Fejér Megyei Hírlap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

2. OLDAL Közel-keleti fejlemények Arafat felhívása Az arab államfőkhöz inté­zett felhívásában Jasszer Arafat a PFSZ VB elnöke sürgette: mielőbb tegyenek hatékony lépéseket a meg­szállt területeken élő pa­lesztin arab lakossággal szembeni izraeli népirtás megszüntetésére — jelentet­te a TASZSZ a WAFA pa­lesztin hírügynökségre hivat­kozva. Felhívásában Arafat le­szögezte: a mostani véres események újabb tömeg­mészárlás kezdetét jelentik. Azt mondotta: a megszállt területeken végrehajtott iz­raeli akciók annak a terv­nek a megvalósítását jelen­tik, amely a palesztin lakos­ság megfélemlítését és szám­űzését tűzte ki célul. Arafat — nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint — a felhívásban azzal vádolta Szíriát, hogy nehézfegyve­reket, rakétákat és harcko­csikat vet be a PFSZ után­pótlási vonalainak elvágásá­ra. Ismét azt vetette Szíria szemére, hogy a PFSZ „poli­tikai és szervezeti” felszá­molását akarja. Rövid összecsapás volt szombaton este a libanoni Bekaa-völgyben fekvő Ba­albek városának környékén az El Fatah palesztin szer­vezet lázadó erői és a vezető­séghez hű egységek között. Az Arafatot támogató egysé­gek és az Abu Mussza vezet­te zendülők csaknem negy­venperces tűzpárbajt vívtak egymással. Hírügynökségek rámutatnak arra, hogy hosz­­szú idő óta Baalbek környé­kén most újultak ki ismét a harcok az El Fatah külön­böző egységei között. A Be­kaa-völgyben fekvő Szaura városának környékén — amely a héten heves harcok színhelye volt — egyelőre ér­vényben van a szombaton született fegyvernyugvás, de a helyszíni jelentések szerint igen feszült a helyzet. Szombaton este Bejrútba érkezett John Vessey ame­rikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottsá­gának elnöke. A tervek sze­rint Vessey a libanoni had­sereg vezetőivel tárgyal majd. Bejrúti diplomáciai források úgy tudják, hogy a tábornok megvitatja a Suf­­hegységben kialakult hely­zetet is. Ezzel kapcsolatban Jichak Samir izraeli kül­ügyminiszter Washington­ból hazatérve azt mondta: a libanoni keresztény és drúz közösségek fegyveres össze­csapásai ellenére Izrael ki­üríti a körzetet. Az idézett diplomáciai források szerint lehetséges, hogy amerikai tengerészgyalogosok fogják felváltani a távozó izraeli alakulatokat. Vasárnap, kinevezése óta első közel-keleti útján Bej­rútba érkezett Robert Mc­­Farlane, Reagan elnök új közel-keleti megbízottja. McFarlane, aki Philip Habib megbízatását vette át, a li­banoni csapatkivonásokról tárgyal Bejrútban, majd kör­útjának további állomásain, Damaszkuszban, Jeruzsálem­ben, Ammanban, Rijadban és Kairóban. A szaúd-arábiai Taifba ér­kezett Husszein jordániai király. A hasemita uralkodó Fahd szaúd-arábiai királlyal folytat tárgyalásokat a kö­zel-keleti helyzetről. Am­­mani jelentések szerint Husszein Szaúd-Arábia után Irakba és más Arab­ (Perzsa)­­öböl menti államokba láto­gat. Damaszkuszi hír szerint Fahd király ugyanakkor Asszad Szíriai elnökhöz inté­zett üzenetet: az uralkodó küldöttét Asszad vasárnap fogadta. Helsinki évfordulója Szovjet felhívás A helsinki záróokmány aláírásának nyolcadik évfor­­­­dulója alkalmából Moszkvá­­­­ban hétfőn nagygyűlést ren­dezett az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága. Előadói beszédé­ben Alekszej Sityikov, a bi­zottság elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának elnöke mél­tatta a nyolc évvel ezelőtti esemény és a záróok­mány jelentőségét. A nagygyűlésen elfogadott felhívás a többi között meg­állapítja: a szovjet nép sen­kinek sem engedi meg a vi­­­­lágban és az Európában kiala­­­­kult egyensúly megbontását, országa fenyegetését. A szov­jet közvélemény teljes mér­tékben támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kialakult helyzetben a Szov­jetunió és szövetségesei vé­delmi