Fejér Megyei Hírlap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
8 Kilencmillió nyereség A gazdaság 1873. évi gazdálkodási tevékenységéről készült beszámolójelentés 1959-ig visszamenően felsorolja milyen eredményt értek el az egyes esztendőkön. 1959-ben 229 000,—Ft volt a válalati eredmény, a következő évben 812 000,— Ft. Aztán egészen 1968-ig nagyjából azonos eredménnyel zárt minden esztendőt Budakajtor, míg 1969-ben meg nem duplázta az előző évek nyereségét. Azóta — 1972 kivételével — minden évben jelentős volt a fejlődés. A múlt év aztán minden, eddiginél nagyobb vállalati eredményt hozott, összegszerűen: 9 millió 71 000,— Ft. A gazdaság eredménye az előző, 1972. évihez viszonyítva 124,7 százalékkal javult. A termelés profiljának megfelelően a nyereség kialakításában a kertészeti ágazat aránya a legmagasabb: 53,7 százalék(4 871 000,— Ft). Az állattartási ágazat 3 062 000 Ft-os nyeresége összehasonlíthatatlanul jobb volt az előző évinél. Ide tartozik, hogy a legutóbbi négy esztendő alatt számottevően nőtt a gazdaság termelési értéke is. Öszszehasonlításul 1070-et vegyük alapul. Ebben az évben a halmozott termelési érték 47,5 millió forint volt, 1973- ban 62,1 millió forint. A halmozatlan termelési érték ezen idő alatt 36,9 millió forintról 50,5 millió forintra nőtt, a nyereség — mint már említettük — 6,2 millió forintról 9 millió forintra. Az egészen belül nézzük külön a növénytermesztés legfontosabb eredményeit. Búzát a mintegy 1600 hektárnyi szántóterület 40 százalékán termelt a gazdaság. Az ágazat hosszú évek óta nyereséges, a búza a gazdaság egyik fő árunövénye. A hektáronkénti átlagtermés 1969 óta a következőképpen alakult: 36,6 q/ha — 31,0 q/ha — 40,7 q/ha — 36,1 q/ha. A múlt esztendő nem kedvezett a búzának a bodakajtori határban. A gazdaság szakemberei szerint ennek sok oka volt, mindenekelőtt az, hogy a szántóföld 40 százalékán termesztett növénynek nem tudtak mindenütt megfelelő körülményeket teremteni, pl.: zömét csak a későn lekerülő elővetemények után vethették el. A terméseredmény nem érte el a 30 mázsát, a búzatermesztés eredményessége majdnem egymillió forinttal csökkent az előző évihez mérten. A tanulságokat levonta a gazdaság vezetése. Erre a legjobb bizonyíték, hogy az idei, 1974. évi betakarítás első eredményei szerint a búza átlaghozama messze meghaladja a tavalyit. A július 2-ig learatott 311 hektár átlagtermése meghaladja a 41 mázsát, vagyis minden eddiginél jobb. A kukorica nem annyira uralkodó növény ebben a gazdaságban, mint Fejér megye más állami és szövetkezeti birtokain. Az átlagtermések azonban számottevőek. 1969 óta minden évben 45 mázsa felett volt a hektáronkénti átlagtermés, a tavalyi eredmény 48,9 g,ha. A napraforgó viszont egyre kedveltebb növény Bodakajtoron. Ezzel kapcsolatosan had idézzük a beszámolójelentés néhány sorát: „1973- ban 230 hektáron termeltünk napraforgót. A növénytermelési üzemág legjövedelmezőbb ágazata volt, eredménye 2 357 000 Ft. A hektáronként megtermelt menyiség 20,5 g, a termék önköltsége 534 Ft volt. A termesztett fajta: iregi csíkos. A napraforgó-termesztésnél sikerült megoldani a vegyszeres gyomirtást Treflan-Maloran kombinált kezeléssel, tábláink gyommentesek voltak. A hektáronkénti tőszám 80 százalékkal volt nagyobb a hagyományosnál, de a terméseredmény igazolta ennek az elképzelésnek a helyességét. A betakarítást jó minőségben oldottuk meg. Az ágazat kimagaslóan jó eredménye mégis elsősorban a mázsánkénti 1150 Ft-os értékesítési átlagár következménye. A termést exportra, madáreleségnek, 25 kg-os egalizált zsákokban értékesítettük. Ahhoz, hogy az ágazat nyereséges maradjon, vetőmagelőállítással szeretnénk foglalkozni, nagyobb területen.” A gyümölcsosztályozóban exportszállításra készítik elő a barackot Huszonöt éves a Bodakajtori Állami Gazdaság Bevezető helyett Hol van ez a Bodakojtor? - kérdezi a Fejér megyét kevésbé ismerő idegen. A település nevét nem találja a posta