Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

2 Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a M­­SZKP XXIV. kongresszusán résztvevő magyar pártdelegáció vezetője Moszkvában (F. m. Hírlap — Telefoto) Tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa (Folytatás az első oldalról) mányos­ termelési egyesülések létrehozása mellett. A gazda­sági reformot is ebből az alapállásból szemügyre véve kijelentette: a reform egye­lőre gyengén serkenti a ter­melés magasabb tudományos­műszaki alapon történő fej­lesztését... Ideológiai vonatkozásban elítélte mind a .,bal"-, mind a jobboldali revizionizmust, megbélyegezte a kínai veze­tők szovjetellenes magatar­tását, akik kommunistának­ nevezik ugyan magukat,, de megrágalmazzák a kommu­nista építés szovjet tapaszta­latait. Nyikolaj Maszlennyikov, a Gorkij Területi Pártbizottság első titkára állást foglalt a kolhozok melléküzemi tevé­kenységének felkarolása mel­lett kiemelve, hogy ezeket, az üzemeket tisztességesen el kell látni felszereléssel, anyagokkal. A kongresszus első külföldi felszólalója Le Duan, a Viet­nami Dolgozók Pártja Köz­z­ponti Bizottságának első tit­kára volt. A­ vietnami küldöt­tet óriási ovációval fogadta a kongresszusi hallgatóság. Le Duan kijelentette, hogy az amerikai agresszorok ellen és a haza megmentéséért, va­lamint a szocializmus építé­séért vívott háborúban Vi­etnam nőne szüntelenül érzi a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet korr­gány és az "egész szovjet nép lel­kes támogatását, óriási és értékes segítségét”. A Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának el­ső titkára aláhúzta, hogy a vietnami nép feltétlenül győ­­zelmet­­arat az amerikai im­perialista agresszió elleni harcban.­­Vietnam népe Ho ,­Si Minh elnök szent hagyaté­kának megfelelően a végsőkig fog harcolni a déli országrész felszabadításáért, Észak meg­­védéséért és a haza békés újraegyesítéséért. A vietnami pártküldöttség vezetőjének felszólalásával zárult a pártkongresszus szer­da délelőtti­ ülése. A délutáni ülésen felszó­lalt: Sarat Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Grigorij Zolotuhin, az SZKP Krasznodari Határterületi Bi­zottságának első titkára és Vaszilij Mzsavanadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Ezt követően a kongresz­­szust három testvérpárt kép­viselői üdvözölte. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a kongresszus szerda délutáni ülésén kijelentette, hogy az NSZEP küldöttsége teljességgel osztja a Leonyid Brezsnyev által ismertetett­­ beszámoló megállapításait,­­ annak széles körű békeprog­ramját. A szónok emlékeztetett rá: Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta azt a tényt, hogy szá­mos állam nemzetközi jogi­lag elismerte az NDK-t; hangsúlyozta az európai ha­tárok sérthetetlenségét. Mi — folytatta a szónok — mindig Lenin útmutatásait követtük, a szocialista és a kommunista építés tapaszta­lataira támaszkodtunk. Az NDK következetesen fejlesz­­teni fogja a politikai, gaz­dasági, tudományos-műszaki együttműködést és a szocia­lista integrációt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak keretein belül. A jövő­ben is tovább erősítjük a Varsói Szerződéshez tartozó államok­ közötti fegyverba­rátságot — mondotta. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az SZKP XXIV. kong­resszusának szerda délutáni ülésén Üdvözölte a kongresz­­sz­ust. ..kifejezt» azt az osz­tály- és eszmei közösséget, testvéri egységet és megbont­hatatlan kapcsolatot,, amely összeköti a két pártot és a két­ népet". A kommunista építésnek Leonyid Brezsnyev beszámo­lójában kifejtett programja alkotó szellemű lenini prog­ram — mondotta Edward Gierek, majd megállapítot­ta : ,.a kongresszus befolyást gyakorol az egész emberisé­get foglalkoztató problémák­nak a további megoldására”. Az SZKP a forradalmi gondolat és gyakorlat örök­ké élő forrása. firmer, ez’ha­tározza meg az SZKP vezető szerepét a világ kommunista és munkásmozgalmában — mondotta, majd kijelentette: Lengyelországban támadt legutóbbi nehézségeket le­­küzdjük. Igása a szocializ­mussal szorosan összeforrott munkásosztály támogatási­nak, a­ Lengyel Egyesült Munkáspárt belső erejének, Lengyelország minden ba­­ráj­a segítségének. Pártunk, a népünk mély elismeréssel adózik az SZKP- nak és vezetőségének a problémáink irányában ta­núsított megértésért, a meg­oldásokhoz nyújtott baráti segítségért? Az R7­KP XXIV. kongresz­­szusa csakúgy, mint pártjuk minden kongresszusa, fontos esemény az­ egész, nemzetközi kommunista mozgalom szá­mára, $■/. egész világ közvé­leménye számára. — mon­dotta Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt helyettes főtitkára. ..Éppen ezért a szovjetelle­­nesség — bármilyen formá­b­an is jelentkezzék és bár­honnan induljon is ki — bűn­tény a munkásosztály és a népek érdekei ellen. Mi har­colunk és mindenkor a leg­erélyesebben harcolni fogunk ellene” — mondotta Marchais. A Francia Kommunista Párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja között min­denkor megvolt a testvéri­ség, a szolidaritás és az együttműködés. Ezt soha nem tudta és tudja megin­gatni semmiféle megpróbál­tatás. Mi teljes eltökéltség­gel még jobban erősítjük ez­t a kapcsolatot pártjaink kö­zött, amelyeket joggal ne­veznek testvérpártoknak, — mondotta a Francia Kom­munista Párt helyettes fő­titkára. A kongresszus ma tovább folytatja munkáját. HÍRLAP Súlyos harcok Kelet-Pakisztánban Dz­sia Khan őrnagy, a ke­let-pakisztáni felszabadító hadsereg parancsnoka, az ideiglenes kormány vezetője az egyik titkos bongóliai rá­dióban mondott beszédében leszögezte: fegyveres erői a keleti országrész java részét ellenőrzésük alatt tartják, felszólította ,,az egész vilá­got”, hogy jöjjenek Kelet- Pakisztánba, és személyesen győződjenek meg a helyzet­ről. A pakisztáni légierő ked­den bombázta a daccai egye­temet. Az egyetem mintegy öt­ven professzora és hallga­tója meghalt. A szerda reggeli hírügy­nökségi jelentések szerint a kelet-pakisztáni polgárhábo­rú leginkább Daccá és Chitta­gong városát sújtotta. Ked­den különösen Chittagong ki­kötővárosban folytak véres harcok a kormány­csapa­tok és az ellenállók között. ..Az egész város lángokban áll” — jelentette a bengáliai tit­kos rádiókra hivatkozva az indiai hírügynökség. A hétfő este óta pusztító tűzvész Chittagong összes kikötőbe­­rendezéseit veszélyezteti. Daccában a harcok állító­lag a repülőtér és egy kato­nai helyőrség területére össz­pontosulnak. A nyugat-pakisztáni rádió változatlanul azt állítja, hogy ..a.z. egész országban nyuga­lom van”. Számár Szén, India ENSZ- küldötte — a Reuter New York-i jelentése szerint — kedden 24 óra alatt immár másodszor találkozott U Thant főtitkárral. A meg­beszélés után közölte: nem terjesztett új javaslatot a vi­lágszervezet főtitkára elé. Az indiai kor­mány kedden este ülést tartott és jóvá­hagyta azt a határozatot, amelyben kinyilvánítja az indiai nép szolidaritását a ben­gáli nép ,,törekvéseivel”. A Kelet-Pakisztán önálló­ságáért küzdő felszabadító hadsereg