Fejér Megyei Hírlap, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

2 Köszönetnyilvánítás A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országos Szövetkezeti Tanács ezúton mond őszinte köszönetet azokért a részvétnyilvánításokért, amelyeket külföldi és magyar párt-, állami, társadalmi szervek, üzemek, kollektívák és ter­melőszövetkezetek, valamint magánszemélyek juttattak kife­jezésre Dobi István elvtárs elhunyta alkalmából. Pályázat felhívás katonai főiskolákra történő jelentkezésre A honvédelmi miniszter pá­lyázati felhívást adott ki a ka­tonai főiskolákra történő je­lentkezésre. A felhívás ér­telmében pályázhatnak mind­azok a 21. életévüket még be nem töltött ifjak, akik a dol­gozó nép fegyveres szolgálatát hivatásuknak érzik, s a nép­hadsereg, a határőrség, illetve a karhatalom hivatásos tiszt­jei akarnak lenni. Felvételre jelentkezhetnek, akik a közép­iskolai tanulmányaikat az 1968—69-es oktatási évben be­fejezik, vagy már korábban befejezték. További feltételek: erkölcsi-politikai megbízható­ság, feddhetetlen előélet, fizi­kai alkalmasság a katonai szol­gálatra, magyar állampolgár­ság, nőtlen családi állapot. • A katonai főiskolára pályá­zók jelentkezési lapot a közép­iskola igazgatójától, az előző években végzettek (sorkatonák is) az illetékes kiegészítő pa­rancsnokságtól kapnak. A fel­vételüket kérők a jelentkezési laphoz mellékelték sajátkezű­­leg írt részletes önéletrajzukat, születési anyakönyvi kivonatu­kat, az erkölcsi bizonyítványt, a korábban végzettek az érett­ségi bizonyítványt is. A je­lentkezési lapot — a mellék­­let­ekkel együtt — a középisko­lát e tanévben végzők az isko­la igazgatójának, a korábban végzettek a kiegészítő parancs­nokságnak, a sorka­toni szolgá­latot teljesítők pedig parancs­nokságuk személyügyi tisztjé­nek adják át. A pályázók ma­tematika és fizika írásbeli vizsgáját 1969. februárjában tartják megyénként. A már­cius, illetve április hónapban sorra kerülő további vizsgák színhelye a budapesti Zalka Máté katonai műszaki főisko­la lesz. A vizsgák pontos ide­jéről a jelentkezők a főiskolá­tól értesítést kapnak. A katonai főiskolák tanul­mányi ideje négy év. A főisko­lákon szerzett oklevelek — a parancsnoki, vagy technikusi szaktól függően — a polgári életben általános iskolai tanári, illetőleg felsőfokú szaktechni­kusi munkakörök betöltésére jogosítanak. A pályázat beküldésének ha­tárideje 1969. január 15-e. „11 plénum mérföldkő lehet“ A Pravda a csehszlovákiai helyzetről Moszkva (TASZSZ) A Pravda prágai különtudó­­sítói a lap szombati számában a CSKP KB novemberi­­ plé­numa eredményeinek a párt­­szervezetekben történt megvi­tatására és a csehszlovák kom­munistákkal folytatott be­szélgetéseikre hivatkozva han­goztatják: „A novemberi plé­num, a reakciós és revizionis­ta erőknek továbbra is folyta­tódó párt- és népellenes fel­forgató tevékenysége ellené­re, jelentős szerepet játszhat az ország helyzetének további normalizálódásában. A plé­num mérföldkő lehet a szo­cializmus építésében, a cseh­szlovák népnek a szovjet néppel és a többi szocialista ország népeivel fennálló ba­rátsága megerősítésében."' A tudósítók elmondják, hogy azok a csehszlovák kom­munisták, akikkel beszélget­tek, megelégedéssel nyilat­koztak arról a pozitív érté­kelésről, amelyet a plénum "adott a munkásosztály, a pa­rasztság és értelmiség húsz­éves erőfeszítéseiről. Ez az értékelés annál is jelentősebb, mivel több hónapon át az el­lenséges elemek akadálytala­nul rágalmazták a szocialista vívmányokat. A Pravda­­ tudósítói meg­jegyzik, hogy