Fejér Megyei Hírlap, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-01 / 127. szám

Szombat­iSOL JÚntos ! Nyomóvezeték a töltés alatt Nagy munka folyik a székesfehérvári Homoksoron. A növekvő vízigény miatt ki kell cserélni a 80 milliméteres nyomóvezetéket, hogy egy kétszázas hálózaton át történhes­sen a lakónegyed vízellátása. Most érkeztek el a Víz- és Csatornaművek munkásai a nagy „fal” elé, ugyanis át kell vezetniük a tekintélyes vastagságú védő­csőköpenyt a nagy­­kanizsai vasút tizenkét méter széles töltése alatt. A fővárosi metró építői rendelkeznek csak az országban olyan csősajtoló berendezéssel, amellyel ezt a feladatot meg­oldhatnák, azonban a belátható időn belül éppen a nagy igénybevétel miatt nem juthatnak hozzá. Ezért a lakosság érdekeit szem előtt tartva maguk dolgozzák ki a legelőnyö­sebb technológiát. — Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség — hangsú­lyozza Bánki János igazgató. — Az az elképzelésünk, hogy egy vésőélű vezető csövön át toljuk be a méteres hosszúságú föld­fúrót a töltésbe, és szakaszonként mélyítjük a nyílást Köz­ben hidraulikával visszük előre a 300 milliméter átmérőjű védőköpenyt, amelyen áttoljuk majd a nyomóvezetéket. Re­méljük, hogy a MÁV nem emel kifogást a szokatlan techno­lógia ellen, mert igen szigorú normák szabályozzák a töltések alatti munkát. Szeretnénk azonban minél hamarabb elvégezni a forgalom korlátozása nélkül, és hozzájuttatni a lakosságot a vízhez. Ferér ny Orá Hírfái Előké­szület­ek az új gabona fogadására Az idén a múlt évhez képest nemcsak a gabonaátvevő he­lyek száma szaporodik, de nő a kapacitásuk is. A Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat 48 megyei átvevőhelyé­ből 27 szolgálja a nyers kom­bájngabona átvételét és tisztí­tását óránként 37,3 tonna gépi teljesítményével. Felkészültek az esetleges ned­ves időjárás okozta hátrányok kivédésére is. Nyolc szárítóbe­rendezésük óránként 1020 ton­na gabonát készíthet elő tára­­lásmentes raktározásra. Lep­sényben a környéki termelő­szövetkezetek kérésére új, közúti fogadóberendezést épít­tetett a régiek mellé, így itt is megszűnik a csúcsidőszakban gyakori sorbaállás. Nőtt a tárolótér is. Székes­­fehérváron, Kápolnásnyéken, és Sárszentmiklóson 6000 négy­zetméternyi vasvázas raktár építését fejezi be a Fejér me­­­­gyei Építőipari, valamint a Tatarozó, Építő és Szerelő Vállalat, még az aratás meg­kezdése előtt. De emellett fo­lyik a régiek takarítása, fer­tőtlenítése, a feldolgozó beren­dezések, malmok, takarmány­keverők ütemszerinti nagyjaví­tása is. MIT IGÉR ! FEHÉRVÁRI MTV 1 Szemle a város szövetkezeteinek földjein Határjárásunk során első­nek a Kossuth Termelőszö­vetkezet földjeit jártuk be. S mindjárt az elején bőven váltogatták egymást a kelle­mes és a kellemetlen tapasz­talatok. Kukoricaföldön áll­tunk meg, s a vendégek el­ismeréssel nyugtázták a szép munkát. A kukorica is szép s gyors számolással meg­állapították, hogy a tőszám is húszezer körül van. Ha nemsokára esőt kap, még gazdag termést hozhat. A kapák érdeme — Jó ez a jugoszláv fajta, tűri a szárazságot — álla­pították meg a szakemberek. — Hazájában e tulajdonsá­gára nagy szükség van, s most itt is jól jön. A szomszéd, táblán már sokkal szomorúbb a­ kép. Most a homok is ellenség lett. A száraz, szeles időben néhol eltemette, de csaknem mindenütt rojtosra hasogatta a kukorica leveleit. A földek tiszták, de ez most nem a gyomirtó vegyszerek, hanem a kapák érdeme. Eső nélkül nem hatott a vegyszer. S a kártevők is jobban szaporodnak ilyen időben. Igazolásul egy ürge surrant a közeli lyukba. Varjas Gyu­­la, a Szabad Élet Tsz elnöke a kocsiból kénrudat vett elő, m meggyújtotta, betette a lyukba és betemette. — Mindig van a kocsiban, olcsó és hatásos — jegyezte meg. — Ez már nem fog ki­jönni. Továbbmenve szép búza­táblát találtunk. — Ez is jófajta most, mert bírja a szárazságot. Francia