Fejér Megyei Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

A húsellátást vizsgálta a NEC Vendégünk: a Nílus-expedíció vezetője Sportműsor a hét végén A szerkesztőség postájából béke­hónap­ ossze évek óta a május nemcsak a tavasz leg­szebb hónapjaként él az emlékezetben, ez az időszak a béke szimbóluma is. Nem­csak azért, mert ilyenkor leg­­szebb a határ, és már a he­gyek alján is illatozik a gyöngy­virág, hanem mert májushoz kötődik a legutóbbi évek egyik legnagyobb eseménye: a győ­zelem. A győzelem, amit a fasizmus felett arattak a Szovjetunióval az élen a szövetséges erők. A győzelem napjaként május 9-e vonult be a történelembe, ez a kezdete immáron hosszú évek ó­ta a májusi békekampány­­nak, békeakciónak. A megem­lékezések, az ünnepségek azon­ban már korábban megkez­dődnek. Székesfehérváron pél­dául már ma megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, és hasonló ünnepségeket rendez­nek más helyeken is. A szokásokhoz, az új, de nagyszerű tradícióhoz híven már ma baráti találkozókra hívják üzemeink, intézményeink a környékünkön tartózkodó szovjet katonacsaládok hozzátartozóit. A rendezvények, a baráti talál­kozók folytatódnak. Ezek témá­ja, ha lehet egyáltalán témá­ról beszélni, azonos a korábbi évekével: a béke és barátság gondolata, mely népeinket im­máron több évtizede összeköti. Megyénkben a májusi békehó­nap keretében több mint két­száz rendezvény, gyűlés, baráti találkozó lesz. Igaz, hogy az idén, többek között éppen a választási előkészületek idején, a szocialista alkotás jelenlegi tennivalóival és a jövő felada­taival együtt állandóan vissza­tért a béke gondolata is. Felszabadulásunk óta immá­ron 26 esztendeje előrehaladá­sunk, fejlődésünk egyik bizto­sítéka a béke, amelyért leg­többet, a Szovjetunióval az élen, a szocialista országok és a ha­ladó erők tettek. Közben-köz­­ben fel-felmorajlott a háború olyan országokban, amelyek függetlenségükért, szabadsá­gukért keltek hadba, fogtak fegyvert. A háború más formá­ban is jelentkezett. Vietnamban, Közel-Keleten és a földgolyó számos más országában az im­perialisták, az Amerikai Egye­sült Államok vezető köreinek biztatására, támogatására kez­deményeztek háborút azért, mert nem akarták, hogy szaba­don, békében éljenek ezek az országok, s azért, mert ők a bé­kétől a kapitalizmust féltik. Huszonhat éve, május 9-én kúszott fel a Reichstag ormá­ra a békét, a győzelmet jelentő lobogó. Millió és millió szovjet állampolgár áldozta életét az­ért, hogy megsemmisüljön a német fasizmus. Harcukban, igazságos küzdelmükben támo­gatást találtak a világ kom­­mun­ista pártjaiban, és prog­resszív erőiben. A győzelem huszonhat esztendeje alatt sok háború volt, de egy sem tudott világégéssé fajulni. Mert a világ első szocialista állama, a Szovjetunió és a szocialista országok — köztük hazánk is — hatalma olyan erőnek bizonyult, mely képes az újabb világégés­re törekvők szándékainak meg­hiúsítására. Az idei évforduló, a májusi békehónap idején ülésezik Bu­dapesten a Béke Világtanács közgyűlése, örömmel köszönt­jük a közgyűlésre érkezőket,­­ mindazokat, akik velünk együtt munkálkodnak a békéért. B. B. H Tanárs egyik­­ szk­szerv­ezete XXII. kongresszusa Fock Jenő felszólalása Péntek reggel 9 órakor a három napirendi pont együt­tes tárgyalásával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. A ta­nácskozáson részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád a Köz­ponti Bizottság titkára is. A Minisztertanács elnöke elöljáróban tolmácsolta a kongresszus