még ma is nyo­mást gyakorolnak a CSKP Központi Bizottságára és a kormányra olyan személyek csoportjai, akik magukat az „igazi demokrácia” és a „hu­mánus szocializmus” hívei­nek feltüntetve, valójában szocialistaellenes és revizio­nista erők törekvéseinek ad­nak hangot, hogy lejárassák a központi bizottság plénumá­nak határozatait, s meghiú­sítsák végrehajtásukat. yes S­­moeye! H­ao Görög titkosrendőrök F­r­an­ciaországban Párizs León Foix kommunista képviselő írásos interpellációt intézett a francia belügymi­niszterhez azzal kapcsolatban, hogy a görög junta titkos­rendőrei az Emberi Jogok Európai Bizottságának Stras­bourg­ ülése alkalmából, köz­vetlenül tanúkihallgatása előtt, erőszakkal hazaszállí­tották Petra kisasszonyt. Két másik tanú pedig csak nagy nehezen tudott kiszabadulni ellenőrzésük alól. Úgy tűnik — írja Leon Feix, — hogy a junta fegy­­ver titkosrendőrei szabadon sétálhatnak Strasbourg utcáin. Hasonló tevékenység Párizs­ban is tapasztalható, ahol a a görög katonai junta képvi­selői nyomásnak és fenyege­tésnek teszi ki a politikai mene­külteket. Leon Feix válasz kér a belügyminisztertől arra vo­natkozóan, hogy milyen kö­rülmények, és milyen erők cinkosságával tudták ezek a titkosrendőrök a kollektív út­levéllel Franciaországba ér­kezet Petra kisasszonyt elszál­lítani az országból. Milyen intézkedéseket szándékozik tenni azért, hogy véget vessen, a junta képviselői botrányos tevékenységének, akik nem elégszenek meg azzal, hogy Görögországban börtönzik be a demokraták ezreit, hanem francia földön is folytatják a görög állampolgárok üldözé­sét.­­ Nicole Dreyfus francia ügy­véd, aki megfigyelőként részt v­ett az ellenálló görög diá­kok athéni perén, Párizsban sajtóértekezleten számolt be arról, hogy a junta rendőrsé­ge milyen válogatott kínzá­soknak vetette alá a letartóz­tatott diákokat. (MTI) . Ú­­ lázadást fojtottak el Tibetben A PAP lengyel hírügynök­ség pekingi tudóst­ója közli: a kínai fővárosban megjelentek a tibeti katonai körzet parancs­nokságának falragaszai, ame­lyek hírül adják, hogy „láza­dást fojtottak el Tibetben”. A falragaszok olyan „új mozga­lom” elfojtásáról számolnak be, amely a Mao elnök és he­lyettese, Lin Piao vezetése alatt álló központ ellen irányult, s egyben több, mint száz letar­tóztatott személy nevét köztik. Közöttük találhatók Csou Zsen­­san és Vang Csi-mej, a Tibeti Autonóm Körzet pártbizottsá­gának volt titkárai. (MTI) Az Egyesült Államok Európába vezényli „zöldsapkásait” Washington Richard Nixon, az Egyesült Államok újonnan megválasz­tott elnöke pénteken New York-i főhadiszállásán külpo­litikai tanácsadókat fogadott. Ronald Ziegler, Nixon sajtó­főnöke a sajtó képviselőjének adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a tanácskozáson külpolitikai kérdésekről és Nixon megalakítandó kormá­nyának összetételéről volt szó. A szóvivő arról is beszá­molt, hogy William Scran­ton, pennsylvaniai kormány­zó Nixon megbízásából hétfőn közel-keleti „ténymegállapí­­tó” körútra indul. A kormány­zó eközben Irán, Libanon, az Egyesült Arab Köztársaság, Szaud-Arábia, Jordánia és Izrael államfőivel kíván talál­kozni. New Yorkba december 11-én tér vissza és Nixonnak beszámol tapasztalatairól. Az újonnan megválasztott elnök táviratot intézett a hat ország államfőihez. Ebben felkérte őket, hogy fogadják William Scrantont és tájékoz­tassák őt kimerítően a közel­­keleti helyzetről. Az AP hírügynökség mér­tékadó forrásokra hivatkoz­va közli, hogy az Egyesült Ál­lamok a jövő év elején a ge­rilla­háború céljaira kikép­zett, hírhedt „zöldsapkások” néhány alakulatát Nyugat- Németországba vezényli. E lépésnek az a célja, hogy az USA fokozza az NSZK-ban állomásozó fegyveres alaku­latainak erejét. Egyes források szerint már megállapodás született arról, hogy az Egyesült Álla­mok két dandárt és négy re­pülőegységet vezényel át Nyu­gat-Németországba. Mint ismeretes, a ,,zöldsap­kások” túlnyomó része ma Dél-Vietnamban tartózkodik és ott a védtelen falusi lakos­sággal szemben el­követett ke­gyetlenkedésekkel tett­ék ma­gukat gyűl­öltté. CUPI) Egy hét a világpolitikába Saigon alkudozik Hosszas huza­vona után vé­gül is szerdán jelentette be a saigoni kormányzat, hogy el­küldi képviselőjét a párizsi tárgyalásokra. De e közlemény is hangsúlyozta — s ezt a po­litikai megfigyelők Washing­ton engedményeként értékelik —, hogy csak „kétoldalú” tár­gyalásokba egyezik bele. E formulával Saigon azt próbál­ja jelezni, hogy a maga részé­ről nem ismeri el külön tár­gyalófélként a DNFF küldött­ségét, bár a front képviselői­nek jelenléte ellen nem tehet semmit. Az amerikai vissza­kozás m­iatt a DNFF Párizsban tartózkodó küldöttsége hivata­losan tiltakozott. A VDK kül­ügyminisztériumának szóvivő­je is kifejezésre juttatta: kor­mányának álláspontja szerint az Egyesült Államok agresszív háborúja beszüntetésének és a vietnami béke helyreállításá­nak kérdését a VDK, a DNFF és az Egyesült Államok közöt­ti tárgyalásoknak kell eldönte­ni. Tovább fenyeget a frankválság A múlt hét végén már isme­retessé vált, hogy a francia kormány elutasítja a frank le­értékelését, de a francia pénz stabilizálása érdekében terve­zett intézkedések de Gaulle vasárnap esti rádióbeszédéből váltak ismeretessé. Az elnök, aki a májusi sztrájkra próbál­ta hárítani a frank megingott helyzetéért a felelősséget, a devizapiac szigorú ellenőrzésé­vel, a költségvetési deficit csökkentésével, a közszolgálta­tási díjak emelésével, az ex­porttámogatás fokozásával, il­letve az ipari bruházás ser­kentésével próbál úrrá lenni a válságos pénzügyi helyzeten. A frankvédő intézkedések nemzetgyűlési vitájában a kommunista képviselőcsoport nevében Robert Ballanger ki­jelentette: a franciákat most a gaulleizmus tíz évi uralmának következményei sújtják. A kormány a kisemberek vállai­­ra kívánja rakni a válság meg­oldásának terheit, s csak presz­­tizsokokból áll el a frank de­valválásától. A heves vita el­lenére a francia nemzetgyűlés azonban jóváhagyt­a a kormány által beterjesztett törvényja­vaslatot, 157 szavazattal, 87 el­lenében fogadta ezt a szenátus is. A párizsi intézkedések beje­lentését követően ismét meg­nyitották kapuikat Nyugat-Eu­­rópa valutatőzsdéi, s bár a frank devalválásából, s a már­ka felértékeléséből óriási nye­reségre váró banktőke számí­tásai nem váltak be, az üzlet­emberek így sem járnak rosz­­szul az ipari beruházások és az export támogatására fel­ajánlott állami szubvenciók miatt. A pénzügyi szakértők azonban hangoztatják, , hogy de Gaulle intézkedései csak átmenetileg enyhítik a helyze­tet. Nem ért véget, csak átme­neti nyugvóponthoz jutott a nyugati pénzrendszert megrázó válság. Olaszország — kormány nélkül Folytatódik az olasz belpoli­tikai válság, amely Leone mi­niszterelnök lemondásával még a múlt héten kezdődött. Sara­­gat köztársasági elnök — nagy meglepetésre — előbb Sandro Pertinit, a képviselőház szoci­alista­ párti elnökét bízta meg tájékozódó kormányalakítási tárgyalásokkal, de végül Ru­mor, a kereszténydemokrata párt néhány nappal korábban lemondott, majd funkciójában ismét megerősített főtitkára kezdte meg a kabinet