erejének szükséges szinten történő fenntartását tűzi ki célul. (A­ i dokumentum hangsú­lyozza: az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepíté­se — akárhány rakétáról is legyen szó — csapást mérne a fegyverzetkorlátozásról már folyó tárgyalásokra, újabb súlyos károkat okozna az államok közötti bizalom légkörének, megnövelné egy esetleges katasztrófa kirob­banásának veszélyét — akár a véletlen következménye lenne az, akár azoknak rosszindulatú tevékenységé­ből következnék be, akik ka­tonai fölényre törnek és az­­ első csapással akarják meg­nyerni a nukleáris háborút. A szovjet közvélemény egyetért az Európában, az Egyesült Államokban és az egész világon kibontakozott békemozgalom résztvevőinek követelésével, azonnal, amíg nem késő, hagyjanak fel a nukleáris háborúra történő felkészüléssel az egész vilá­gon. A dokumentum végezetül felhívással fordul a békéért aggódó valamennyi ember­hez: tegyenek meg mindent, fokozzák erőfeszítéseiket an-­ nak érdekében, hogy az, 1983-as esztendőben sikerül-­­jön fordulatot elérni a kato­nai enyhülés irányába. Sri Lanka fővárosában, hétfőn átmenetileg megszüntették a hét végi kétnapos kijárási tilalmat, amit a belső zavargások fokozódása miatt rendeltek el a dél-ázsiai szigetországban. Képünkön, hosszú sorokban állnak a colombói lakosok az élelmiszerüzletek előtt Nyári szünet a brit parlamentben Ha nem jön közben rend­kívüli esemény, a brit képvi­selők legközelebb csak októ­berben ülnek össze ismét, ugyanis a hét végén meg­kezdődött a nyári szünet a W­estminsterben. Londoni vélemények sze­rint a rövid, alig nyolchetes törvényhozási ülésszak ese­ményei némiképp kétséges­sé teszik azt a magabiztos­ságot, amelyet a júniusi, el­söprő arányú konzervatív győzelem adott a kormány­nak. Különösen látványos volt a vereség a halálbünte­tés helyreállításáról rende­zett szavazáson: a visszaállí­tást javasló törvénytervezetet a tory jobbszárny kezdemé­nyezte, a kormányfő és­­ a „Thatcherista” politikát híven követő miniszterek támoga­tásával. A tervezet leszava­zása egyes megfigyelők sze­rint felfedte, hogy Margaret Thatchernek saját pártján belül voltaképpen nagyobb az ellenzéke, mint a fa bor­a. Azokról a konzervatív képviselőkről van itt szó, akik túlzónak, szélsőségesen jobboldali kilengéseknek te­kintik Thatcher és hívei er­kölcsi világképét és a piac egészségét a szociális béke fölé helyező elképzeléseit. Úgy tűnik, ezek a toryk olyan politikai fékeket igé­nyelnek, amelyek révén őr­ködhetnek az ötvenes-hatva­nas években a munkáspár­­ti-konzervatív középutas együttműködés eredménye­ként megvalósult „jóléti ál­lam” gyökerei és maradvá­nyai felett. A konzervatívok ellenzéke — a Munkáspárt és a Libe­rális-Szociáldemokrata Szö­vetség — az alsóházi­ tör­vénykezésben nem sokat te­het, kisebbsége nyomasztó. De politikai értelemben fel­lépése mégsem lebecsülendő,­­ éreztették ezt a közkiadá­sok lefaragása és a kormány más szándékú viharos alsó­házi vitái. A The Guardian című lap így búcsúztatta a törvényho­zási ülésszakot: „Bármilyen furcsa, hogy­­ a választások után ilyen rövid idővel a parlament tagjai igencsak hosszú szabadságra vonulnak vissza, de szükségük van rá, hogy rendezzék gondolatai­kat. Nem kevésbé szüksége van erre a kormánynak ... Thatcherék eddig még nem bizonyították be, hogy volna stratégiájuk. A kormányban van energia, de hiányzik az összefogó következetesség”. Békemenet ’83 Felszólalások, nyilatkozatok A norvégiai Trondheim­­ben vasárnap nagygyűléssel fejeződött be a Békeme­net’83 elnevezésű országos felvonulás, amely július 10- én indult a dél-norvégiai Eidsvoll városból. A háború,, a fegyverkezési verseny el­leni tiltakozás" jegyében megtartott megmozdulásban 14, különböző politikai indí­tású és társadalmi csoportot képviselő norvég békeszer­vezet több ezer tagja vett részt. Európából