Fejér Megyei Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
Szadat elutazott Moszkvából Szovjet- egyiptomi közös közlemény Moszkvában szerdán befejeződtek a megbeszélések Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin miniszterelnök és Anvar Szadat az Egyiptomi Köztársaság elnöke között, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Moszkvában. A hivatalos közlés szerint a megbeszélések, amelyeket a szívélyesség, a barátság és az összes megvitatott kérdéseket illetően teljes kölcsönös megértés jellemzett, eredményesek voltak. Anvar Szadat szerdán hazautazott Moszkvából. Az egyiptomi elnököt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Szadat elnöknek a Szovjetunióban tett látogatásáról közös közleményt adtak ki. A közös közlemény megállapítja, hogy a tárgyalások során a szovjet fél leszögezte, hogy a jövőben is sokoldalú segítséget nyújt Egyiptomnak és a többi arab országnak, és a jövőben is hatékonyan támogatja az imperialista izraeli agresszióval vívott igazságos harcokat.. A felek — figyelembe véve az izraeli agressziós politika következtében kialakult rendkívül veszélyes közelkeleti helyzetet, véleménycserét folytattak azokról a további közös lépésekről, amelyek célja az izraeli agresszió következményeinek felszámolása, a térség biztonságának, igazságos békéjének megteremtése. Az EAK szilárd álláspontja az imperializmus és a cionizmus provokációival szemben az az elhatározása, hogy eléri az izraeli csapatok kivonulását az 1967. június 5-e után elfoglalt öszszes területekről. A tárgyalások során Anvar Szadat igen nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet az arab népek és államok a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól kapnak. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kommunistaellenesség és szovjetellenesség terjesztésére irányuló próbálkozások egyetlen célja a forradalmi arab harcosok sorainak megbontása. A közlemény végül megállapítja, hogy a két fél szilárd meggyőződése, hogy azok a tárgyalások és beszélgetések, amelyekre Anvar Szadat elnök Moszkvában tett látogatása idején került sor, új szakaszt, nyitottak a Szovjetunió és az EAK, az SZTIP és az ASZO közötti baráti kapcsolatok elmélyítésének és kibővítésének útján. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszkigán elfogadta Anvar Szadat egyiptomi látogatásra szóló meghívását. * * * * Szadat egyiptomi elnök, aki a Szovjetunióban tett látogatását befejezve szerdán elutazott Moszkvából, hazafelé megszakította útját Belgrádban. Rövid megbeszélést folytatott Bijedics miniszterelnökkel, Tepavac külügyminiszterrel és más magas rangú jugoszláv személyiségekkel, majd tovább utazott Damaszkusz felé. (UPI, MTI) Erich Honecker fogadta Biszku Bélát Berlin Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára szerdán délelőtt fogadta Biszku Bélát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és kíséretét. A találkozón ott volt Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete. Jelen volt Paul Vemer, az NSZEJP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A beszélgetés a szoros barátság szellemében folyt le és minden felvetődött kérdésiben a nézetek azonosságát mutatta. Paul Vemner, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán este a Hotel Stadt Berliniben vacsorát adott Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete tiszteletére. Részt vett a vacsorán Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete is. (MTI) Német államközi megbeszélések Berlin Berlinben, az NDK miniszterelnökségi palotájában folytatják a német államközi megbeszéléseket. Dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára szerdán délelőtt néhány perccel 10.00 óra után megkezdte 24. tanácskozását a Nyugat-Berlin és az NSZK közötti tranzitforgalom, valamint a két német