Fejér Megyei Hírlap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

2. OLDAL ____________________Nemzetközi élet - Gazdaság- és társadalompolitika Megállapodásokat írtak alá (Folytatás az első oldalról.) SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan amerikai elnök sétát tett a Kreml területén és a Vörös téren. A kimerítő tárgyalást követő kikapcso­lódást az amerikai elnök in­dítványozta, a szovjet főtit­kár pedig készségesen vál­lalta az alkalmi idegenveze­tő szerepét. A séta a Kreml csodála­tos templomainál kezdődött, majd a Kreml nagyórája alatti kapun a két államfér­fi kisétált a Vörös térre, amelyet ebből az alkalomból nem zártak le, így az elnök­nek lehetősége nyílt arra, hogy közelebbről is isme­retséget kössön a moszkvai­akkal, akik melegen üdvözöl­ték őt Az amerikai államfő és a Vörös téren tartózkodó emberek között kötetlen be­szélgetés alakult ki, amely­nek fő témája a béke meg­őrzésének fontossága volt. Reagan annyira belefeled­kezett a moszkvaiakkal foly­tatott eszmecserébe, hogy a szovjet—amerikai kétoldalú dokumentumok aláírása emi­att húsz perccel később kez­dődött a tervezettnél. Szovjet—amerikai doku­mentumokat írtak alá ked­den délelőtt. Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök a keddi, harmadik ta­lálkozó után megjelent az ünnepélyes eseményen a Kreml nagy palotájának Vö­rös szalonjában. Jelen vol­tak más hivatalos személyi­ségek is, többek között And­rej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­ke. A szovjet—amerikai gaz­dasági együttműködés fej­lesztését sürgette Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára újságírók kérdéseire válaszolva azt követően, hogy a Kreml Vörös Termé­ben több dokumentumot ír­tak alá a két ország képvise­lői. Mihail Gorbacsov elmond­ta: az amerikai elnökkel kedd délelőtt beható eszme­cserét folytattak a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok állásáról. A szovjet pártfőtitkár kifejtette: már régen bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági téren független egymástól. Ennek ellenére a két országnak a szovjet és az amerikai nép, valamint az egész világ ér­dekeinek megfelelően együtt kell működnie. A fejlett gaz­dasági kapcsolatok, követ­kezésképpen a nagyobb mér­vű gazdasági függőség mint­egy előrevetíti a politikai kapcsolatok alakulását is — hangsúlyozta Gorbacsov. Az elnökkel folytatott keddi megbeszélését nagyon tartalmasnak minősítette a főtitkár, hozzáfűzve: Reagan egyetértett azzal, hogy a gaz­dasági együttműködést javí­tani kell. (Az Egyesült Államok a Szovjetunió tőkés kereske­delmi partnerei között a 7. helyen áll. A két ország áru­csere-forgalma tavaly nem érte el az egymilliárd dol­lárt.) Gorbacsov végezetül elmondta, hogy szovjet ál­lampolgárok leveleit adta át Reagannak. Ezek az írások remélhetőleg érdekesek lesz­nek az elnök számára — je­lentette ki.* A szovjet értelmiség kép­viselőivel találkozott Ronald Reagan kedden Moszkvá­ban. Az elnök déli órákban ér­kezett meg a Szovjet írószö­vetség székházához, a XVIII. század végén készült épület­ben Vlagyimir Karpov, a szövetség vezetőségének első titkára üdvözölte az ameri­kai elnököt. A Szovjet író­­szövetség mintegy 10 ezer irodalmárt tömörít, és 1934- ben Makszim Gorkij javas­latára alapították. Reagant üdvözölve Vla­gyimir Karpov kijelentette: a szovjet írók, képzőművé­szek, színházi rendezők, szí­nészek örömmel találkoznak az amerikai elnökkel és szí­vesen elbeszélgetnek vele. A szovjet értelmiség nagy ér­deklődéssel követi a szovjet —amerikai csúcstalálkozó eseményeit, és olyan benyo­más alakult ki benne, hogy a két ország vezetői között nemcsak hivatalos, hanem kiváló emberi kapcsolatok is kialakultak. .Ez elősegíti azt, hogy erősödjék a bizalom a két nagyhatalom között, s ezáltal meg lehessen oldani korunk legégetőbb problé­máit — hangoztatta a szov­jet írószövetségi vezető. Az amerikai elnök nagyra értékelte az orosz és a szov­jet nép kultúráját a találko­zón. Reagan elmondta, hogy az Egyesült Államokban jól is­merik és személy szerint ő is nagyra tartja Szergej Eizenstein filmjeit, Nyikolaj Gumiljov és Anna Ahmato­va