búza — jegyezték meg. Nem sokkal odébb traktor dolgozott. A lent diszkuille­­rezték. Mást vetnek a helyé­be. Ez már jelentős veszte­ség mintegy háromszáz hol­don. Egyik táblában már el is vetették a len helyébe a kukoricát, s hogy pótol-e va­lamit, az az időjárásom mú­lik. Egy nagyon szép, virágzás előtti burgonyatábla volt a következő állomás. Egy fel­húzott bokor tövén több, mint húsz burgonyát szá­moltak meg, s ezen kívül még sok apró kezdeményt is. A magasabb fekvésű te­rületeken aztán lehetett lát­ni igen gyenge, keveset ígé­rő búzát is. Annyi erő már nem volt benne, hogy a ka­lászt kihozza a levelek kö­zül. Itt már nem segít az eső sem. Szemhízlaló látvány A Szabad Élet területén egy kicsit mindenki „hizlal­ta” a szemét. Olyan búzákat lát­unk, amelyek más idő­járásban is dicséretükre vált volna. Nem jósolt senki, csak a Kossuth Tsz vezetői jegyez­ték meg, hogy nekik tavaly a 25 mázsás átlagtermés mellett egyetlen táblájuk sem volt ilyen. — Ezzel is sok minden történhet még aratásig — válaszolt az elismerésre a házigazda. — Várjuk meg a mázsálást A kukorica itt mind na­gyon szép. Lehet hozzá bíz­ni, ha... S ez a „ha” a nap folyamán nagyon sokszor el­hangzott, fogalommá vált, mindenki értette, hogy miről van szó. A len itt is kicsi maradt, de legalább egyenletes a nö­vényállomány. Több okból nem szántották ki. — Nem biztos, hogy a he­lyébe kerülő kukoricáiból lesz valami — magyarázta az elnök. — Akkor pedig oda a vetőmag és a rengeteg talajmunka ára. Lenmag így is lesz rajta holdanként vagy háromezer forint értékű , s a szalma. Ha meg egy kis kukorica lenne is rajta, az későn kerülne betakarításra, s kiesnének a búzavetés op­timális idejéből. Ez pedig öt mázsa veszteséget jelenítene legalább. Sokast gondolkoz­tunk, vitatkoztunk, mire döntés született. Elég okos persze nem lehet az ember, mert ennek a „műhelynek” nincs teteje. Majd meglát­juk ... I nem­ egy lapra ... A Vörösmarty Tsz terüle­tén is nagyon szépen elánun­kért földek, tiszta és szép kukoricák fogadták a határ­járókat. De az is látszott, hogy itt a legsürgősebb az eső. Márcsak azért is, mert itt már a len helyén kel a kukorica, s legalább ebből még lehetne igen szép ter­més. A jó és a gyenge ka­lászosok itt is váltogatták egymást. Van olyan búza­tábla, amelyet a móri árok­ból betört, szél csaknem be­takart vastag, lisztfinom porréteggel úgy, hogy he­lyenként csak a kalász lát­szik ki. A zöldborsó meg va­lósággal leégett. A földeken vastag repedések mutatják, hogy ez a város határának legszomjasabb területe. A határjárás után még egy kis rögtönzött tanácsko­zásra került sor. Megállapí­­tottták, hogy bár mindenütt gondos munka tapasztalha­tó, mégis alapvető különb­ségeket lehet találni a nö­vényállomány minőségében. Ezt a műtrágya hatóanya­gainak mennyiségével hoz­ták összefüggésbe. Sok táblában ugyanis azt lehetett látni, hogy a m­űtrá­­gyaszemcsék nem oldódtak fel teljesen. De azt is leszö­gezték, hogy a több ható­anyagból még a száraz idő­járásban is több táródik fel. A beszélgetés során ugyanis kiderült, hogy a határban látott növények közül a Sza­bad Élet említett kiváló bú­zái kaptak legtöbb hatóanya­got. S az elnök azt is el­mondta, hogy a gyenge bú­zák azért olyanok, amilye­nek, mert a vetéskor nem volt már műtrágyájuk, s ké­sőbb adták rá, s a rendkívü­li időben ez túl későnek bi­zonyult Szó esett arról is, hogy az időjárás tekintetében egy kicsit el voltunk kényeztet­ve. Nem lehet ugyanis min­dig optimális időjárásra szá­mítani és így azt sem lehet hogy a növényfajták megvá­lasztásánál mindent „egy lapra tegyenek fel” a mező­gazdasági nagyüzemek. Ke­resni kell az új fajtákat olyanokat, amelyek a száraz­ságot, vagy éppen az esős időt bírják jobban. Mert az nagyon jó, ha mindent meg­nyerünk, de rossz, ha min­dent elvesztünk. Szerencse, hogy most nem így történt, mert volt előrelátás Lesznek nagyon jó kalászosok