Fejér Megyei Hírlap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. FEBRUÁR 1. Felkerültek az első tetőelemek a Dunai Vasmű konverteres acélművének magascsarnokára. Jó ütemben haladnak a legnagyobb berendezések szerelési munkái is. Képünkön az 1300 tonna befogadóképességű nyersvaskeverő látható. Szerelik a hozzá tartozó meghajtóművet •­ Fotó: Fási László Hatékonyabb szervezeti formával Költségvetési üzemek Kevesen tudják, hogy Fe­jér megyében milyen jelen­tős a szerepük a költségvetési üzemeknek. Rájuk hárul a különböző kisebb — de egy község életében alapvető fon­tosságú — építőipari munká­latok elvégzése; a kommuná­lis szolgáltatások, utak, te­rek tisztítása, a szemétszállí­tás s a parkok gondozása. Ebből következően létük, szervezeti formálódásuk min­denképpen jelzője is annak a fejlődésnek, amely az utóbbi években ment végbe me­gyénk településeinek életé­ben. Kezdetben például csak akkor és ott jöttek létre — gyakran kellő indokoltság nélkül is — költségvetési üze­mek, ahol éppen fel kell épí­teni, vagy bővíteni kellett egy tanácsi fenntartású in­tézményt , szolgálati lakást, orvosi rendelőt, iskolát. Csakhogy a község nem volt képes folyamatos munkával ellátni ezeket az üzemeket. Néhány szervezeti módosítás után végül ez teremtette meg ahhoz is az igényt, hogy ne a­­község, ne a település, ha­nem a járás, a járásban mű­ködő tanácsok legyenek a fenntartói a már járási hatás­körrel működő költségvetési üzemeknek. Így jöttek létre az 1976-ban kötött együttmű­ködési szerződések alapján a járási közös költségvetési üzemek. Székhelyeik: Mór, Bicske, Sárbogárd, Adony; a fehérvári járásban Agárd és Polgárdi; és egy speciális cé­lú üzem is működik Dunaúj­városban, amelynek a felada­ta a dunaújvárosi partszakasz felügyelete és fenntartása. Szervezeti szempontból azért lényeges, hogy a költ­ségvetési üzemek járási ha­táskörrel működnek, mivel így lehetővé válik az anyagi és szellemi tartalékok nagyobb fokú összevonása, koncentrá­ciója. Ez mindenképpen a szervezeti hatékonyság nö­vekedésében érezteti a hatá­sát. Például míg egy kisebb tanács szakigazgatási szerve — tapasztalat s ilyen jellegű gyakorlat hiányában — csak nehézségek árán tud megbir­kózni egy kisebb építőipari feladat megszervezésével, ad­dig az erre a célra berendez­kedett költségvetési üzem még a bonyolult papírmun­kát is ütemesen, rugalmasan képes megoldani. Szervezeti szempontból megyénk költségvetési üze­meinek még egy fontos sajá­tosságuk van. Rájuk hárulnak az egymillió forintot meg nem haladó beruházások megszervezésének feladatai. Ez azért jelentős, mivel a költségvetési üzemek irányí­tói sokkal alaposabban isme­rik a helyi sajátosságokat, mint a megyeszékhelyen mű­ködő beruházási vállalat. De a hatékonyság és a szol­gáltatási minőség fejlesztését szolgáló intézkedések között még egy fontos kezdeménye­zésről is számot adhatunk. Azokat a termelési feladato­kat, amelyek gyakran indoko­latlanul kisebb-nagyobb erő­tartalékokat kötnek le, foko­zatosan leépítik, így például a móri költségvetési üzem ese­tében beszüntették a kőbánya üzemeltetését, amelynek léte annál is inkább indokolatlan volt, mivel Gánton még egy kőbánya működik. Ugyancsak Móron történt, hogy az üzem­hez tartozó tanácsi fenntartá­sú lakások központi fűtésével kapcsolatos munkálatokat át­adták az erre a célra sokkal jobban felkészült Székesfe­hérvári Ingatlankezelő Válla­­l­­atnak. Hasonló intézkedést terveznek a sárbogárdi költ­ségvetési üzem esetében is. A hatáskörszűkítés termé­szetesen hatáskörbővítéssel járt együtt. Fejér megyében például a költségvetési üze­mek gondjaira van bízva 1600 tanácsi lakás fenntartása is. Ezt a számot a közeljövőben tovább bővítik. Ugyanakkor a kommunális szolgáltatások feljesztésében további intéz­kedéseket terveznek megyénk költségvetési üzemei. (Fornai) Tv-gyártás sorozatban A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában nem­rég kezdte meg a termelést a Taedonggang Televíziógyár. A tíz üzemrészből álló vállalat sorozatban gyártja a modern készülékeket. A kísérleti részlegekben a színes és elektronikus vevőkészülékek