Fejér Megyei Hirlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

FEJÉR MEGYEIDIL­­I .OHM"OHM -------------------------------------­H !,... * Péntek,­­ 1972. június 23. M­árt. XXVIII. évfolyam, 146. szám Tegnap délután kedves ven­dégeidet köszöntöttek a szé­kesfehérvári Kossuth Ter­melőszövetkezet Börgöndi úti központjában, dunántúli kör­­útjának tegnapi utolsó állo­másaként Indira Gandhi asz­­szony, India miniszterelnöke és kísérete látogatott el az alig több, mint tíz éves múlt­ra visszatekintő, de máris a megye élvonalbeli szövetke­zeteinek a sorába tartozó kö­zös gazdaságba. A ma­gasran­­gú indiai vendéget és a kísé­retében érkezett Fehér La­jos miniszterelnök-helyettest a megye dolgozóinak nevében dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke, a szövetkezeti gazdaság kollektívája nevében Radics Mihály elnök köszön­tötte. A kedves vendégnek kijáró hatalmas virágcsokor átvéte­le után a miniszterelnök­asszony és kísérete a gazda­ság irodaépületének tanácster­mében találkozott a szövetke­zeti gazdaság vezetőivel. Ra­dics Mihály elnök az 1960-ban alakult gazdaságról, annak fejlődéséről, a szövetkezetbe tömörült tagság életéről, szel­lemi és fizikai javakban mér­hető gazdagodásáról többek között elmondta, hogy az 511 taggal alakult közös gazda­ság rövid három év alatt át­váltott a kisüzemi techniká­ról, technológiáról, agrokul­­túráról a fejlett, nagyüzemi gazdálkodásra, s ma már el­­m­on^'^ti'Sk. ho£v a negyven év átlagéletkorú tagságnak ötven százaléka szakképesí­tést szerzett, s hozzáértően végzi a dolgát. Nem kisebb lelkesedéssel dolgoznak azok sem — mondta az elnök —, akiknek a munkaköre speciá­lis szakképzettséget ugyan nem igényel, de nélkülözhe­tetlen pontossággal, lelkiisme­retességgel­­ :11 végrehajta­niuk csihoz, hogy mind az ál­lammal szembeni kötelezett­ségeiket, mind a tagság igé­nyeit mindenkor a terveknek megfelelően, s ha lehet, an­nál mindig egy kicsit jobban kielégíthessék. A technikai, technológiai fejlődésnek mintegy aláfesté­sére a látogatás időszakában gördültek be a gazdaság ud­­va­rára a korszerű kukorica­termesztés, az úgynevezett CPS-program gépei, egy tel­jes géplánc, amelynek értéke többmillió forint. Imponáló adatot jegyezhe­tett fel a magasrangú ven­dég a gazdaság vezető szak­embergárdájának összetéte­léről, iskolai végzettségéről is, hiszen — mint azt Radics Mi­hály elmondta — ma már kilenc mérnök és 12 technikus irányításával gazdálkodnak a két fő termelési ágazatban, a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben. A növénytermesztési és ál­lattenyésztési ágazatok szám­szerű eredményeinek ismer­tetése után a gazdaság el­nöke egy díszes herendi por­celánkészletet adott át a mi­niszterelnök-asszonynak, kér­ve, hogy a Székesfehérvár alapításának ezredik évfor­dulójára készített, a város cí­merét és látképét őrző emlék­tárgyról akkor is emlékezzék szívesen ránk, amikor pihen, s akkor is, amikor országaink közötti gazdasági együttműkö­désről esik majd szó a tár­gyalásokon. Mert mi szeret­nénk, ha államaink között a gazdasági kapcsolatok is olyan szoros szálakkal erősöd­nének, mint népeink barát­sága. A tájékoztató végén Indira Gandhi néhány kérdést tett fel, többek között a tanács­terem falán levő „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek” Gárdonyi Géza idézet-fordítását is kérte, s a tolmácsolás után látszott, hogy szívesen emlékezetébe vési a mondatot. Ezt követően Indira Gandhi és kísérete meglátogatta Viniczai István termelőszövetkezeti tag csa­ládi házát, néhány percet a családdal töltött, érdeklődött életkörülményeik, céljaik iránt, s házivoszonyos ked­vességgel vette szemügyre a szép lakberendezést. A látogaás a baromfitelep és a sertéshizlalda megtekin­tésével ért véget, s a minisz­terelnök-asszony a késő dél­utáni órákban visszautazott a fővárosba. Kátay Antal Kabáczy Szilárd B * • • " 1 "" Ára: 80 fillér Indira Gandhi látogatása a székesfehérvári Kossuth Termelénben A vendégek megtekintették a tsz baromfitelepét és sertesaizlaldáját AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tanácskozik az országgyűlés Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az or­szággyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Né­meth Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal javaslatot tett az ülésszak tárgy­­sorozatára, amelyet az országgyűlés egyhan­gúlag elfogadott A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvény­­javaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. FALUVÉGI LAJOS pénzügyminiszter emelke­dett szólásra. \ Az indiai kormányfő és kí­sérete meglátogatta Viniczai István termelőszövetkezeti tag családját. A kedves vendéget szeretettel fogadták. Bízhatunk intézkedéseink sikerében Faluvégi Lajos beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejleszté­sének közös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek biztosíthatják a terv­szerű fejlődést. A gazdasági folyamatok azonban csak fokozatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még ér­vényesültek az előző évek jellegzetességei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonála — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszke­dik a szocialista országok fejlődési ritmu­sába. A nemzeti jövedelem gyarapodásában szá­­mottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb termelékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fe­dezte ezt az emelkedést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben vál­tozatlan létszámmal bővítették termelésüket. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulá­sával párhuzamosan emelkedtek, de valami­vel várakozásaink alatt maradtak. A válla­latoktól származott a bevételek négyötöd ré­ssze. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több, mint 3 milliárd forinttal kisebb volt, mint az előirányzat. A kohászati termékek világpiaci árai ugyanis visszaeestek, a költ­séggazdálkodás — különösen a gépipari vál­lalatoknál — nem sokat javult. Nemzeti jöövedelem — fogyasztás A megtermelt nemzeti jövedelemből a fo­gyasztást lényegében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azon­ban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fogyasztás­felhalmozás aránya és a többletfelhasználást a külkereskedelem behozatala fedezte. A be­vételeket meghaladó ütemben, 15 százalék­kal nőttek az állami költségvetés felhalmozá­sokkal kapcsolatos kifizetései. Az erőteljes felhalmozás természetesen nem az elmúlt év sajátossága, hanem része, folytatása a ko­rábban kialakult folyamatnak. A társadalmi közös fogyasztásra szánt esz­közök ma már az állami költségvetés bevé­teleinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt a terve­zettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalék­kal emelkedtek az egészségügyi, szociális és­ kulturális intézmények kiadásai. Ezek szük­ségesek voltak az elmúlt esztendő életszín­­vonalpolitikai céljainak megvalósításához. Köztudott, hogy költségvetési forrásaink több mint egynegyedét a termelés, a forga­lom és a fogyasztás támogatására fordítjuk. Ez sokszor az objektív gazdasági viszonyokra épülő tudatos szociálpolitikánk következmé­­nye, de nem ritkán a gazdaságtalan tevé­kenységek fenntartását teszi lehetővé. A do­tációk teljes összege nem nőtt a korábbi ütemben, és hányada az elmúlt évben mér­séklődött. Végeredményben a költségvetést 191,6 mil­liárd forint bevétellel és 194,9 milliárd fo­rint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem —, az állami költségvetésnek a tervezettet meg­haladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállala­toktól remélt és elvárt bevételeink egy ré­sze nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek. Életszínvital , életkörülmények A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költségvetés elkészítésével párhuza­­mosan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatásai fokozatosan érvényesülnek. A gazda­sági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására és további határozott lépé­sekre van szükség. Ebben az esetben vár­hatjuk, hogy a folyó évi költségvetést a ter­vezett arányok szerint hajtjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv­ és költségvetés összeállításakor szigorú követelménynek te­kintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is ja­vuljon. Az 1971. évi állami költségvetés végrehaj­tásáról írásban benyújtott törvényjavaslat tartalmazza a költségvetés teljesítésének (Folytatás a 2. oldalon)

Next