szerdán, kemény harcok után ellenőrzése alá vonta a noahattai repülőte­­ret — közölte ,,megerősített értesülésekre" hivatkozva a PTI indiai hírügynökség. Ugyanakkor a központi kormány ellenőrzése alatt álló pakisztáni rádió szerdán reg­gel több alkalommal is hangoztatta, hogy Kelet-Pa­kisztán összes nagyvárosá­ban, így Chittagnngban is, az­ élet visszatért rendes kerék­vágásába. Szerdán Karachiba érke­zett a Vöröskereszt nemzet­közi bizottságának a polgár­háború sújtotta Kelet-Pa­kisztán lakosságának szánt első segélyszállítmánya. A Vöröskereszt megbízottai, akik a szállítmányt kísérik, most arra várnak, hogy en­­gedélyt kapjanak a központi kormánytól a Daccába való továbbutazásra. Puccs Ecuadorban Az AP hírügynökség gyors­hírben továbbított jelentése szerint szerdán katonai láza­dás robbant ki Ecuadorban ,Jose Maria Velasco Ibam­a ál­lamelnök kormánya ellen. A lázadást — mint az AP írja — Luis Jacome Chavez dandártábornok vezeti, akit előzőleg eltávolítottak a had­seregből és a katonai akadé­mia éléről is, amelynek igaz­gatója volt. Chavezt­ Marge Acosta Ve­lesco hadügyminiszter — az elnök unokaöcs­e — távolí­totta el. A helyzet az AP szerint za­varos. A fegyveres erők veze­tésében igen súlyosak a néz­­ete­l­térések, amen­n­yi­ben egyes csoportok az elnököt, mások viszont Chavezt támo­gatják. Ugyancsak az AP jelentet­te, hogy Velasco elnök állító­lag maga is a hadügyminisz­tériumban tartózkodik, s in­nen irányítja a hozzá hű ka­tonai erők mozdulatait. Vi­szont úgy tudják, hogy pél­dául a MX­ főnyi légideszant­­zászlóalj a katonai akadémia 100 tisztje, a Port Libertad-i lövészászlóalj és a salinasi tüzér osztály a lázadók olda­lára állt. Folytatódik a laoszi agresszió A dél-vietnami báb­rezsim csapatai szerdán,reggel újabb inváziót indítottak Laosz el­len. Thieu, a saigoni bábrezsim elnöke, a demilitarizált öve­zettől délre lévő Dong­ Ha tá­maszponton tartott sajtóérte­­s kezdetén azt állította, hogy öt­­ perccel sajtóértekezletének­­ megnyitása előtt amerikai he­likopterek által szállított dél­vietnami egységek szálltak le Laoszban. A hadművelet méretéről és pontos színhelyéről közelebbi részleteket nem közölt. N­em mindennapi utazásra hívta meg szombaton a Lao­szi Hazafias Front pártjának hanoi tájékoztató irodája a Hanoiban akkreditált külföldi tudósítókat. Az utazás előzménye, hogy a Patet Lao egységei foglyul ejtették Nguyen Van Tho ezre­dest, a dél-vietnami ejtőernyős hadosztály 3.­ dandárénak pa­rancsnokát és egész törzsét. Lehetővé tették a tudósítók­nak, hogy találkozzanak az elfogott tisztekkel, a VDK és Laosz határának egy pont­ján. A jelenlévő tudósítók első­sorban Nguyen Van Tho ez­redeshez intézték kérdéseiket, két tisztje pedig időnként ki­egészítette az ezredes vála­szát. A DNFF fegyveres erői kedden és szerdára virradó éjszaka Dél-Vietnam egész, te­rületének­­különböző­ pontjain folytatták offenzívájukat és zavaró hadműveleteiket a sai­goni rezsim állásai ellen­­­ közölte szerdán reggel egy dél-vietnami katonai szóvivő. A szóvivő beismerése sze­rint számszerűleg a legöbb összecsapásra az­­ észak­„ Pon­ton” lévő tartományokban került sor. A felszabadító erők kedden Quang Tun tartomány térsé­gében további három ameri­kai helikoptert lőttek le. Öt amerikai megsebesült. Csütörtök, 1971. április 1. Pakisztán viharos napjai PAKISZTÁN KEZ­Rti RÉ­SZÉRŐL e pillanatban sem­mi bizonyosat nem tud a vi­lág, csak azt, hogy polgár­­háború van és tízezres nagy­ságrendben számolják a ha­lottakat. E vérzivatar