gyártását tökéletesítik. A gyár központjában a „Pyongyang” és a „Taedonggang” készülékek beszabályo­zását végzik. A nagyüzemhez különböző szociális és kulturá­lis létesítmények is tartoznak. A komplexum építésére erede­tileg 5—6 évet szántak, azonban másfél év alatt sikerült be­fejezni. (BUDAPRESS — KCNA) Gazdaság- és társadalompolitika Évi ötmillió pár •­rr cipő A Mongol Népköztársaság a közeljövőben a világ egyik legnagyobb cipő- és cipő fél­készáru exportőrje lesz. Ulánbátorban évi 5 millió pár cipő gyártására alkal­mas kombinát létesül. Építé­séhez csehszlovák szakembe­rek nyújtanak segítséget. A komplexum néhány üzeme —, amely szintén csehszlo­vák közreműködéssel jött létre — már működik. Az 1976-ban üzembe helyezett részleg például évente mint­egy 280 ezer bőrt dolgoz fel, 1979 első felében pedig a krómcserzésű juhbőrüzem 300 ezer tugrik értékű, ter­ven felüli gyártmányt állí­tott elő. Csehszlovákia a ci­pőipari szakmunkások kép­zésében is segít. Több mint 350 mongol fiatal tanul csehszlovák szakmunkás­­képző iskolákban. PÁRTÉRTEKEZLETEK ÚJABB FORDULÓ Újabb fordulóhoz érke­zett megyénkben a párt XII. kongresszusának előkészítési folyamata. Hét végén, szom­baton és vasárnap, rá egy hétre február 9-én is válla­latok, nagyüzemek, intéz­mények és községek párt­­alapszervezeteinek küldöttei tanácskoznak, pártértekezle­ten, kapcsolódván a párt­élet előző eseményeihez, il­letve előkészítve a városi, járási és a megyei szintű pártértekezleteket. Nagy jelentőségű eseménysorozat ez, olyan, amelyre felelős­séggel készülnek a küldöt­tek. Már vitatásra készen ösz­­szegezték az illetékes párt­­bizottságok mindazt, ami az ötéves számadásba kívánko­zik. Átfogóak az értékelések, amelyekben helyet kaptak nagyszerű eredmények, meg­lévő adósságok és elszalasz­tott lehetőségek egyaránt. S mi sem természetesebb, mint hogy ezekből néhányat cím szerint osztanak ki alap­szervezeteknek, pártvezető­ségeknek, esetleg személyek­nek. Tudom, nagy munka volt az őszinte hangú, a szi­gorú önvizsgálatot tükröző, tényeket ismertető, követ­keztetésekre alkalmas, tet­tekre sarkalló, előremutató beszámolók megírása. Ám legalább ennyire felelősség­­teljes feladat volt az irány­elvek eddigi vitájának ösz­­szegezése és ennek alapján az állásfoglalás elkészítése. A párt tisztségviselői, a tes­tületek tagjai saját tapasz­talataikat is hozzáadták az írásos dokumentumhoz, vagy a vitában teszik meg ezt. Sok élmény, tapasztalat fel­halmozódott a küldöttekben. Nem panaszkodhattak „munkanélküliségre” az utóbbi hetekben a jelölő bi­zottságok elnökei, tagjai sem. Véleményt kértek a kommunistáktól az újjává­lasztandó, friss erőkkel ki­egészítendő vállalati, gyári, községi, intézményi párt­­bizottságok tagjaira. Úgy tűnhet, hogy a párt­értekezlet a párt ügye, mi­ként a taggyűlés is a kom­munisták dolga. Nos, első­sorban természetesen a párt­tagok tanácskozásai ezek. Ugyanakkor, ami az első két napirend témáját illeti, na­gyon is közérdeket, köz­ügyet képviselnek. Ezért a küldöttek mellett meghív­ják az értekezletre a tömeg­szervezetek kommunista vezetőit, köztiszteletben álló párttagokat. Csak a válasz­tási munka menetére ren­del el a pártértekezlet el­nöke zárt ülést. Alkotó eszmecserékre szá­mítanak ebben a fordulóban is a pártélet tisztségviselői. Ennek minden feltétele adott. Sikeresek, aktívak voltak a beszámoló taggyű­lések, alapos felkészüléssel vettek részt a kommunisták az irányelveket vitató párt­­csoportértekezleteken, tag­gyűléseken. Ugyanis az MSZMP Központi Bizott­sága véleményt, állásfogla­lást kért minden alapszer­vezettől és ezt várja a párt­­értekezletek résztvevőitől is. Találkoztam mostanában jó néhány olyan ismerősömmel, aki megint felszólalásra, vé­leménynyilvánításra, javas­lattételre készül. Igen tisz­teletre méltó akarattal, fe­lelősséggel, szókimondó ész­revételekkel járulnak majd hozzá a pártértekezletek hangulatához, tartalmi mun­kájához. Mondanivalóban nincs hi­ány. Hiszen pártunk alap­szervezetei megyénk politi­kai, állami társadalmi, gaz­dasági, kulturális életében jelen vannak, nagy köteles­ségtudattal