állam közötti általános közlekedési szerződés kérdéséről. A nyugati hírügynökségek szerint, lehetséges, hogy az államtitkári szintű német államközi találkozó ezúttal több napig fog tartani. (DPA, UPI, MTI) Indokína nagyszabású offenzíva Saigon A népi felszabadító erők 18 nappal ezelőtt megindított offenzívájának fokozódása és az Indokínában állomásozó amerikai katonák háborúellenes hangulatának továbbterjedése jellemzi — a szerdai hírügynökségi jelentések szerint — az általános indokínai helyzetet. A hazafiak az elmúlt 24 órában rakétákkal és aknavetőkkel további heves támadásokat indítottak az amerikai intervenciósok és délvietnami bábjaik Dél-Vietnamban és Kambodzsában lévő támaszpontjai ellen. Nagyszabású offenzívájuk a Krek és Tay Ninh közötti térségre összpontosul. A szorongatott helyzetben levő amerikai és dél-vietnami katonák mentesítésére szerdán reggel ismét B-52-es amerikai óriásbombázók indultak bevetésre. A kambodzsai határ közelében lévő Tav Ninh tartomány térségében mintegy száz tonna bombát szórtak le a partizánok feltételezett állásaira. Kambodzsában a népi erők körülzárták az intervenciósok több támaszpontját. Itt is B–52-es amerikai légierők próbálták „tisztázni” a helyzetet. A DNFF fegyveres alakulatai újabb nagyszerű fegyvertényt hajtottak végre. Szerdán hajnalban a népi erők egyik utász-alakulata behatolt a Saigontól mindössze 13 kilométerrel északkeletre levő Di An nevű amerikai—dél-vietnami támaszpont térségébe és felrobbantotta az agresszorok 5 katonai helikopterét. A partizán-akció sikerét a saigoni amerikai parancsnokság szóvivője is kénytelen volt beismerni. Csak szerdán érkezett hír arról, hogy a felszabadító erők kedden, Saigontól 96 kilométerrel északnyugatra, a kambodzsai—dél-vietnami határ közelében lelőttek egy másik amerikai katonai helikoptert is. (AP, Reuter, MTI) Új vatikáni rendelkezések A magyar katolikus püspöki kar félhivatalos lapja, a Magyar Kurír közlése szerint J. Villot, a Vatikán államtitkára 1971. évi október 1-i keltezéssel kiadott okmányokban arról értesítette Ijjas József érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét, hogy megszüntették azoknak a vatikáni rendelkezéseknek a hatályát, melyeket 1957. évi július 16-án hoztak. E szerint megszűnt a püspöki kar azon jogainak korlátozása, amellyel a Vatikán magának tartotta fenn annak engedélyezését, hogy katolikus pap országgyűlési képviselői, tanácstagi vagy más politikai tisztséget vállalhasson. Ezután a magyar püspöki kart illeti ez a jog. A magyar püspökök felhatalmazást kaptak a fentiekkel kapcsolatos ügyek rendezésére. (MTI) Szelasszié Kanton Hailé Szelasszié, Etiópia császára szerdán befejezte hivatalos látogatását a Kínai Népköztársaságban és Kantonból különrepülőgéppel Iránba utazott. Az uralkodót Csou Ea-laj, kínai miniszterelnök búcsúztatta. Szelasszié, elhagyva a Kínai Népköztársaság területét, a repülőgép fedélzetéről üdvözlő táviratot intézett Mao Cetunghoz és Csou En-laj miniszterelnökhöz. (Új Kína, AP) HÍRLAP Nagy érdeklődést keltett Péter János felszólalása az ENSZ-ben New York Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán, az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának befejezése napján került sor Péter János külügyminiszter felszólalására. A magyar ENSZ-küldöttség vezetőjének ily módon lehetősége nyílt, hogy széles horizontú nemzetközi körképében nemcsak hazánk, hanem a szocialista országok közösségének nézőpontjából is mintegy öszszegezze az általános vita legjellemzőbb vonásait. A magyar külügyminiszter felszólalásában több szempontból is különös érdeklődést keltett az ülésszak során 127-ről 131 tagállamra szaporodott a közgyűlésben. A szocialista országok képviselői közül utolsóként felszólva Péter János elsőként reagálhatott arra a