és ka­pások, amelyek sokat ki­egyenlítenek majd a gyen­gébb növények veszteségé­ből. S ennek a biztonságát a jövőben is növelni­­kell. Hege György Veszélyes barangolás Nemrég egyik termelőszövetkezet tagjaiban bizonyos fo­kú méltatlankodást váltott ki, hogy a munkába menet a növény­­termelők nem vághattak keresztül az egyik tanyán, pedig ezzel néhány száz méter gyaloglást megtakaríthattak volna. ..Kinek a tanyája ez?” — kérdezték önérzetesen. „Hát a ti­étek, meg mindannyiunké” — hangzott a nagyon helyes és türelmes válasz. Mert jónéhány napig sokszor elhangzott a kérdés és a felelet. Elgondolkoztunk rajta, hogy valóban nem volt-e túl merev ez az intézkedés? Közben megtudtuk, hogy a termelőszövetkezet fiatal főállattenyésztője — állatorvos — javasolta a majorok bezárását, pedig egyikben sem volt semmilyen fertőző állatbetegség. Egyszerűen csak arról van szó, hogy véget akar ve­tni a széltében-hosszában való barangolásnak, amely igen sok ve­szélyt rejt magában. Az állatbetegségek terjedésében is egyik fő szerepet a behurcolás játssza, amit csak szigorú ellenőr­zéssel lehet megakadályozni. Nem véletlen ugyanis, hogy egyes állami gazdaságokban már be is kerítik a legjelentő­sebb állattenyésztő telepeket, s csak úgy lehet bejutni, mint bármely­ más ipari üzembe — a portán keresztül. Ez azt is jelenti, hogy akinek semmi dolga az adott üzemegységben, az természetesen nem mehet be. Lehet, hogy kezdetben cso­dálkoztak, vagy ahol ezután vezetik be, majd csodálkoznak rajta, de ezt ettől függetlenül tudomásul kell venni. S egy ilyen intézkedés állami gazdaságban és termelőszövetkezetben egyaránt népgazdasági, közösségi és egyéni érdek is. IV nemcsak emberek, hanem sok helyen messziről jött, idegen járművek is áthaladnak egyik-másik mezőgazdasági nagyüzem területén, s ki tudja, hogy mit raknak le, s mit szednek fel kerekeikkel. Lehet, hogy mindezt felesleges és kicsinyes aggályoskodásnak tekintik sokan, pedig­ nincs igazuk. Nem említünk mást, csak a sertéstenyésztést. 1955-ben például 24,1 százalékos volt megyénkben a sertéselhullás. A következő évben már „csak” 19 százalék, ami azt jelen­tette, hogy 5600 sertéssel több maradt meg. Az idei első ne­gyedévben újra 25 százalékkal emelkedett az elhullás a ta­valyihoz képest Igaz, hogy az okok közül első helyen áll­nak a tartási és takarmányozási hibák következtében fellépő fertőző betegségek. De miután a fertőző betegség létrejön, megfelelő intézkedések hiányában könnyen el is terjed. Bizonyára ez is elég annak bizonyítására, hogy sokkal körültekintőbbnek kell lenni ezeknek a kérdéseknek elbírá­lásában, és egy helyes intézkedést nem méltatla­nkodással, hanem elismeréssel kell fogadni. Féltenünk és óvnunk kell minden meglévő értéket, még a pillanatnyilag méltatlanko­dók érdekében is. D. Gy. 3 Napi 70 ezer tojást adnak a kiscséri baromfigondozók Szorgalmuk, eredményes munkájuk évekkel ezelőtt megalapozta hírnevüket. 1963-ban, amikor az új ba­romfitelepet átadták rendel­tetésének, elhatározták, hogy az eredményes gazdálkodás érdekében összefognak­. A tettekben megnyilvánuló el­határozást azóta több millió forint nyereségben realizál­ták a kiscséri baromfigondo­zók. A baromfitelepen dolgozó asszonyok, lányok csakha­mar rájöttek a közös böl­csesség hasznosságára. Ezért négy évvel ezelőtt megkezd­ték a munkálkodást a szo­cialista brigád cím megszer­zéséért. Erdős Gyulánét ak­kor tisztelték meg a brigád vezetéssel és azóta is büsz­kén tesz eleget e tisztesség­gel járó kötelezettségének. Felelősségteljes munka ez. Így érzi a brigád vezető, de tudják azok is, akik tagjai a kollektívának, akiknek ered­ményeit őrzi a napló. Nagy­szerű szereplések, munka- és versenysikerek fűződnek a brigád nevéhez. Képviseltet­ték magukat a Ki mit tud megyei szakmai vetélkedőn, s Kovács Judit, Czulák Ilo­na, Szentes Mária eredmé­nyesen szerepelt az országos döntőn is. — A