Fejér Megyei Hírlap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

"* .....................­­......■" ■ "­­...................­.............. ■ ■ B­I­R­L­A­R ........■ Népi BhtSk&k szocialista bíráskodásunkban­ A BfttdSÁG 30KiQtN jelenleg működő népi ülnökök megbí­zatása 1973. június 30-án le­jár, ezért eddig az időpontig , a bíróságokról szóló 1972. évi 4. törvény értelmében új­ból meg kell választani a já­rásbíróság (városi, kerületi bíróságok) a megyei (főváro­si) bíróságok, a munkaügyi bíróságok és a katonai bíró­ságok népi ülnökeit. Szocia­lista bíráskodásunkban az al­kotmány is biztosítja az Ül­­nökök részvételét az első fo­kon, amikor a bíróság egy hi­vatásos bíróból, mint elnök­ből és két népi ülnökből álló, háromtagú tanácsban ítélke­zik. Az elsőfokú bíróságokra fe­lelősségteljes munka hárul az igazságszolgáltatásban. Az ő feladatuk: minden eléjük ke­rülő ügyben alaposan és lel­kiismeretesen tisztázni a tör­ténteket, megállapítani a pontos tényállást, amely a leglényegesebb kelléke min­den bírósági határozatnak (ítéletnek). Ezek alapján kell a bíróságnak meghoznia a jogszabályoknak és a törvé­nyességnek megfelelő igazsá­gos döntést. Ezért elengedhe­tetlenül szükséges, hogy eb­ben a nagy jelentőségű munkában a dolgozó nép kép­viselői, az ülnökök életta­pasztalatukkal, termesztés igazságérzetükkel, társadalmi és politikai ismereteikkel a bíróság segítségére legyenek. A népi ülnökök érvényesítik a dolgozók egészséges életfel­fogását, véleményét, akaratát, a bíráskodásban és ezzel elő­mozdítják, hogy a bíróság munkája, az ítélkezés ne sza­kadjon el az élettől, a jogi­lag képzett bíráknak és az ül­nököknek az igazságszolgálta­tásban való harmonikus együttműködése a bíróságok tekintélyének is javára szol­gál, mert közelebb hozza a bí­róságot a dolgozó néphez, s ezzel fokozza a bíróság iránti bizalmat és megbecsülést. Ér­­demes megemlíteni, hogy pél­dául a munkaügyi jogvitás ügyekben — amelyekben ko­rábban ülnökök részvétele nélkül döntöttek — a jövőben szintén részt vesznek népi ülnökök a bíráskodásban.­­ Az ülnökök közvetlenül megismerik a bíróságok sok­rétű feladatait, a bírák szép, de nehéz és felelősségteljes munkáját. Tapasztalják to­vábbá, hogy a bíró munkája nem merülhet ki a munkaidő letöltésében, mert az előtte lévő, sokszor rendkívül bo­nyolult és súlyos ügy nem­csak igen alapos tanulmá­nyozást, sok fejtörést, kíván, hanem a belső, lelkiismereti meggyőződés kialakítását is. És éppen ebben a tekintet­ben támaszkodhatnak a bírák különös súllyal a velük együtt munkálkodó ülnökökre. Az ülnökbíráskodásnak igen nagy szerepe van a tömegek neve­lésében, felvilágosításában, a dolgozók körében végzett, is­meretterjesztő munkában, a bűnözés elleni társadalmi összefogásban, a szocialista erkölcs és társadalmi együtt­élés kialakításában. A bíróságoknál eddig éven­te 17 900 népi ülnök vett részt az ítélkezésben. Ez je­lentős szám. Ülnökeink mű­ködésének társadalmi hatása ennél sokkal szélesebb kör­ben gyűrűzik tovább. A bíró­ságon szerzett tapasztalatok, tanulságok kihatnak a kör­nyezetükre, munkatársaikra, családi és ismeretségi körük­re. Így az ülnökbíráskodás­­ mély hatást gyakorol a dol­gozó nép életfelfogására, gon­dolkodására, mindennapi munkájára is. , Meg kell említeni, hogy a bírósági