­rancsnoka szerdán B­agdadba utazott, s onnan Damasz­kusziba repül. A Reuter azt írja: lehetséges, hogy Mohi­eddin kísérletet tesz majd a Szíriai(jordániai konfliktus) elsimítására. A damaszkuszi rádió kedden nem tett em­lítést a jordániai—egyiptomi védelmi szerződésről. Makhoez Szíriai külügymi­niszter, aki hétfőn Atasszi elnökkel együtt Moszkvában tárgyalt, szerdán reggel re­pülőgépen Párizsba utazott. Rabat­ jelentés szerint II. Hasszán marokkói király kedden levelet intézett az összes arab államfőkhöz, és arab csúcsértekezlet össze­hívását javasolta. Az Al Ahram jelentése sz­erint Törökország kairói nagykövete tájékoztatta az EAK hatóságait, hogy az­ országa területén fekvő tá­maszpontokat nem fogják felhasználni az arab orszá­gok ellen. Az Al Akhbar jelentése szerint az amerikai hatósá­gok engedélyt kértek az Intrepid repülőgép-anyaha­­jójának a Szuezi-csatornán való áthaladására a Vörös­tenger irányába. A nyugati hírügynökségek tudósítói az America amerikai repülőgép­­anyahajó fedélzetéről jelen­tik, hogy hétfőn látótávol­ságra felzárkózott egymás­hoz a Saratoga és az Ame­rica repülőgép-anyahajó. Az Intrepidről azt írják, hogy 70 gép állomásozik fedélze­tén. A nyugati tudósítók ar­ról is beszámolnak, hogy az amerikai flottaerőket a Földközi-tenger térségében szovjet hadihajók követik. Az amerikai parancsnok sze­­­rint az elmúlt hét vége óta, szovjet rombolók kísérik fi­gyelemmel a 6. flotta mozdu­latait . Husszein jordániai király keddi kairói villámlátogatá­sának eredményei örömmel töltötték el mind az EAK, mind Jordánia népét Dél­után fél ötkor írták alá a védelmi egyezményt. Ez al­kalomból Nasszer és Husszein beszédet mondott A király kijelentette, hogy ettől a­ naptól fogva az arab nem­,­zet egy emberként is áll szembe a kihívással. Az el­nök köszönetet mondott az uralkodónak kezdeményezé­séért Hozzáfűzte: az egyez­mény meglepi majd a vi­lágot Az elnök hangsúlyoz­ta, hogy a probléma nem az Akabai-öböl hajózása, ha­nem a Palesztinai nép jogai­nak érvényesítése. Husszein az egyezmény aláírása után meglátogatta az EAK hadseregének fő­parancsnokságát és az Arab Liga közös katonai főpa­rancsnokságát. * A Francia Kommunista Párt nemzetgyűlési képvi­selőcsoportja nyilatkozatot adott ki. A kommunista képviselők kívánatosnak tartják, hogy békés meg­oldást találjanak a közel­­keleti problémákra olyan tárgyalások útján, amelyek minden imperialista beavat­kozás elutasításán és min­den érdekelt ország és nép nemzeti függetlenségének tiszteletben tartásán alapul­nak. (MTI)

Next