legnagyobb előrelé­pés a szakmai hozzáértés­ben tapasztalható, a brigád tagjai közül többen elvégez­ték a szakmunkásképzőt. Hozzáértéssel gondozzák az állományt. Jelenleg árutojás termeléssel foglalkoznak. A 90 ezres telepen naponta mintegy 65—75 ezer darab tojást gyűjtenek össze gon­dozóink — mondja elisme­réssel Németh György ke­­rületvez­ető. Valamennyien ismerik a legújabb baromfinevelési módszert, eljárásokat. Klub­összejöveteleiken a kerület­vezető dr. Waller Cecília állatorvos irányításával megvizsgáltatnak egy-egy témát. Egymást segítve érték el az eredményt, a jó hírnevet, a többszörös szocialista bri­gád címet és jelenleg, már a szocialista üzem cím meg­hódításán fáradoznak. — Bízom a­bban, hogy nemsokára elnyeri telepünk a címet. Brigád-összejövete­len elhatároztuk, megtesszük a tőlünk telhetőt — véleke­dik Takács Miklósné, az A/6-os tojóház gondozója. A többiek is ezt vallják. A tőlük „telhetőben” foglal­ják össze a nagy parkosítást, amit a kulturált környezet megteremtéséért végeznek. Erre is szükség van, de azért mégis legtöbbet az bizonyít, hogy naponta 83 százalékos a termelés, vagyis száz da­rab tyúkból 83 tojik. A tisztaság, pontosság, fi­gyelmes munka mindenütt erény. Itt is az, de ez eset­ben a legkisebb mulasztás is érezteti hatását. Csak az tudja napról napra lelkiis­meretesen, hozzáértően gon­dozni az állományt, aki nem rest patyolattisztán tartani az itatókat,­aki szinte ref­­lex-szerűen megérzi mikor éhes a rábízott szárnyas­jó­szág. — Naponta többször is összeszedem a tojást. Ezt a közösség mellett egyéni ér­dekem is követeli. Végter­mék bérezés van nálunk és azon vagyunk, hogy megta­láljuk számításunkat — mondja az ifjú szakmunkás, Szentes Marika. Elégedettek a keresettel, a havonkénti 1600 forintos elő­leggel. A többit majd év vé­gén kapják meg, de addig is tudják, mennyi a havi fize­tésük. Mert például Mak­kai Béláné április havi el­számolási céduláján 2500 fo­rintos havi kereset áll. Va­gyis ebben a hónapban 900 forintot tett félre év végére. De hasonló a többiek kere­sete is. Ezzel­­ magyarázható, hogy egyik 19 éves szakmun­kásnak ezer forintban szám­lálva életkorával egyenlő megtakarított pénze van. Idén ezt tízezer forinttal akarják növelni. És aki megsérti a munka­­fegyelmet, nem tesz eleget a brigád által előírt követel­ményeknek ? — Figyelmeztetjük egy­mást. A baráti szó sokat­ használ. De, ha nem segít, akkor ítélkezik intéző bizott­ságunk — adják a felvilá­gosítást a többiek is. Az intéző bizottság új, tag­jai intézik a különböző ügye­ket. Megtárgyalják, mikor menjenek színházba, mert havonta rendszeresen erre is szakítanak időt. Tizen­hárman bérlet tulajdonosok is. Az intéző bizottság gon­doskodik a megfelelő klub­programról. A rendelkezésre álló pénzösszeg felhasználá­sára is ők tesznek javasla­tot. Az első évben csak ki­rándulásra, könnyebb szó­rakozásra fordították az ösz­­szeget. Ma már sokkal megfontoltabban gazdálkod­nak. Van rádiójuk, magnó­juk és pénzük. Valamennyien törzsgárdis­­ták. És figyelmeztető sza­vuknak súlya van. A kerü­­letvezető is kikéri vélemé­nyüket, figyelembe veszi javaslatukat döntés előtt. Úgy gondolom,­­ a vezető részéről ez az egyetlen tény is nagy erkölcsi elismerés és tovább növeli a brigád te­kintélyét, összeszoktak. Közösen oldják meg a nagy feladato­kat. Együttes erőfeszítéssel, közös bölcsességgel biztosít­ják majd idén a 18 millió tojás termelését a 35 millió forintos termelési értéket és a 6 millió forintos nyeresé­­get. N. B.­­ x Az A­FIT XIV. sz. , Autó­­­­javító Vállalat siófoki autó­szerviz üzeme vállal gk.-mo­­­sást, gyors javítást, TI. szem­lét Szolgáltatásunk gyors, ,pontos, megbízható. Munkaidő 6.30—20 óráig, munkaszüneti napokon 8—21 óráig. Éjjel­­- nappal gépkocsi mentőszol­gá­­l­lat Tel.: 510 4808 A napi „termés” begyűjtése Egészséges, tiszta szállásokban van a baromfiállomány elhelyezve.

Next