törvény az első fokú bíróság — már említett — összetételének általános sza­bálya mellett, egyes rendelke­zéseivel lehetőséget ad arra, hogy az elsőfokú bíróság egyesbíróként, illetőleg ötta­gú tanácsban járjon el. Így: népi ülnökök közreműködése nélkül egyesbíróként ítélkezik a bíróság a vétségi eljárásban; két hivatásos bíróból és há­­rom r­ép­­ülnökből álló ta­nácsban a megyei bíróság, il­letőleg a katonai­ bíróság ak­kor ítélkezik, ha az ügy ki­emelkedő jelentőségű, vagy rendkívül bonyolult. Hangsú­lyozni kell az ülnökök jogál­lásával kapcsolatban azt az alapvető szabályt, hogy a hi­vatásos bíró és a népi ülnök jogai és kötelességei azono­sak; a tanács elnöke és az egyesbíró mindig hivatásos bíró. A bíró kizárására vo­natkozó szabályok az ülnökre éppúgy irányadók, mint a hivatásos bíróra. A fiatalkorúak ügyében el­járó első fokú bíróságok ösz­­szetételét illetően a büntető eljárásról szóló új törvény fenntartotta azt a rendelke­zést, hogy az egyik ülnök pe­dagógus legyen. Nem vette át viszony az­t a korábbi sza­bályt, hogy a másik ülnöknek a megyei, illetve a járási ta­nács által választott nőnek kell lennie. Ezt az általános rendelkezés helyettesíti, hogy az elsőfokú bíróságon a fia­talkorúak tanácsának egyik tagja nő. A fiatalkorúak el­leni eljárásban egyébként a bíróság mindig népi ülnökök közreműködésével ítélkezik, egyesbíró eljárásnak itt nincs helye. A magán­vádas eljárásban a bíróságnak a személyes meghallgatással kapcsolatos teendőit népi ülnök is ellát­hatja, és a feljelentő meg nem jelenése, vagy a feljelen­tés visszavonása esetén az el­járást megszünteti. A kato­nai bíróság népi ünöki intéz­ményéről tudni kell, hogy a népi ülnök itt nemcsak a vád­lottnál alacsonyabb rendfoko­zati csoportba tartozó sze­mély, de alacsonyabb rendfo­kozatú nem lehet. Különleges eljárásokban a bíróság általá­ban egyesbíróként ítélkezik; egyes eljárásokban azonban (ilyenek: mellékbüntetések utólagos kiszabása, kényszer­gyógykezelés felülvizsgálata, kiadatás) a törvény előírja a népi ülnökök részvételét. A következő hetekben, hó­napokban esedékes ülnökvál­­­asztásokról érdemes megem­líteni, hogy a járásbíróságok népi ülnökeit a bíróság terü­letén működő vállalatok, szö­vetkezetek, társadalmi szer­vek és állami intézmények dolgozói jelölik. A munka­ügyi bíróságok népi ülnökei­nek, továbbá a fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíró­ságok pedagógus ülnökeinek jelölése, a bíróság székhelye szerint illetékes szakszerve­zetek megyei tanácsának (SZMT), illetve a szakszerve­zetek budapesti tanácsának (SZBT) a feladata. Az egyes perkategóriákban bevezetett egyesbíráskodásra tekintettel a legutóbb, 1969- ben megválasztott ülnökök számához (körülbelül 17 000) viszonyítva most lényegesen kevesebb (körülbelül 13 000) ülnök megválasztására lesz szükség. A nyilvános jelölő­gyűlések szervezését üzemek­ben, intézményekben a szak­­szervezeti bizottság, a szövet­kezetekben a vezetőség, vagy a Hazafias Népfront illetékes helyi szervei végzik. NÉPI ÜLNÖKNEK büntet­len előéletű, feddhetetlen, választójoggal rendelkező, és 24. életévét betöltött magyar állampolgárok jelölhetők. E követelményeken túl a vá­lasztások során biztosítani kell, hogy olyan személyeket válasszanak meg, akik meg­felelő politikai ismeretekkel, kellő