Fejér Megyei Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

Egyetértés — egyet cselekvém „Csoda” Negyveneimen Lábatlankodám lábbeli-ügyben Sport * Mag­vetés A­z ősz a népművelés tavasza. A magvetés ideje. Bennem ez a szó — magve­tést - a mezők búzavetését idézi. Bensőségességében, szán­dékában, a termés ígéretében egya­ránt. — Földművelés — népműve­lés. A két szó rokonsá­ga nem pusztán formai, in­kább lényegi. Tartalmi. Mind a búzaszemek vetése a földbe, mind a szavak vetése az embe­ri főbe — önmaga megsokszo­rozódását, önmaga többé vá­lását célozza. Nem valami ősparaszti „ré­vület" sugallja e rokonítást. Hiszen magát a „művelt” em­ber fogalmát is a földművelés­ből kölcsönözte Cato (Kátó), az ókorai római író. A művelt embert a földhöz hasonlította, melyet művelnek, majd vetnek bele, hogy teremjen. És talán a népművelés mag­vetése sem kevésbé kockáza­tos a mannál. E fölött is járhat­nak fagyok, aszályok. Ám — miként a földművelő parasztnak — a népművelőnek sem a kockázatokat kell latol­gatnia, hanem valami ősi ösz­tönnel, szakmai megátalkodott­­sággal bíznia kell­­ a termés­ben. A kérdés az: a népművelők mit vetnek, és hogyan vetnek? Ez arra figyelmeztet: a nép­művelés igazodjon a helyi kö­vetelményekhez, a helyi sajá­tosságokhoz! Az országos nép­művelési konferencia (bár­mennyire kételkednek sokan ajánlásainak helyességében) ezt a követelményt valahogy így fogalmazta meg: a népmű­velés lelke — a helyi jellege . .. Értendő ezalatt az, hogy nem valami „szuper-elképzelés” szülte népművelési programot várunk egy-egy községben, ha­nem olyat, mely mindkét lábá­val a földön áll. Számol az em­berek műveltségi színvonalá­val, érdeklődésével, foglalkozá­sával és az abból eredő szak­mai-műveltségi gyarapodással. Nem jelenti ez a tömegigény kiszolgálását! Csupán a szol­­gálását, ám éppen az előbbre jutás szándékával. Mint ahogy a jó turista­vezető sem úgy csa­logatja fel az embereket a csúcsra, hogy fentről integet: gyertek ide, mert itt széles ho­rizont tárul ki előttetek. Inkább lentről indulva, a kevésbé fá­rasztó ösvényeken vezeti szint­­ről-szintre embereit. Talán így nem hull „idegen” földbe a búza. És fogantatást ígér. Az ősz a művelődési intéz­ményeknél egy kissé a tervezés évszaka is. Az átgondolt, való­sághoz (annak szükségleteihez és lehetőségeihez) igazított közművelődési program előfel­tétele a termékeny népműve­lésnek. A valósághoz való igazodás, természetesen, nem jelenti a művelődési élet röghöz tapadá­sát, amolyan „szárny-nyesege­­tését”. A kívánalom csupán az, hogy az illető falu, község, vá­ros földjéről „röppenjen fel” az ötlet, a téma, a megoldás. Milyen a korszerű népműve­lés tartalmában és formájá­ban? Sok előadást hallgattak erről a népművelők. A helyes megvalósításhoz annyi kell, hogy jó valóságérzékkel, az erőviszonyok reális számbavé­telével ültessék el a helyi „ta­lajba”. Fontos, hogy ki-ki a ma­ga fejével gondolkodjon, de faluja, városa földjén állva. ( N­em tudom, a paraszt, hogyan­­ hallgatja ki földjét, mielőtt eldöntené: milyen magvetésre érett meg? A népművelőnek könnyebb dolga, hiszen meg­kérdezheti művelendő embe­rét: mi érdekli? Balogh Ödön FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Élő „te­gyár” lenne a közelben Kérdés: mikor építhetik Valamikor 1970 májusában keltezett az a megállapodás, amelyen Dezső Lajos, a ná­­dasdladányi, Balhegyi György a sárkeszi, Pereces Ferenc a jenei, Ormándi Pál a sár­­szentmihály-­ tsz-elnök kéz­jegye látható. A négy szö­vetkezeti gazdaság arról ha­tározott, hogy a tervidőszak első felében tető alá hozza azt a 480 férőhelyes tehené­szeti telepet, amit a