méreteinek és okainak megértéséhez min­denekelőtt azt kell­­ tudni, hogy a brit gyarmatosítók távozása után India ketté­osztásakor szinte lehetetlen­­államalakulatként jött létre Pakisztán. A 80­­­000 négy­zetkilométer nagyságú ,Nyu­­gat-Pakiszt­ánt 1700 kilomé­ter választja el a hatszorta kisebb Kelet-Pakisztántól. Ugyanakkor a lakosság több­sége Kelet-Pakisztánban él. Ráadásul az országban a­ tényleges gazdasági és állam­hatalmi pozíciókat Nyugat- Pakisztán monopolizálta. Noha a devizabevételek több mint felét a kelet-pakisztáni juta­m kivitel hozta — a költségvetés kétharmad ré­szét, a katonai és adminiszt­ratív kiadások négyötödét költötték Nyugat-Pakisztán­­ra, a köztisztviselői és ka­tonatiszti kar csaknem tel­jes egészében nyugat- pakisz­tániakból áll, sőt, a hadsereg gépesített, egységeinek több­sége is. MINDEHHEZ JÁRUL, hogy Kelet-Pakisztán bengáli la­kossága számára a túlnyomó részben pandzsábi nyugat­­pakisztáni lakosság szokásai és­ nyelve is teljesen idegen. Az elmúlt húsz év során így Kelet-Pakisztánban egyre inkább úgy tekintettek az ország nyugati részére, mint egy távoli, idegen államra, amely Kelet-Pakisztánt ki­zsákmányolja. Emiatt a ke­leti országrészben mindig rendkívül erős volt a tarto­mány teljes függetlenségét követő mozgalom, vagy leg­alább is a messzemenő au­tonómia igénye. Aráig a pakisztáni állam katonai kormányzás alatt állt, és a különböző pártok tevékenységét csak formáli­san engedélyezték — a füg­getlenségi irányzatokat fel­szín alá lehetett szorítani. 1970. decemberében azonban Jahja Khan pakisztáni elnök '■'­rendelte az általános vá­lasztások megtartását. Ez erkölcsi és társadalmi szem­pontból pozitív lépés volt a katonai uralom felszámolása felé. Az eredmény azonban ezt bizonyította, hogy Jahia Khan és a hadsereg nem mérte fel helyesen az erő­viszonyokat. A választások eredményeként ugyanis Ke­­let-Pakisztánban a Mudzsu­­bur Rahman sejk által veze­tett Avámi­­ Liga elsöprő többségbe­ került. Ez a több­­ség Kelet-Pakisztán népessé­gi túlsúlya miatt olyan nagy volt, hogy Rahman pártja a központi nemzetgyűlés man­dátumainak abszolút több­ségét is megszerezte; már­­pedig Rahman és az Avami Liga gazdasági függetlenség­gel felérő autonómiát köve-,, telt Kelet-Pakisztán száma­' rá, és megvolt az alkotmá­nyos lehetősége arra, hogy ezt a nyugat-pakisztáni kép­viselőkkel sz­emben a nem­zetgyűlésben meg is szavaz­tassa. A VÁLASZTÁSOK TEHÁT helyrehozhatatlan ellent­mondást teremtettek a nyu­­gat-pakisztáni kézben lévő fegyveres és adminisztratív hatalom — még a kelet-pa­kisztániak kezébe csúszott törvényhozói hatalom kö­zött.­­ Ezért Jahja Khan csak február közepén szánta rá magát arra, hogy március 3-ára összehívja a nemzet­gyűlést. Amikor Rahman megismételte az autonómiá­ra vonatkozó követeléseit , a központi kormány megerő­sítette a Kelet-Pakisztánban állomásozó csapatokat és el­rendelte a rendkívüli álla­potot. Rövid tárgyalási idő­szak következett a rendkí­vül feszült légkörben. A tár­gyalásokon Bhutto volt kisl­­ü­syminiszter, aki Nyugat- Pakisztánban­ választási győ­zelmet aratott. Jahia Khalít támogatta és elítélte Kelet- Pakisztán önállósodási tö­­rek­véseit. EZ VILÁGOSSÁ TETTE, hogy sem a hadsereg, sem Nyugat-Pakisztán vezető po­litikai erői nem hajlandói­ lemondani a Kelet-Pakisz­tán fölötti hegemóniáról. A tárgyalási időszak kudarca után Jahja Khan elhalasz­totta a nemzetgyűlés össze­hívását , mire Rahman és pártja „általános engedetlen­ségi mozgalmat” hirdetett, követelte a központi