élettapasztalattal ren­delkeznek és munkahelyükön, környezetükben megbecsült emberek. Jogos igény, hogy népi ülnöknek a bíróságok munkáját valóban segíteni tu­dó, és elsősorban a termelő­­munkában közvetlenül részt­vevő dolgozókat — köztük megfelelő arányban fiatalokat és nőket is — jelöljenek. A munkaügyi bíróságok ülnö­keinek kiválasztásánál fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy az adott megyében je­lentkező valamennyi fonto­sabb iparág területéről kerül­jenek be a jelöltek közé szakmájukat jól ismerő, aktív dolgozók. (MTI Tűz Gyúrón Pénteken tűz pusztított Gyúrón a Bicskei Állami Gazdaság Bányavölgy-pusz­­táján, egy 49 X 14 méteres és egy 34 X 14 méteres „L" alakú cserépfedésű csibene­velő épület tetőszerkezete és részben a belső berendezése égett. A tűzoltáshoz szüksé­ges vizet a kivonult székes­­fehérvári és budapesti állami tűzoltók több kilométerről szállították a helyszínre, ezért csak nagy erőfeszítés árán tudták a tűz tovaterjedését megfékezni. Az időközben ki­érkezett martonvásári önkén­tes tűzoltók segítségével a tü­zet eloltották. Személyi sérü­lés, haláleset nem történt, de a keletkezett kár megközelíti a százezer forintot. A tűz ke­letkezési okát bizottság vizs­gálja. ............ ..............■­» *“ Vasárnap, 1973. április­­* világhíradó HÉTFŐ: Szadat átalakította az egyiptomi kormányt, maga vette át a kormányfői tisztet is — Nimeri Szudáni el­nök tárgyalásai Londonban KEDD: Megalakult az új chilei kormány — Medici olasz külügyminiszter Jeruzsálemben Golda Meirrel tárgyalt SZERDA: Nixon amerikai látogatásra hívta meg Tanaka ja­pán miniszterelnököt — Lemondott a francia kormány — Kreisky osztrák kancellár Budapestre érkezett CSÜTÖRTÖK: Nyilvánosságra hozták, hogy Brezsnyev moszkvai látogatásra hívta meg Tanaka japán minisz­terelnököt — Szabadon bocsátották az utolsó amerikai hadifoglyot, távozott Vietnamból az utolsó amerikai ka­tona — Nixon beszéde PÉNTEK: La Celle—Saint—Cloud-ban újabb eredménytelen tárgyalás a két dél-vietnami kormány képviselői kö­zött — Párizsban a Renault-művekben sztrájk robbant ki SZOMBAT: Thieu saigoni elnök az Egyesült Államokba uta­zott — Echeverria mexikói elnök Kanadában tárgyal így látta a hetet hírmagya­rázónk, Pálfy József: La Celle-Saint Cloud kas­télya Párizstól nyugatra, a Saint-Cloud-i erdőben nem tartozik a háromcsillagos idegenforgalmi látványossá­gok közé. Történelmi neveze­tessége is csak az utóbbi ne­gyedszázadban alakul, ami­kor hol a NATO-nagyságok ott tartózkodása miatt, hol egyes nemzetközi tárgyalá­sok színhelyeként tűnt fel a kastély neve a krónikákban. Most a francia kormány itt ad otthont a két dél-vietna­mi fél tárgyalásainak. Amelyek — s ez nem meg­lepő! — egyelőre eredmény­telenek. A saigoni rezsim küldöttsége a magáét hajto­gatja „az északi csapatok ki­vonásáról”, az ideiglenes forradalmi kormány képvi­selője hiába emlékeztet újra meg újra arra, hogy a pári­zsi békemegállapodás értel­mében itt Dél-Vietnam poli­tikai jövőjéről kellene tár­­gyalniok. Saigon pillanatnyi vezetői láthatólag időt akar­nak nyerni, s aki időt nyer, életet nyer ... Thieu végre útnak indul­hat, elutazhatik Washing­tonba, hogy Nixon elnöktől további támogatást kérjen. E nélkül Thieu elveszett... Persze az Egyesült Államok elnökében — legalábbis egy ideig — lesz hajlandóság a saigoni szövetséges segíté­sére. Az a „szózat”, amelyet „a béke első napján” a Fehér Ház ura valamennyi ameri­kai rádió- és tévéállomás műsorában elmondott, sok­sok békeszólam , mellett né­hány fenyegető mondatot is tartalmazott. Az amerikai politika ismerői arra követ­keztettek ebből, hogy Nixon valamilyen jogi alapot te­remt máris arra az esetre, ha egyszer újra beavatkozásra szánná el magát Vietnam­ban. Az indokínai félszigeten komolyabb csatározások már csak Kambodzsában folynak. Az amerikai légierő folytat­ja a kambodzsai népi erők állásainak bombázását, bár­mennyire is tiltakozik ez el­len a washingtoni kongresz­­szus tekintélyes része. Ni­xon említett „szózatában” továbbra is igazolni igyeke­zett a kambodzsai terrorbom­bázásokat. Viszont Kissin­ger — megint csak ő! — po­litikusok kisebb csoportja előtt bizalmasan kijelentet­te, hogy nincs sok hátra a kambodzsai tűzszünetig. Hol lennének a tűzszüneti tárgya­lások? Ezeket is Párizsban rendeznék meg? Ha Párizsnál tartunk, em­lítést érdemel, hogy Francia­­országban ismét jelentkezik a szociális nyugtalanság. A március elején lezajlott vá­lasztások előtt a bérharc a politikai küzdelemnek adta át a teret, most visszaigényli a terepet a szakszervezeti mozgalom. Az első sztrájk a Renault Művekben robbant ki. A Renault a francia dol­gozóknak mindenkor utat mutat, követésre méltó pél­dát szolgáltat. A betanított munkások bérének, munka­­körülményeinek javítása a sztrájk célja, s következtet­ni lehet ebből, hogy a francia ■bérharcnak ez lesz a közpon­ti témája. E munkások kö­zött sok az úgynevezett ven­dégmunkás, sok a színesbő­rű is. (E sorok írója 1961-ben, 1965-ben, 1968-ban járt a Renault telepein, minden alkalommal több és több külföldi munkással találko­zott ...) A francia szakszer­vezetek egész Nyugat-Euró­­pára szóló példának szánják a mostani akciót: az afrikai, arab, portugál, spanyol, dél­olasz, jugoszláv, görög, török vendégmunkásokat kemé­nyebben sújtja a kizsákmá­nyolás. A Renault falai közt más a proletár nemzetköziség jegyében indult meg a harc. A francia kormány lemon­dott a héten. Ez csak forma­ság tulajdonképp, de jelen esetben mód nyílik egyes mi­niszteri tárcák újra­elosztá­sára is. A választások tanul­ságait érvényesítheti Pom­pidou elnök. Igaz, a minisz­terelnöki poszton meghagyta Pierre Messner eddigi kor­mányfőt, de számos fontos miniszteri széknek új gazdá­ja lesz." Kormányátalakítás volt a héten Egyiptomban és a déli félteke másik végében, Chilé­ben is. Szadat döntése talált nagyobb visszhangra a világ­sajtóban: az egyiptomi elnök egyben átvette a miniszter­­elnöki teendőket is. Nyilat­kozatában az erők összpon­tosításáról beszélt, amit egyesek úgy értékeltek, hogy talán Izrael elleni felkészü­lés diktálja ezt az új irányza­tot. Más vélemények szerint azonban Szadat elnök csak ki akarja húzni az időt a nyá­rig,­­ amikor Washingtonból diplomáciai kezdeményezést vár — és bizonyos mértékig az arab érdekek figyelembe­vételét is. A chilei új kormány össze­tétele szintén jelzéssel szol­gálhat a helyzet alakulására. Dr. Allende elnök már nem tart igényt a három tát­or­nok miniszteri szolgálatára, amire pedig nagyon is szük­ség volt a múlt év őszének viharos napjaiban. A reakció heves támadásai, a