megérkeztek New York-ba a kerékpáros Békemenet'83 résztvevői. A több földrészen áthaladó békemenet résztvevői így fejezik ki tiltakozásukat a szgyverkezési verseny, a nukleáris háború veszélye ellen. A békemenet Norvé­giából, a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Finn­országból és Svédországból összegyűlt résztvevői az ENSZ képviselőinek egy, a világ népeihez és a nemzet­közi közösséghez intézett felhívást adnak át, amely­ben a nukleáris háború ve­szélyének megszüntetésére tett erőfeszítések fokozására szólítanak fel. Felhívás elfogadásával szombaton Lisszabonban befejeződött a portugál ifjú­ság eddig legnagyobb mére­tű békemegmozdulása. "*A portugál főváros közelében lévő Troia félszigeten egy héten át 5000 portugál fiatal és 20 országból érkezett több száz kortársuk vitá­kon, gyűléseken és tanács­kozásokon beszélték meg, mit tehetnek a nukleáris konfliktus veszélye ellen. A portugál fiatalok számos konkrét lépést határoztak el annak érdekében, hogy megakadályozzák az atom­fegyverek telepítését, átszál­lítását és tárolását orszá­guk területén. A holland-belga határ­hoz érkezett vasárnap a „Dortmund-Brüsszel, ’83” békemenet. Az új amerikai középhatótávolságú nukle­áris rakéták tervezett nyu­gat-európai telepítése ellen tiltakozók menete, amely a nyugatnémet nőszövetségek felhívására július 9-én in­dult el Dortmundból, az el­múlt három héten keresz­tülhaladt a Német Szövet­ségi Köztársaság, Hollandia városain. A nyugat-európai békeharcosok augusztus 6- ra, a Hirosima elleni atom­támadás évfordulójára ér­keznek a NATO brüsszeli központjához, ahol átnyújt­ják tiltakozásukat a Pers­hing—2 rakéták és a robot­­repülőgépek nyugat-európai elhelyezése ellen. A szovjet hadiflotta napja Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, honvédel­mi miniszter napiparancsot adott ki a szovjet hadiflot­ta napja alkalmából, ame­lyet vasárnap ünnepelnek a Szovjetunióban. A napiparancs egyebek között megállapítja: a szov­jet haditengerészek a többi haderőnem katonáival együtt megbízhatóan vé­delmezik a szovjet nép al­kotó munkáját, a szocializ­mus történelmi vívmányait, és mindig készen állnak, hogy eleget tegyenek haza­fias és internacionalista kö­telességüknek, megsemmisí­tő választ adjanak ag­­resszornak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. AUGUSZTUS 2. KEDD Világkonferencia Magyar felszólalás Genfben Hollai Imre, az ENSZ-köz­­gyűlés jelenlegi, 37. üléssza­kának elnöke hétfőn Genfben felszólalt a faj­üldözés és a faji megkülönböztetés elleni II. világkonferencián. Beszédében kiemelte an­nak jelentőségét, hogy a vi­lág számos népe és kormánya a fajüldözőé és faji megkü­lönböztetés elleni harcnak szentelt évtized alatt elköte­lezte magát az apartheid minden formájának meg­szüntetése mellett. Fontos feladatként jelölte meg, hogy a világ valameny­­nyi tisztességes emberét moz­gósítsák erre a küzdelemre. A faj­üldözés és a faji meg­különböztetés időnként a fa­ji felsőbbrendűségre vonat­kozó elképzelésekben, vagy a faji alapon, illetve a bőrszín, vallás, illetve nemzeti iden­titás alapján történő elzárkó­zásban nyilvánulhat meg. A megkülönböztetés irányulhat nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok, illetőleg idegen munkások ellen is. Minden­nek hangsúlyozása azért szükséges, — mondotta Hol­lai Imre — mert léteznek olyan kényelmes illúziók, mintha a faji megkülönböz­tetés csak a Dél-afrikai Köztársaságban, az intézmé­nyesített fajüldözés bástyáján­ban léteznek. Ez távolról sem igaz — mondotta. A fajüldözés, illet­ve a faj, a bőrszín, vallás és etnikai hovatartozás alapján történő megkülönböztetés sajnos mindennapos jelenség számos országban, több ma­gasan fejlett országban is. Losonczi Pál üzenete Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üzenetet in­tézett a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harc