Fejér Megyei Hírlap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

2 OLDAL " T­ávirat Vorosilovgrádból és Blagoevgrádból * MSZMP Fejér megyei Bizottsága, Takács Imre első titkár elvtársnak Kedves elvtársak! Az Ukrán Kommunista Párt Vorosilovgrád megyei Bizott­sága, a megyei tanács, a megye kommunistái, munkássága, kolhozparasztsága és értelmisége nevében forrón és szívélye­sen köszöntjük Önöket május elseje, a munkásosztály nem­zetközi szolidaritásának ünnepe alkalmából. Fejér megye dolgozóinak új, alkotó sikereket kívánunk az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a fejlett szocialista társa­dalom építésében. Éljen és szélesedjék pártjaink és népeink barátsága és együttműködése! Éljen a proletár nemzetköziség, a nemzetközi munkásosz­tály kipróbált, hathatós fegyvere. B. T. Goncsarenko V. Liszicin az UKP Vorosilovgrád megyei a megyei tanács elnöke Bizottságának első titkára MSZMP Fejér megyei Bizottsága, Takács Imre első titkár elvtársnak Kedves elvtársak! A Bolgár Kommunista Párt megyei Bizottsága, Blagoevgrád megye dolgozói nevében meleg szeretettel köszöntjük Önöket május elseje, a munka és a munkásosztály nemzetközi szo­lidaritásának ünnepe alkalmából. Kívánunk Önöknek boldogságot és további sikereket a szo­cialista társadalom építésében.­­/•" . V. Szander, a BKP Blagoevgrád megyei Bizottságának első titkára Zászlófelvonás Május elseje, a nemzetkö­zi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére szerdán délután a Parlament előtti Kossuth téren katonai tisz­teletadás közepette felvon­ták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tiszte­letadással vonták fel a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Nehéz darabáruk 1780 kilogramm „darab­árut” szállított a Szaljut űrállomásra a Progressz—9 teherűrhajó. A „szállítóle­vélen” több mint száz tétel szerepel: élelmiszerek, víz — ezt egyébként kézi szi­vattyúval szivattyúzzák át majd az űrállomás központi tartályába, — ruhanemű, cipő, edények, porszedők, ventillátorok, tartalékalkat­részek, az orvosi vizsgála­tokhoz szükséges műszerek, filmek a földről készülő felvételek számára, a tudo­mányos kísérletek végre­hajtásához szükséges leírá­sok, újságok, levelek. Küld­tek az űrhajósok számára apró ajándékokat is május elsejére. Jakab Sándor ünnepi beszéde Az alábbiakban közöljük Jakab Sándornak, a SZOT főtitkárhelyettesének május 1-ét köszöntő ün­nepi beszédét, amely szerdán hangzott el a rádióban és a televízióban.­ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, népköztársaságunk kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepének előestéjén tisztelettel köszöntöm mindannyiu­­kat, munkásokat, termelőszövetkezeti parasz­tokat, értelmiségieket, hazánk minden dolgo­zóját. Kilencven esztendővel ezelőtt 1890-ben, a magyar proletárok budapesti első májusi har­cos tüntetésének szónoka mondotta: „A társa­dalom leghasznosabb tagjai vagyunk, de ne­künk nincs abból hasznunk; az államnak pol­gárai vagyunk, de védtelenül állunk; vérben és pénzben adózunk, de nekünk nincsenek jo­gaink!” Azóta a májusi menetben nemzedékek so­kasodó seregei indultak harcba az őket meg­illető jogokért. Az első győztes állomás: 1919, a Tanácsköztársaság. A dolgozók bizakodva köszöntötték 1919. május elsejét,­ mert érezték oroszországi és európai testvéreik szolidaritását. A proletár­­diktatúra példája negyedszázadon át erőt adott, lelkesített az elnyomók elleni harcban. József Attila így fogalmazta meg milliók vá­gyát: „Bátorság! Lesz még olyan munkád, amelyben kedved lelheted”. A kor, amelyről a költő szólt, 1945 tavaszán elérkezett. 