sorozatos tüntetések, a fegyveres me­rényletek láttán be kellett vonni a kabinetbe például Prats tábornokot, a vezérkar főnökét. (ő kapta a belügy­miniszteri tárcát, s ezzel együtt a köztársasági elnök helyettesítésének jogát is!) Most a tábornokok kivonul­nak a kormányból, ami egy­részt a chilei Népi Egység­kormány helyzetének meg­szilárdulására vall, másrészt azt bizonyítja, hogy a had­sereg valóban teljesen lojális, azaz fegyelmezetten engedel­meskedik a polgári hatalom­nak. E napokban éppen há­rom esztendeje, hogy magyar újságírókat fogadott dr. Al­­lende — akkor még csak el­nökjelöltként — és emlék­szem, milyen meglepő volt számunkra, látni-hallani Al­­lende magabiztosságát: „Ha a Népi Egység győz, a hadse­reg támogatni fogja, a tiszti­kar lojális lesz!” Az esemé­nyek a chilei szocialista ál­lamférfit igazolták. Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő ta­nácskozáson jól haladnak a dolgok. így nyilatkozott Wal­ter Stoessel, az Egyesült Ál­lamoknak európai ügyekkel foglalkozó államtitkára is az amerikai lapkiadók, rádió- és tévékommentátorok egyna­pos értekezletén. Kijelentet­te, ha minden így megy to­vább, akkor valószínűleg jú­niusban sor kerülhet a kül­ügyminiszteri szintű konfe­rencia munkájának megkez­désére. A hét még egy jellemzője: sok szó esett készülő utazá­sokról, meghívásokról. Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára levelet intézett Ta­naka japán miniszterelnök­höz és meghívta moszkvai látogatásra, de még a levél tartalmának nyilvánosságra hozatala előtt közölték Tokió­ban, hogy Tanakát Nixon el­nök is meghívta. Bonnban pedig kormánykörökben tud­ni vélik, hogy május közepén sor kerül Brezsnyev NSZK- beli látogatására is. Utoljára, de nem utolsó­sorban: számunkra jelentős esemény volt dr. Bruno Kre­isky, osztrák kancellár ma­gyarországi látogatása. A szí­vélyes légkörben lezajlott tárgyalások után a közös köz­lemény is megerősíti hazánk és Ausztria további együtt­működésére vonatkozó el­képzeléseit. A közös közle­mény ezt­ így fejezi ki: „A tárgyalások befejeztével a két kormányfő megerősítette azt a szándékát, hogy a Magyar Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság jószomszédi kapcsolatait a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek elve alapján tovább fej­lesztik.” Thieu köszönetet mond: Saigon Thieu dél-vietnami elnök szombaton Saigonból elindult az Egyesült Államokba. El­utazása előtt a repülőtéren tett rövid nyilatkozatában ki­jelentette, hogy szeretne sze­mélyesen is köszönetet mon­dani Nixon elnökön keresz­tül az Egyesült Államoknak „azokért a nemes áldozatok­ért, amelyeket az amerikai fegyveres erők hoztak Viet­namban”. 1958 óta, amikor Ngo Dinh Diem saigoni diktátor járt az Egyesült Államokban, Thieu az első dél-vietnami elnök, aki Washingtonba látogat. Saigoni, amerikai források értékelése szerint a Nixon el­nökkel hétfőn és kedden foly­tatandó tárgyalásokon Thieu milliárd dolláros nagyság­rendű amerikai segélyért fo­lyamodik, hogy rendszerét hatalmon tarthassa. Az Egyesült Államok után Thieu Olaszországban, Ang­liába, Dél-Koreába és Taj­vanra is ellátogat. (Reuter, AP) Phnom Penh A csütörtök éjszakai rövid szünet után az Egyesült Ál­lamok stratégiai bombázói pénteken éjjel felújították­­bombatámadásaikat Kam­bodzsában. A