irányítószámjegyzékében (utolsó posta: Aba), vasútállomása Felsőszentiván, a gazdaság központjába vezető bekötőút jelzőtáblája is Felsőszentiván pusztát mutatja. Talán csak a hajdani alapítók tudnák megmondani, miért választották az egyik legeldugottabb pusztát névadónak, amikor a Seregélyes! Állami Gazdaság eizamajori részének egyik kerülete önállóvá vált, és sok száz kisparcella egyesítésével megkezdte a maga életét. Tény, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt e „sehol sincs" Bodakajtor neve nemcsak Fejér megyében és széles e hazában, hanem sok más országban is ismertté vált... Termékei által, mindenekelőtt gyümölcséről és zöldségéről. A felszabadulás előtt Bodakajtor gróf Zichy Raffael birtoka volt, vagy inkább csak vadászterület. A gróf bérlői sűrűn váltották egymást — mindent „kivettek” e földből, amit csak lehetett, s bizony még az állami gazdaságnak is jó idejébe telt, mire a hektáronként 18,8 aranykorona értékű, összesen 3590 hektárnyi területet olyanná tették, amely meghálálja a gazda gondoskodását. E csaknem 3600 hektárnyi egybefüggő terület közigazgatásilag Abához, Csőszhöz, Táchoz és Székesfehérvárhoz tartozik. A központ Bodabajtor-Felsőszentiván, a gazdaság része Felsőmajor, Kis- és Nagypötölle, valamint Fövenypuszta. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól mindössze 18 kilométerre van a gazdaság központja, de a közúton Fehérvárról Sárbogárd felé haladó nem sokkal a város széle után bodakajtori területen találja magát: a néhány éve telepített fiatal gyümölcsös, majd a már termő őszibarackos, a kajszi és cseresznyeültetvény jelzi, hogy a megye legjelentősebb gyümölcstermelő nagyüzemének kultúrái között vezet az útja. A felsőszentiváni vasútállomás — szintén a Fehérvár—sárbogárdi vonalon szintén zöldség- és gyümölcsszállítmányairól nevezetes: évente vagonok százai indulnak útra innen hazánk és a nagyvilág különböző tájaira, cseresznyével, meggyel, kajszi és őszibarackkal megrakottan. Bár erről még külön is lesz szó, de kívánkozik a megjegyzés, hogy a bonakajtoriak gyümölcs- és zöldségtermesztésének jó híre a következő években is növekedni fog. Néhány év óta tart és tovább folytatódik a megközelítően 500 hektárnyi gyümölcsös felújítása, és növekszik a zöldségfélék termőterülete, segítve Székesfehérvár és a főváros lakosságának zöldségellátását. Mire alapozzák e fejlesztési elképzeléseiket a gazdaság vezetői? Sokak szerint ugyan a gyümölcs- és zöldségtermesztési ágazattal is több a gond, mint a haszon, a Bodakajtori Állami Gazdaság a saját tapasztalataira épít. A gazdálkodás legfontosabb számadatai közül előzetesen egyet említünk: a múlt évet 9 071 000 forint vállalati eredménnyel zárta ez a gazdaság, s a nyereség alakulásában a kertészeti ágazaté volt a vezető szerep, ez hozta a 9 millió forint csaknem 54 százalékát. A gyümölcs- és zöldségtermesztés mellett még az állattenyésztés a bodakajtoriak erőssége, főleg a tehenészet és a marhahizlalás. Ez is a jövő ágazata, ami a gazdaság vezetőinek előrelátását bizonyítja, s jelzi, hogy Bodakajtoron már a következő negyedszázadra is gondolnak. Korszerűsített üzem- és munkaszervezet Az MSZMP. KB. 1971. decemberi határozata óta minden üzemben, gazdaságban foglalkoznak az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével. Bodakajtoron 1972. óta ágazati vezetés van. A korábbi üzemegységi szervezet felszámolását az indokolta, hogy az állami gazdaság területe viszonylag kicsi összefüggő, jól áttekinthető. A technikai felszereltség korszerűsödése, a szakképzett vezetőgárda kialakulása lehetővé tette, hogy a főbb ágazatok viszonylag önállóan tevékenykedjenek. A gazdaság vezetésszervezete kétlépcsős. Az első szintet az igazgató és helyettesei, valamint az ágazatvezető poszton lévők alkotják. A második szintet pedig a termelés közvetlen irányítói és ellenőrzői. Az egyes szintek között nincs merev határvonal. Az ágazatok egymással mellérendeltségi viszonyban vannak. » Egy