kor­mány csapatainak kivoná­sát, és gyakorlatilag kézbe vette az országrész adminisz­trációját. A Kelet-Pakisz­­tánban állomásozó katonai egységek ekkor tüzet nyitot­tak — és megindult a pol­gárháború örvényének kör­forgása. A helyzet e pillanat­ban teljesen áttekinthetetlen. Ami viszont a távolabbi perspektívákat illeti — az a Pakisztán, amelyet a világ 1947. óta ismer, nincs töb­bé. Tehetséges, hosz a köz­­­ponti hadsereg ágyúi ideigle­nesen föld alá szorítják a kelet-pakisztáni lakosság au­tonóm és függetlenségi kö­veteléseit. 170­1 kilométer tá­volságból azonban aligha­­­hét tartósan megszervezni 1 3 tízillió ember fegyveres el­nyomását. —1 —e Gerillák kontra hadsereg Újai csúcstalálkozó várható Szerdára virradó éjszaka nem történt jelentősebb inci­­dens Ammanban, ahol hato­dik napja tart a palesztinai gerillák­, és a jordániai had­sereg újabb szembenállása. A palesztinai milíciák az éjsza­ka védelmi állásokat foglal­tak el a főváros több pont­jain. Nem történt összetűzés Dzseras városában sem, ame­lyet a gerillák kedden körül­zártak. Ennek ellenére rend­kívül feszült a hangulat, és szinte bizonyosra veszik a harcok fellángolását. Az Egyesült Arab Köztár­saság arab csúcsértekezlet összehívását kezdeményezte a kiújult jordániai válság le­küzdésére. Hafez Iszmail ál­lam,miniszter magához ké­rette az arab országok Kai­róban akkreditált nagyköve­teit, és közölte velük, hogy az EAK­­kormánya a Palesztinai Felszabadítási Szervezet ké­résére válaszul csúcsár­te kezd­­et megtartására hívta fel az arab királyokat és államfő­ket. Iszmail közölte, hogy Kairó kész megrendezni a csúcstalálkozót. Mint ismeretes, az arab ki­rályok és államfők utoljára fél évvel ezelőtt ültek össze a néhai Nasszer elnök kez­deményezésére és egyezmé­nyükkel akkor sikerült pon­tot tenni a véres­ jordániai polgá­rh­á­ború­ra. Egy izraeli fasiszta színe­zetű ifjúsági szervezet ro­hamcsapata kedden feldúlta a kommunista párt Tel Aviv- irodáját, összetörték a be­rendezést és megsebesítették a pártlap egyik szerkesztő­jét. Az izraeli rendőrség csak egy­ kommunista parlamenti képviselő erélyes fellépésére, gyorsította meg a vizsgálatot, és tartóztatta le a rohamcsa­pat tíz tagját. Kairói kormánykörök és párizsi politikai megfigyelők egyaránt megkülönböztetett érdeklődéssel figyelik az F­AK nyugat-európában akk­reditált nagyköveteinek ta­lálkozóját, amelyen Mahmud Riad külügyminiszter tálié­ Riad tervet­ koztatja az egyiptomi diplo­matákat a kairói kormány elképzeléseiről. Értesülések szerint a diplomáciai offen­­zíva fő célját a külügymi­niszter abban határozta meg, hogy nyomást kell gyakorol­ni Izraelre és az Egyesült Államokra. .Tarring február 8-án átnyújtott javaslatainak elfogadása érdekében. Az Al Aharam című kairói félhivatalos lap Párizsból keltezett jelentése szerint Riad kijelentette: Egyiptom úgy véli, két szakaszban le­hetne megvalósítani az izraeli csapatok visszavonását. Az első szakasz az izraeli csapa­tok részleges kivonása lenne a Szuezi-csatorna térségéből. E lépés következtében lehe­tővé válna a csatorna meg­nyitása. Ez­t követné a csa­patok teljes kivonása. Tíz halott Varsó A felső-sziléziai ,.Plokitni­­ca” szénbányában* befejeződ­tek a több mint egy hete tar­tó mentési munkálatok, ame­lyeknek eredményeként 9 bá­nyász életét sikerült meg­menteni, tizen azonban meg­haltak. Csodával határos mó­don megmenekült Alojz­y Pi­cistek bányász, aki 157 órát töltött több mint 800 méter mélységben, étlen-szomjan, a külvilágtól elvágva.

Next