1935 esztendeje az alkotás, a munka ünnepe, a dolgozók nagyszerű megmozdulása minden május elseje. A fejlett szocializmust építő társadalmunk­ban több nemzedék munkálkodik együtt. Köz­tük vannak még azok, akik nagy áldozatválla­lással, forradalmi hittel utat törtek mai, sza­bad életünknek. Növekvő számban, mind gaz­dagabb tudással folytatják ezt a munkát a fiatalok. Kedves elvtársak! Közismert, hogy csak a pontosan szervezett, szívvel, lélekkel végzett munkával fejlődhe­tünk tovább, csak minden erőnk latbavetésé­­vel juthatunk előbbre. Munkásosztályunk, szö­vetkezeti parasztságunk, értelmiségünk döntő többsége tehetségének és képességeinek leg­javát adva dolgozik céljainkért. Ma, amikor gazdasági építőmunkánk külső feltételei a korábbinál kedvezőtlenebbek, ha­zai feladataink pedig bonyolultabbak, különö­sen fontos, hogy lehetőségeinket jól hasznosít­suk, adottságainkkal megfelelően éljünk. Csakis a munkában becsülettel helytállókra, a jó szellemű közvéleményre támaszkodva­ te­remthetjük meg azt a közérzetet, amely újabb lendületet ad további fejlődésünkhöz, a szo­cialista demokrácia gazdagításához. A hazá­hoz, a szocialista rendszerünkhöz való hűsé­günk, az országunk boldogulásáért érzett fele­lősségünk mércéje napjainkban a jobb, ered­ményesebb munka, a hatékonyabb, jövedel­mezőbb gazdálkodás. Gondoskodnunk kell ar­ról, hogy társadalmunk figyelme, teljes elis­merése övezze a jó munkát, és életünk min­den területén érvényesüljön az elv: aki töb­bet, s jobbat ad, többet is kapjon, mert ez nemcsak a társadalom előrehaladásának a meghatározója, hanem az egyén boldogulásá­nak is forrása. A közös tevékenységben érdekelt, a jó mun­káért elismert ember jól érzi magát. Meggyőződésem, hogy június 8-a, az ország­­gyűlési képviselő- és tanácstagválasztás is né­pünk, nemzetünk egységének méltó megnyil­vánulása lesz, kifejezi rendszerünk demokra­tizmusát és azt, hogy a szocializmus építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem a Ha­zafias Népfront programja, minden állampol­gár sajátja. Kedves elvtársak! Szaktársak! Május 1-e évről évre országonként, és vi­lágméretekben demonstrálja annak az osz­tálynak a növekvő súlyát, amelynek történel­mi küldetése a kizsákmányolás és az elnyomás végérvényes felszámolása, a szocialista társa­dalom megteremtése. Földünk egynegyedén a hatalomra jutott munkásosztály eredményesen építi az új társadalmat. A szocialista országok dolgozó tömegei büsz­kén tekinthetnek vissza a megtett hatalmas útra és hittel, bizalommal nézhetnek a jövőbe. A tőkés és a fejlődő országok munkásosztá­lya, dolgozói számára ez a nap harci szemle a nép jogaiért és érdekeiért, a nemzetközi mo­nopoltőke uralmának visszaszorításáért és megtöréséért, a nemzeti és a társadalmi fel­­emelkedésért vívott küzdelemben. A munkáskezek alkotásait a tőkés elsajátí­tók a világ több pontján a fenyegetés, a pusz­títás eszközeivé változtatják. Történelmi fele­lősség