részvevőinek a kormány üdvözletét és jó kí­­­­vánságait. Utalt arra, hogy nemcsak kormányfői minő­ségben beszél, hiszen — s ez büszkeséggel tölti el — né­­­­hány évtizede maga is tagja a szakszervezeti mozgalom­nak, s másfél évtizeddel ez­előtt részt vett a felsőszintű szakszervezeti vezetésben. Véleménye szerint mind a kongresszus határozati ja­vaslata, mind a referátum helyesen tükrözi a szakszer­vezeteknek az elmúlt négy évben végzett munkájának, s a következő években megol­dandó feladatait. — Munkánk, fejlődésünk — lényeges követelménye — mondotta, hogy a párt és a kormány a szakszervezetek­­­­kel együtt, egyazon cél érde­­­­kében cselekedjen. A továb­­­­biakban hangsúlyozta, a párt­­ vezető szerepe ma jobban ér­vényesül, mint ezelőtt kér­teknek is meghatározott fel­adatkörük van, lehetőségük ahhoz, hogy önállóan gondol­kodjanak és cselekedjenek. A párt érettnek tekinti a szakszervezeteket és a kor­mányt, s ezt a folyamatot to­vább akarja erősíteni, de ese­tenként sem a kormány, sem a szakszervezetek nem élnek megfelelően hatáskörükkel.­­ Úgy vélem, tevékenysé­günk a kormányzati és a szakszervezeti munkáiban is annál eredményesebb lesz, minél inkább merünk önál­lóan, felelősségteljesen cse­lekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát — hang­súlyozta a Minisztertanács elnöke. — Az egyes kérdése­ket nálunk ma nem egy, két, vagy tizenkét ember dönti el, hanem minden lényeges do­logban tanácskozunk a dolgo­zókkal. A gazdaságirányítás re­formja jelentős változtatást követelt a szakszervezeti munkában — mondotta —, s hozzáfűzném: ha helyesen, okosan, jól akarunk továbbra is dolgozni, akkor mindany­­nyiunknak állandóan meg kell újskodnunk. Munkánk­nak állandóan korszerűnek kell lennie, mert lehetnek kérdések, amelyekre a két év előtti helyes válaszok ma dogmatikusnak, túlhaladott­nak bizonyulhatnak. Nemzetközi kérdésekre rá­térve ugyancsak a mai kor­szaknak megfelelő módszerek jelentőségét emelte ki. Népünk boldogulásáért akarunk dolgozni — mondot­ta —, abban a tudatban, hogy munkánkért felelősséggel tartozunk a munkásmozga­lom előtt is. Ez az elv a kor­mány tevékenységében úgy jut kifejezésre, hogy a leg­szorosabban a szocialista test­vérországokkal működünk együtt. A szocialista orszá­gok közül mindenekelőtt a Varsói Szerződés tagállamai­val, gazdaságilag elsősorban azokkal, amelyekkel össze­kapcsol bennünket a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa. Emellett igyekszünk elő­mozdítani a szocialista orszá­gok összességének egységét, tehát azokkal is együtt aka­runk dolgozni, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződés­nek. Őszinte barátai vagyunk a Szovjetuniónak. Nemcsak jól (Folytatás a 2. oldalon) ! A Minisztertanács elnöke a szónoki emelvényen. it mikor, mégpedig többek kö­­­ zint munkásszállod­a Manapság nem számít „hírnek” ha valahol mun­kásszállást építenek. Azok azonban, akik megtekintik a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat Szabadegyházán épült, mindössze 14 szobás, összesen 26 személyes mun­kásszállodáját, amelyet a vállalat elsősorban felsőfo­kú végzettséggel rendelke­ző, lakás nélküli dolgozói­nak épített, nyugodtan meg­állapíthatják, hogy ez a munkásszálloda a legkorsze­rűbb a megyében. Ezzel a munkásszállodával nemcsak az albérleti költ­ségektől kímélik meg az ott lakókat, de azzal, hogy a szakemberek közvetlenül a gyár mellett laknak az üzemmenet biztonságát is fokozták. ­­zött éppen azért, mert a kor­mánynak is, a szakszerveze­ti SZIM a BKV-n A Budapesti