mihá­­lyiak lánó holdas kaszálójá­nak közvetlen közelségében terveznek építeni. Együttes beruházásból, illetve szántó­területi nagyságrend szerint megállapított összegekből. Így történne, ha... Tizenhét hónap alatt meg­számlálhatatlanul sokat ta­nácskoztak együtt, míg tisz­tázódtak az építés részkér­dései, kiválasztották a meg­felelő típustervet, elhatároz- tuk, hogy saját építőbrigád­dal dolgoznak, a lehető leg­olcsóbban. A világon senki sem vetheti a szemükre, hogy netán elhamarkodtak, kap­kodták volna az ügyet, mert jóformán ennyi idő alatt majd talán zökkenők nélkül felépül a szakosított telep, így történne, ha,... A négy tsz-nek jelenleg együttvéve nincs annyi pénze, hogy csak egyikük beszállását” fedez­né a vállakozásba. És való­színű, hogy az év végére sem lesz sokkal több forintjuk a vállalkozáshoz. A nádasdla­­dányi elnöknek, Dezső La­josnak az a véleménye, hogy okosabb megoldást kellene keresniük. De mit? Lehetsé­gesnek véli, hogy a bank meghitelezné a négyük 50 százalékát, pontosabban az összegnek azt a részét, ami ma még hiányzik. Józan érvek Lehetőségnek látszik, de azt is tudják mind a négyen, h­ogy manapság nem olyan egyszerű állami támogatás mellé állami hitelért folya­modni. Az érvek feltétlen mellettük szólnak, és érthe­tőek is az ügyben érdekelt valamennyi hivatal előtt. Érthetőek, mert ez a fajta beruházás a mezőgazdaság elsőrangú programja. A szarvasmarha tej­­ hústerme­­lés állami és egyben társa­dalmi háttérrel megerősített feladat. Arról nem is szólva,­­ ---- a négy kisebb méretű gazdaság, a jenői, a nádasd­­ladányi, a sárkeszi és a sár­­szentmihályi számára ez a f­áglalkozás jelentené a gaz­dálkodásfejlesztés jövedel­mező távlatát. Az igazság mégis az, hogy ilyen gyen­gécske anyagi háttérrel kö­rülményes lesz terv szerint megépíteni, méretei szerint a megye egyik legnagyobb szakosított tehenészeti tele­pét. a követkeező adó Annak ellenére, hogy vég­re oda épülne az istálló, ahol gazdag legelőkön élhet­ne a jószág, ahol kész rét- és legelőjavítási programmal konadték össze a telepítést, ahol természetes adottságot kamatoztathatnának. Hogy mégis mi lesz a sorsa — a vállalkozó négyes bizakodá­sával együtt, kérdés — a sárréti programnak, nem könnyű megválaszolni. Két­ségtelen, az lenne jó és üd­­ve­ ha mielőbb beköthetnék, benépesíthetnék, és létre­jönne a városközelben — ez lenne a következő ..adu” — egy „tejgyár” is. Más kér­s: nem lenne utolsó szem­pont a né-~* tsz jövője, las­­san-lassan vz+iveg fáradozá­sa, utánjárása betetőzése az ügyben. Peresztegi T. Ferenc Befejezte munkáját az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusán az eredeti programtól eltérően szerdán is folytatódott a beszámoló és a határozati javaslat vitája. A vitában összesen 23 küldött kért szót. A kongresszus a további­akban elfogadta a felszólalá­sokra adott válaszokat és a határozati javaslatot, az el­lenőrző bizottság jelentését, megtárgyalta és jóváhagyta az OKISZ új alapszabályát és álást foglalt az ipari szö­vetkezetekről szóló törvény­erejű rendelet-tervezettel kapcsolat­ban. Ezt követően került sor a választásokra. Az országos tanács (OKISZ) ülésén el­nökké Rév Lajost, helyette­seivé Ferenczi Tibort, dr. Kardos Gézát és Kelenhegyi Emilt, a felügyelő bizottság elnökévé Rosta Istvánt vá­lasztották. (MTI) Hazaérkezett Japánból a magyar parlamenti delegáció Dr. Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés a­lel­nökének vezetésével szerdán hazaérkezett Japánból a magyar ország­­gyűlés küldöttsége: dr. Ortutay Gyula akadémikus, az ország­gyűlés kulturális bizottságának elnöke, Gácsi Miklós, a Diós­győri Gépgyár vezérigazgatója, az országgyűlés ipari bizott­ságának elnöke, dr. Vámosi Erzsébet, a nagykátai járás fő­orvosa és Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazga­tója, országgyűlési képviselők. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Barcs Sándor és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács tagjai, valamint dr. Prieszol Olga és Pólyák János, az országgyűlés jegyzői fogadták. Ott volt Tsuneaki Ueda budapesti japán nagykövet és Sz. Sz. Szatucsin, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségének tanácsosa is. a Balaton Dél felé „vándorol"’ a Ba­laton medre. A partvonal a felmérések szerint, az utób­bi évtizedekben szembetű­nő változásokon ment át. A déli parton, ha gáttal nem állnák útját a víz terjedé­sének, a magas vízállásnál egész teleksorokat venne birtokába a tó. Az északi part néhány szakasza egy emberöltő alatt 100—150 méterrel nyúlott délebre. A Biológiai Kutató Intézet munkatársainak vizsgálatai szerint a veszprémi part közelében néhány kilomé­teres sávban fokozottabb a feltöltödés. A legújabb felmérések szerint az utóbbi időkben az évi átlagos feltöltődés 1,75 milliméter, ami termé­szetesen nem egyenletesen oszlik el a tó mélyén. (MTI) Télen 10 báron* Régi hagyományai van­nak a juhászainak a vértes­­boglári Új Élet Termelőszö­vetkezetben. A gazdaság juhászaiéról készített há­romnegyedéves számadás szerint 679 bárány született. Novemberben és decem­berben, tehát a tél kellős közepén 400—450-et várnak. A magyar fésűs merinó jellegű állo­mányúakat egyébként 1968-ban törzs­könyvezte a megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség, és szó van arról is, hogy fel­veszik a tsz juhászatát az országos törzstenyésztők lis­tájára. Tervezik, hogy 1975- ig saját állomány-szaporu­latokból 2­000-re növelik a juhás­za­tot. Évente 40—50 másfél éves kost ad más gazdaságoknak a tsz. ferás fajták is A csákvári termelőszö­vetkezet 4 500 holdas szán­tóterületének egyharmad részén vetnek őszi kalászo­sokat. Az ezerötszáz hold nagyobb részén búzát, s csak egy kisebb hányadán takarmánykeveréket ter­mel a gazdaság, összesen 27 vagon szaporítóanyagot használnak fel, tizennyolc vagon saját vetőmag, kilen­cet pedig a vetőmagtermel­­tető vállalattól vettek. Ez az első év, mikor a szövet­kezet a jövő évre gondolva vetőmagot is termel. A faj­ták közül idén is a Bezosz­­tája 1-nek jutott a legna­gyobb terület, de ezen kívül az Auróra, a Kiszombori, a Rajnája és a Miranovszka­­ja is „szóhoz jutott”. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Csütörtök, 1971. október 14. XXVII. évfolyam, 242. szám * Ára: 80 fillér Napirenden: a nők helyzete Tanácskozott a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottsága Tegnapi ülésen a Közalkal­mazottak Szakszervezete me­gyei bizottsága is a közalkal­mazotti munkaterületen fog­lalkoztatott nődolgozók hely­zetéről tanácskozott. És jólle­het a megyebizottság gyakor­latában nem újdonság az ilyen téma vitája, mégis min­denkor az elsőnek kijáró alapossággal mérlegelik. A mostani jelentés és vita meg­mutatta, hogy a tanácsoknál, a főügyészségnél, a megyei bíróságon, a statisztikai és földhivatalnál a társadalom­­biztosítási igazgatóságnál, megyei könyvtárnál, és más helyeken is elkészítették a szakszervezeti bizottság és hivatal együttműködési ter­vét. Ezekben mindenütt he­lyet kapott a nők problémái­val törődés. Jelenleg a több­­gyermekes családok és a­­ gyermeküket egyedül nevelő anyák, illetve apák sorsa buz­dítja cselekvésre az illetéke­seket. 