évvel ezelőtt, 1973-ban a következő módosítás történt a gazdaság vezetésszervezetében : Az igazgató termelési helyettesének közvetlen irányítása alá tartozik 1. a kertészeti ágazat és növényvédelem, 2.1 mezőgazdasági ágazat, amely magába foglalja az állattenyésztést, a növénytermesztést és az erdészetet, 31 a szolgáltató ágazat (gépműhely, építészet). A mezőgazdasági ágazat vezetője a főagronómus, a szolgáltató ágazat vezetője a főmérnök, a kertészeté a kertészeti ágazatvezető. A munka- és üzemszervezés korszerűsítésére 1973-ban külön bizottságot hozott létre a gazdaság. E bizottság feladata volt hogy a szervezeti szabályzat elkészítése mellett mérje fel a munka- és üzemszervezés korszerűsítésének lehetőségeit. A bizottság minden ágazaton és üzenágon belül minden munkahely lehetőségeit megvizsgálta és részletes javaslatokat tett a gazdaság vezetésének a munka megszervezésére vonatkozóan. Minden munkahelyre megállapítva, hogy milyen munkaszervezetben, hány ember látja el a szükséges feladatot, milyen feltételek között. Egy példa: A tehenészetben a munkaszervezet alapja a sttand-rendszer, amelyben 25 tehén jut egy-egy dolgozóra. Sajnos a négy istálló négyféle típusú, a gépesítés lehetőségei minimálisak: a fejősre, kézi mozgatású kocsival történő takarmányozásra és a kitrágyázásra korlátozódnak. A növénytermelés dolgozói két brigádban tevékenykednek : egyik a növénytermesztő gyalogos a másik a növénytermesztő traktoros brigád. A kertészetben hat brigád dolgozik, a kertészeti traktoros brigádban 10 dolgozó tevékenykedik. HÍRLAP Stemfeet» 1974. július 2£ A fiatalok és a nők megbecsülése A múlt év végén a gazdaság vezetői külön is megvizsgálták, hogyan valósították meg az ifjúsági törvény végrehajtására kidolgozott intézkedési tervet. Az ifjúsági törvény végrehajtásának eredményei között sorolhatták fel, hogy a gazdaság dolgozói közül 19 fiatal tanul különböző iskolákban. Ketten kapnak a gazdaságtól ösztöndíjat. Két fiatalt külföldi jutalomüdülésre küldtek tavaly, az egyikét napos országjáró kirándulásokhoz autóbuszt adott,a gazdaság. A gazdaság központjában lévő klubhelyiségben műsoros esteket, ORI rendezvényeket, filmvetítéseket, táncmulatságokat tartanak, nagyrészt a fiatalok igénye, kedve szerint. Örömmel állapította meg az értékelés, hogy a szocialista brigádok munkájában a fiatalok 79 százaléka részt vesz. A nőpolitikai határozat végrehajtására hozott intézkedési tervet már több esetben is értékelték, külön a gazdaság vezetőségének ülésén, pártággyűlésen és a szakszervezeti bizottság ülésén is. Mindent megtesznek azért, hogy a nődolgozók munkáját megkönnyítsék, élet- és munkakörülményeiket korszerűbbé, kulturáltabbá tegyék. Két év óta a környező falvakból bejáró dolgozó nőket autóbusszal szállítják a munkahelyre és viszsza. A gyümölcsválogatóban — ahol zömmel nők dolgoznak — gépesítették a gyümölcsládák szállítását. A terhes nők részére — átlagkeresetük csökkenése nélkül — minden esetben könnyű munkát biztosítanak. A dolgozók óvodás korú gyermekeinek az abai óvodában biztosítottak helyet. A gyerekeket naponta autóbusszal viszik és hozzák, útközben kísérő vigyáz rájuk. Az autóbusszal történő szállítás díjtalan. A gazdaságban 23 sokgyermekes család dolgozik és 14 olyan dolgozó nő van, aki gyermekét egyedül neveli. Részükre minden iskolaév kezdetén és karácsonykor 500—800 forint segélyt ad a gazdaság. Gépek ötmillióért A gazdaság vezetése az anyagi és technikai feltételek biztosításával is segíteni szándékozik, hogy a kongresszusi vállalásokkal megnövelt feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudják. Az idén összesen 5,3 millió forintért vásárolnak erő- és munkagépeket. Ezek közül a legfontosabbak : 2 db John Deere 4630 trakbog 2 db MC—6 kombinátor ,*. 2 db Rábewerk eke 1 db Nibex vetőgép , •. 10 db RM 4,2 pótkocsi 3 db RCW—2 műtrágya- ■ szóró 2 db silókombájn 1 db Novor permetezőgép 1 db Brand adapter 1 db IFA—50 W tehergépkocsi !