második világkonferenciájá­hoz, amely augusztus elsején kezdte meg munkáját Genf­ben. KOMMENTÁR Farkósbot és mézesmadzag Tagadhatatlan nemzetközi érdeklődés kísérte Reagan amerikai elnök közép-ameri­kai különmegbízottjának hétvégi találkozóját Ruben Zamorával, a Salvadori Ha­zafias Erők képviselőjével. Ez volt az első alkalom, hogy a hivatalos Washington kép­viselője közvetlenül tárgyalt a salvadori ellenállókkal. Ko­rai lenne a legcsekélyebb feltételezést is megkockáztat­ni az eredményekkel kap­csolatban, hisz maga a pár­beszéd jövője is módfelett bizonytalan. Mégis, a talál­kozó létrejötte figyelemre­méltó tény. Egyfelől azt jel­zi, hogy a Fehér Ház nem tud többé elsiklani az ame­rikaiak növekvő nyugtalan­sága felett, hogy a szélső­­jobboldali salvadori juntának nyújtott feltétel nélküli tá­mogatás a kis közép-ameri­kai országot Washington „második Vietnamjává” vál­toztathatja. A megbeszélés másrészt tükrözi a salvadori erőviszonyokban végbement változásokat is, nevezetesen azt, hogy az események sza­bad folyása mellett a diszk­reditálódott Amerikai-barát rezsim előbb-utóbb vereséget szenvedne. A lassan választásokra ké­szülő amerikai vezetés úgy tűnik mára elfogadta, hogy e számukra veszélyes dilemma csak a tárgyalások révén old­ható fel. A salvadori belső változásokkal ugyanis egy­fajta lépéskényszerbe került, márpedig Washington látha­tóan semmi módon nem akar kimaradni a nagyon bonyo­lult salvadori megoldás ki­munkálásának folyamatából. Így ejteni kellett a hazafiak­kal való közvetlen kapcsolat­felvétel merev tagadásának politikáját is. Mi sem lenne azonban na­gyobb tévedés, mint rögtön Washington Közép-Ameriká­­val kapcsolatos politikájának radikális felülvizsgálatára következtetni. Hiszen amíg a salvadori hazafiakkal megin­dulni látszanak a tárgyalá­sok,addig növelik a nyomást Nicaraguára. Valószínűleg e két egyidejű tény átgondolt politikai törekvést, esetleg a térség haladó erőinek meg­osztását is célozza, vagyis változatlanul párhuzamosan alkalmazzák a „furkósbot és mézesmadzag” politikát. A végül is összefüggő közép­amerikai válság valódi ren­dezésére ugyanis Washington eddig vajmi kevés hajlandó­ságot mutatott. Győri Sándor Richard Stone, Reagan elnök közép-amerikai különmegbí­­zottja, megbeszélést folyta­tott Ruben Zamorával Bonn és Washington A genfi tárgyalások kilátásait nagy mértékben javítaná­k a madridi találkozó sikeres befe­jezése — jelentette ki Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a luxemburgi rádiónak­ adott nyilatkozatában. Genscher kifejtette, hogy a ma­ga részéről mind a genfi tár­gyalások, mind a madridi ta­lálkozó eredményeit illetően bizakodó, s úgy véli, hogy mindkét helyen van lehetőség a konkrét megállapodásra. Genscher megismételte, hogy a bonni kormány örömmel üd­vözölne egy „mielőbbi, jól elő­készített” szovjet—amerikai csúcstalálkozót. A Szovjetunió­hoz, az NDK-hoz és a Varsói Szerződés más tagállamaihoz fűződő kereskedelmi kapcso­latokat az NSZK a politikai stabilizálás jelentős elemének tekinti — mondotta. Ami Gen­iét illeti, a nyugatnémet kül­ügyminiszter ismét kifejtette, hogy ha a tárgyalásokon nem sikerül elérni az optimális célt, vagyis a kölcsönös lemondást a közepes hatótávolságú rakéták­ról, akkor a két küldöttségnek közbülső megoldásra kell töre­kednie. A Der Spiegel című hetilap legfrissebb számában arról ír, hogy az amerikai vezetőket fel­háborították Kohl és Genscher nemrégiben tett megjegyzései a genfi közbülső megoldás kere­sésének szükségességéről. Wa­shington, írja a Der Spiegel, e kijelentéseket úgy értelmezte, hogy esetleg a nyugatnémetek megkísérlik, kivonni magukat a Pershingek telepítése alól. Ugyanakkor Peter Boenisch, a nyugatnémet kormány szóvivő­je a stuttgarti rádiónak nyi­latkozva cáfolta, hogy Bonn és Washington között ellentét len­ne.

Next