bejelentésre, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke jövő év májusában Moszkvába látogat. A küldöttségek körében általános egyetértés fogadta a magyar külügyminiszter nyomatékos megállapítását, amely aláhúzta: a jelen közgyűlés enyhült, bizakodó légköre mindenekfelett a két rakétanukleáris szuper-nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban mutatkozó javulásnak tulajdonítható. A hallgatóság sorában jelen volt számos olyan külügyminiszter is, akikkel Péter János korábbi találkozókon, vagy a jelenlegi ülésszak során személyesen is megbeszéléseket folytatott az európai együttműködés és biztonság problémakörének megvitatására összehívandó értekezlet előkészítéséről, s így mint az európai párbeszéd előmozdításáért dolgozó szocialista diplomácia egyik ismert képviselőjét különös figyelemmel hallgatták meg kollégái. Nagy érdeklődést keltett például az a nyomatékosan hangsúlyozott megállapítása, hogy a magyar kormány — teljes egyetértésben a Varsói Szerződés többi tagállamával — nem tekinti hasznosnak és célravezetőnek, ha a megoldandó problémák egyikét függővé teszik egy másik probléma megoldásától az európai együttműködést és biztonságot érintő problémakörben. A közel-keleti konfliktus politikai rendezésére és a vietnami háború tárgyalások útján való békés rendezésére vonatkozólag előadott magyar elgondolások ugyancsak széles körű figyelmet keltettek. Végül nagy együttérzésre találtak Péter János befejező szavai, amelyek rendkívül melegen méltatták U Thant ENSZ-főtitkár történelmi érdemeit. Péter János magyar külügyminiszter nagy tetszéssel fogadott felszólalásával ért véget a délelőtti ülés. Az általános vitát befejező délutáni ülésen Burundi, Málta, Ciprus, Mauritius és Algéria képviselőjeszólalt fel. Az általános vitában összesen 126 ország képviselője fejtette ki kormánya álláspontját, a közgyűlés munkájában öszszesen két államfő, 5 kormányfő és 106 külügyminiszter és 13 kabinetminiszter vett, illetve vesz részt. Csütörtökön és pénteken a közgyűlés 1. számú politikai bizottságának tanácskozásával folytatódik a világszervezet munkája és hétfőn kezdődik a nagy érdeklődéssel várt vita a kínai ENSZ-képviselet kérdéséről. Podgornij szovjet államfő az iráni sah meghívására Teheránba érkezett. Podgornij részt vesz a perzsa állam megalakításának 2500. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken (Telefoto — F. m. Hírlap) 11 Nixon-látogatás visszhangja Az a bejeentés, hogy Nixon amerikai elnök jövő év májusában, pekingi látogatását követően a Szovjetunióba látogat, természetesen nagy érdeklődést váltott ki világszerte. Hivatalos és nem hivatalos körökben egyaránt úgy értékelik, mint újabb lehetőségét a nemzetközi feszültség enyhítésének. Tokió A japán kormány megelégedéssel nyugtázta a bejelentést. A külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a japán kormányt már előre tájékoztatták Nixon utazásáról. (AFP) Róma Az olasz kormány és az olasz közvélemény kedvező lehetőségnek ítéli a nagyhatalmak közötti magasszíntű eszmecseréket a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. — hangsúlyozza az olasz külügyminisztérium nyilatkozata. Luigi Longo, az Olasz EP főtitkára a Nixon látogatással kapcsolatban rámutatott a nemzetközi munkásmozgalom egységének jelentőségére is. (AFP) Brüsszel A NATO szóvivője szerint Joseph Luns, a NATO új főtitkára megelégedéssel nyugtázta a Nixon-látogatás hírét, hozzátéve, „megnyugtatónak” tartja, hogy az Egyesült Államok megígérte minden vonatkozásban konzultálni fog a NATO többi tagállamával. (AFP) Berlin A Neues Deutschland szer dai száma kommentárban foglalkozik annak a hírnek a bejelentésével, hogy Nixon amerikai elnök jövő májusban a Szovjetunióba látogat A kommentár címe: „Nixon szovjetunióbeli látogatásáról . Meghiúsították Peking cselszövését”. (MTI) Bonn