dolgoznak. Gaz­dag, változatos életnek for­málói, kovácsai az alap­szervezetek tagjai, akik kö­zül a küldöttek hozzá­teszik a maguk mondandóját a be­számolóhoz, az állásfoglalás­hoz. Adott esetben bizonyára vitatkoznak, bírálnak is. Ez is helyén­való. Félreértés ne essék: az egyetértés is vé­lemény. A feladatok megol­dásának minél jobb útját feltáró észrevétel pedig konstruktív javaslat. Sok­rétű politikai, irányító, szer­vező, ellenőrző és nevelő fel­adatot látnak el a pártszer­vezetek. Minderről számot adnak. Megfontolt tárgyila­gossággal, kommunista fe­lelősséggel szembesítik a terveket a tényekkel, a fo­gyatékosságokat a lehetősé­gekkel. Valószínűleg a párt­értekezleteken is nagy hangsúlyt kap gazdasági éle­tünk elemzése, a Központi Bizottság, a felsőbb megyei, városi, járási pártszervek határozatainak végrehajtá­sáért kibontakozó tettre­­készség és a helyi cselek­vési programok megvalósí­tásának értékelése. Ez így természetes. Ugyanis tár­sadalmi életünknek nincs olyan területe, amely ne függne össze a teremtő al­kotással, a termeléssel, az építőmunka eredményeivel. „Hazánk egész szocialista fejlődését a gazdasági épí­tőmunkával kell megalapoz­nunk.” Egymáshoz kapcsolódó fel­adatrendszerekről tanács­koznak a pártértekezletek résztvevői. Számba veszik a tennivalókhoz elengedhe­tetlen kommunista példa­­mutatást, a szocialista ma­gatartást, a vitakészséget megalapozó felkészültséget is. Mi, újságírók, a Fejér megyei Hírlap Szerkesztősé­gének munkatársai arra tö­rekszünk, hogy minél több pártértekezleten ott le­gyünk, tudósítsunk a fel­gyorsult eseménysorozatról, a két kongresszus közötti számvetésekről. A pártélet, a helyi közélet jelentős ta­nácskozásainak, pezsgő han­gulatának tapasztalatait megosztjuk olvasóinkkal. Németh Erzsébet ÜVEGHÁZI ARATÁS: Kalászolnak a kísérleti búzák Szege­den a Gabonatermesztési Kutató Intézet növényházában. A kétszáz négyzetméternyi alapterületű „búzaföld” felett csak­nem száz, egyenként négyszáz wattos égő pótolja a Napot. Az üvegházi termesztéssel évente három búzanemzedéket nevel­nek fel, lerövidítve ezzel az új hibridek termesztési idejét (MTI Fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Adattároló bank Negyven üzem több mint 2000 forgácsológépének ada­tait számítógép tárolja az NDK-beli Halléban. Ily mó­don gyakran ellenőrizhető a szabad kapacitás és javul az állóeszköz-kihasználás. A tá­rolóbank bizonyos készülékei­nek alkotói közé tartoznak a hallei Martin Luther egyetem diákjai is. Az ország más egyetemei és intézményei is bekapcso­lódtak a termelés gazdaságo­sabb szervezésére irányuló tudományos munkába, így a Carl Schorlemmer Műszaki Főiskola (Halle) kutatóinak többsége ipari feladatok meg­oldására készült fel. Partne­reik a Leuna és Buna Mű­vek. Munkáik — az energia­takarékosság megtervezése, a vízvezeték-rendszerek javítá­sa, nagyhatású katalizátorok kifejlesztése az olajfeldolgo­záshoz — már több millió márkát jövedelmeztek az ál­lamnak. A Magdeburgi Műszaki Fő­iskolán a diákok hat konst­rukciós és racionalizáló iro­dában összesen 80 tudomá­nyos szakkörben folytatnak kutató-fejlesztő tevékenysé­get. ők az „Ernst Thälmann” Nehézgépgyárban készítenek mérőberendezést gyűrűs fu­ratok gyártásához, melynek segítségével az eddigi mun­karáfordítás 80 százalékkal csökken majd. (BUDAPRESS — ADN) A legnagyobb gázfogyasztó város A Szovjetunió első gáz táv­vezetékének építése 1944 szeptemberében kezdődött Szaratov és Moszkva között. 1946. július 11-én a földgáz a Volga-partjáról a fővárosba érkezett. Már 1946 és 1950 között Moszkvában 211 ezer lakásba vezették be a gázt — háromszor annyiba, mint a városi gázművek fennállásá­nak előző 80 esztendeje alatt. Moszkva manapság a világ városai között a legnagyobb gázfogyasztó. A kommunális létesítmények és az ipari üze­mek gázellátása gyakorlatilag teljesen befejeződött. Több mint kétmillió lakásba vezet­ték be a gázt, a gázhálózat hossza több mint 6 ezer ki­lométer és ötszáz-egynéhány gázszabályozó állomás műkö­dik. A múlt évben 16 milliárd 756 millió köbméter gáz ér­kezett a szovjet fővárosba. (BUDAPRESS — APN) 3. OLDAL

Next