hárul ma a nemzetközi munkásosztály­ra, az emberi haladás legfőbb letéteményesé­re. Meg kell akadályozni, hogy megsemmisül­jenek a munkásgenerációk alkotásai, hogy pusztulásba sodródjon a civilizáció, az embe­riség. Ehhez ideológiai ellentétektől és politi­kai különbségektől függetlenül össze kell fog­nia a kommunista, szocialista, szociáldemok­rata, keresztény és más pártállású munkások­nak, dolgozóknak csakúgy, mint a pártokhoz nem tartozóknak. Az elmúlt években kibontakozott a kommu­nista és a szociáldemokrata pártok, illetve a különböző irányzatú európai szakszervezetek közötti párbeszéd. Előrehaladt az egy irányba ható, együttes cselekvés lehetőségeinek feltá­rása, módszereinek kimunkálása. Meggyőző­désünk, hogy a munkásmozgalomban erősödő együttműködés hasznosan mozdíthatja elő a nemzetközi feszültség enyhülését, a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak kiszélesedését, végső soron az emberiség közös gondjainak megol­dását. A magyar munkásosztály - népünk egyet­értésével — együtt halad a világ különböző országaiban élő osztálytestvéreivel, az embe­riség jövőjét fenyegető erők elleni harcban. Pártunk XII. kongresszusának szellemében munkálkodjunk tovább a szocialista építés külső feltételeinek javulásán. Szilárdítsuk to­vább testvéri barátságunkat, összefogásunkat a Szovjetunióval, a szocialista közösség orszá­gaival. Erősítsük internacionalista szolidaritá­sunkat a tőkés és a fejlődő országok dolgozói­nak, népeinek imperialistaellenes küzdelmé­vel. Járuljunk hozzá hazánk további felvirá­goztatásához, az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP­­ 1980. MÁJUSI. ■■■■■ Kitüntetett vállalatok, üzemek (Folytatás az 1. oldalról) Je, hogy az Ikarus kollektí­vája nyolc év alatt öt alka­lommal nyerte el a Kiváló címet, s erre nemcsak a gyá­ri dolgozók, hanem a város és a megye is büszke. Hang­súlyozta, hogy a tiszteletre méltó eredmények mögött rendkívüli erőfeszítések áll­nak, s hogy ez az erőfeszíté­sek kovácsolták igazán jó kollektívává az Ikarus-gyá­­riakat. A Kiváló Vállalat ok­levelet, a megyei pártbizott­ság titkára adta át a fehér­vári gyár igazgatójának. Az ünnepség befejezéseként a munkaversenyben élenjá­ró kollektívákat és dolgozó­kat tüntettek ki. Kiváló a Dunaújvárosi Vízi Társulat Tíz éve alakult, s kilenc éve végez termelési tevé­kenységet a Dunaújvárosi Vízi Társulat. Tegnap, mű­ködése óta, immár másod­szor vehette át a Kiváló vál­lalat cím viselésére jogosító oklevelet Biksz János ügy­vezető igazgató. Biksz János megemlékezett beszédében a társulás alaku­lását követő évekről. El­mondta, hogy 1971-ben kezd­ték az első termelési évet huszonöt dolgozóval és két földgéppel, akkor az éves termelési érték 2,9 millió fo­rint volt. Tavaly már 144 fő, és húsz földgép dolgozott, s a termelési érték összesen 39,6 millió forintot tett ki. Több mint kétszeresére emel­kedett az egy főre jutó ter­melési érték is, kilenc éve ez 114 ezer forint, tavaly pe­dig 283 ezer volt. Tavaly a társulás dolgozói négyezer köbméter beton- és kőmunkát végeztek el, és megmozgattak 630 ezer köb­méter földet. Negyvennnyolc százalékkal magasabb volt tavaly a gépüzemórák száma az 1978. évinél, s húsz száza­lékkal javult a termelési eszközhatékonyság is. Dunaújvárosban, tegnap