főváros, Phnom Penh lakói is hallhatták a nyolcmotoros amerikai repü­lőgépek jellegzetes robaját, amikor a fővárostól délnyu­gatra, a Mekong mentén szór­ták le bombaterhüket a sza­badságharcosok által ellen­őrzött területekre. (AFP) mai Sikeres látogatás „Europe most egyedül­álló történelmi korban él. Sehol sincsenek katonai összeütközések a kontinen­sen j Jelenleg a földkerek­ség legbékésebb részén él­hetünk”, -­ így jellemezte a helyzetet csütörtökön, a tudományos akadémián tartott előadásában Bru­no Kreisky, a hivatalos lá­togatáson nálunk tartóz­kodó osztrák kancellá . Valóban nem sok ha­sonló korszakra emlékezik kontinensünk. S az ilyen körülmények természetesen kedvezőek az országok kö­­­­zötti kapcsolato­k­ fejleszté­sére. De fordítva is igaz ez — legalábbis a két szomszédos állam, Ma­gyarország és Ausztria vi­szonylatában, az a szó legigazibb értelmében jó­szomszédi viszony, amely az osztrák kormányfő bu­dapesti látogatásán újra meggyőzően kifejezésre ju­tott, ugyancsak hozzájárul az egészségesebb európai körülmények kialakulásá­hoz. A látogatásról kiadott magyar-osztrák közös köz­lemény tanúsága szerint mindkét fél ilyen értelem­ben, ebben az irányban próbál összehangoltan te­vékenykedni a jövőben is a nemzetközi porondon. „Érdekeltek abban, hogy a helsinki előkészítő megbe­szélések mielőbb befeje­ződjenek és hogy 1973. közepén sor kerüljön az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia összehívására.” A külpolitikai azonos vélemények közül kiemel­kedő még egy olyan kér­dés, amelyben Ausztriá­nak, mint a német ügyek­ben különösen érdekelt országnak az álláspontja nemzetközi vonatkozások­ban is súlyosan esik a lat­ba. Ez pedig a közös köz­leményben is kifejezésre juttatott remény, hogy a két német államot a közel­jövőben felveszik az ENSZ- be, s hogy Csehszlovákia és az NSZK közötti tár­gyalások rövidesen ered­ményre vezetnek és ezzel egyengetik a további eu­rópai enyhülés útját. Ami a kétoldalú kapcso­latokat illeti: a budapesti tárgyalások is mutatták, milyen sok a találkozási pont és a kölcsönös ér­deklődés, illetve érdek. A két ország határmenti me­gyéi, illetve tartományi vezetői, a városgazdálko­dás szakemberei, a kultu­rális élet képviselői na­gyon sok közös témát ta­láltak eddig is, s a mos­tani budapesti eszmecse­rék ezt a rohamosan erő­södő folyamatot konkrét programokkal fejlesztenék tovább. A gazdasági kérdések­ben főleg azt kutatták ez alkalommal is a tárgyaló partnerek, hogy a forga­lom növekedését hogyan lehet elősegíteni a köz­vetlen ipari kooperáció­val. Hiszen világos, hogy minél inkább bekapcsoló­dik a két ország egymás gazdasági vérkeringésébe, az együttműködés, a válla­lati kooperáció révén, an­nál tartósabb e két álla­mot összefűző szálek. Fock Sebnő miniszterel­nök, Kreisky kancellár tár­gyaló pannere pohárkö­­szöntöjében, amikor mél­tatta a két ország példa­mutató viszonyát, rögtön hozzátette: „Eddig elért elismerésre méltó eredmé­nyeinken túl számos terü­leten kínálkoznak még le­hetőségek viszonyunk to­vábbi javítására, kapcso­lataink szélesítésére." Ez még a látogatás első napján hangzott el, s mintegy programot is adott az eszemecserék részére. Most, a látogatás végezté­vel megelégedéssel álla­­píthatjuk meg, hogy ezt a célt sikerült elérne N. I.

Next