megala­kításával kapcsolatos tárgyalá­sokat. Politikai megfigyelők egybe­hangzó megállapítása szerint nem kétséges, hogy Olaszor­szágnak rövidesen ismét kö­zépbal koalíciós kormánya lesz. E következtetéseket a Rumor körül és a kereszténydemokra­ta főtitkár részvételével le­folyt pártközi megbeszélésekre alapozzák. A kereszténydemok­rata párt különböző funkciói­nak vezetői — mint ez tárgya­lásaikból kitűnt — azért ra­gás­znak Kumor személyé­hez, mert ebben az esetben gyors kormányalakításra szá­míthatnak, s így elkerülhetik az időhúzással együttjáró presz­tízsveszteségeket. Nixon kormánya — A hét eseményeinek so­rába tartozik, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok novemberben megválasztott új elnöke megkezdte jövendő kor­mánya kialakításával kapcsola­tos tárgyalásait. Bár előzetes hírek érkeztek arról, hogy Humphrey jelenlegi alelnök is nagy szerepet kap majd a Ni­­xon-adminisztrációban, s uta­lások hangzottak el Rockefel­ler New York-i kormányzó részvételéről is, mindkét poli­tikus cáfolta, hogy vállalná a személyével kapcsolatban em­legetett kormányfunkciókat. Ugyanakkor viszont ismeretes­sé vált, hogy Nixon­ szóvivőjé­nek tisztét Herbert G. Klein tölti majd be, s egyesek tudni vélik azt is, hogy Cabot Lodge kihagyja bonni állomáshelyét, s Nixon tanácsadója lesz vietna­mi kérdésekben. Egyidejűleg bejelentették, hogy az Egye­sült Államok januárban hiva­talba lépő elnöke puhatolódzó tárgyalásokra különmegbízot­­tat küldött a Közel-Keletre. A diák­Zavargások háttere Végezetül — a közel-keleti események sorában — az egyiptomi diáktüntetések kel­tettek nagy­ figyelmet Az Al Manszurában, illetve Alexand­riában ismételten kiújuló ösz­­szetűzéseknek több halálos ál­dozata is volt, sokan pedig megsebsültek. A kairói hivata­los közlemények nem titkol­ták, hogy nemcsak az egyete­misták és a középiskolások vettek részt a megmozdulá­sokban. Már az első jelentések is utaltak arra, hogy „más elemek” is bekapcsolódtak. A diákmegmozdulások min­denképpen összefüggnek a kö­zép- és felsőoktatás megrefor­málásával kapcsolatos intéz­kedésekkel. De az sem kétsé­ges, hogy a két egyiptomi vá­rosban kipattant, tehát lénye­gében elszigetelt zavargásokat Nasszer elnök belpolitikai el­lenzéke is igyekezett kihasznál­ni. A megfigyelők véleménye szerint abból a tényből, hogy a tüntetések a muzulmán ünnep, a Ramadán első napján, és az EAK-ban betiltott fanatikus­ mohamedán szervezet egykori fellegvárában, Al Manszurában kezdődtek, bizonyosra vehető a Muzulmán Testvérek nevű po­litikai és vallási szervezet rész­vétele. Viszont a kifejezetten jobboldali politikai követelések nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy a júniusi háború óta le­váltott, burzsoá köröket képvi­selő tisztek, illetőleg a vissza­szorított, s a kényszernyugdí­jazott vagy elítélt katonákkal szövetséges, nyugat felé tekin­tő erők is igyekeztek felhasználni a maguk céljaira a diáktüntetéseket. Ezért vált szükségessé a népi erőkből élet­­re hívott legfelsőbb politikai testület, a T ASZÚ rendkívüli kongresszusának összehívása is. Nasszer a népi erők részvéte­lével és jóváhagyásával kíván úrrá lenni a helyzeten. Vasárnap, 1968. december­­ 1 Bikovszkij a Szonda-kísérletekről Valerij Bikovszkij, az is­mert szovjet űrhajós a Szon­da—5 és a Szonda—6 auto­mata űrállomásokkal végzett kísérletek kapcsán nyilatko­zatot adott a TASZSZ tudó­sítójának. Bikovszkij a kísérletek leg­fontosabb eredményét abban látja, hogy az űrhajózás tör­ténetében az ember először hozott létre olyan szerkezete­ket, amelyek