délután a Vasmű klubban dr. Gerda Sándor, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal pártbi­zottságának a titkára adta át elismerő szavak kíséreté­ben a kollektívának az okle­velet. Ugyancsak ő nyújtot­ta át az ügyvezető igazgató­nak az OVH Kiváló munká­ért című kitüntetését Major Mihály szeretőnek pedig az OVH elnöki elismerését. A Május 1. műtárgyépítő brigád elnyerte az aranykoszorús szocialista brigád címet, tí­zen pedig kiváló dolgozó ok­levelet és pénzjutalmat kap­tak. Élenjáró asztalosok Május 1-i megemlékezés­sel kezdődött tegnap délután a székesfehérvári Asztalos­­ipari Szövetkezetnél az ün­nepség, melynek során a szövetkezet jó munkájának elismeréséül Sebestyén Lász­ló, a Kisipari Szövetkezetek Fejér megyei elnökségének tagja átadta a KISZÖV el­nöksége vándorzászlaját. A szövetkezet kollektívája har­madszor is, s ezúttal végle­gesen elnyerte a vándorzász­lót. A sikerek elsősorban a munkában jelentkeztek: lét­számnövekedés nélkül két év alatt több mint másfélszere­sére növekedett a termelési érték. Értékelésében Szabó László, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy 1980-ban a megszigorított feltételek kö­zött, ha hasonló növekedési ütemet nem is, de minden­képpen az eredmények to­vábbi növelését kívánják el­érni. A szövetkezet dolgozói munkaidő után nagy meny­­nyiségű társadalmi munkát is végeztek, ennek köszönhe­tően sikerült az új gépmű­hely csarnokának építését meggyorsítani. Vándorzászló az ipari szövetkezetnek Veress Sándor, a Mezőföl­di Ipari Szövetkezet elnöke vezette tegnap délután Sár­­bogárdon a moziban azt az ünnepi küldöttgyűlést, me­lyen a kollektíva tavalyi jó munkája eredményeképp át­vehette Antal Ferenctől, a Fejér megyei Ipari Szövet­kezetek Szövetsége elnökétől a KISZÖV vándorzászlóját. A Mezőföldi Ipari Szövet­kezet, mely három telephe­lyen, Sárosdon, Mezőfalván és Sárbogárdon működik, tavaly 115 százalékra teljesí­tette éves árbevételi tervét, nyereségtervét pedig 18 szá­zalékkal teljesítette túl. A legnagyobb termelési volument, — 22 millió forint éves teljesítéssel — az épí­tőipari tevékenység jelen­tette. Nyolc szövetkezeti la­kást adtak át 1979-ben Me­zőfalván, emellett azonban elvégeztek hárommillió fo­rint értékű lakáskarbantartó és felújító munkát. Ugyancsak eredményes te­vékenység a munkavédelmi kesztyűk gyártása is, melyet a pécsi kesztyűgyárral ko­operálva, bérmunkában, köz­vetve exportra készítenek. A küldöttgyűlésen beszá­molt Mádi Imre, a szövetke­zeti bizottság elnöke, Péntek Lászlóné, a nőbizottság el­nöke, és Jakus József, a döntőbizottság elnöke az ál­taluk vezetett szervek há­roméves munkájáról. Szivi Zoltán főkönyvelő, a szövet­kezet 1980. évi első negyed­évének eredményeit ismer­tette. Kiváló tanácsi vállalat Szolgáltatási színvonalá­nak folyamatos emelésével az eszközállomány lehetősé­gekhez mért fokozatos fej­lesztésével és — a szigorú elvárások ellenére is — va­lóban közmegelégedésre vég­zett ötesztendős munkája eredményeképpen érte el a Fejér megyei Temetkezési Vállalat, hogy tegnap délután a Városgazdálkodási Vállalat dísztermében rendezett ün­nepségen átvehették a „Ki­váló vállalat” kitüntető cí­met. Az elismerést, melyet az adományozók, az ÉVM és a HVDSZ nevében Soltész László minisztériumi főosz­tályvezető