A szerdai nyugatnémet lapok első oldalon ismertetik a moszkvai és washingtoni lejelentést és kommentárjaikban az utazás jelentőségét és nyugatnémet vonatkozásait elemzik. Csaknem valamennyi kommentár kiemeli, hogy a nyugat-berlini négyhatalmi egyezménynek nagy szerepe volt a tavaszra esedékes utazás megszervezésében. (MTI) Csütörtök, 1971. október 14. Ma kommentárunk Nixon moszkvai útja „Az égeket illik az államfédiaktól" írta a minap kommentárjában egy francia újságíró. Valóban: az utazás nemcsak turisztikai értelemben vált tömegmozgalommá, hanem politikai értelemben, vezető politikusok részéről is mind tömegesebb jelenséggé válik. Nixon moszkvai útjának bejelentése olyan időpontban hangzott el, amikor például a Szovjetunió három legmagasabb rangú vezetője a földkerekség legkülönbözőbb pontjaira tett utazás után, illetve előtt van. Brezsinov csak a minap folytatott fontos tanácskozást a most már nemcsak kellemes meteorológiai, hanem politikai klímájáról is ismert Krím-félszigeten. A Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára járt Belgrádban, Budapesten és Szófiában és hamarosan a francia fővárosba utazik. Koszigin tárgyalt Algírban Rumodien elnökkel, Robotban Haszszán királlyal, hamarosan Pierre Elliot Trudeau tanácskozópartnere lesz Kanadában, majd a skandináv fővárosokban folytat fontos megbeszéléseket. Podgornij szovjet államfő néhány nappal ezelőtt tért haza a Vietnami Demokratikus Köztársaságból, Indiát és Burmát érintve, most pedig Irán vendége. Minderre annak érzékeltetéséül érdemes emlékeztetni, hogy Richard Nixon a szovjet csúcsdiplomácia páratlan aktivitásának kellős közepén jelentette be moszkvai útját és ezzel mintegy kiegészítette, megkoronázta a szovjet vezetők rendkívül gazdag tárgyalási programját, amelynek legfrisebb eseménye egyébként Anvar Szadat egyiptomi elnök moszkvai látogatása volt. Ebből is, a szovjet külpolitika ismert alapelveiből is kitűnik, hogy szovjet oldalról aligha szorul különösebb magyarázatra az amerikai elnök utazása. Moszkvában mindig is vallották, hogy az atomháború elkerülésének alternatívája csak a lenini békés együttélés realizálása lehet és ennek egyik igen hasznos, eredményes eszköze a vezető államférfiak személyes eszmecseréje. Amerikai részről már nem ilyen egyértelmű a helyzet: a közvélemény jól emlékszik az amerikai külpolitika nem egyszer váratlan vargabetűire, a párizsi csúcsot meghiúsító U2 ügyre, a Glassborough-i találkozót követő Johnson-féle viszszakozásra és a többi hasonló példára. Miért döntött most Nixon a moszkvai utazás mellett? 1. A szovjet diplomácia szuper-aktivitása azzal a veszéllyel járt, hogy az amerikai külpolitika relatív vagy abszolút értelemben háttérbe szorul, elszigetelődik. 2. Hála a szovjet kezdeményezéseknek, a világpolitika egyik legfontosabb színterén olyan új folyamatok kezdődtek, amelyek Washington közreműködése nélkül, sőt a Fehér Ház ellenére hatnak. Nixon számára elkerülhetetlen lépéskényszer volt, hogy valamilyen módon bekapcsolódjék ezekbe a folyamatokba. 3. A pekingi utazás bejelentése után óriási bel- és külpolitikai nyomás nehezedett az USA elnökére abban az irányban, hogy tegye világossá: nem a szovjet-kínai nézeteltérések cinikus kiaknázására utazik a kínai fővárosba. Mind az amerikai közvélemény és törvényhozás, mind Washington szövetségeseinek sora jól tudja, hogy egy, a szovjet-amerikai kapcsolatok rovására realizált kínai utazás többet ártana a világbékének is, Washingtonnak is, mint használna. 4. Végül, de távolról sem utolsósorban, az utazás lényeges tényezője a közelgő elnökválasztási kampány. Újra bebizonyosodott, hogy ma már amerikai elnökjelölt nem számíthat belpolitikai sikerre, ha nem veszi figyelembe azt a mérhetetlen hatást, amit a Szovjetunió léte és tevékenysége a világpolitikában jelent