verseit. Közölte, hogy a Gorbacsov főtitkárral foly­tatott tárgyalásain sok szó esett a kulturális kapcsola­tok fejlesztésének a kérdé­seiről is. A találkozón Vlagyimir Karpov, a Szovjet Írószövet­ség vezetőségének főtitkára fejezte ki az elnöknek a szovjet művészvilág jókíván­ságait. Reagan tiszteletére az író­­szövetség ebédet adott. Ronald Reagan, az Egye­sült Államok elnöke kedd délután ellátogatott a Lomo­noszov nevét viselő Moszk­vai Állami Egyetemre, amelynek az ötvenes évek­ben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is hall­gatója volt. Az intézmény központi előadótermébe be­lépő elnököt az egyetem ta­nárainak és diákjainak taps­vihara köszöntötte. Nancy Reagan, az ameri­kai elnök felesége kedden Leningrád nevezetességeivel ismerkedett. Ligyija Gromiko, Andrej Gromiko szovjet államfő fe­leségének kíséretében a ko­ra délelőtti órákban utazott el a Néva-parti városba, ahol virágcsokrot helyezett el a második világháborúban el­esettek hősi emlékművénél. Nancy Reagan látogatást tett Petrodvorencban, ahol megtekintette az egykori cá­ri rezidencián létesített gaz­dag képzőművészeti gyűjte­ményt és gyönyörködött a Finn-öböl panorámájában. A leningrádi programból ter­mészetesen nem maradhatott ki a világhírű Erm­itázs meg­tekintése sem. Az amerikai elnök felesé­ge a délutáni órákban visz­­szaérkezett Moszkvába. Ronald Reagan és felesé­ge a moszkvai látogatás ide­jén szálláshelyéül szolgáló nagyköveti rezidencián kedden díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov és felesé­ge tiszteletére. A vacsorán az amerikai elnök és az SZKP KB főtit­kára beszédet mondott. Grósz Károly megbeszélése Nyikolaj Szljunykovval (Folytatás az első oldalról) radalmi átalakítás, a demok­ratizálás folytatásához. A pártkonferencia téziseit nagy fontosságú, realista újító dokumentumként érté­kelte, amely a szovjet tár­sadalom politikai és gazda­sági megújítását szolgálja. Számos eleme az MSZMP tevékenységében is haszno­sítható. Grósz Károly a magyar párt és kormány nevében üdvözölte a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó létrejöt­tét. hangsúlyozta: hazánk is érdekelt abban, hogy a ta­lálkozó eredményesen zárul­jon. A magyar—szovjet vi­szonyról szólva Grósz Ká­roly kiemelte: egyre inkább adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar—szovjet együttműködést a két or­szág érdekeinek és szükség­leteinek megfelelően, mi­nőségileg magasabb szintre emeljük. A megbeszélésen hangsú­lyozták, hogy az MSZMP és az SZKP a magyar—szovjet kapcsolatok eddigi eredmé­nyeire támaszkodva inten­zív tapasztalatcserére, a gaz­dasági együttműködés kor­szerűsítésére, a magyar és a szovjet nép érintkezésének bővítésére törekszik. Kölcsö­nösen aláhúzták: nagy jelen­tőséget tulajdonítanak Grósz Károly szovjetunióbeli láto­gatásának, amelyre várha­tóan a közeljövőben kerül sor. Gazdaságpolitikai KB-titkárok tanácskozása A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságainak gaz­daságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárai — ko­rábbi megállapodás alapján — június 1-jén és 2-án Bu­dapesten tartják soron kö­vetkező tanácskozásukat. Kedden hazánkba érkeztek az értekezleten részvevő, KB­­-titkárok vezette küldöttsé­gek. A Bolgár Kommunista Párt delegációját Grisa Fili­­pov, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Csehszlovákia Kom­munista Pártjáét Jozef Le­nárt, a Központi Bizottság Elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Kubai Kommunista Pártét Lionel Soto Prieto, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Lengyel Egyesült Munkás­pártét Marian Wozniak, a KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Mongol Népi For­radalmi Pártét Demcsigin Molomdzsamc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a Német Szocialista Egységpártét Günter Mittag, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a Román Kommunista Pártét Ion Radu, a KB Politikai Végre­hajtó Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártját Nyikolaj Szljunykov, a KB Politikai Bizottsága tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a Vietnami Kommu­nista Pártét Vu Vanh, a Központi Bizottság titkára vezeti. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára a vezető­je. A tanácskozás munkájá­ban részt vesznek a tagor­szágok állandó KGST-képvi­­selői, valamint Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. (MTI) Szovjet-amerikai megállapodások A moszkvai csúcs kereté­ben kedden újabb szovjet- amerikai megállapodásokat írtak alá, így a csúcstalálko­zó harmadik napját összesen tíz dokumentum fémjelzi. A két ország külügymi­niszterei megállapodást írtak alá, amely előírja az interkontinentális balliszti­kus rakéták és a tengeralatt­járókon telepített ballisztikus rakéták indításáról való elő­zetes, kölcsönös értesítést. Az aláírás napján életbe lé­pő dokumentum értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezettséget vál­lal, hogy a nukleáris veszély csökkentésére létrehozott központokon keresztül érte­sítést küld az indítások idő­pontjáról, körzetéről, illetve a becsapódás helyéről, és ez minden hadászati balliszti­kus rakétaindításra vonatko­zik. Sevardnadze és Schultz megállapodást írt alá arról is, hogy a két ország közös kísérletet végez, amely a föld alatti kísérleti nukleáris robbantások hatóerejét kor­látozó 1974-es szerződés el­lenőrzését szolgálja (augusz­tusban Névadóban, szep­temberben pedig Szemipa­­latyinszkban végeznek kísér­leti robbantást ellenőrzési módszerek kidolgozása céljá­ból). A szovjet kulturális mi­niszter és az USIA igazgató­ja kulturális együttműkö­désről és cserékről szóló, hároméves programot tar­talmazó megállapodást írt alá. Megállapodás született ar­ról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tenge­ri balesetek esetén, saját mentési körzetében, a gyors és a lehető legcélszerűbb in­tézkedéseket foganatosítja a bajbajutottak felkutatására és mentésére. Kormányközi dokumentu­mot írtak alá a halászati együttműködésről is. Ez öt­éves időszakra szól, s az 1976-os (1986 végéig meg-­­­hosszabbított) dokumentum-­­­ra építve, szabályozza a 200­0 mérföldes gazdasági övezet­ben való halászatot. Megállapodást írtak alá a­­ két ország kormányainak képviselői a „Csajka” és a­­ „Loran—C” elnevezésű, , egyesített rádiónavigációs­­ rendszer létrehozásáról, a két rendszer egyesítése je­lentősen javít majd a ten­gerjárók és a repülők navi­gációs biztonságán a Csen­des-óceán és a Behring­­tenger térségében. Kormányközi egyezményt­­ írtak alá a közlekedéstudo­mány és -technológia terén­­ való együttműködésről. Egyebek között a polgári lé­giközlekedésben, a vasúti biztonság kérdéseiben, au­­tópálya-hidak építésében, s az autópálya-közlekedés biz­tonsága terén. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között — ugyancsak a moszkvai csúcs keretében — jegyzéket vál­tottak. Ennek alapján egy évvel meghosszabbítják az atomenergia békés haszno­sításában való tudományos­műszaki együttműködésről 1973-ban aláírt kormánykö­zi megállapodást. A két ország jegyzékvál­­tással bővítette a világűr bé­kés célú kutatásában és hasznosításában megvalósu­ló kétoldalú együttműködés programját. A keddi krónikához tarto­zik egy gazdasági megálla­podás is: a szovjet külgazda­sági konzorcium és az ame­rikai kereskedelmi konzor­cium vezérigazgatói az együttműködésük alapelveit rögzítő megállapodást írtak alá Moszkvában. A szovjet konzorcium autópiari, olaj­ipari, orvosi műszergyártó vállalatokat foglal magába, az amerikai konzorciumban pedig olyan neves cégek sze­repelnek, mint a Ford, John­son and Johnson, Nabisco, Kodak és mások. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1938 JÚNIUS 1. SZERDA Parlamenti bizottság tárgyalta A társasági törvény életbe léptetésének feltételei A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület megvitatta a gazda­sági társaságokról szóló tör­vény alapvető elveit. Az ülést Hellner Károly, a bizottság titkára nyitotta meg, majd Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnök­­helyettese ismertette azokat a közgazdasági feltételeket, amelyek szükségesek a tár­sasági törvény életbe lépte­téséhez, működtetéséhez. El­mondotta: dolgoznak az egy­séges vállalkozói adótörvény előkészítésén, melyről várha­tóan szintén a Parlament