adott át Ray At­tilának, a vállalat igazgató­jának, az is rangossá teszi, hogy megyénk tanácsi válla­latai közül egyedüliként kap­ták meg ezt a címet. Felelősséggel­­ a világért! Fogvacogtató májusra vir­radunk - mondták a meteo­rológusok. Sajnos, nemcsak az időjárás zordabb a meg­szokottnál. Közhelyszámba megy — éppen ezért sok ben­ne az igazság —, hogy a po­litikai klíma is fagyosabb, mint bármikor az elmúlt esztendőkben. Jeges fuvalla­tok érkeztek az óceánon túl­ról, s alaposan lehűtötték kontinensünk hőmérsékletét. Úgy is mondhatnék: közér­zetünk romlott. Nőttön-nő az aggodalom, mert a fegyver­kezési hajsza, a tömegpusztí­tó fegyverek arzenáljának ro­hamos növedése nem kedvez a békének. Ilyen körülmények között különös érdeklődést és szé­les körű visszhangot váltott ki huszonkét európai kom­munista és munkáspárt kép­viselőinek párizsi találkozó­ja. Az MSZMP képviseleté­ben Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára fel­­szólalásában joggal állapí­totta meg: „A világ békéjét, az emberiség létét súlyosan fenyegeti napjainkban az im­perializmus által szított fegy­verkezési verseny fokozódá­sa, a tömegpusztító eszközök növekvő ütemű felhalmozó­dása, s ezáltal a világméretű konfliktus anyagi-műszaki bázisának növekedése.” A SALT—2 megállapodás ha­tályba lépésének halogatása, a szovjet—amerikai kapcso­latokban bekövetkezett mély­pont, a washingtoni „héják” agresszív lépései — legutóbb az Irán elleni felelőtlen és végül kudarcba fulladt kom­mandóakció —, az USA által diktált bojkottintézkedések mind-mind súlyos teherként nehezednek az emberiségre. A földkerekség népei azon­ban mélységesen érdekeltek a termonukleáris háború el­kerülésében, az enyhülés vív­mányainak megvédésben. Különös felelősséget éreznek ebben az európai kommunis­ta és munkáspártok, vala­mennyi haladó erő. Mint Gyenes András Párizsban hangsúlyozta: „Európában különösen fontos, hogy meg­találjuk az együttműködés és a közös fellépések lehetősé­gét a tőkés országokban ko­moly kormányzati pozíciók­kal és jelentős tömegbefo­lyással rendelkező szocialis­ta, szociáldemokrata pártok­kal”. Napjainkban a békéért, az enyhülésért, az atomka­tasztrófa elhárításáért foly­tatott erőfeszítések nem szű­külhetnek le bizonyos pár­tokra, egyes személyiségekre. Párizsból ugyan egyes nyu­gat-európai pártok távolma­radtak, de ez nem jelenti azt, hogy közös harcunkból ki­vonják magukat. Pártunk legutóbbi kong­resszusán állást foglalt vala­mennyi békeszerető erő ösz­­szefogásának szükségessége mellett. Ezt a véleményt tük­rözte Gyenes András párizsi beszéde, amely a többi között az európai méretű párbeszéd folytatását szorgalmazta mindazon pártokkal és vallá­­si, valamint egyéb szerveze­tekkel, mozgalmakkal, ame­lyek magukénak érzik a béke ügyét. „A béke valamennyiünk közös kincse!” — olvashatjuk a párizsi találkozó Európa népeihez intézett felhívásá­ban. Ezt a kincset minden­áron meg kell — meg is le­het — védeni. A fogvacogta­tó május — nem árt erre em­lékeztetni — nem szükség­­szerű. Az időjárást nem, de a politikai klímát lehet, sőt szükséges megváltoztatni. Olyan irányban, hogy a ki­bontakozásnak, a világmére­tű együttműködésnek ked­vezzen. Ehhez viszont össze­­fogásra, közös fellépésre van szükség. Gyapay Dénes

Next