Nemzetközi Vásáron — ha lenne ilyen jelvény! — a Szerszámgép­ipari Művek Székesfehérvá­ri Köszörűgépgyára már az aranykoszorús törzsgárda jelvényt kaphatná, hiszen alapítótagnak számít. Az idei nap ipari seresszem­lén is felvonul a székesfe­­­­hérvári gyár. A hagyomá­­­nyos terméknek mondható köszörűgép és vasúti fék­­berendezések mellett idén már ott lesz az ugyancsak KNORR licenc alapján gyártott közúti járműfékbe­rendezés is, amelyeknek so­rozatgyártását ebben az év­ben kezdték el Székesfehér­váron, s amelyből egyelőre csak az Ikarus és a győri Rába nagyteljesítményű, te­hát nagyhatású fékeket igénylő gépkocsijai kapnak. Zsiguli-rádiók Elkészült a harmincezredik Tegnap a Videotonban el­készült az idei 30 000. autó­rádió a Zsiguli-programhoz. A gyár kollektívája az év eleje óta ütemesen teljesíti személygépkocsi-rádió tervét, s ma már elmondhatják, hogy legalább annyi rádió kerül le a vállalat Rádió I. üzemének gyártószalagjairól, ahány Zsiguli fut le a szere­lőszalagokról Togliattiban. Mint arról már korábban hírt adtunk, a székesfehér­vári gyár 1970-ben kapcso­lódott be a Zsiguli program­ba. A 3,5 Watt kimenő telje­sítményű készüléket a szé­kesfehérvári gyár elektro­akusztikai üzemében készülő hangszóróval összeépítve csomagolják. Egy-egy ládá­ba 71 készülék kerül, na­ponta 6—8 láda indul hosszú útjára. A szovjet partnerrel meg­oldották a készülékek székes­­fehérvári kísérletsorozatát is, ugyanis egy nyúzópróbára kapott Zsiguli — amelyet Székesfehérvár utcáin sokan szemrevételeztek már, mint következő gépkocsijuk „test­vérét” — hetenként új ké­szüléket kap, hogy a szakem­berek folyamatosan ellenőriz­hessék miként viselkedik „eredeti környezetében” a gépkocsi-rádió, amelyből idén már jóval több, mint száz­ezret gyártanak és indítanak útba Togliattiba. ­ . Sit­kcsteMnte %­ FEJÉR NÉGYES mm /V AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Drága víz Megyénk egyik legna­gyobb teljesítményű „víz­bányája” a balinkai szén­mezőkön települt. A Ba­­linkai Szénbányákat hét év előtt, ugyancsak májusban sújtotta vízbetörés óta a 250 méter mélységben felépített víztelenítő rendszer gyűjtő­medencéjéből az óriási mé­retű, nagy teljesítményű szivattyúk percenként 18 köbméter kitűnő minőségű ivóvizet juttatnak a felszín­re. A kényszerű víztelenítés havonta egymillió forintjá­ba kerül a bányának, de ez a kitűnő minőségű ivóvíz egyelőre csak a Gaja-pa­­tak vízét növeli. A köztu­dottan vízszegény móri já­­rásban megkezdték a Balin­­kabánya—Mór közötti víz­vezeték építését. A tervek szerint a következő években a megyeszékhelyre is el­vezetik ezt a vizet Alba Regia napok Időszerű földhivatali kérdések Az Al­ba Regia napok ren­dezvénye az a tegnap meg­kezdődött tanácskozás is, amely ma zárul, és dunántúli megyék részvételével a föld­­hivatali apparátus egyes idő­szerű földmérési, földnyil­­vántartási és földhasználati kérdéseit tart napirenden. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Fejér megyei cso­portja, valamint a Fejér me­gyei Földhivatal rendezésé­ben zajló kétnapos összejö­vetelt a megyei hivatal ta­rrá csíkozó termében Tóth Ti­bor hivatalvezető nyitotta meg. Ezután dr. Homoródi Lajos egyetemi tanár, a Geo­déziára és Kartográfiai Egye­sület elnöke, Szabó Béla a MÉM osztályvezetője, Font Gyula és Vagács Géza tar­tott előadást. Ma délelőtt Cseh János a megyei hivatal osztályveze­tője, a földnyilvántartási adatok gépi feldolgozásáról és a méterrendszerre való áttérés megyei tapasztalatai­ról, dr. Egri Antal MÉM (OFTH) főosztályvezető a birtokvalósítási eljárás idő­szerű kérdéseiről, Etervári Attila megyei hivatali főelő­adó a földtulajdon és föld­­használati viszonyok 25 éves fejlődéséről beszél. * Csütörtököm este a székes­­fehérvári Vörösmarty Szín­házban a Magyar Néphadse­reg Központi Zenekara ün­nepi hangversenyt adott a fehérvári nagyüzemek szo­cialista brigádjai és a Haza­fias Népfront aktivistái tisz­teletére. A mai program:­­ 12 órakor a középiskolás végzős diákok búcsúztatása a Dósza György téren. Délután 3 órakor koszorúzási ünnep­ség a szovjet hősi emlékmű­nél a Győzelem Napja alkal­mából. Az útépítési technikum tornacsarnokában rendezik 18 órai kezdettel az „A” osztá­lyú standard magyar társas­tánc-bajnokságot. A sportrajongókat egész­napos, folyamatos program várja a Volán lőtéren, a fe­dett uszodában és a Sóstón. Itt bonyolítják ugyanis az Aliba Regia Kupa háromtusa­­versenyt. Klubszoba az ebédlőben Közel 300 KISZ-fiatal dol­gozik a dunaújvárosi fésűs­­fonodában, a fiatalok üze­mében. A jelző nem vélet­len, hiszen a dolgozók 80 százaléka KISZ-korú. Hat üzemi és három ipari tanuló alapszervezet fogja össze az ifjúkommunistákat Csak egy a problémájuk: nincs megfelelő klubhelyiség, ahol a szervezett foglalko­zásokat összejöveteleket megtarthatnák. A vállalat vezetősége ezen úgy pórbál ideiglenesen segíteni, hogy az ebédlőből két klubszo­bát választanak le. Az új helyiségek valószínűleg jú­nius közepére elkészülnek, s ettől várják a fiatalok a szervezeti munka további javulását VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Szombat, 1971. május 8. XXVII. évfolyam, 107. szám • Ára: 80 fillér Alakuló tanácsülések Tegnap négy nagyközségben tartottak a­lakul­ó tanácsülést. Gárdonyban úttörők köszön­tötték az ötven tagú tanácsot. Részt vett a tanácsülésen Boór Ferenc, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Pai­­zer György, a székesfehérvá­ri járási pártbizottság első titkára, a járási hivataltól je­len volt Móder Mártonná.­ Tanácselnöknek ismét Tőzsér Lászlót választották, Gál Gyulát nevezték ki titkárrá. A megyei tanácsiba Fierpasz Károly­­képviseli a nagyköz­séget. Ercsiben az új tanács to­vábbra is Tarcsi Rezsőnét választotta az elnöki tisztség­be. A tanács társadalmi el­nökhelyettesi tisztét ifjú Gó­­lics Tamás tölti be. A titkári posztra Bosnyák Pálnét ne­vezték ki. A község megyei tanácstagjelölt­je: Juhász Já­nos, a Köföm igazgatója és ifjú Gólics Tamás, építész­­technikus. Választásukra hét­főn kerül sor. Seregélyesen a 46 tagú ta­nács Csapó Józsefet választot­ta az elnöki funkcióba. A titkári teendőket Horváth Sándor látja el. Megyei ta­nács Csapó Józsefet választót­­választották. Pusztaszabolcson tanácsel­nöknek Rácz Józsefet válasz­tották, Molnár Árpádnét pe­dig titkárrá nevezték ki. Me­gyei tanácstagjuk Tóth Lász­­lóné. 110 éve Most 110 éve, hogy a Szé­kesfehérvár—Szőny vasút­vonal lefektetésével és át­adásával kezdetét vette me­gyénkben is Széchenyi „vas­pálya” programjának meg­valósítása. Egy évvel ké­sőbb, 1862 tavaszán újabb vasutat adtak át a Dunán­túlon: a Buda—Székesfe­hérvár—Nagykanizsa vona­lat, s ezzel megteremtették a székesfehérvári vasúti csomópont bázisát. 110 évvel később, nap­jainkban már nyolc vasút­vonalat köt egy gazdasági csomóba a székesfehérvári pályaudvar, s innen látják el üres teherkocsikkal a bauxitbányákat, a szénbá­nyákat, s a fehérvárcsurgói homokbányát. Emellett a székesfehérvári ipari üze­mek és kereskedelmi válla­latok napi teherforgalma megközelíti a kétszáz va­gont.

Next