őszi ülésszakán döntenek a képviselők. Az egységes ke­­resetszabályozási mechaniz­mus kialakításánál nehezebb az előrehaladás. Eddig két változat körvonalazódott. Az egyik egy olyan rendszer, amely érdekegyeztetés alap­ján működne, a másik pedig a vállalati jövedelemszabá­lyozáshoz kapcsolt kereset­szabályozás lenne. Sárközy Tamás, a Minisz­tertanács parlamenti titkár­ságának vezetője utalt arra, hogy a gazdasági társaságok­ról szóló törvény — ha a Parlament elfogadja — lé­nyegesen tisztább viszonyo­kat teremt a gazdasági munkaközösségek, vállalati gazdasági munkaközösségek tekintetében. ___ A vitában Tóth Attiláné (Budapest) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdon­­viszonyokkal kapcsolatban még igen sok­ az ideológiai tisztázatlanság. Ez nehezíti a törvénytervezet elfogadta­tását. Sütő Kálmán (Vas megye) arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy ha számos új részvénytársaság alakul, va­lószínűleg forgalmazni kí­vánják értékpapírjaikat. Ez pedig aligha oldható meg szervezett piac, tőzsde nél­kül. Mag Pált (Csongrád me­gye) pedig az is érdekelte: vajon ki fog dönteni arról, hogy az állami vállalat át­alakuljon-e rt-vé vagy kft-vé vagy sem? Az ülésen felszólalt Szil­vasán Pál, a Szövosz főtit­kárhelyettese is. Elmondotta, többek között," szükségtelen­nek ítélik, s nem is támogat­ják azt, hogy a szövetkeze­tek átalakulhassanak gazda­sági társaságokká. Ugyan­akkor egyetértenek azzal, hogy a szövetkezetek is ala­kíthassanak rt-ket, kft-ket és más társaságokat. A vitában felvetett kérdé­sekre és észrevételekre Pulai Miklós és Sárközy Tamás válaszolt. A válaszok után még nem ért véget a vita. Két képvi­selő ugyanis elégedetlen volt az elhangzottakkal. Tóth At­tiláné arra hívta fel a fi­gyelmet, h­ogy a tulajdonvi­szonyok kérdésével kapcso­latos ideológiai tisztázó mun­kát fel kell gyorsítani. Pol­­gárdi József pedig hangsú­lyozta, hogy a képviselőket a korábbinál lényegesen job­ban kell tájékoztatni a vár­ható reformlépésekről. ­ Békegyűlés a fehérvári Kossuth Tsz-ben A Hazafias Népfront szé­­­­kesfehérvári XIX-es számú körzeti bizottsága, a Kossuth Termelőszövetkezet vezető­sége és pártszervezete és az Ikarus Gárdonyi Géza Mű­velődési Háza tegnap dél­után békeg­yűlést szervezett a Kossuth Termelőszövet­kezet Börgöndi úti központ­jában. Az esemény zárta le a májusi béke- és barátság­hónap sokrétű Fejér megyei eseménysorozatát. Hada Ti­bor, a Hazafias Népfront körzeti bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. A zárórendezvényen az Ikarus ifjúsági vegyeskara adott műsort (képünkön), Kneifel Imre karnagy veze­tésével. Fodor István, az Országos Béketanács titkára mondott ünnepi beszédet. Hangsú­lyozta: a békemozgalom is hozzá kíván járulni egy új társadalmi közmegegyezés megteremtéséhez. Hazánk­ban a békemozgalom céljai azonosak a reformfolyamat, a társadalmi-gazdasági ki­bontakozási program felada­taival. Elmondta, hogy a magyar békemozgalomban immár harmincéves hagyomány,­­ hogy májusban megrendez s­zik a béke- és barátsági hó­na­­pot. Ez az eseménysorozat egyedülálló a világon. A második világháború befeje­zésének 43. évfordulója al­kalmából idén is gazdag programot állítottak össze és valósítottak meg országszer­te. Azonban elsősorban nem ünnepségsorozatnak tekintik a májusi békehónapot. Célja az országos méretű párbe­széd, közös gondolkodás és cselekvés. Az előadó kiemelte, hogy napjainkban újfajta gondol­kodásra van szükség. Ha a világon békét akarunk, ak­kor a békére kell készül­nünk. Korunk fontos kérdé­se, hogy a földkerekséget hogyan tudjuk megmenteni a háborútól. Az esemény alkalmából a közös gazdaság irodaépülete előtti téren a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság­­ köz­lekedésrendészeti alosztálya technikai bemutatót tartott. A májusi béke- és barát­sághónap tiszteletére a szé­kesfehérvári Kossuth Lajos, a Vasvári Pál, a Táncsics Mihály és a Petőfi Sándor Általános Iskola az Ikarus Gárdonyi Géza Művelődési Házával közösen gyermek,­rajz-pályázatot hirdetett. A legsikeresebb munkákból kiállítást rendeztek a tsz központjában. Cs. J. Fotó: Kabicsy Szilárd

Next