135 ilyen segítségre szoruló családot tartanak szá­mon. Közülük többet segítet­tek ingyenes gyermeküdülte­téssel, vagy családi nyaral­­ta­tás­sal és a tanévkezdéskor segélyezéssel. Elhangzott az, hogy a szak­­szervezeti bizottság vélemé­nyét meghallgatják bérbeso­rolásoknál, mégis előfordul, hogy azonos kvalitású, kép­zettségű és azonos munkakört ellátó nők bérezése a férfiak keresete alatt marad. Az is tény, hogy nőket bátortala­nabbul neveznek ki vezetői posztra, mint férfiakat. De van ennek másik oldala is. Nevezetesen az, hogy a ráter­mett, jól képzett nők is hú­zódoznak, amikor előlépteté­sükről van szó. Ez annál in­kább elgondolkoztató, mi­vel a társadalmi, mozgalmi életben szívesen vállalnak szerepet, az előfordulhat, hogy a felelősség túlzott hangsú­lyozása riasztja el őket a magasabb beosztástól. Gondot okoz esetenként a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák 13. havi 600 forintjának kifizetése. A ja­vaslatok egyike szerint jó volna, ha évenként egyszer a hivatal, párt és szakszervezeti vezetés összehívná külön a nődolgozókat és kölcsönösen kicserélnék a véleményeket. Különösen gyorsan kellene tenni a nők továbbképzéséért. A törvény teszi lehetővé a munkaidő alatti képzést. A Közalkalmazottak Szak­­szervezete megyei bizottsá­ga nem „adta ki albérletbe’, a nőpolitikai feladatok meg­valósítását. Vezető testülethez méltóan informálódnak és tá­jékoztatják, segítik az alap­szervezeteket. — n. e.­­*) Vaskohászati konferencia Szerdá­n Dunaújvárosban a vaskohászati hiidegala­kító konferencia második napján három szekcióban folytató­dott a tanácskozás. Ezen a napon huszonegy előadás hangzott el, köztük hat kül­földi tudományos kutatóé, gazdasági vezetőé vagy gya­korlati szakembere. A fő té­ma a hidegen alakított gyárt­mányok minőségének javítá­sa, és termelésének gazdasá­gossága volt. Az egyes terüle­tek: a profilgyártás, a cső­gyártás, a radiátorgyártás, a drót- és rúdhúzás különböző bevált módszereit és a fej­lesztés irányait ismertették. B. Sz. Denezskim tanácsadó hidegen hajlított profilok gyártásában való nemzetkö­zi együttműködésről számolt be. Elmondotta többek kö­zött, hoigy az Intermetall tag­országok többségében sikere­sen fejlesztik gyártásukat. Az együttműködés koordin­álásá­­r­a az Imibermertaill iroda, in­formációs anyagot bocsát ki, évenkénti termékcserét szer­vez a tagországok között, va­lamint a termelés szakosítá­sára ajánlásokat dolgoz ki. (MTI) Eladás, kiállítás Nyelvhelyesség és a mű­szaki nyelv címmel dr.Ba­­ránszky Jób Imre, az Alu­­tröszt Alkalmazástechnikai Központjának tanácsadója tartott előadást tegnap dél­után a székesfehérvári Köny­­nyűfémműben. Az előadás a gyárban rendezett műszaki könyvnapok eseménysoro­zatának része volt. A Köny­­nyűfémmű irodaépületének földszinti előcsarnokában hétfőn megnyílt kiállítás dokumentálja a műszaki könyvtár szolgáltatásainak sokrétűségét, bemutatja a legújabb műszaki könyve­ket, s október 15-én, pénte­ken 14 órától műszaki könyvvásáron nyújt lehető­séget az érdeklődőknek ar­ra, hogy a megjelent kiad­ványokat megvásárolják. Őszi üdülés Október 15-én országszer­te bezárnak a SZOT idősza­kos üdülői és az idényszál­lodák. Sokféle kellemes üdülési, pihenési lehetőség várja azonban még azokat is, akik az év hátralévő ré­szében veszik ki szabadsá­gukat, vagy a hétvégeket akarják a városon kívül el­tölteni. Az őszi-téli SZOT beutalók számából ítélve az év végéig még csaknem 35 ezren pihennek a 80 szakszervezeti üdülőtelep 240 üdülőházában. Az üdü­lőtelepek mellett egészen december közepéig fogad vendégeket Budapesten a két SZOT-üdülőhajó. A tu­ristaházakban most kezdő­dik a „főszezon”. A Turista­ellátó Vállalat 52 turista­házában­ 2150 hely várja az erdők szerelmeseit.

Next