nemcsak meg­kerülték a Holdat, hanem si­keresen vissza is tértek. Emel­lett nem közömbös az sem, hogy az atmoszférába máso­dik kozmikus sebességgel visszaérkező űrállomások le­szállításának két új módsze­rét próbálták ki. Az egyik ilyen módszer az irányított, a másik pedig a ballisztikus. Bikovszkijt ezek után meg­kérdezték, mi a véleménye a Föld—Hold—Föld pályán je­lentkező súlytalanságról, illet­ve sugárzásról. „Közömbös vagyok a súly­talanság iránt — mondotta az űrhajós —, sőt bizonyos mér­tékben tetszik is nekem ez az állapot. Az a 119 óra, amelyet az űrben töltöttem, élve a súlytalanság nyújtotta *szol­gáltatásokkal* egyáltalán a«al tette ezt az állapotot ellen­szenvessé”. A Föld körüli pályán vég­rehajtott több napos kísérle­tek megerősítették a tudósok­nak azt a következtetését, hogy ugyan az űrben való folyamatos tartózkodás hatáso­san van az emberi szervezet­re, de következményekkel nem jár. Bikovszkij ezután elmond­­otta, hogy a sugárzás rend­kívül veszélyes minden élő­lényre. Az ember részvételé­''' vel történő űrutazásokat azonban olyan időre tervezik, amikor minimális lesz a Nap aktivitása. Nyilatkozata végén Bi­kovszkij rámutatott: sokan kívánkoznak a Holdra. Szá­mos automata űrállomás si­keresen valósítja meg a Hold­kutatás programját, és ily módon sokat tudunk földünk örökös útitársáról. Azonban addig a pillanatig, amíg az ember eljut a Holdra és an­nak felszínén megteszi az el­ső lépéseket, még elég sok idő telik el. De a Föld—Hold- Föld útvonalat, már létrehoz­tuk—, mondotta befejezésül Bikovszkij. (MTI) Svájci fegyverek Izraelben Genf , A TASZSZ tudósítója írja: A lapok a Bürle-cég botrá­nyáról cikkeznek, s a kérdés a parlament legközelebbi ülés­szakának is napirendjére ke­rül, hogy mi történt Bürléék­­kel? A válaszhoz előbb tudni kell, hogy a Bürle-cég Svájc egyik leghatalmasabb gép­gyártó társasága, amely Zü­rich elővárosaiban több fegy­vergyárral is rendelkezik. Tü­zérségi fegyvereket, rakétalö­­vegeket és egyéb hadianyagot készítenek, amelyet természe­tesen nemcsak a svájci hadse­regnek adnak el, hanem kül­földre is.­­1964-ben például a svá­jci vállalkozóknak­ ez az üz­lete 30 millió frankot hozott. Az ország kormánya — ha­gyományos semlegességéhez híven — csak arra ügyel, hogy ne adjanak el svájci fegyvereket háborúzó orszá­goknak, vagy olyanoknak, ahol fegyveres konfliktus ve­szélye forog fenn, továbbá hogy a vásárlók ne adják to­vább e fegyvereket. Nos, a Bürle-cég éppen ezen a rendelkezéseken tette túl magát, s fegyverei eljutottak: Izraelbe, a Dél-afrikai Köz­társaságba és a világ több más, tilosnak tekinthető tér­ségébe. Bürléék egyszerűen hamisított dokumentumokkal vezették félre az ország kor­mányát, ily módon csupán ta­valy és az idén több mint 1300 légelhárító ágyút, több mint 5000 rakétát és csaknem negyedmillió ágyúgolyót ad­tak el. A botrány kirobbant. A na­­rnapokban letartóztatták a vál­lalat kereskedelmi­ igazgatóját és­­egy másik magasrangú tisztviselőt. A letartóztatot­tak beismerésein kívül a fő­ügyész kezében egész sor más leleplező dokumentum is van. Volt SS-eket ítéltek el Darmstadt A darmstadti bíróságon pén­teken 4-15 évi börtönbünte­tésre ítéltek hét volt SS-tisz­­tet, akik a második világhábo­rú alatt több mint 80 000 sze­mély meggyilkolásában vol­tak bűnrészesek. Három egy­kori SS-t felmentettek. A vád­lottak egyebek között részt vettek a Kijev melletti Babij Járnál végrehajtott tömeggyil­kosságban. Perük 14 hónapig tartott. A bíróság igen sok országból összesen 175 tanút hallgatott meg. (AFP)

Next